Elk�pzelhet�, hogy az a Rubens Barrichello lesz a vil�gbajnok, aki a t�len munka n�lk�l teng�d�tt, �s sokak szem�ben nem volt t�bb sz�nakozva megt�rt, rozoga r�gi b�tordarabn�l? Hab�r a kocka m�g nincs elvetve, erre l�lekben �pp�gy �rdemes felk�sz�ln�nk, mint a McLarennek a Mercedes ut�ni �letre...

Rubens Barrichello egy kicsit mindig is l�zer volt. Persze rokonszenves l�zer, akinek szentiment�lis �mleng�seit, primadonn�kat megsz�gyen�t� t�l�rz�kenys�g�t k�nny� volt egyik napr�l a m�sikra megbocs�tani, mert az emberek v�gs� soron szeretik, ha valaki, h�t iz�, az overallj�ra varrva hordja a sz�v�t - de m�giscsak l�zer. Az elm�lt 16-17 �v alatt lassacsk�n belev�ste mag�t az aszfaltba, �s a nagyd�jak nem t�l felt�n�, m�gis elmaradhatatlan kell�k�v� v�lt, ak�r a szerep�be bele�reged� statiszta egy r�g�ta fut� sz�ndarabban. Sokak szem�ben nem volt m�r t�bb, mint Michael Schumacher kiv�nhedt m�sodheged�se, sz�nakozva megt�rt, rozoga r�gi b�tordarab: hi�ba szoktunk hozz�, szinte �szre sem venn�nk, ha leselejtezn�k.

Furcsa dolog a k�p, ami m�sok szem�ben r�gz�l az emberr�l. Olykor semmi k�ze nincs az �gynevezett val�s�ghoz; tal�n t�nyeknek hitt szubjekt�v apr�s�gokb�l sz�tt kollekt�v ill�zi� az eg�sz. Ugyan, mi�rt lenne Rubens l�zer? Az�rt, mert a Ferrarin�l veres�get szenvedett att�l a fazont�l, aki ronggy� vert mindenki m�st is? Vagy net�n az�rt, mert ink�bb vezette a mez�ny legjobb aut�j�t a legjobb versenyz� mellett, semhogy b�szk�n d�ngethesse a mell�t, hogy egy �ramvonalas talicsk�val legy�zte a csapatt�rs�t, �s a t�bbi m�r nem rajta, hanem a technik�n m�lt? Vagy az�rt, mert k�pes volt elb�gni mag�t a dobog� tetej�n, amire az igaz�n kem�ny cs�v�k sohasem vetemedn�nek, �s ha valamivel gondja akadt, ny�ltan sz�v� is tette?

Elj�tt az ideje, hogy m�sk�pp gondolkodjunk Rubens Barrichell�r�l. Mindazt, amit tal�n hib�jak�nt r�ttunk fel neki, �pp�gy tekinthetj�k az er�nyeinek is. Mert nagy b�tors�gra vall, ha valaki �veken �t meggy�z�d�ssel hisz benne, hogy gyorsabb lehet Michael Schumachern�l, �s a v�ltozatoss�g kedv��rt - le�rni is f�lek - �rz� emberk�nt viselkedik a nyilv�noss�g el�tt, sebezhet�nek mutatva mag�t egy olyan k�zegben, ahol a t�bbs�g szenvtelen macs�nak pr�b�l t�nni. Sokan �ppen a mesterk�letlen�l �szinte megnyilv�nul�sokat hi�nyolj�k a Forma-1-b�l; h�t Rubenst�l megkapj�k. Tess�k, ilyen vagyok: kicsit tal�n s�rt�d�keny, egy leheletnyit tal�n t�l�rz�keny, de pontosan olyan, amilyennek l�ttok.

Igen, pontosan olyan gyors. Hiszen az aut�sportban m�giscsak a gyorsas�g a r�termetts�g igazi fokm�r�je, �s ezen a t�ren Rubens - Schumachert lesz�m�tva, aki az�rt, ezt ne felejts�k el, minden id�k legsikeresebb versenyz�je volt - senkivel szemben nem vallott sz�gyent. A k�pnek, ami benn�nk �l r�la, s amelyen tal�n n�melyik�nk t�nyleg l�zernek l�tja, az �gvil�gon semmi k�ze nincs ahhoz a mozdulatsorhoz, a kezeknek, a l�baknak �s a szemeknek ahhoz a m�gikus �sszhangj�hoz, amit vezet�snek neveznek. Att�l, hogy mi esetleg vesztesnek l�tjuk, m�g nem fogja elvenni a g�zt az Eau Rouge-ban, ahol pedig 1000 emberb�l 999, erre m�rget vehet�nk, reszketve elvenn�. Lehet, hogy s�rva fakad a dobog�n, de az�rt Rubens Barrichello kem�ny leg�ny �m...

�s �pp�gy nem lesz es�lytelenebb a 2009-es vil�gbajnoki c�mre sem, b�rmit tartsunk r�la. Gondoljunk csak bele: m�g 16 �v ut�n is maradt benne annyi spiritusz, hogy f�sults�g n�lk�l, egy kamasz lelkesed�s�vel sz�lljon harcba a gy�zelem�rt, �s �gy a sz�v�re vegyen mindent, mintha tegnap kezdte volna a versenyz�st. Ez a motiv�lts�g b�mulatos. M�sok m�r r�gen ki�gtek volna a Ferrarin�l elszenvedett megal�ztat�sokban, vagy a Hond�n�l v�gigg�rc�lt, ki�br�nd�t�an sikertelen �vekben, de Rubensben el�gg� lobog a t�z ahhoz, hogy m�g egy gyeng�n kezd�d� szezon k�zep�n is ford�tani tudjon, �s k�pes legyen fokozatosan fel�lkerekedni n�la nyolc �vvel fiatalabb csapatt�rs�n. Amikor �gy t�nt, a Brawn GP-n�l megism�tli mag�t a t�rt�nelem, �s Jenson Button mellett �pp�gy az �rny�kba szorul, mint anno Schumacher oldal�n, Rubenst k�nnyen megb�n�thatt�k volna a kellemetlen eml�kek. M�r a k�zv�lem�ny is elk�nyvelte r�la, hogy �r�kk� m�sodheged�s marad, s a n�rburgringi kirohan�sa, amellyel d�h�sen a csapat�t k�rhoztatta a veres�g miatt, v�gk�pp a nyafog� vesztes szerep�t akasztotta r�. Pedig ekkor m�r sz�p csendben az � jav�ra billent a m�rleg nyelve: Silverstone-ban, t�bb �v ut�n v�gre �tt�rt az ugyanolyan anyag� f�kekre, mint amilyeneket Jenson is r�g�ta haszn�l, �s, persze nem csak ez�rt, elkezdte rendszeresen legy�zni �t az id�m�r�k�n - �ltal�ban magasabb �zemanyagszinttel.

Rubens mindig maga volt a k�t l�bon j�r� pozit�v �letszeml�let, a "higgy magadban!" mozgalom fanatikus h�ve. De vajon nem �ppen az�rt hajtogatta megsz�llottan ezt a mantr�t, mert titkon az �nbizalomhi�ny�t akarta ellens�lyozni vele, �s �nmag�t is gy�zk�dnie kellett? B�rhogy is, a m�dszer bev�lni l�tszik. Rubensben m�r megvan az ahhoz sz�ks�ges rutin �s magabiztoss�g, hogy ha c�lravezet�nek �rzi, szembe menjen a saj�t csapat�val is: Monz�ban a m�rn�kei k�z�l t�bben ki akart�k cser�lni a sebess�gv�lt�j�t, amely a spai rajtn�l megs�r�lhetett, � azonban minden�ron el akarta ker�lni az �t rajthelyes b�ntet�st, ez�rt kitartott mellette. Volt egy �lmatlan �jszak�ja, mert tudta, hogy kock�zatot v�llal, de a d�nt�se vas�rnap bus�san kifizet�d�tt.

�s ma, t�bb �v t�vlat�b�l m�r m�sk�pp l�tja a ferraris �veket is. "Ott a megkaptam a legjobb aut�t, de le kellett gy�zn�m rengeteg akad�lyt �s egy vil�gbajnokot, egy bizonyos Michaelt, aki a korm�ny m�g�tt nagyon, nagyon �gyes volt" - eml�kezett az Olasz Nagyd�j ut�n. - "Azt hiszem, Michael val�sz�n�leg tehets�gesebb volt n�lam, ha azonban mindkett�nket bedobn�nak egy oroszl�nketrecbe, �n tal�n �lve ki tudn�k jutni bel�le, � viszont nem biztos. Ilyen az �let. Az ember tanul a hib�ib�l �s minden m�sb�l. Nem az�rt mondom ezt, hogy b�rkit is kritiz�ljak, mert a Ferrarin�l �szint�n j�l �reztem magam, t�nyleg remek�l sz�rakoztam. Er�sebb versenyz� is lettem ott, �gyhogy ami ma t�rt�nik velem, abban az �sszes kor�bbi F-1-es �lm�nyemnek szerepe van."

Att�l, hogy az elm�lt h�rom futamb�l kett�t megnyert, Rubens m�g nem lett sem m�s ember, sem m�s versenyz� - de azt tal�n ki�rdemelte, hogy kivegy�k a r�gi skatuly�b�l, �s egy kicsit m�sk�pp gondoljunk r�. H�t persze, t�l sokat panaszkodott, �s t�l sok�ig �zte az "engem elnyomnak" j�tszm�t, semhogy ezt egyetlen leveg�v�telre elfelejts�k neki. Kor�ntsem biztos, hogy � nyeri a vil�gbajnoks�got, mert ehhez Mr. Buttonnak is lesz n�h�ny szava, �s 14 pontnyi h�tr�ny n�gy fordul�val az id�ny v�ge el�tt nem kev�s. De egy 11-szeres nagyd�jgy�ztest m�giscsak abszurd l�zernek tekinteni.

�s, ahogy Monz�ban � maga mondta: "Ez m�r egy gy�ztes �v, t�rt�njen b�rmi. Nem szabad elfelejten�nk, hogy nemr�g m�g munk�nk sem volt." Ha Rubens Barrichello �lni tud az utols� ut�ni es�ly�vel, egyszer �s mindenkorra belet�r�dhet�nk, hogy csod�k m�rpedig vannak.

* * *

McLaren ohne Mercedes? Nicht funktioniert! Ez k�ptelens�g... Nem csup�n az�rt, mert a k�t m�rka az F-1-es egy�ttm�k�d�s kapcs�n sokak szem�ben v�gleg �sszefon�dott, hanem az�rt is, mert a Mercedes nem egyszer�en motorsz�ll�t�ja, hanem r�sztulajdonosa a McLarennek.

Igaz. �s m�gis j�l tessz�k, ha l�lekben felk�sz�l�nk r�, hogy a k�t c�g a k�zelj�v�ben k�l�n utakra l�p. Nem �ll�tom, hogy felt�tlen�l ez fog t�rt�nni, de a lehet�s�g�t nem z�rhatom ki. S�t, t�bbet mondok: val�sz�n�nek tartom, hogy �gy lesz.

Az m�r meglehet�sen egy�rtelm� jel, hogy a Mercedes r�szesed�st v�s�rol a Brawn GP-ben. M�gis mi �rtelme lenne egy aut�gy�r sz�m�ra k�t csapatban is t�rstulajdonosnak lenni? Ha saj�t csapatot akar, az egyiket teljesen megveszi, a t�bbinek meg legfeljebb sz�ll�t motorokat. Ha k�t konkurens ist�ll�ja van, az olyan, mintha �nmag�val sakkozna. Nem csak �rtelmetlen, hanem �sszef�rhetetlen is.

Miut�n a Mercedes egyik l�b�val �tl�pett a Brawnhoz, v�rhat�, hogy a m�sikkal hamarosan kil�p a McLarent�l. �s ez, b�rmilyen meglep�, val�j�ban teljesen logikus d�nt�s lesz. A n�met aut�gy�r ugyanis 1999 �ta 40 sz�zal�kban tulajdonosa a McLarennek (a marad�k 30 sz�zal�k a bahreini Mumtalakat Holding�, 15-15 sz�zal�k pedig Mansour Ojjeh� �s Ron Dennis�), �s az �vek sor�n t�bbsz�r egy�rtelm�v� tette, hogy szeretn� n�velni a r�szesed�s�t az ist�ll�ban - amit azonban Dennis nem engedett. Annak idej�n a BMW is ugyanilyen okb�l szak�tott a Williamsszel, j�llehet, Frank Williams �s Patrick Head egy �rva ezrel�ket sem voltak hajland�ak �tadni a csapatukb�l a n�met h�d�t�knak.

Itt j�tt a k�pbe a Brawn, mint k�zenfekv� c�lpont. Sikeres, dinamikus, az infrastrukt�r�ja els�rang�, �s szabadon megv�s�rolhat� - m�gpedig, ami a jelenlegi gazdas�gi helyzetben kiemelten fontos, olcs�n. Ebb�l a szempontb�l a Brawn diadalmenete most, a v�ls�g kell�s k�zep�n a legkellemetlenebb pillanatban �rte a McLarent. M�g ha Dennis csapata elad� is lenne, minden bizonnyal sokkal t�bbet k�rn�nek �rte, mint a t�l�l�s��rt k�zd� Brawn�rt. A Mercedes m�skor tal�n fontol�ra venn�, hogy marad a patin�sabb McLarenn�l, de amikor az aut�gy�rak �gy hullanak az F-1-b�l, �s az igazgat�tan�csaik �zemeket k�nytelenek bez�rni, az �r els�dleges szempont lesz.

De vajon biztos, hogy a McLarennek kellemetlen ez? Szerintem nem. Elv�gre aligha v�letlen, hogy Ron nem adta el a c�g�t a Mercedesnek. Bevallottan az volt a c�lja, hogy a Ferrari p�ld�j�t k�vetve teljesen �n�ll�an, a McLaren neve alatt kezdjen k�z�ti sportkocsikat gy�rtani, �s ebben a tervben a Mercedes - vagy b�rmelyik m�sik aut�gy�r - hossz� t�von nem seg�ts�g, hanem akad�ly lenne. M�g ha csak egy sz�k piaci szegmensben is, de a McLaren voltak�ppen a Mercedes konkurense szeretne lenni.

Nyugodtan mondhatjuk, hogy Ron k�r�ltekint�en dolgozta ki a terv�t. A McLaren 1992-ben bevezette a piacra a legend�s, BMW-motoros F1-et, amely 390 km/�ra f�l�tti v�gsebess�g�vel sok�ig a leggyorsabb sorozatgy�rt�s� aut� volt - de 1998-ig �sszesen csak 100 darab �p�lt bel�le. Amikor azt�n a Mercedes 1999-ben bev�s�rolta mag�t a McLarenbe, a k�t c�g meg�llapodott egy k�z�s szupersportkocsi, a Mercedes-Benz SLR McLaren projektj�r�l. Az aut�t a McLaren Automotive tervezte �s �p�tette Wokingban, az 5.5-literes, t�bb mint 620 l�er�s motort azonban a Mercedes sz�ll�totta hozz�.

A McLaren ek�zben el�g tapasztalatot gy�jt�tt ahhoz, hogy belev�gjon egy �n�ll� v�llalkoz�sba. �ppen a m�lt h�ten mutatt�k be leg�jabb teremtm�ny�ket, a McLaren MP4-12C-t, amit p�ld�ul a Ferrari 458 Italia �s a Lamborghini Gallardo vet�lyt�rs�nak sz�nnak, s amihez m�r a 3.8-literes, V8-as twinturbo motort is h�zon bel�l k�sz�tett�k.

Na, �ssze�ll a k�p? Nem nagy �rd�ng�ss�g. A McLarennek, ha val�ban a Ferrari mint�j�t szeretn� k�vetni, �s �n�ll� aut�gy�rk�nt akarja megvetni a l�b�t a piacon, nem lesz sz�ks�ge motorsz�ll�t�ra. Saj�t mag�nak kell �p�tenie a motorjait, �s �ppen a Ferrari p�ld�ja bizony�tja, hogy ehhez semmi nem annyira hat�kony rekl�m, mint a Forma-1. Egyel�re ez az eg�sz csak elm�let, de maradjunk annyiban, hogy nem boruln�k a billenty�zetre a sokkt�l, ha a McLaren 2011 ut�n teljesen �n�ll�an �p�tett aut�val kezdene versenyezni. Akkor j�r le ugyanis a szerz�d�s�k a McLarennel.

Ny�ltan ugyan sem a McLaren, sem a Mercedes nem ismeri el, hogy a kapcsolatuk a szak�t�s fel� halad, de a sorok k�z�tt k�nny� olvasni. A Daimler f�n�ke, Dieter Zetsche a minap az Autocarnak kijelentette: "Nem gondolkodunk azon, hogy megszak�tsuk a kapcsolatunkat, viszont tal�n m�s alapokra helyezhetj�k." P�ld�ul? A McLaren aligha menne bele, hogy 15 �v ut�n a Mercedes egyszer�, m�sodrang� �gyfele legyen a Brawn mellett, �m Ron sz�nd�kai szerint erre val�sz�n�leg nem is lenne sz�ks�ge.

Sokan m�r azt is egy�rtelm� utal�snak tekintett�k, amikor a Mercedes �gy d�nt�tt, az SLR ut�n nem gy�rtat t�bb sportkocsit a McLarennel. Hab�r l�tezett h�rom k�sz�l� projekt (P8, P9 �s P10 k�dn�ven), a t�l magas k�lts�gekre hivatkozva 2005 t�j�n mindegyiket lef�jt�k. �s Zetsche most azt mondta: "Hossz� ideig nem tudtunk k�z�s nevez�re jutni a k�z�ti aut�kkal kapcsolatban, mostanra azonban egy�rtelm� megold�st tal�ltunk, amiben mi nem fogunk r�szt venni." Tal�n nem vil�gos?

Mindez tulajdonk�ppen j� h�r a Forma-1 sz�m�ra: a Mercedesnek a Brawn r�v�n tov�bbra is lesz gy�ri - s�t: teljesen gy�ri - csapata, a McLaren pedig m�g az eddigin�l is egyedibbnek fog t�nni. Noha elm�letben fenn�ll a vesz�lye, hogy a Williams sors�ra jutnak, a jelek szerint Ron j� gazda m�dj�ra gondoskodott a biztos j�v�r�l. Amikor az F-1-es csapatn�l az �v elej�n �tadta a staf�tabotot Martin Whitmarshnak, nem v�letlen�l besz�lt arr�l, hogy a k�z�ti aut�kra szeretne koncentr�lni...

* * *

Norbert Haug szerint t�nd�rmese a Mercedes motorok f�l�nye. De h�t a hely�ben mi is ezt �ll�tan�nk, nem? Ha ugyanis v�letlen�l az FIA is elhiszi, hogy a Mercedesek k�vetkezetesebben jobban a konkurenci�n�l, esetleg k�zbel�p, �s hagyja felz�rk�zni a t�bbieket, amint azt a Renault-val tette tavaly t�len. Elv�gre a motorbefagyaszt�s c�lja �ppen az volt, hogy a motorok teljes�tm�nye k�z�tt ne legyen kimutathat� k�l�nbs�g. M�gis neh�z elsiklani af�l�tt, hogy az Olasz Nagyd�j h�tv�g�j�n Adrian Sutil �rte el a legnagyobb (344.8 km/�r�s) v�gsebess�get, m�gpedig b�nt� aerodinamikai kompromisszumok n�lk�l, hiszen a versenyen �v� lett a legjobb k�rid� is. Mindezt egy KERS n�lk�li aut�val, ami nemcsak a Force India val�ban megh�kkent�en j� l�gellen�ll�s/leszor�t�er� ar�ny�r�l, hanem a Mercedes erej�r�l is tan�skodik.

�s vajon mi a helyzet a fogyaszt�ssal? A spai h�tv�ge ut�n n�h�nyan azt firtatt�k, hogy mennyivel lehet kev�sb� szomjas a Mercedes a Ferrarin�l �s a t�bbi motorn�l, ez�rt most ut�nasz�moltam ennek a legut�bbi h�rom nagyd�j alapj�n.

Nos, a tanuls�g az, hogy: nincs tanuls�g. Amint el�re sejtettem, az adatokb�l egyik motornak sem rajzol�dik ki k�vetkezetes f�l�nye. Hab�r Valenci�ban a hat legkevesebbet fogyaszt� motorb�l �t a Mercedes� volt, Sp�ban sokkal kusz�bb lett a k�p, Monz�ban pedig az �sszes Mercedes-motoros aut� vagy teljesen �tlagos, vagy ann�l nagyobb mennyis�g� benzint ivott meg. Az egy gy�rt� motorjain bel�li sz�r�s val�j�ban m�g l�tv�nyosabb is, mint a gy�rt�k k�z�tti, ami azt sugallja, hogy a fogyaszt�sban tapasztalhat� csek�ly k�l�nbs�geket sokkal ink�bb m�s t�nyez�k - az egyes versenyz�k vezet�si st�lusa, a be�ll�t�si elt�r�sek, a futamon kialakul� szitu�ci�k - okozz�k.

Az adatokat egyszer�en a Q3 ut�n nyilv�noss�gra hozott �zemanyagszintekb�l �s a nyit�etapok hossz�b�l sz�moltam ki. Ha az �sszes verseny �sszes etapj�t �tn�zn�nk, tal�n kirajzol�dna valamif�le minta, de az elt�r�sek biztosan nem lenn�nek n�h�ny sz�zal�kn�l jelent�sebbek. M�sk�l�nben el� sem fordulhatna, hogy k�rid�k tekintet�ben a mez�ny �sszes aut�ja ilyen k�ptelen�l k�zel, 1.5 sz�zal�kon bel�l van egym�shoz k�pest.

* * *

Az Olasz Nagyd�j ut�n elkezdhett�nk megbar�tkozni azzal a gondolattal, hogy id�n vagy Jenson Button, vagy Rubens Barrichello lesz a vil�gbajnok. Lewis Hamiltonnak �s Kimi R�ikk�nennek m�r a matematikai es�lye is elveszett a v�gs� gy�zelemre, s ez azt jelenti, hogy tavaly ut�n zsin�rban m�sodszor is olyanok k�zdenek meg a c�m�rt, akik k�z�l kor�bban m�g senki nem nyert vb-t.

Egyik�knek sincs tapasztalata az elh�z�d� k�zdelemmel j�r� nyom�sr�l, ez�rt �rdekes lesz l�tni, hogy mennyire tudnak megbirk�zni vele. Button a ny�ron m�r legurult egy hull�mv�lgybe, amib�l a jelek szerint �pp Monz�ban kezdett kil�balni, mivel azonban Barrichello megengedheti mag�nak, hogy agressz�v legyen, � sem laz�that. A 14 pontos el�ny egy�bk�nt ahhoz el�g, hogy ha minden fennmarad� futamon legfeljebb egy hellyel csapatt�rsa m�g�tt v�gez, biztosan Button nyerje a vil�gbajnoks�got.

A Brawn Monz�ban mesterien j�tszotta ki a k�rty�it: b�lcsen hagyta, hogy a KERS-es aut�k elharcolgassanak az els� rajtkock��rt. Ez logikus d�nt�s volt. Semmi �rtelme nem lett volna az�rt izmozni, hogy legy�zz�k �ket az id�m�r�n, hiszen ehhez az ide�lisn�l r�videbb nyit�etapot kellett volna v�lasztaniuk, �s a rajtn�l j� es�llyel �gyis elvesztett�k volna az �gy megszerzett poz�ci�ikat. Ha az 1. k�rt mindenk�ppen a KERS-es aut�k m�g�tt fejezik be, felesleges er�lk�dni�k, hogy az id�m�r�n el�j�k ker�ljenek. Ink�bb a boxstrat�gi�val kell kij�tszani �ket.

�gy is tettek, csakhogy valaki belek�p�tt a leves�kbe: Heikki Kovalainen. A McLaren (ahogy a Force India is) ravaszul k�t vasat tartott a t�zbe, �s az egyik aut�j�t egy-, a m�sikat k�tki�ll�sos taktik�val ind�totta �tnak. Az ut�bbi megold�s a teljes versenyt�vra vet�tve, pap�ron 5-7 m�sodperccel lassabbnak t�nt, de soha nem lehet tudni, hogy mi t�rt�nik a futamon. �s Kovalainen a Q3-ban annyira j�l �sszerakta a m�rt k�r�t, hogy �zemanyag-korrig�ltan mindenkin�l gyorsabb volt (noha Barrichell�ra csak 11 ezredm�sodpercet vert) - s�t, bef�rk�z�tt a k�t Brawn el� is. Mivel az � aut�j�ban volt KERS, elvileg neki volt a legt�bb es�lye a gy�zelemre.

De �rthetetlen m�don m�g Adrian Sutilt (aki a m�rn�ke tan�cs�ra konokul a bels� �ven maradt) sem siker�lt lerajtolnia, azt�n a nyit�k�r�kben annyira lass� volt, hogy visszaesett a 8. helyre. A v�delm�re fel kell hozni, hogy a kem�nyebb (k�zepes) kever�k� gumikon ekkor Barrichell�t lesz�m�tva mindenki m�s is senyvedett: Vettel, Trulli, Grosjean szint�n els�llyedtek a mez�nyben. K�l�n�s, hogy a McLaren, amelynek pedig k�m�letes az aut�ja a gumikhoz, ez�rt id�nk�nt olyankor is be tudja v�llalni a l�gyabbakat, amikor a t�bbiek nem, most a kem�nyeket v�lasztotta Kovalainennek.

Barrichello, Button �s Hamilton �zemanyagkorrig�lt k�rid�-grafikonja (klikkelve nagy�that�). Korrig�ltan Lewis nem volt lassabb a Brawnokn�l, de az egyki�ll�sos strat�gia volt a nyer�.. ALUL: N�gy versenyz� �zemanyag-korrig�lt k�rid�-eloszl�sa. R�ikk�nen j� f�l m�sodperccel lassabb volt az �lh�rmasn�l.

Ezen a h�z�son csak Barrichello nem vesztett rajta, de az�rt n�la is rezgett a l�c. A 16. k�r v�g�re m�r 3.6 m�sodperccel elhagyta Buttont, ekkor azonban �rezte, hogy Brawnja a kopott Bridgestone-okon kezd t�lkorm�nyzott� v�lni. A 25. k�rig Button h�tr�nya sz�p lassan 1.9 m�sodpercre cs�kkent. Mindkettej�knek 29 k�rre el�g benzinj�k volt, mivel azonban Rubens teljes�tett jobban, � tankolhatott k�s�bb - Jenson boxki�ll�s�t el�rehozt�k egy k�rrel. Emiatt a ker�kcser�k ut�n 4.2 m�sodpercre n�tt k�zt�k a k�l�nbs�g, s mivel most fordult a kocka (Button ment a kem�ny, Barrichello a l�gy kever�ken), ez�ttal Jenson szenvedett kiss� az etap k�zep�t�l. T�ny �s val�, hogy ism�t kikapott Rubenst�l, de m�r megl�tta a f�nyt az alag�t v�g�n: sokkal magabiztosabbnak t�nt, mint Sp�ban vagy Valenci�ban, �s a Q3-ban m�g korrig�ltan is csak 58 ezredm�sodperccel volt lassabb a csapatt�rs�n�l. K�nyszerb�l rajtolt a l�gy gumikon, mert a k�zepesb�l nem maradt �j garnit�r�ja, �s nem akart 4-5 k�r�s, haszn�lt szettel indulni, de �gy sem bukott nagyot.

A Brawnokat Monz�ban mindenk�ppen neh�z lett volna legy�zni, m�gis furcsa, hogy a McLaren �s a Ferrari mi�rt pazarolta j� startpoz�ci�kra a KERS-t. T�bb�-kev�sb� biztosak lehetnek benne, hogy h�tr�bbr�l rajtolva is azonnal jav�tanak k�t-h�rom helyet, ez�rt Lewis Hamilton �s Kimi R�ikk�nen sz�m�ra a 3-4. kocka majdnem ugyanannyit �r, mint a pole poz�ci�. �s ezek megszerz�s�hez nem kell praktik�tlanul alacsony �zemanyagszintet v�lasztaniuk a Q3-ban. Igaz persze, hogy a Ferrari taktik�ja v�dhet� volt, mivel a k�tki�ll�sos taktika r�v�n kevesebb k�r�n �t kellett haszn�lniuk a kem�nyebb kever�ket, ami az � aut�jukon k�r�nk�nt durv�n 4 tizedm�sodperccel volt lassabb a l�gyn�l (a McLarenn�l is hasonl� volt a k�l�nbs�g, Hamilton m�gis k�t etapra v�lasztotta a kem�nyebbet). Mindenesetre j� l�tni, hogy Kimi ism�t a r�gi precizit�s�val vezet.

Ami pedig Lewist illeti, �t m�lt�nytalan lenne t�l kem�nyen kritiz�lni az utols� k�rben elk�vetett hib�j��rt. Igaz, eldobott vele 6 pontot, ami a McLarennek igencsak j�l j�tt volna a Ferrarival a konstrukt�ri �sszetett 3. hely��rt folytatott harcban, de ez mindenkivel megesik. �s val�j�ban m�r az is brav�r volt, hogy egy�ltal�n k�zel tudott maradni Buttonhoz: a verseny k�reinek t�bb mint fel�ben, 28-ban � volt a leggyorsabb, ami persze r�szben a r�videbb etapjainak tudhat� be, ugyanakkor �zemanyagkorrig�ltan is � �rte el a legjobb �tlag-k�rid�t (ha a boxki�ll�sok abnorm�lisan hossz� k�reit nem sz�moljuk - �rtelemszer�en senkin�l). Lewis nagyon elsz�ntan vezetett, �s tulajdonk�ppen semmilyen komoly oka nem volt r�, hogy ne kock�ztasson. M�skor amiatt szokt�k szapulni a versenyz�ket, hogy csak cs�cs�lnek a biztos hely�k�n, �s meg sem pr�b�lnak t�madni, �gyhogy Lewis eset�ben nem �rheti sz� a h�z elej�t.

R�ad�sul egyet ne felejts�nk el: eddigi 48 nagyd�ja alatt ez volt az els� �les eset, amikor saj�t hib�j�b�l, a p�ly�n esett ki egy versenyb�l. A k�t m�sik alkalommal (2007-ben K�n�ban �s 2008-ban Kanad�ban) a boxutc�ban szenvedett - hagyom�nyosnak bajosan nevezhet� - balesetet, k�t h�ttel ezel�tt, Sp�ban pedig kil�kt�k, amit nem lehet felr�ni neki. Egy ilyen fiatal versenyz�t�l ez m�g �gy is leny�g�z� statisztika.