♥Kimi♥Jaime♥Nico♥Nicolas♥Vettel♥
Bejelentkezs
Felhasznlnv:

Jelsz:
SgSg
Regisztrci
Elfelejtettem a jelszt
 
Kimisek indulja

"Megcsillan a nap a Ferrarikon

tszguld Kimivel a clvonalon

Egytt mozog gp s llek,

Kimis leszek, mg csak lek."

 
Men
 
WRC
 
Nap idzete

Tovbbi kedvenc idzeteim...

 
Szavazs
Te megbntetted volna a Ferrarit?

Igen
Nem
Szavazs llsa
Lezrt szavazsok
 
Nico Rosberg
 
Sebastian Vettel
 
Jaime Alguersuari
 
Mennyien vagyunk?
Induls: 2006-08-15
 
Palik bekpsek
 
Nico hazja
 
Nmetorszg
 
Szavazs
Ki a Kedvenced?

Kimi Rikknen
Sebastian Vettel
Jaime Alguersuari
Nico Rosberg
Nicolas Hlkenberg
Szavazs llsa
Lezrt szavazsok
 
Beszlgessnk:D
Nv:

zenet:
:)) :) :@ :? :(( :o :D ;) 8o 8p 8) 8| :( :'( ;D :$
 
Szavazz
Melyik varicinak rlnl jobban?

Kimi a raliban maradna
Kimi visszatrne az F1-be
ms /A vlemnyedre kvncsi vagyok, nyugodtan rd be a csetbe, vagy a vendgknyvbe/
Szavazs llsa
Lezrt szavazsok
 
F1-es cikkek
 
Ne lopj, mert ltlak!
Innen mindenkit ltok!
 
J oldalak:D
 
Puszi:D
 
Szavazz!
Lezrt szavazsok
 
Interjk
 
Ayrton Senna
 
Utols frissts
 
Finn orszgismeret- rviden

Finn trtnelem

          A finnek strtnett szmos talny vezi. A mai Finnorszg dli rsze valsznleg mr a jgkorszak vgn, kb. 9000 vvel ezeltt is lakott volt. A klnbz korokbl szmos rgszeti lelet kerlt el, m az itt lakk nyelvrl nem lehet biztosat tudni. A sokig uralkod nzet szerint az sfinn lakossg idszmtsunk kezdete tjn rkezett erre a terletre, a mai felfogs szerint viszont mr lnyegesen korbban lt itt finnugor nyelvet beszl npessg.
          A keresztes hadjratok idejn, a XII. szzadban Finnorszgot – nll tartomnyknt – Svdorszghoz csatoltk, s ezltal a nyugati egyhz rszv vlt. 1323-ban, a phkinsaari bke sorn hztk meg elszr Finnorszg keleti hatrait. A nagy svd kirly, Gustav Vasa (Kustaa Vaasa) idejn Finnorszgot is elrte a reformci, s az orszg ttrt a luthernus vallsra. Mikael Agricola, a finn reformci legnagyobb alakja, a finn irodalmi nyelv megteremtje 1548-ban fordtotta le anyanyelvre az jtestamentumot.
          A XVI. szzad vgn Finnorszgban kitrt a buzognyhbor (nuijasota) nven ismert parasztfelkels. A svd birodalom aranykorban, a XVII. szzadban Finnorszgban szmos vrost alaptottak, s ekkor nyitotta meg kapuit az els egyetem, a Turkui Akadmia (1640). A kor hbori ugyanakkor mrhetetlen szenvedst okoztak a finn npnek is. A nagybirodalom korszaka a nagy szaki hbor (1700–1721) sorn rt vget, melynek kvetkezmnyeknt Finnorszg keleti rszei Oroszorszghoz kerltek.
          1809-ban Finnorszgot nagyhercegsgknt az Orosz Birodalomhoz csatoltk, s viszonylag szles kr autonmit kapott a belgyek tern, a klgy s a hadgy viszont Oroszorszghoz tartozott. I. Sndor uralkodsa idejn Helsinkit tettk meg fvrosnak, s az egyetemet is tteleptettk ide, ezzel is hangslyozva a Svdorszgtl val tvolodst.
          A XIX. szzad kzepe tjn Finnorszgban egyre fontosabb vlt a nemzeti krds, amely elssorban a finn nyelv helyzetnek javtsra tett ksrletekben mutatkozott meg. Az 1860-as vekben a finn nyelv elvben a svddel egyenrang hivatali nyelvv vlt (a gyakorlatban a finn nyelv helyzete csak lassan javult), s ugyanebben az idben bevezettk az nll finn pnzt, a mrkt is. Meglnklt a gazdasg, fejldsnek indult a kzlekeds, s kezdett megszilrdulni a finn nyelv oktatsi rendszer.
          Finnorszg kedvez helyzete 1899-ben megvltozott, amikor II. Mikls cr kiadta az n. februri manifesztumot, amely jelentsen korltozta a finnek jogait. Ekkor kezddtt az elnyoms els szakasza, amely az 1905-s nagy sztrjkig tartott. 1906-ban megjtottk a finn parlamenti rendszert, s Eurpban elszr a nk is vlasztjogot kaptak. 1908-ban kezddtt az elnyoms msodik szakasza, amely az orosz forradalomig, ill. Finnorszg fggetlenn vlsig tartott. Finnorszg 1917. december 6-n vlt fggetlen llamm. A kezdet egyltaln nem volt knny: 1918 elejn a fehr- s a vrsgrdistk kztt polgrhbor trt ki. A fiatal trsadalomban sokig mly nyomokat hagy polgrhbor a Mannerheim vezette fehrek gyzelmvel zrult. 1919-ben az orszg els elnkv K. J. Ståhlberget vlasztottk. Vezetsvel szmos fontos trvnyt hoztak, s a fggetlen Finnorszg helyzete kezdett megszilrdulni.
          A msodik vilghbor mlyen rintette Finnorszgot. Az 1939–40-es tli hborban (talvisota), s a hbor 1941–44-es folytatsban (jatkosota) a Szovjetuni ellen viseltek hadat; 1944–45-ben Lappfldn a nmetek ellen folyt hbor, melynek eredmnyeknt kiztk a nmet katonkat Finnorszg terletrl. A bketrgyalsok sorn Finnorszg elvesztette karjalai terletei egy rszt, valamint szaki kiktjt, Petsamt, s slyos hbors jvttel megfizetsre knyszerlt.
          Finnorszg s a Szovjetuni 1948-ban bartsgi, egyttmkdsi s klcsns segtsgnyjtsi egyezmnyt (YYA-sopimus) kttt; a finn gazdasg fejldsnek indult, s a politikai helyzet is stabilizldott J. K. Paasikivi (1946–1956) s Urho Kekkonen (1956–1981) elnksge idejn. Finnorszg az szaki semleges demokrcia s a jlti trsadalom orszgv vlt. 1952-ben Helsinkiben rendeztk az olimpit, 1955-ben Finnorszg az ENSZ s az szaki Orszgok Tancsa tagja lett. 1975-ben Finnorszg adott otthont az Eurpai Biztonsgi s Egyttmkdsi rtekezletnek (ETYK).
          A 1990-es vek elejn, a Szovjetuni sszeomlsa utn Finnorszg slyos gazdasgi vlsgot lt t, a munkanlklisg soha nem ltott mreteket lttt. Az ezredfordulra gy tnik, sikerlt fellkerekedni a vlsgon, nem utolssorban a vilghr finn telekommunikcis cgek nagymrv fejldse rvn.
          1995-ben Finnorszg az Eurpai Uni tagja lett, 2000 tavaszn pedig Tarja Halonen szemlyben elsknt kerlt az orszg lre ni kztrsasgi elnk.

Finn irodalom

          A finnek legrgibb irodalma latin, majd ksbb svd nyelv egyhzi irodalom. Habr Mikael Agricolt (kb. 1510–1557) tartjk a finn rsbelisg megteremtjnek, finn nyelv irodalomrl tulajdonkppen csak a XIX. szzad msodik feltl lehet beszlni. A mvelt rtegek nyelve sokig a svd volt, s gy az is termszetesnek tnhet, hogy a finn nemzeti klt, a finn himnusz (Maamme-laulu) szerzje, Johan Ludvig Runeberg (1804–1877) svdl rta mveit.
          A finn nyelv irodalom – s tgabban az egsz finn identits – szempontjbl dnt fontossg volt a Kalevala megjelense 1835-ben. Az Elias Lnnrot (1802–1884) ltal a rendkvl gazdag hagyomnyokkal rendelkez finn npkltszeti alkotsokbl sszelltott eposz bebizonytotta, hogy finnl is lehet irodalmat mvelni.
          Az els igazi finn nyelv r Aleksis Kivi (1834–1872), akinek a versei, szndarabjai, s mindenekeltt Ht testvr (Seitsemn veljest, 1870) cm regnye a finn irodalom legfontosabb darabjai kz tartoznak.
          Kivi utn a finn nyelv irodalom gyorsan megszilrdtotta helyzett. Az 1880-as vekben uralkod irodalmi irnyzat, a realizmus legjelentsebb kpviselje a fknt drmirl ismert Minna Canth (1844–1897) s a novella- s regnyr Juhani Aho (1861–1921) volt.
          A szzadfordul tjn a realizmus tadta a helyt az jromantiknak, amely sajt nemzeti rnyalatt megtartva kapcsoldott be az eurpai szimbolizmus ramlatba. A hangsly a przrl s a drmrl ttevdtt a lrra. A nemzeti jromantika legjelentsebb kpviselje Eino Leino (1878–1926) volt.
          A finn irodalomban ers a realista prza hagyomnya, amely gyakran a kisemberek s a szegny rtegek brzolsban mutatkozik meg. A szzad elejn ezt az irnyzatot kpviseltk az n. kritikai realistk, elssorban Maria Jotuni (1880–1943) s Joel Lehtonen (1881–1934), a kt vilghbor kztt pedig F. E. Sillanp (1888–1964), aki 1939-ben irodalmi Nobel-djat kapott.
          A hbor utni realista prza legfontosabb alakja Vin Linna (1920–1992), akit az n. folytatlagos hbort (1941–44) feldolgoz regnye, az Ismeretlen katona (Tuntematon sotilas, 1954) s a finn trtnelmet egy kis falu szempontjbl bemutat trilgija, A Sarkcsillag alatt (Tll Pohjanthden alla, 1959–62) a finn irodalom legolvasottabb szerzjv emelt.
          A hagyomnyos przairodalmat kpviselte a nemzetkzileg legismertebb finn r, Mika Waltari (1908–1979) is. A rendkvl termkeny s sokoldal r elssorban trtnelmi regnyeirl hres, legfbb mve az kori Egyiptomban jtszd Szinuhe (Sinuhe, egyptilinen, 1945).
          A modernizmus kt zben hdtotta meg Finnorszgot. Elszr a szzad elejn, ugyanakkor, mint Eurpa ms orszgait is. A modernistk legfbb kpviselje a finnorszgi svd rn, Edith Sdergran (1892–1923). A modernizmus msodik hullma a II. vilghbor utn rte el az orszgot, s alapjaiban jtotta meg a lrt. E korszakbl elssorban Eeva-Liisa Manner (1921–1995) s Paavo Haavikko (1931–) neve emltend. A prza modernizmusnak f kpviselje Veijo Meri (1928–).
          A mai finn irodalomban szmos irnyzat l egyms mellett. A przt egyarnt mvelik a hagyomnyos realizmus, a modernizmus s a posztmodernizmus szellemben. Az j utakon jr szerzk kzl az egyik legismertebb Leena Krohn (1947–), akinek fbb mvei a modern ember identitst s a technizlt vilg etikai krdseit feszegetik, valamint Rosa Liksom (1958–), akinek rvid novelli egyarnt groteszk mdon brzoljk a vilg nagyvrosaiban s Lappfld eldugott helyein l emberek lett.

Finn irodalom

          A finnek legrgibb irodalma latin, majd ksbb svd nyelv egyhzi irodalom. Habr Mikael Agricolt (kb. 1510–1557) tartjk a finn rsbelisg megteremtjnek, finn nyelv irodalomrl tulajdonkppen csak a XIX. szzad msodik feltl lehet beszlni. A mvelt rtegek nyelve sokig a svd volt, s gy az is termszetesnek tnhet, hogy a finn nemzeti klt, a finn himnusz (Maamme-laulu) szerzje, Johan Ludvig Runeberg (1804–1877) svdl rta mveit.
          A finn nyelv irodalom – s tgabban az egsz finn identits – szempontjbl dnt fontossg volt a Kalevala megjelense 1835-ben. Az Elias Lnnrot (1802–1884) ltal a rendkvl gazdag hagyomnyokkal rendelkez finn npkltszeti alkotsokbl sszelltott eposz bebizonytotta, hogy finnl is lehet irodalmat mvelni.
          Az els igazi finn nyelv r Aleksis Kivi (1834–1872), akinek a versei, szndarabjai, s mindenekeltt Ht testvr (Seitsemn veljest, 1870) cm regnye a finn irodalom legfontosabb darabjai kz tartoznak.
          Kivi utn a finn nyelv irodalom gyorsan megszilrdtotta helyzett. Az 1880-as vekben uralkod irodalmi irnyzat, a realizmus legjelentsebb kpviselje a fknt drmirl ismert Minna Canth (1844–1897) s a novella- s regnyr Juhani Aho (1861–1921) volt.
          A szzadfordul tjn a realizmus tadta a helyt az jromantiknak, amely sajt nemzeti rnyalatt megtartva kapcsoldott be az eurpai szimbolizmus ramlatba. A hangsly a przrl s a drmrl ttevdtt a lrra. A nemzeti jromantika legjelentsebb kpviselje Eino Leino (1878–1926) volt.
          A finn irodalomban ers a realista prza hagyomnya, amely gyakran a kisemberek s a szegny rtegek brzolsban mutatkozik meg. A szzad elejn ezt az irnyzatot kpviseltk az n. kritikai realistk, elssorban Maria Jotuni (1880–1943) s Joel Lehtonen (1881–1934), a kt vilghbor kztt pedig F. E. Sillanp (1888–1964), aki 1939-ben irodalmi Nobel-djat kapott.
          A hbor utni realista prza legfontosabb alakja Vin Linna (1920–1992), akit az n. folytatlagos hbort (1941–44) feldolgoz regnye, az Ismeretlen katona (Tuntematon sotilas, 1954) s a finn trtnelmet egy kis falu szempontjbl bemutat trilgija, A Sarkcsillag alatt (Tll Pohjanthden alla, 1959–62) a finn irodalom legolvasottabb szerzjv emelt.
          A hagyomnyos przairodalmat kpviselte a nemzetkzileg legismertebb finn r, Mika Waltari (1908–1979) is. A rendkvl termkeny s sokoldal r elssorban trtnelmi regnyeirl hres, legfbb mve az kori Egyiptomban jtszd Szinuhe (Sinuhe, egyptilinen, 1945).
          A modernizmus kt zben hdtotta meg Finnorszgot. Elszr a szzad elejn, ugyanakkor, mint Eurpa ms orszgait is. A modernistk legfbb kpviselje a finnorszgi svd rn, Edith Sdergran (1892–1923). A modernizmus msodik hullma a II. vilghbor utn rte el az orszgot, s alapjaiban jtotta meg a lrt. E korszakbl elssorban Eeva-Liisa Manner (1921–1995) s Paavo Haavikko (1931–) neve emltend. A prza modernizmusnak f kpviselje Veijo Meri (1928–).
          A mai finn irodalomban szmos irnyzat l egyms mellett. A przt egyarnt mvelik a hagyomnyos realizmus, a modernizmus s a posztmodernizmus szellemben. Az j utakon jr szerzk kzl az egyik legismertebb Leena Krohn (1947–), akinek fbb mvei a modern ember identitst s a technizlt vilg etikai krdseit feszegetik, valamint Rosa Liksom (1958–), akinek rvid novelli egyarnt groteszk mdon brzoljk a vilg nagyvrosaiban s Lappfld eldugott helyein l emberek lett.

Finn zene

          A finn npzenben kt rteget lehet elklnteni. A legrgibb npzene ksret nlkli, ltalban pentatnin alapul kalevalai dal. A legismertebbek azok az epikus dalok, amelyek egy rsze a Kalevalban bukkan fel, de jelentsek a lrikus darabok s a siratnekek is. A finn npzene legismertebb rgi hangszere az thros kantele.
          A reformci utn a npzene vltozsnak indult, nyugati, elssorban svd hatsok kezdtek rvnyeslni. A rgi npzene legtovbb Kelet-Finnorszgban maradt fenn. Az jabb npdalok meldija sokkal vltozatosabb, s a dalokban megjelentek a rmek. A ma nekelt finn npdalok ezt a tradcit kvetik. A hangszeres zene jabb rtegt az n. npzensz-zene kpviseli, melynek legfontosabb hangszere a heged, a klarint s a harmnika.
          A npzene ma renesznszt li, dallamait szabadon felhasznljk a rockzenben s ms npek npzenjben. Nagy sikereket r el a Vrttin npzenei egyttes, valamint a lapp joikahagyomnyokat kpvisel Wimme Saari s az Angelit. Finnorszgban vente tbb npzenei fesztivlt rendeznek, melyek kzl a leghresebbet Kaustinenben tartjk.
          A klasszikus zene legismertebb finn kpviselje Jean Sibelius (1865–1957). a finnek szmra nemcsak zeneszerz, hanem nemzeti szimblum is. Szles s sokoldal munkssgnak f darabjai a nemzeti romantikt kpviselik, ht szimfnia mellett hegedversenyt, kamarazenei, krus-, s sznpadi darabokat is rt.
          A mai zeneszerzk kzl az egyik legismertebb Einojuhani Rautavaara (1928–), szimfnik, zongora- s hegedversenyek, kamarazenei darabok, krusmvek s operk szerzje. Az opera egybknt is fontos mfaj Finnorszgban, a legjelentsebb operaszerzk Joonas Kokkonen (1921–1996) ja Aulis Sallinen (1935–). Finnorszgban vente megrendezik a nemzetkzileg is figyelemmel ksrt savonlinnai operafesztivlt.
          A fiatalabb zeneszerz-nemzedk nemzetkzi szinten legismertebb kpviselje az eldknl radiklisabb zenei ltsmdot kifejleszt Kaija Saariaho (1952–) s Magnus Lindberg (1958–), akik elektronikus zent is komponlnak, munkjuk sorn felhasznlva a szmtgpet is. Ugyanezt a gondolkodsmdot kpviseli Finnorszg jelenleg legismertebb karmestere, Esa-Pekka Salonen (1958–) is. A vilghr finn mvszek kzl megemltend mg Karita Mattila (1960–) szoprnnekes.
          A rockzene viszonylag lassan honosodott meg Finnorszgban, s csak az 1960-as vekben szilrdtotta meg helyzett. Kezdetben fknt nemzetkzi slgereket jtszottak, s csak a hetvenes vekben szletett meg az n. finn-rock, amely mr finn nyelv, s a finn valsgot mutatja be, noha sokat mert a nemzetkzi rockzenbl is. Ennek az irnyzatnak legfontosabb, ma is alkot kpviselje Hector (Heikki Harma, 1947–), Juice Leskinen (1950–) s az Eppu Normaali egyttes.
          Az 1980-as vek knnyzenei klasszikusai kzl megemltend Ismo Alanko (1960–), Tuomari Nurmio (1950–) s J. Karjalainen & Mustat Lasit. Az 1990-es vek npszer egyttese az Ultra Bra, a Don Huonot s az Apulanta. A heavy metal terletn kultussz vlt az Apocalyptica egyttes, s nemzetkzi hrnevet szerzett a Stratovarius is. Az ezredfordul tjkn az eurpai listkra is felkerlt a rap- s technozent egyest Bomfunk MC’s, a trance-zent jtsz Darude, valamint a HIM egyttes, amelynek a zenje a love-metal irnyzathoz sorolhat.
          A Finnorszgban nyaranta rendezend szmos rockfesztivl kzl a legfontosabb a turkui Ruisrock s a seinjoki Provinssirock. A dzsesszfesztivlok kzl a legrgibb, s nemzetkzi szinten is a legismertebb a Pori Jazz, a msodik legnagyobb eurpai dzsesszfesztivl.

Finn kpzmvszet

          A legrgibb finn kpzmvszeti alkotsoknak azok a sziklarajzok tekinthetk, amelyek leggyakoribb figuri az llatok (elssorban a szarvas), a csnakok s az egyszer emberi alakok. Ezek a rajzok valsznleg a halsz, vadsz sk hitvilghoz kapcsoldnak.
          A keresztnysg felvtele utn a mvszet mindenekeltt vallsi feladatot kapott. A kzpkori finn ktemplomokat a szentek faragott szobrai mellett falfestmnyek is dsztettk. A legismertebb fennmaradt falfestmny a dl-hmei hattulai templomban s a lohjai Szent Lrinc (Pyh Lauri) templomban tallhat. Ksbb a reformci idejn az egyhzi mvszet jelentsge cskkent.
          A XIX. szzadban, az autonmia idejn a finn kultra – s vele egytt a kpzmvszet – jelents fejldsnek indult. Az els, nemzetkzi hrnevet szerzett finn mvsz Albert Edelfelt (1854–1905) volt, aki a kor bevett szoksnak megfelelen Prizsban tanult, s elssorban trtnelmi festmnyei s portri rvn vlt ismertt. Edelfelt ksztette el a finn mvszet aranykort, a szzadfordul nagy fellendlst.
          A szzadfordul idejn a finn kulturlis letben a nemzeti romantika eszmje uralkodott. Az igazi, „romlatlan” finnsget Karjalban, a Kalevala szlhelyn kerestk. Ez az n. karelianizmus minden mvszeti gban reztette hatst: a zenben Sibelius, az irodalomban Eino Leino ugyanazt a szellemisget kpviseltk, mint az aranykor festi. A mvszet jelentsge nagy volt, az elnyoms idejn segtsgvel harcoltak az oroszost trekvsek ellen.
          A kor legnagyobb kpzmvsze Akseli Gallen-Kallela (1865–1931) volt. Munkssgt naturalistaknt kezdte, de elssorban a nemzeti romantikus Kalevala-festmnyeirl ismert. Gallen-Kallela rendkvl sokoldal mvsz volt, aki festett tbbek kztt freskkat is, de a grafikus- s az iparmvszet tern is ttrnek szmt.
          Az aranykor mvszei kzl megemltend az elssorban tjkpfestmnyeirl ismert Pekka Halonen (1865–1933), valamint Eero Jrnefelt (1863–1937), akinek sokoldal munkssgba portrk, tjkpek s oltrkpek egyarnt beletartoztak.
          Teljesen ms utat jrt be Hugo Simberg (1873–1917), aki a nemzetkzi szimbolizmus kpviselje. rdgket s angyalokat festett, az ember rmt, bnatt s flelmt brzolta szimbolikus mdon. Legismertebb mvei a tamperei szkesegyhz freski. A finn szimbolizmus msik nagy alakja Magnus Enckell (1870–1925).
          Finnorszgban a XIX. szzad msodik feltl rendkvl nagy szerephez jutottak a ni alkotk. Kzlk az egyik legfontosabb az elssorban narckpeirl ismert Helene Schjerfbeck (1862–1946), aki a realizmus jegyben kezdte munkssgt, de ksbb a modernizmus irnyba fejldtt. A festnk sorban emltst rdemel az expresszionizmust megjvendl tjkpfest, Fanny Churberg (1845–1892), valamint a szimbolista Ellen Thesleff (1869–1954).
          A finn expresszionizmuson bell kt irnyzatot lehet elklnteni. Az els az 1910-es vekre tehet, legfbb kpviselje Tyko Sallinen (1879–1955). A msik hullm a II. vilghbor utn rte el Finnorszgot. Vele egyidben kezdett hatni a konstruktivizmus is, melynek korai kpviseli kzl Sam Vanni (1908–1992), a kseiek kzl pedig Juhana Blomstedt (1937–) neve emltend.
          A XIX. szzad szobrszai kzl az egyik legjelentsebb az jklasszicizmust kpvisel Walter Runeberg (1838–1920), akinek legismertebb mve apjnak, a finnek nemzeti kltjnek, J. L. Runebergnek a szobra (1885) Helsinkiben, valamint Ville Vallgren (1855–1940), akinek szeretett szobra a Helsinki szimblumv emelked rzki nalak, Havis Amanda (1901).
          A fggetlensg korai szakasznak vezet szobrsza Win Aaltonen (1894–1966) volt, akinek a klasszicista szobrai hazafias rzelmekrl tanskodnak. Legismertebb alkotsa a legends olimpai bajnok Paavo Nurmi szobra a helsinki olimpiai stadion eltt (1924), ill. Aleksis Kivi szobra a Nemzeti Sznhz eltt (1934).
          Az absztrakt mvszet trhdtsrl tanskodik Eila Hiltunen (1922–) orgonaspokra emlkeztet Sibelius-emlkmve (1967). A modern szobrszok kzl megemltend az elssorban faanyagokkal dolgoz Kain Tapper (1930–) s a nemzetkzi hrnvre szert tett Laila Pullinen (1933–) neve.

Finn ptszet

          Amikor a finn ptszetrl beszlnk, clszer hangslyozni a Kzp-Eurptl eltr vonsokat. Mindenekeltt figyelembe kell venni, hogy Finnorszg rendkvl ritkn lakott orszg: a npsrsg 16 f/km2, az orszg terletnek 70%-a erd s 10%-a vz. A msik lnyeges klnbsg az pletek fiatal volta: az pletek 90%-t a fggetlensg elnyerse (1917) ta ptettk. Persze Finnorszgban korbban is voltak lakpletek, de azok nem rzdtek meg a mai napig. A legfbb ptanyag mindig is a fa volt, amely knnyen megsemmisl.
          A kzpkori finn ptszeti emlkek kzl 75 ktemplom maradt fenn, s nhny vr, amelyek kzl a legjelentsebb a turkui s a hmei, valamint a Savonlinnban tallhat Olavinlinna. A kzpkori Finnorszgban hat vros ltezett, de ezek rgi pletei mra nem maradtak fenn. A kzpkor utn ltalnosan elterjedt kereszt alak fatemplomok jelents rsze is megsemmislt.
          A XIX. szzad elejn a fvrost Turkubl thelyeztk Helsinkibe, s az j fvrosban jklasszicista stlus belvrost hoztak ltre. Az jklasszicizmus ms vrosok ptszeti stlusra is hatst gyakorolt.
          A finn ptszet msik jelents irnyzata a szecesszi, amely a szzadforduln lte virgkort, azaz ugyanakkor, mint a nemzeti romantika a mvszeti let ms terletein. A kor legjelentsebb ptszhrmasa Eliel Saarinen (1873–1950), Herman Gesellius (1874–1916) s Armas Lindgren (1874–1929), akik tbbek a Finn Nemzeti Mzeumot (1910) terveztk. Megemltend mg Lars Sonck (1870–1956), a tamperei szkesegyhz (1907) tervezje is.
          A XX. szzad egyik legjelentsebb irnyzata a funkcionalizmus, amelynek vezet ptsze Alvar Aalto (1898–1976) volt. Aalto rendkvl termkeny munkssgbl kiemelhetjk a paimii tdszanatriumot (1933), a viipuri knyvtrat (1935), a jyvskyli egyetem vrstgls pleteit (1956), s a Helsinki belvrosban lev Finlandia-palott (1971).
          A hbor utni jjpts a finn ptszetben jabb cscspontot jelentett, amelynek eredmnyeknt a finn ptszet gyakorlatiassga, termszetkzelisge s modernizmusa nemzetkzi hrnvre tett szert. A legutbbi idk ptszei kzl kiemelend pldul az elnki rezidencit tervez Pietil hzaspr (Raili Pietil, 1926– s Reima Pietil 1923–1993), valamint a hres templomptsz, Juha Leivisk (1936–).

Finn iparmvszet

          A finn iparmvszet az 1950-es vekben vlt vilghrv. A milni triennln a finnek hrom egymst kvet alkalommal vittk el a djak nagy rszt, s ekkor szletett meg a Finnish Design nev jelensg. Az iparmvszek ismert szemlyekk vltak, s az iparmvszet a finn identits rsze lett.
          A finn iparmvszet a finn npmvszet jellemvonsait hordozza magn: egyszersg, vilgossg, termszetes anyagok hasznlata. Ugyanezek a jegyek jellemzik a harmincas vek funkcionalizmust is, s taln nem vletlen, hogy a funkcionalista ptszet legjelentsebb kpviselje, Alvar Aalto iparmvszknt is hress vlt. A mai napig a kzhasznlatban vannak az ltala tervezett szkek s az Aalto-vzaknt ismert vegtrgy.
          A plyafutsukat az tvenes vekben kezdett mvszek kzl a legismertebb Tapio Wirkkala (1915–1985), aki vegtrgyakat, kermikat, tkezsi eszkzt tervezett, de szobrszknt, grafikusknt s killtstervezknt is ismert. Ugyancsak fontos vegmvsz Timo Sarpaneva (1926–), valamint az vegmadarairl ismert Oiva Toikka (1931–). Kaj Franck (1911–1989) elssorban a mindennapok sorn hasznlt trgyai, fknt ednyei s vegtrgyai rvn vlt hress. A legismertebb finn veggyr az Iittala s a Nuutajrvi, a legfontosabb kermiagyr pedig az Arabia.
          Az veg- s kermiamvszet mellett vilghr a finn textilmvszet (pldul a Marimekko) s az kszermvszet (pl. Kalevala-koru, Aarikka). Vilgszerte hasznlt finn tervezs eszkz a Fiskars oll s ks, illetve a Nokia mobiltelefonja.

Finn sport

          Finnorszgban rendkvl fontos a tmegsport, a mozgskultra nagyon fejlett. Nagyon sok finn sportol rendszeresen (elssorban sel vagy szik), sok iskolnak van uszodja, jl felszerelt tgas tornaterme.
          Finnorszgban npszerek a tli sportok. A tli olimpikon szaki rokonaink rendre j eredmnyeket rnek el. Az egyik legismertebb finn sportol a ngyszeres olimpiai bajnok (1984–88) sugr, Matti Nyknen, a „repl finn”. A sugrk j genercijhoz tartozik az egyarnt ktszeres olimpiai bajnok Ari-Pekka Nikkola s Toni Nieminen.
          A sfuts szintn sikersportgnak szmt Finnorszgban: a hromszoros olimpiai bajnok Veikko Hakulinen (1952–60) s Eero Mntyranta (1960–68) mellett felttlenl megemltend Marja-Liisa Kirvesniemi (lnykori nevn Hmlinen) – a 26-szoros finn sfutbajnok, Harri Kirvesniemi felesge –, aki a szarajevi olimpin, 1984-ben mindhrom egyni versenyszmban olimpiai bajnok lett. A jelenkor legnagyobb egynisge a sfut vilgbajnok, Mika Myllyl.
          Finnorszgban taln a legnpszerbb sport a jgkorong. A finn hokicsapatok Eurpa legjobbjai kz tartoznak, a Helsingin Jokerit rendszeres rsztvevje a BEK-dntknek, s a legjobb finn jgkorongozk – mint pldul Teemu Selnne s Jari Kurri –, vagy az 1995-ben (mindezidig egyetlen) vilgbajnoki cmet szerzett vlogatott nagyjai az szak-amerikai profi liga, az NHL meghatroz jtkosai kz tartoznak.
          A nyri sportok kzl mindenekeltt az atltikt kell megemlteni. A finn „csodafutk” – Paavo Nurmi, Ville Ritola s Hannes Kolehmainen – 1912–28 kztt ngy olimpin 18 aranyrmet nyertek hossztvfutsban. A legjobbak kzl is kiemelkedett Paavo Nurmi (1897–1973), aki hrom olimpin szerzett kilenc arany- s hrom ezstrmvel a vilg msodik legeredmnyesebb olimpikonja (csak a szovjet tornszn, Larissza Latinyina elzi meg). A kzelmlt legismertebb futja Lasse Virn, aki az 1972-es mncheni s 1976-os montreali olimpin egyarnt megnyerte az 5 000 s 10 000 mteres szmokat. A futk mellett szlni kell a gerelyhajtkrl is, akik ezidig kilenc olimpiai elssget szereztek.
          A csapatsportgakban a finnek kevsb eredmnyesek. A finn futball soha nem tartozott Eurpa lmeznybe, m Jari Litmanen, az Ajax majd a Barcelona kiemelked tuds jtkosa, az 1996-os v harmadik legjobb eurpai futballistjnak vlasztott csatr neve ismersen cseng a futballbartok flben.
          Az elmlt kt vtizedben az autsport szmos vilgbajnoka a finnek kzl kerlt ki. Manapsg vilgszerte az egyik legismertebb finn Mika Hkkinen, a Forma–1 ktszeres vilgbajnok (1998, 1999) piltja, akinek a menedzsere, Keke (Keijo) Rosberg maga is vilgbajnoki cmet szerzett, 1982-ben. A rally az utbbi idben szinte „finn sportgg” vlt: 1983–2000 kztt a finnek 12 vilgbajnoki cmet szereztek, elssorban Juha Kankkunen s Tommi Mkinen jvoltbl.






 
dvzllek
 
Blcsessg;)

 
Nagydjhtvge
 
Boldog nvnapot

 
Kimi Rikknen
 
Nico Hlkenberg
 
Ms dolgok
 
Grbe Tkr
 
A vilgbajnoksg llsa(piltk)

1. Sebastian Vettel 234 pont

2. Mark Webber 149 p.

3. Lewis Hamilton 146 p.

4. Fernando Alonso 145 p.

5. Jenson Button 134 p.

6. Felipe Massa 70 p.

7. Nico Rosberg 48 p.

8  Nick Heidfeld 34 p.

9. Vitaly Petrov 32 p.

10. Michael Schumaccher 32 p.

11. Kamui Kobayashi 27 p.

12. Adrian Sutil 18 p.

13. Sebastian Buemi 12 p.

14. Jaime Alguersuari 10 p.

15. Sergio Perez 8 p.

16. Paul di Resta 8 p.

17. Rubens Barichello 4 p.

18. Pedro de la Rosa 0 p.

19. Jarno Trulli 0 p.

20. Vitantonio Liuzzi 0 p.

21. Pastor Maldonado 0 p.

22. Jerome d'Ambrosio 0 p.

23. Heikki Kovalainen 0 p.

24. Timo Glock 0 p.

25. Daniel Ricciardo 0 p.

26. Karun Chandhock 0 p.

 

 

 

 

 

 
Forma- 1 biztonsg
 
A vilgbajnoksg llsa (csapatok)

1. RBR - Renault 383 p.

2. McLaren Mercedes 280 p.

3. Ferrari 215 p.

4. Mercedes 80 p.

5. Renault 66 p.

6. Sauber - Ferrari 35 p.

7. Force India Mercedes 26 p

8. STR - Ferrari 22 p.

9. Williams Cosworth 4 p.

10. Lotus Renault 0 p.

11.HRT-Cosworth 0 p.

12. Virgin - Cosworth 0 p.

 

 
Mennyi is az id???
 
Naptr
2025. Februr
HKSCPSV
27
28
29
30
31
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
01
02
<<   >>
 
Kimi hazja
 
Szavazz!!!
Lezrt szavazsok
 
Az egyik kedvenc szmom
 
mirt szereted?
Te mirt szereted Kimit?

tehetges
mert a McLarennl versenyzik
mert finn
mert helyes
szeretem a stlust
magamat ltom benne
ki mondta, hogy szeretem?!
Szavazs llsa
Lezrt szavazsok
 
Idzet

A versenyzs, a vetlkeds a vremben van, az letem rsze egsz letemben ezt csinltam, s hmm... elrbb val brmi msnl...

                   (Ayrton Senna)

 
EZ + AZ
 
Hrlevl
E-mail cm:

Feliratkozs
Leiratkozs
SgSg
 
Dont worry, be happy
 
Szavazz
Hogy tetszik a "Ms dolgok" men

Nagyon j
Egsz j
Lehetne jobb is
Nagyon gz
Szrny
Egyltaln van annak a mennek rtelme?
Szavazs llsa
Lezrt szavazsok
 
Az osztlyom alkotsai:D
 
Szavazz
Hogy tetszik a honlap?

Egsz j
Trhet
Nagyon j
Bjj el!!!
Ciki! Ne hogy reklmozd!
Ez neked honlap?
Hzz el a j bds francba
Szavazs llsa
Lezrt szavazsok
 
Finnorszg
 
Szavazz!
Melyik kommenttort szereted jobban?

Palik Laci
Czolner Gyuszi
Wber Gbor
Palik- Czolner prosts
Szavazs llsa
Lezrt szavazsok
 

Könyves oldal - Ágica Könyvtára - ahol megnézheted milyen könyveim vannak, miket olvasok, mik a terveim...    *****    Megtörtént Bûnügyekkel foglalkozó oldal - magyar és külföldi esetek.    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    A boroszkányok gyorsan megtanulják... Minden mágia megköveteli a maga árát. De vajon mekkora lehet ez az ár? - FRPG    *****    Alkosd meg a saját karaktered, és irányítsd a sorsát! Vajon képes lenne túlélni egy ilyen titkokkal teli helyen? - FRPG    *****    Mindig tudnod kell, melyik kiköt&#245; felé tartasz. - ROSE HARBOR, a mi városunk - FRPG    *****    Akad mindannyijukban valami közös, valami ide vezette õket, a delaware-i aprócska kikötõvárosba... - FRPG    *****    boroszkány, vérfarkas, alakváltó, démon és angyal... szavak, amik mind jelentenek valamit - csatlakozz közénk - FRPG    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    why do all monsters come out at night - FRPG - Csatlakozz közénk! - Írj, és éld át a kalandokat!    *****    CRIMECASESNIGHT - Igazi Bûntényekkel foglalkozó oldal    *****    Figyelem, figyelem! A második vágányra karácsonyi mese érkezett! Mesés karácsonyt kíván mindenkinek: a Mesetáros    *****    10 éves a Haikyuu!! Ennek alkalmából részletes elemzést olvashatsz az anime elsõ évadáról az Anime Odyssey blogban!    *****    Ismerd meg az F-Zero sorozatot, a Nintendo legdinamikusabb versenyjáték-szériáját! Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    Advent a Mesetárban! Téli és karácsonyi mesék és színezõk várnak! Nézzetek be hozzánk!    *****    Nagyon pontos és részletes születési horoszkóp, valamint 3 év ajándék elõrejelzés, diplomás asztrológustól. Kattints!!!!    *****    A horoszkóp a lélek tükre,egyszer mindenkinek érdemes belenézni.Keress meg és én segítek értelmezni a csillagok állását!    *****    HAMAROSAN ÚJRA ITT A KARÁCSONY! HA SZERETNÉL KARÁCSONYI HANGULATBA KEVEREDNI, AKKOR KATT IDE: KARACSONY.GPORTAL.HU    *****    Nyakunkon a Karácsony, ajándékozz születési horoszkópot barátaidnak, ismerõseidnek.Nagyon szép ajándék! Várlak, kattints    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!