A n�met nyelv �s (helytelen magyar kifejez�ssel) a n�met „nemzeti �rz�s” (n�met�l: das deutsche Volk) m�r t�bb mint ezer �ve l�tezik, de az egys�ges n�met nemzet�llam csak 1871-ben j�tt l�tre, amikor megsz�letett a Poroszorsz�g vezette N�met Birodalom. Ez volt a m�sodik n�met Reich, a sz� jelent�se birodalom.

Nagy K�roly szobra Frankfurtban

Az els� n�met Reich, m�s n�ven a N�met-r�mai Birodalom a Frank Birodalom 843-as feloszt�sakor j�tt l�tre (amelyet Nagy K�roly alap�tott 800. december 25-�n), �s k�l�nb�z� form�kban eg�szen 1806-ig l�tezett, amikor is a nap�leoni h�bor�k egyik eredm�nyek�nt felbomlott.

1815 �s 1871 k�z�tt N�metorsz�g f�ggetlen �llamok tucatjaib�l �llt, ezekb�l 39 a N�met Sz�vets�g (Deutscher Bund) tagja volt. L�sd m�g N�met Sz�vets�g �llamainak list�ja.

A m�sodik Reich, a N�met Cs�sz�rs�g kiki�lt�sa 1871. janu�r 18-�n, Versailles-ban t�rt�nt, a franci�k porosz-francia h�bor�ban elszenvedett 1870-es veres�ge ut�n. Az egyes�lt cs�sz�rs�g l�trej�tt�ben jelent�s szerepet j�tszott Otto von Bismarck, a 19. sz�zadi N�metorsz�g legjelent�sebb �llamf�rfija.

Franciaorsz�g a nap�leoni h�bor�k �ta, amikor legy�zte N�metorsz�got, a n�metek legnagyobb ellens�g�nek sz�m�tott. 1914-ben, az I. vil�gh�bor� kezdet�n N�metorsz�g behatolt Franciaorsz�gba. Kezdeti sikerek ut�n a h�bor� rengeteg �ldozatot k�vetel� l�v�sz�rokh�bor�v� alakult. A vil�gh�bor� 1918-ban v�get �rt, a n�met cs�sz�rt lemond�sra k�nyszer�tett�k, majd az 1918-ban kit�rt forradalom lever�se ut�n a cs�sz�rs�gb�l l�trej�tt a Weimari K�zt�rsas�g.

A versailles-i b�keszerz�d�s N�metorsz�got tette felel�ss� a h�bor� kirobbant�s��rt. A rossz gazdas�gi helyzetben – amelynek r�szben a kem�ny b�kefelt�telek, r�szben a gazdas�gi vil�gv�ls�g volt az oka – egyre t�bb n�met t�mogatta az antidemokratikus p�rtokat, jobb- �s baloldaliakat egyar�nt. Az 1932. j�liusi �s novemberi rendk�v�li v�laszt�sokon a nemzetiszocialist�k 37,2% �s 33,0%-os eredm�nyt �rtek el. 1933. janu�r 30-�n Adolf Hitler lett N�metorsz�g kancell�rja, az 1933. m�rcius 23-�n sz�letett felhatalmaz�si t�rv�ny pedig, gyakorlatilag megsz�ntetve a k�zt�rsas�g alkotm�ny�t, dikt�torr� tette.

A Harmadik Birodalom (Reich) a nemzetiszocialist�k birodalma volt, 1933-t�l 1945-ig. 1934-ben Hitler lett N�metorsz�g birodalmi eln�ke is, ezzel a teljes hatalom a kez�ben �sszpontosult.

Hitler politik�ja, amely nyom�n a N�met Birodalom megt�madta a szomsz�dos �llamokat, a II. vil�gh�bor� 1939. szeptember 1-j�n t�rt�nt kit�r�s�hez vezetett. N�metorsz�g �s sz�vets�gesei kezdetben komoly katonai sikereket �rtek el, �s a kontinent�lis Eur�pa nagy r�sz�t elfoglalt�k, bele�rtve a Szovjetuni� eur�pai ter�leteit is.

1943. november 28-�n, a teher�ni konferenci�n a sz�vets�ges hatalmak megegyeztek, hogy az Amerikai Egyes�lt �llamok 1944 m�jus�ig partra sz�llt Nyugat-Eur�p�ban �s megnyitotta az �gynevezett m�sodik frontot. Ezzel egy id�ben a Wehrmacht er�inek lek�t�se �rdek�ben a szovjet V�r�s Hadsereg is �ltal�nos t�mad�st ind�tott a keleti fronton. Az Egyes�lt �llamok k�slekedett a partrasz�ll�ssal: arra csak j�nius 6-�n ker�lt sor (D-day). A V�r�s hadsereg a megegyez�snek megfelel�en r�viddel a partrasz�ll�st k�vet�en 2,5 milli� katon�val �s 6000 p�nc�lossal t�mad�st ind�tott a Wehrmacht K�zponti Hadsereg csoportja (Heeresgruppe Mitte) ellen 350 000 n�met hadifoglyot ejtve. 1945. �prilis 16-�n a szovjet V�r�s Hadsereg el�rte Berlint, K�nigsberg ut�ni ism�telt borzalmas bossz�t �llva Moszkva, Leningr�d �s Szt�lingr�d ostrom��rt. Az ostrom sor�n Hitler �ngyilkos lett, majd nem sokkal k�s�bb, 1945. m�jus 8-�n N�metorsz�g letette a fegyvert. A h�bor� k�vetkezm�nyek�nt az orsz�g jelent�s ter�leteket vesztett, 15 milli� n�metet �ztek el kor�bbi otthon�b�l, �s 45 �vre �n. amerikai, angol, francia �s szovjet z�n�kra osztott�k az orsz�got. Sz�mos kiv�l� n�met tud�st, orvost, m�v�szt, sz�n�szt, zen�szt, karmestert, k�zgazd�szt, �p�t�szt �s m�rn�k�t fosztottak meg �vekre a tov�bbi n�metorsz�gi munkalehet�s�gekt�l, m�ra bebizony�tottan indokolatlanul.

1949-ben k�t n�met �llam j�tt l�tre. A N�met Sz�vets�gi K�zt�rsas�g (NSZK, k�znyelven: Nyugat-N�metorsz�g) 12 n�met sz�vets�gi tartom�nyb�l az angol, amerikai �s francia megsz�ll�si z�n�k ter�let�n, �s a N�met Demokratikus K�zt�rsas�g, (NDK, k�znyelven: Kelet-N�metorsz�g) �t n�met sz�vets�gi tartom�nyb�l a szovjet megsz�ll�si z�na ter�let�n. A szocializmus eur�pai buk�sa ut�n, a N�metorsz�got megsz�llva tart� angol, francia, �s szovjet csapatok kivonul�sa ut�n, N�metorsz�g �nrendelkez�si jog�t visszakapta, �s az 1990-ben a szovjetek �ltal kihas�tott keleti orsz�gr�sz 1990-ben csatlakozott a N�met Sz�vets�gi K�zt�rsas�ghoz.

Ma N�metorsz�g az ENSZ Biztons�gi Tan�cs�nak tagja, az Eur�pai Uni�ban min�l szorosabb politikai, v�delmi �s biztons�gi egy�ttm�k�d�s l�trehoz�s�ra t�rekszik.