A v�g kezdete? A Honda egy �vvel ezel�tt ell�kte az els� domin�t, �s most sz�p, katon�s sorban, egyre gyorsulva led�l az eg�sz miskulancia Ferraristul, McLarenest�l, Abu Dhabistul, Ecclestone-ostul? Hiszen sejtett�k, hogy �gy lesz, hogy ez az orm�tlan, mesters�gesen t�pl�lt, a realit�sokt�l m�r r�g arisztokratikus g�ggel elragaszkodott gazdas�gi sz�rnyeteg, ez a logisztikai �s p�nz�gyi abszurdum, amit manaps�g Forma-1-nek neveznek, id�vel �sszeroskad a saj�t s�lya alatt. �nbeteljes�t� j�slat? H�v�sen kisz�m�that�, racion�lis sz�ks�gszer�s�g? B�rhogy is, azt senki nem k�pzelhette, hogy a sport elm�lt �vekben tapasztalhat�, esztelen n�veked�se a v�gtelens�gig folytat�dhat. �vente 3-400 milli� doll�rt kidobni arra, hogy k�t durc�s, feln�ni k�ptelen egoista k�rbe-k�rbe tologathassa a j�t�kaut�j�t egy id�tlen t�rsasj�t�k sz�rke t�bl�j�n - ugyan m�r...

M�g j�p�r ilyen elcs�pelt, v�kuumcsomagolt fr�zis maradt a tarsolyomban, de felsz�nes demag�gi�b�l m�ra tal�n ennyi is b�ven el�g volt. Ha t�nyleg meg akarjuk �rteni, hogy az aut�gy�raknak most hirtelen mi�rt nem �ri meg tov�bb szerepelni az F-1-ben, el�sz�r is azt kell meg�rten�nk, hogy eddig mi�rt �rte meg nekik.

Az elm�lt �vek sor�n nemegyszer t�madt az a balsejtelmem, hogy ezt �k maguk sem tudj�k. Az F-1-ben, minden technikai sportok legpuccosabbik�ban jelen lenni persze sikk volt, olyan f�ny�z�s, amit csak a kiv�lasztottak engedhettek meg maguknak, s �gy m�r �nmag�ban is kiemelt st�tuszt garant�lt. Az F-1 volt az aut�gy�rak elit klubja, ahov� azonban, ak�rcsak a lordok, k�z�l�k is sokan unatkozni j�rtak, ink�bb k�teless�gb�l, semmint meggy�z�d�sb�l.

R�ad�sul egyazon v�llalat k�l�nb�z� szintjein teljesen elt�r� lehet az emberek motiv�ci�ja. Az igazgat�tan�cs a piaci terjeszked�s eszk�z�t l�tja az F-1-ben, glob�lis rekl�mot; a m�rn�k�k hadsz�nteret, ahol (a k�lts�g�rz�keny k�z�ti aut�iparhoz k�pest) szinte megk�t�sek n�lk�l k�s�rletezgethetnek az innovat�v m�szaki megold�sokkal; a csapat vezet�i olyan v�llalkoz�st, amit l�tv�nyos sikerre vihetnek; a versenyz�k meg, ha v�gre be�ltek az aut�ba, �gyis nyerni akarnak vele. Egysz�val, mivel sem p�nzben, sem lehet�s�gekben nem szenved hi�nyt, az F-1 a pil�t�kt�l kezdve a szerel�k�n, a rekl�mszakembereken, a k�zgazd�szokon, a logisztikusokon, a m�rn�k�k�n �t eg�szen a fels�vezet�kig mindenki sz�m�ra csod�latos terep ahhoz, hogy a szem�lyes becsv�gy�t is kiel�g�tve megval�s�thassa �nmag�t. Ez�rt - �s ezt k�ts�gk�v�l a jav�ra �rhatjuk - minden ter�leten m�gnesk�nt vonzza a tehets�geket.

Csakhogy ez, b�rmennyire j�l hangzik, olykor ellent�teket rejt az egyes szintek k�z�tt. A hiba abban �ll, hogy ha azt mondjuk, "Toyota", t�bbnyire nem v�lasztjuk k�l�n az aut�gy�rat a csapat�t�l - pedig a kett� kor�ntsem egy �s ugyanaz. A csapat l�nyeg�ben �n�ll�an, saj�t menedzsmenttel m�k�dik, s b�r gazdas�gilag r� van utalva az anyac�gre, a t�l�l�s term�szetes �szt�n�t�l hajtva akkor is ragaszkodik a l�tez�s�hez, ha a gazd�j�nak �rdekei m�r a felsz�mol�s�t dikt�lj�k.

Mint a v�rus, amely �ldozat�val egy�tt �nmag�t is elpuszt�tja, a Toyota - m�rmint az ist�ll�, nem az aut�gy�r - a saj�t csapd�j�ba esett. Egyfel�l nyilv�nosan v�ltig azt hangoztatta, hogy az elharap�z� k�lts�geket cs�kkenteni kell, hiszen a v�ls�g miatt, m�r csak a k�telez� politikai korrekts�g jegy�ben sem tehetett egyebet. M�sfel�l viszont m�gsem akarta t�lzottan cs�kkenteni a k�lts�geket, att�l f�lve (joggal), hogy ha a p�nz�gyi f�l�ny�t is elvesz�ti, m�g tov�bb romlanak az es�lyei arra a gy�zelemre, amellyel igazolhatn� a l�tjogosults�g�t az anyac�ge el�tt. Ha kisebb k�lts�gvet�ssel kell m�k�dnie, az�rt ker�l vesz�lybe, mert sikertelen marad, ha viszont nem szor�tja vissza a kiad�sait, akkor az�rt, mert t�l dr�ga. A Toyota a gy�zelmet �ld�zve az id�vel futott versenyt - �s elbukott.

A probl�ma alapvet�en arra vezethet� vissza, hogy a forma-1-es r�szv�tel, mint rekl�mkamp�ny megt�r�l�se prec�zen nem m�rhet�. A kiad�sok k�z�tt sorakozik egy halom, fill�res pontoss�ggal kisz�m�that� t�tel a k�nyvel�sben, de a bev�teli oldalon - az olyan, nyilv�nval� forr�sokon t�l, mint a szponzori szerz�d�sek - vajon mit lehet szembe�ll�tani vel�k? Azt persze k�nny� kimutatni, hogy az el�z� negyed�vben t�bb vagy kevesebb Coroll�t adtak el, �m hogy ez mennyiben k�sz�nhet� az F-1-es szerepl�snek, m�r j�r�szt szubjekt�v meg�t�l�s k�rd�se. B�s�g idej�n az igazgat�tan�ccsal is k�nnyebben el lehet hitetni, hogy a pozit�v piaci trendek �s az F-1-es program m�k�d�se k�z�tt rejlik �sszef�gg�s, ha azonban v�ls�g van, m�r term�szetszer�leg er�sen meggondolj�k, hogy �rdemes-e kiadniuk azt a n�h�nysz�z-milli� doll�rt egy bizonytalan m�rleg� projektre. Arr�l nem besz�lve, hogy ez nem kiz�r�lag p�nzk�rd�s: nem t�l eleg�ns passzi�b�l fenntartani egy F-1-es ist�ll�t, ami m�giscsak luxus, mik�zben n�h�ny kilom�terrel arr�bb gy�rakat z�runk be �s munk�sokat bocs�jtunk el. Ezt m�r a Honda sem v�llalta fel - �rthet� m�don.

A Toyot�t cseppet sem tudom sajn�lni, 2002-es �rkez�se �ta ugyanis nem sokat tett hozz� az F-1 kult�r�j�hoz, a toyot�sokat viszont igen, mert amennyire a rossz �rtelemben vett, k�rlelhetetlen nagyv�llalati vonalass�g mintak�p�nek t�nik maga az aut�gy�r, a csapat a sz�nfalak m�g�tt annyira meglep�en emberi �s megk�zel�thet� volt. A Toyota esete abb�l a szempontb�l elt�r a Hond��t�l �s a BMW-�t�l, hogy az F-1-es program infrastrukt�r�j�t nem akarj�k eladni, hanem a tervek szerint m�s, olcs�bb, s �gy k�lts�ghat�konyabbnak tekintett sorozatokban - p�ld�ul a Le Mans Series-ben - val� versenyz�shez tervezik hasznos�tani, az alkalmazottak z�me teh�t val�sz�n�leg megtarthatja a munk�j�t. (M�s k�rd�s, hogy a legjobb F-1-es specialist�kat alighanem gyorsan elkapkodj�k majd a t�bbiek, k�l�n�sen a szak�rtelemre h�l�val hal�sz� �j csapatok.)

A t�voz�s�t bejelent� k�zlem�nyben a Toyota azt �g�rte, hogy "akt�van hozz�j�rul majd a sport�g tov�bbi fejl�d�s�hez is az amat�r versenyz�s t�mogat�s�val, valamint olyan esem�nyek megtervez�s�vel, amelyekben b�rki neh�zs�gek n�lk�l r�szt vehet." Sz�pen hangzik, de val�sz�n�leg nem jelent m�st, mint hogy azokhoz a kateg�ri�khoz akarnak egyenaut�kat �p�teni, ahol - persze az�rt nem kiz�r�lag, mert n�melyik bajnoks�gnak kifejezetten er�s mez�nye van - gazdag �rvezet�k saj�t zseb�kre boh�ckodnak a p�ly�n. Ez az �zleti modell a Porsch�nek �s a Ferrarinak (els�sorban a 911 illetve a 430 k�l�nb�z� v�ltozataival) m�r r�gen bev�lt, s most valami hasonl�t tervez a BMW is, de amellett, hogy j�l j�vedelmez, a preszt�zs�rt�ke k�ts�gbe vonhat�. No persze v�ls�gban nem illik finny�skodni, nemigaz?

Hogy a t�bbi profi versenysorozatra - mint amilyen a WRC, az LMS, a WTCC, a GT, a DTM - mennyire �ri meg k�lteni, az is er�sen k�rd�ses. Igaz, hogy ezek l�nyegesen olcs�bbak, ugyanakkor az F-1 300 milli�s k�z�ns�g�nek m�rc�j�vel m�rve nem n�zi �ket a kutya sem, ez�rt a rekl�m�rt�k�k semmivel nem kev�sb� bizonytalan. Am�g a vil�gszerte egzotikusnak tartott F-1 a sajt�ban ar�nytalanul nagy hangs�lyt kap, a t�bbi sz�ri�ban versenyezni nem felt�tlen�l jelent kell� h�rver�st. A PSA p�ld�ul hi�ba nyerte mag�t agyon a WRC-ben, �s m�lt�n, az ismer�seim k�z�tt - persze: nem reprezentat�v minta - eleny�sz�en kev�s emberr�l tudok, aki fejvesztve rohanna egy k�zeli Citroen vagy Peugeot keresked�sbe emiatt. Ha a Toyota t�rt�netesen �gy d�nt, �p�t egy protot�pust az LMS-hez, �m tegye, de ett�l az LMS-t m�g nem fogj�k sokkal t�bben n�zni. A gy�rak persze szponzor�lt tartalommal meg az �js�g�r�k utaztat�s�val megpr�b�lhatj�k n�pszer�s�teni a v�lasztott sorozatukat, ennek a hat�sa azonban �tt�teles lesz, �s a m�dia piac�n k�l�nben is �pp�gy a keresleti-k�n�lati t�rv�nyek uralkodnak, mint b�rhol m�shol: am�g valami nem el�g n�pszer�, a sajt�term�kek nem hajland�ak fel�letet biztos�tani neki, �s am�g nem biztos�tanak neki fel�letet, nem lesz el�g n�pszer�. A j� �reg 22-es csapd�ja; kit�rni bel�le neh�z. �s dr�ga. Az aut�gy�rak tettek egy sz�vess�get az F-1-nek, amikor bele�ltek egy rahedli p�nzt, �s rekl�mok t�mkeleg�vel a kor�bbin�l is ismertebb� tett�k - most pedig kisz�llnak bel�le. Csak tess�k: k�v�l t�gasabb. A Bridgestone-t m�r nehezebb lesz p�tolni. Mert musz�j.

A FOTA azt �ll�totta, "az F-1-ben uralkod� bizonytalans�g �s a felesleges konfront�ci�k nemr�g lez�rult id�szaka olyan felt�teleket teremtett, amelyek megnehez�tett�k a Toyota sz�m�ra, hogy a sportban maradjon." �rtsd: a v�ls�g mellett a szab�lyok, a k�lts�gvet�si plafon meg a Concorde Agreement k�r�li f�raszt� huzavona vert�k bele az utols� sz�get a Toyota F-1-es csapat�nak kopors�j�ba.

�n ezt nem veszem be. Kifog�snak elmegy, de logik�tlanul hangzik; ha azt a val�ban neh�z id�szakot �tv�szelt�k, mi�rt sz�llnak ki �ppen most, hogy v�gre rendez�d�tt a helyzet? Amikor j�nius 24-�n, hossz� h�bor�skod�s ut�n meg�llapodtak az FIA-val, a csapatok a sz�vets�g f�l�tti f�nyes gy�zelemk�nt �ll�tott�k be, hogy siker�lt megsemmis�teni�k a vitatott 2010-es szab�lym�dos�t�si tervezetet - a hangos dicsekv�ssel kiv�ltva Max Mosley haragj�t is, aki d�h�ben azt �g�rte: m�gis �jrajel�lteti mag�t az FIA eln�kv�laszt�s�n. Ha gy�ztek, most mi�rt futamodnak meg?

A v�lasz egyszer�: az�rt, mert a belpolitikai csat�knak val�j�ban nem sok k�z�k van a d�nt�s�kh�z. Megkock�ztatom, hogy az aut�gy�rak igazgat�tan�cs�ban alig tudnak valamit Mosley-r�l, Concorde Agreementr�l, KERS-r�l, slick gumikr�l meg a t�bbir�l. Ez mind nem az � dolguk. R�juk csak az tartozik, hogy az F-1-es program kifizet�d�-e, vagyis k�t f� t�nyez� j�tszott szerepet abban, hogy most le�ll�tott�k: 1) a gazdas�gi v�ls�g, �s 2) a sikertelens�g. Egyesek szerint m�g az el�bbi is csak �r�gy, mert a val�di ok kiz�r�lag az ut�bbi, de �n az�rt ebben sem hiszek; k�ts�gk�v�l nem v�letlen, hogy olyan csapatok sz�llnak ki, amelyek az ut�bbi id�ben nem voltak eredm�nyesek, a neh�z p�nz�gyi helyzet n�lk�l azonban tov�bbra is t�retlen�l b�zhattak volna egy r�zs�sabb j�v�ben, ak�rcsak eddig.

Ez a bizalom a Toyota eset�ben, mondhatni, b�rgy�nak t�nt. Aki kicsit is j�ratos volt az F-1-ben, �vek �ta tudta - �s szajk�zta is, de hi�ba -, hogy a Toyota Way ebben a speci�lis k�zegben, ahol neh�zt�z�rs�g helyett gyorsreag�l�s� kommand�s egys�gekre van sz�ks�g, zs�kutca lesz. A Toyota pillanatokra, n�h�ny �tmeneti sikerrel el tudta hitetni, hogy j� �ton halad, �m ut�bb minduntalan beigazol�dott, hogy m�giscsak egyhelyben toporog. Hogy a mez�ny legt�bbet k�lt� csapata 139 nagyd�jon �t egyetlen gy�zelmet sem aratott, mik�zben ez olyan, hozz�juk m�rten toprongyos vet�lyt�rsaiknak is siker�lt, mint a Toro Rosso, m�r kimagyar�zhatatlan volt. Jellemz� m�don id�n �jra ahhoz a k�nyelmes, b�r nem t�l eleg�ns fog�shoz folyamodtak, amihez az els� �vekben oly gyakran: a versenyz�iket tett�k felel�ss� a kudarc�rt. K�ts�gtelen, hogy ha valaki id�n �gy szerepelt volna az id�m�r�k�n, mint Jarno Trulli, �s �gy versenyzett volna, mint Timo Glock (vagy �ppen Kamui Kobayashi), tal�n sikeresebb lehet, ez azonban kor�ntsem csak rajtuk m�lt. A megfigyel�k t�bbs�ge val�j�ban akkor mondott le v�gleg a Toyot�r�l, amikor 2006-ban elk�ldt�k Mike Gascoyne-t, ez a l�p�s ugyanis szimbolikus jelent�s�g�nek t�nt: arr�l �rulkodott, hogy tov�bbra sem �rtettek meg semmit az F-1 k�vetelm�nyeib�l. Richard Cregan, a Toyota egykori csapatmenedzsere, aki tavaly az Abu Dhabi Nagyd�j vez�rigazgat�ja lett, �gy v�li, "konkr�t szem�lyekkel" volt probl�ma. "Bev�lt receptje van, hogy ezen a szinten mit�l m�k�dik az aut�sport" - mondta. - "Ha valaki ezt figyelmen k�v�l hagyja, az az � baja. A Toyot�n�l nem ismert�k fel el�g kor�n, hogy a csapat rossz ir�nyba halad. Pedig ez mindenki sz�m�ra nyilv�nval� volt, aki tudja, hogy mir�l sz�l ez a j�t�k."

Lehet most is az FIA-t szidni, j�het a Ferrari a T�z kicsi n�gerrel, de ez maszlag; a Toyot�n�l m�r az �v elej�n elismert�k, hogy id�n meg kell szerezni�k az els� gy�zelm�ket, ha az F-1-ben akarnak maradni. Nem szerezt�k meg, h�t kiestek. Tal�n t�lzott leegyszer�s�t�snek hangzik, a l�nyeg m�gis csup�n ennyi. A Toyot�t nem t�nteti fel j� sz�nben, hogy hossz� alkudoz�s ut�n 2012-ig al��rta a Concorde Agreement-et, azt�n m�gis tojik az eg�szre, �s ez precedensnek is vesz�lyes, de jogi k�vetkezm�nye val�sz�n�leg nem lesz: a szerz�d�st, amennyire tudjuk, nem az aut�gy�r, hanem a csapat k�t�tte, ha teh�t az megsz�nik, aligha lehet felel�ss�gre vonni. A r�szletek persze a jog�szokra tartoznak. Ism�t.

Hogy mi lesz most? Az �gvil�gon semmi. Nem d�l �ssze a vil�g, ahogy nem d�l �ssze akkor sem, ha a napokban a Renault szint�n a kisz�ll�s mellett d�nt (Carlos Ghosn k�zenfekv�bb �r�gyet soha nem fog tal�lni, mint amilyen a v�ls�g, illetve a Honda, a BMW meg a Toyota j� p�ld�ja). Az F-1 r�gebben is elboldogult az aut�gy�rt�k t�mege n�lk�l, ezut�n is el fog. �s legal�bb �jra t�bb es�ly�k lesz labd�ba r�gni a p�nzt kev�sb� sz�r� kis csapatoknak. Az olyanoknak, mint a Williams, amelyek nem a rekl�m kedv��rt vannak az F-1-ben, mert nem akarnak eladni semmit, s amelyeknek k�zgazdas�gi szemmel n�zve tal�n m�g a l�tez�se is mer� ostobas�gnak t�nik, hiszen nem a profit kedv��rt versenyeznek, hanem a versenyz�s kedv��rt (nem) termelnek profitot. Felett�k nem �ll a sport misztikum�t a k�nyvel�s excel-t�bl�inak rubrik�ira felszabdal� igazgat�tan�cs, �gy nem szorulnak k�t t�z k�z� sem. A tudat, hogy az F-1-ben sem m�k�dik minden racion�lisan, kifejezetten megnyugtat� n�ha...

Ja, �s igen: tudom, nem k�nny� elismerni, de Mosleynak t�nyleg v�gig igaza volt abban, hogy megsz�llottan olcs�bb� akarta tenni a versenyz�st. Most, a v�ls�g kell�s k�zep�n, amikor az egyre nagyobb vesztes�geket elk�nyvel� aut�gy�rak bevallottan a t�l magas kiad�sok miatt sz�lling�znak el, m�r egy�rtelm�en butas�g Mosley k�lts�gcs�kkent�si t�rekv�seit okolni a t�voz�suk�rt. Ami azt illeti, az FIA el�rel�t�snak k�sz�nhet�, hogy a mez�ny nem zuhan mag�ba - a n�gy �j csapat �s a Cosworth n�lk�l bajban lenn�nk.

A kirak�s darabjai val�j�ban annyira prec�zen ker�ltek a hely�kre, annyira t�k�letes volt az id�z�t�s, hogy felmer�l a megtervezetts�g gyan�ja is. Vajon m�giscsak igazuk volt azoknak, akik szent�l hittek benne, hogy Ecclestone �s Mosley titkon el akarj�k �zni az aut�gy�rakat a kevesebb p�nzt k�lt�, de k�nnyebben ir�ny�that� kis csapatok kedv��rt? Jogos lehet a Ferrari felvet�se, hogy "h�bor� folyik" a nagy aut�gy�rak ellen? Val�sz�n�leg sohasem fogjuk megtudni. Am�g a Ferrari �s a McLaren marad, a k�z�ns�g z�me �gyis kitart; az F-1 akkor lesz igazi bajban, ha a legjobb aut�versenyz�k m�r nem oda v�gyakoznak majd.

�s a Toyota egy�bk�nt nem t�l sz�vder�t� t�rt�net�nek van egy igencsak pozit�v tanuls�ga is: tal�n m�gsem lehet mindent p�nz�rt megvenni. M�g a Forma-1-ben sem...

* * *

Vajon �n vagyok az egyetlen, aki nem �rti, hogy Mattias Ekstr�mnek mi�rt nem adott soha, egyetlen F-1-es csapat sem egy �rva kilom�ternyi tesztlehet�s�get? Elv�gre amikor Heikki Kovalainen 2004-ben legy�zte Michael Schumachert a Bajnokok Torn�j�n, kit�rt a t�meghiszt�ria, ez a fazon meg hi�ba gyep�lja v�gig a korszak �sszes elismert nemzetk�zi sorozat�nak valamennyi bajnok�t, alig t�r�dik vele valaki.

H�t persze, a Bajnokok Torn�j�n sok m�lik a szerencs�n - azon, hogy az embert �ppen kivel sorsolj�k �ssze, milyen aut�t kap, sat�bbi. �s ez a m�faj nem annyira a v�gs� hat�rok feszeget�s�r�l, mint ink�bb az improvizat�v vezet�sr�l sz�l, s ily m�don filoz�fi�j�ban tal�n k�zelebb �ll a rallyhoz, mint a p�lyaversenyz�shez. De alapvet�en ugyanazokra az adotts�gokra van sz�ks�g hozz�: egyens�ly�rz�kre, t�rl�t�sra, a helyes �v megv�laszt�s�nak k�pess�g�re, a tapad�si viszonyok ir�nti hatodik �rz�kre, �s persze kell�en finom k�z- meg l�bmunk�ra. Az�rt az m�gsem lehet v�letlen, hogy Ekstr�m - egyforma aut�val! - az �vek sor�n lenyomta a hatszoros WRC-bajnok S�bastian Loeb�t, a h�romszoros WTCC-bajnok Andy Priaulx-t, a nyolcszoros Le Mans-i gy�ztes Tom Kristensent, vagy �ppens�ggel Jenson Buttont �s Schumachert (az ut�bbit - az eddigi szettek alapj�n - 4:2-re). A n�gy alkalomb�l, amikor elindult a Bajnokok Torn�j�n, Ekstr�m h�romszor nyert, holott az egyenes kies�ses rendszer miatt ehhez a legapr�bb hib�t sem lehet elk�vetni. B�mulatos.

Ekstr�mr�l tudjuk, hogy k�tszeres DTM-bajnok az Audival, nem veti meg a rallyz�st sem (2004-ben p�ld�ul m�g k�t N-csoportos gy�zelmet is aratott a WRC-ben: a Sv�d �s a Katal�n Rallyn), �s egyszer elindult a n�rburgringi 24-�r�son. De ennyi. Audis kapcsolatai ellen�re m�g Le Mans-ban sem �llt rajthoz, formaaut�t pedig tudtommal sohasem vezetett - ett�l f�ggetlen�l azon kevesek k�z� tartozik, akikr�l s�t, hogy el�gedettek a helyzet�kkel, �s nincs benn�k egy szemernyi frusztr�ci� sem, ami�rt nem jutottak feljebb. Ez �d�t�.

Nem �ll�tom, hogy egy F-1-es aut�ban, ahol minden sokkal hamarabb t�rt�nik, �s brut�lis er�nl�tre is van sz�ks�g hozz� (b�r az�rt a DTM-et se becs�lj�k le: az nagyj�b�l az F-3-mal van azonos szinten), Ekstr�m felt�tlen�l gyors lenne. De egy pr�b�t az�rt meg�r, nem? Ekstr�m nem Schumacher �s Kristensen, hanem Button gener�ci�j�hoz tartozik - 31 �ves, ami F-1-es viszonyok k�z�tt nem kev�s, viszont nem is v�szesen sok. Elv�gre Damon Hill ugyanennyi id�s volt, amikor megjelent a Williamsn�l, azt�n nyert m�g egy vb-t...

* * *

Lewis Hamilton a f�khib�ja n�lk�l le tudta volna gy�zni Sebastian Vettelt? Ez az egymilli� doll�ros k�rd�s.

Egy�rtelm� v�lasz sajnos nincs r�. Lewis szombaton sz�rnyalt a hangulatos Abu Dhabiban (mennyivel jobban mutat h�tt�rk�nt a naplemente, mint a monoton �jszakai �gbolt, nem?), �s �gy t�nt, m�g �zemanyag-korrig�ltan is lehet 4-5 tizedm�sodperc el�nye k�r�nk�nt. Ez az idei viszonyok k�z�tt b�d�letesen nagynak sz�m�t, de vas�rnapra valami�rt elveszett. A McLaren k�zlem�ny�ben Lewis azt �ll�totta, 3-4, a csapatf�n�k Martin Whitmarsh pedig azt, hogy 5 k�r ut�n v�lt �rezhet�v� a jobbh�ts� f�kbet�t rohamos kop�sa (soha nem �rtettem, ezeket az adatokat mi�rt nem lehet �sszehangolni egym�ssal, legal�bb egy sajt�anyagon bel�l), Seb azonban addig is tartotta vele a l�p�st.

Ez a n�h�ny k�r mint�nak persze nem t�l sok. Lewis el�nye m�g a 9. k�rben is csup�n 1.512 m�sodperc volt, ami nagyon kev�snek t�nt, hiszen Seb majd 2 k�rrel k�s�bbre tudta id�z�teni a boxki�ll�s�t. Hasonl� elt�r�ssel Mark Webber 4.8 m�sodpercet vesztett csapatt�rs�val szemben a ker�kcser�k m�sodik fordul�j�n�l, vagyis Lewisnak is durv�n ekkora el�nyre kellett volna szert tennie, ha meg akarja tartani a vezet�st. Csakhogy hi�ba volt vill�mgyors a p�lya k�z�ps� szektor�ban (ahogy eg�sz h�tv�g�n), a h�ts�, kanyarg�s r�szen mindig vesztett 3-4 tizedet Sebhez k�pest. Miut�n r�sz�ltak a r�di�n, hogy ott kell �sszekapnia mag�t, m�g a 10. k�rben is futott egy olyan k�rt, amely addig a verseny legjobbja volt, a k�vetkez�ben viszont l�tv�nyosan elf�kezte mag�t, �s ezzel egy m�sodpercen bel�l engedte Sebet. Innent�l es�lye sem maradt. Vas�rnapra virrad�ra, a parc ferm�ben kicser�ltek egy s�llyesztett r�gz�t�csavart a McLaren jobbh�ts� f�kj�n, de nem val�sz�n�, hogy ennek k�ze volt a probl�m�j�hoz.

A Red Bulln�l val�j�ban �gy gondolt�k, a m�sodik boxki�ll�sn�l Mark is Lewis el� tudott volna ker�lni. Lehets�ges. Az els� etap 15 tiszta k�r�b�l az �zemanyagszinteket figyelembe v�ve 5-sz�r Lewis, 10-szer Seb volt a gyorsabb, de Mark a 7. k�rt�l elkezdett felz�rk�zni hozz�juk. Ez j� jelnek t�nt, �m a m�sodik etapban m�r nem tudta tartani a l�p�st Sebbel: �tlagosan �gy 0.45 m�sodperccel lassabb volt n�la, ami tetemes k�l�nbs�g. Igaz�n m�gis csak a verseny v�g�n kezdett szenvedni, amikor megkapta a l�gy gumikat; �rdekes m�don legink�bb a p�lya k�zep�n, a kigyors�t�sokn�l akadt gondja vel�k, nem az utols�, der�ksz�g� kanyarokkal telet�zdelt r�szen.

A gumik k�rd�se Abu Dhabiban k�l�n�sen �rdekes volt. A helyzet �ltal�ban �gy fest, hogy az els�dleges (a kem�nyebb) kever�k lassabb, de tart�sabb, m�g az opci�s (a l�gyabb) egyetlen k�rre gyorsabb, viszont hamarabb elkopik. Ehelyett most a kem�nyebb - a sk�l�n konkr�tan a "k�zepes" - Bridgestone-nal lehetett el�rni a jobb k�rid�t is, v�lhet�en az�rt, mert valami�rt kedvez�bben reag�lt a sz�llel a sivatag fel�l �rkez� finomszemcs�j� homokra. A csapatok emiatt azzal b�ntak �gy, mint m�skor a l�ggyal: azt tartogatt�k a szabadedz�sek v�g�re meg az id�m�r�re, �s cser�be a l�gyt�l igyekeztek mihamarabb megszabadulni.

Vettel, Hamilton �s Webber k�rid�-grafikonja (klikkelve nagy�that�). Vettel az els� etapban Hamilton m�g�tt haladt, de a m�sodikban igaz�n beleh�zott. Webbernek es�lye sem volt. ALUL: N�gy versenyz� k�rid�-eloszl�sa. Buemi meglep�en j� temp�t dikt�lt, de Button is er�sebbnek t�nt Webbern�l.

A gumik helyzete annyira egy�rtelm�nek t�nt, hogy (Giancarlo Fisichella kiv�tel�vel) mindenki a kem�nyen rajtolt, �s a l�gyat csak az utols� etapj�ra v�llalta be. A boxstrat�gi�k szint�n szokatlanul egyszer� k�plet ment�n alakultak, a Q3 r�sztvev�i ugyanis egyt�l egyig k�t, a t�bbiek pedig egy ki�ll�ssal tervezt�k teljes�teni a t�vot (b�r Adrian Sutil taktik�j�t menet k�zben k�tstoposra m�dos�tott�k), �s az �zemanyagszintek k�z�tt sem volt dr�mai elt�r�s. Figyelemrem�lt�, hogy az egyki�ll�sosok k�z�l v�g�l egyed�l az �jonc Kobayashinak siker�lt pontot szereznie - Interlagos �ta �ppen arra helyezte a legf�bb hangs�lyt a felk�sz�l�se sor�n, hogy megtanuljon jobban b�nni a gumikkal, s ennek szeml�tom�st meg is lett az eredm�nye. Nagy k�r, hogy a Toyota kisz�ll�sa miatt romlottak az es�lyei a folytat�sra.

Vas�rnap d�lut�n azonban t�bben megb�nt�k, hogy nem mert�k m�r hamarabb feltetetni az aut�jukra a l�gy Bridge-eket. K�zt�k Jenson Button, aki alatt a verseny v�g�n kelt �letre a Brawn GP; �rezte, hogy v�gre norm�lisan terhelheti az els� kerekeit a bekorm�nyz�sn�l, mert a kor�bbi alulkorm�nyzotts�g, amellyel a kem�nyebb gumikon k�szk�d�tt, elm�lt. A rajtn�l meg�szta, hogy a Rubens Barrichello els� sz�rny�r�l leszakad�, 3-4 kg-os darab v�szj�sl�an elsuhant a feje mellett, de a 36. k�rben m�g 12.496 m�sodperccel haladt Webber m�g�tt. Ezt a h�tr�nyt rohaml�ptekben m�r a 49. k�rig ledolgozta (r�szint annak is k�sz�nhet�en, hogy k�zben 2 k�rrel k�s�bb tankolt, mint ellenfele), azt�n l�tv�nyosan bekergette a c�lba a fegyelmezett v�dekez�ssel menek�l� Red Bullt.

A p�lya �llapota, ahogy az �j helysz�nek eset�ben gyakran lenni szokott, az utols� pillanatig javult: a c�lig eljut� 18 versenyz� k�z�l 12 az utols� k�t k�r valamelyik�ben �rte el a legjobb id�eredm�ny�t (�s nem csak a l�gy gumik miatt, ugyanis az ekkor m�r a kem�nyebbeket haszn�l� Fisichella is k�z�j�k tartozott), r�ad�sul hatan gyorsabbak voltak, mint a h�tv�ge sor�n addig b�rmikor, bele�rtve az id�m�r�t is.

A t�bbiek nem igaz�n tudtak labd�ba r�gni az id�nyt �sszess�g�ben ural� Red Bullok �s Brawnok mellett, �gy ez a verseny az �v frapp�ns befejez�se lett; �szrev�tlen�l is brav�rosat tal�n Kimi R�ikk�nen ny�jtott m�g a k�z�pmez�nyben, tartva Heikki Kovalainen temp�j�t - egy sil�ny Ferrarival nem volt ez gyenge produkci� a futamot kis h�j�n megnyer� McLaran ellen. No persze abban a McLarenben nem Heikki �lt... A Forma-1 pedig egy st�lszer� napnyugt�val b�cs�zott a BMW-t�l, s mint ut�bb kider�lt, a Toyot�t�l is.