�gy t�nik, ezek az elkan�szodott gy�ri csapatok csak az�rt sem hagyj�k, hogy az FIA ny�jas �v�b�csik�nt megmentse �ket �nmagukt�l. Pedig a v�sott k�lkei tal�n jobban j�rn�nak, ha nyafog�s helyett kim�szn�nak a tet�re a k�lts�gvet�si plafonon hagyott csap�ajt�n �t...

Igaz�n nem tehetek r�la, alighanem t�l sok GPWC/GPMA/FOTA/FIA/WMSC/ICA-k�zlem�nyt olvastam mostan�ban, de kezdem olyannak l�tni a paddockot, mint egy �vod�t. Vagy tal�n mindig is olyan volt, csak eddig nem vettem �szre? A m�sz�ka el�tti f�v�n, �sszer�ncolt homlokkal, durc�san �sszeszor�tott sz�jjal ott �lnek Luca, Mario �s John, Flavio meg karba tett k�zzel, puffogva hint�zik a gumilabd�j�n, mik�zben a b�lcs Max b�csi ny�jasan f�l�b�k hajol, �s a mutat�ujj�val integetve dorg�lja �ket. Ejnye, gyerekek, m�r megint elk�lt�ttetek 17 milli� doll�rt ker�kany�ra? H�t szabad ezt? A k�lk�k meredten b�mulj�k a f�vet, �s fenyeget�en morognak. Csak Martinka h�zza meg mag�t csendesen a libik�ka mellett, mert �pp b�ntiben van. Na j�, flancos mag�n�voda ez r�zsadombi milliomoscsemet�kkel, m�g a libik�ka is karbonb�l k�sz�lt - de akkor is �voda.

M�r annyira belef�sultunk a csapatok meg az FIA k�z�tti �lland� ellens�gesked�sbe, hogy �szre sem vessz�k, pedig a k�lts�gvet�si plafon �tlete m�lyebb politikai v�ls�got id�zett el� a Forma-1-ben, mint az elm�lt �vek sor�n b�rmi. Lesz itt m�g l�kd�s�d�s, vagy, ami m�g rosszabb, sz�l�i �rtekezlet. Max b�csi �ll�t�lag az�rt er�lteti a sp�rol�st, mert nem szeretn�, ha a Honda p�ld�j�t k�vetve alattomban m�sok is elsomford�ln�nak a j�tsz�t�rr�l, �gyhogy v�rciki lenne, ha ezzel a szent �r�ggyel elbukn� az eg�sz d�szes t�rsas�got.

Az FIA technikai tan�csad�ja, Tony Purnell, aki n�h�ny �vvel ezel�tt m�g maga is a Jaguar Racing gar�zs�b�l bosszantgatta Mosley-t, Barcelon�ban azt mondta: "A sportnak k�t r�tegb�l kell �llnia: a rendk�v�l okos m�rn�k�k, illetve a rendk�v�l tehets�ges versenyz�k k�z�tti k�zdelemb�l. Ennyire egyszer�." �rtsd: a rendk�v�l tehets�ges �zletembereknek, akik gal�d �sk�l�d�ssal t�bb zsetont har�csolnak �ssze a saj�t csapatuk sz�m�ra, mint kev�sb� tehets�ges t�rsaik, nincs hely�k az F-1-ben. P�p�! Mostant�l mindenki ugyanannyi zsebp�nzt kap, �gyhogy a p�ly�n csakis a k�pess�gek fognak d�nteni a sikerr�l.

Be sz�p is lesz! Vajon mi�rt tal�lom m�gis gyan�snak kiss�? Az�rt, mert els�re egyetlen sz� jut eszembe r�la: "ut�pia." Azt�n egy m�sik, �m azt a Red Bull technikai f�igazgat�ja, Adrian Newey m�r szerencs�re kimondta helyettem a h�tv�g�n. "A k�lts�gkorl�t j� dolog, de csak akkor, ha nem �gy s�l el, mint a kommunizmus" - mutatott r�. - "Az oroszokn�l mindig azt l�tta az ember, hogy egyesek Lad�t vezettek, m�sok meg Mercedes-Benzt, elm�letileg ugyanakkora fizet�sb�l."

H�t ez az. Egyenl� es�lyeket mindenkinek? Pap�ron sz�pen hangzik. Kipr�b�ltuk. Nem m�k�d�tt. T�ma lez�rva.

Nem akarok itt azon moraliz�lni, hogy minden k�pmutat� politikai �lkorrekts�g ellen�re az �letben mi, emberek sem indulunk egyenl� es�lyekkel, m�g ha erre nyilv�n t�rekedni is kell, mert a v�g�n r�m h�zz�k a vizes leped�t. De vajon val�ban az lenne az F-1 �tja, hogy kih�zzuk az egyenletb�l a gazdas�gi �letreval�s�got, amely eddig �pp�gy fontos r�sze volt a csapatok identit�s�nak �s boldogul�s�nak, mint a technikai �s sportszakmai felk�sz�lts�g�k? Az egyenl�s�get hajszolni az�rt vesz�lyes mulats�g, mert ha egy tragikus v�letlen folyt�n esetleg utol�rj�k, defin�ci� szerint a v�letlenen fog m�lni a siker. Ha a csapatok mindenben egyenl�k lenn�nek, m�gis mi m�s d�nthetne k�zt�k? J�, tudom, hogy szerencs�re ez is az. Ut�pia.

Az FIA-nek abban tal�n igaza van, hogy a versenyz�ssel j�r� kiad�sok abszurd m�don megn�ttek. Elv�gre m�gsem norm�lis, hogy tavaly egyed�l a McLarennek nagyobb volt az �ves k�lts�gvet�se, mint a K�rnyezetv�delmi �s V�z�gyi Miniszt�riumnak, m�g ha ez nem is az F-1-re vet igaz�n rossz f�nyt. Az F1 Racing nemr�g kimutatta, hogy a Jordan 1991-ben 10 milli� doll�rb�l lett 6. a konstrukt�ri pontversenyben, m�g a Toro Ross�nak tavaly m�r 130 milli� doll�rra volt sz�ks�ge hozz�, hogy megszerezze ugyanezt a helyet, ami az infl�ci�t belesz�molva is b�d�letesen nagy, t�zszeres n�veked�st jelent. Mondhatn�nk, hogy a piacnak �nszab�lyoz�an kellene m�k�dnie, teh�t ha a gazdas�gi k�rnyezet v�ltozik, ahhoz a csapatoknak is automatikusan igazodniuk kell. Ez r�szben �gy is van. Csakhogy, �s erre manaps�g vil�gszerte rengeteg p�ld�t lehet tal�lni, amikor a felt�telek t�l gyorsan romlanak, egy kis h�j�n ezer alkalmazottat foglalkoztat� v�llalatnak esetleg t�l nagy lesz a tehetetlens�ge ahhoz, hogy azonnal reag�lni tudjon. Mindenki r�g�ta tiszt�ban volt vele, hogy az F-1 �zleti lufija t�l van f�jva - a bibi csak az, hogy a lufi leenged�s�hez is id� kell. Bugyuta hasonlat, de egyik pillanatr�l a m�sikra legfeljebb kipukkasztani lehet. �s akkor a gyerekek b�mb�lnek.

Most tekints�nk el att�l az - egy�bk�nt kor�ntsem elhanyagolhat� - k�rd�st�l, hogy egy k�lts�gvet�si plafont egy�ltal�n be lehet-e tartatni. Mosley-nak �s Ecclestone-nak r�gi sir�ma, hogy a csapatf�n�k�k nem �zletemberk�nt gondolkodnak, teh�t ha t�bb p�nzt kapnak, azt azonnal el is k�ltik sz�lcsatorn�ra, egy �j v�llsz�rnyra, egy dr�g�bb versenyz�re, vagy b�rmire, amit�l gyorsabbak lehetnek az aut�ik. Igen, Max, olykor ker�kany�ra. Pedig �n azt mondom, ez �gy van j�l, hiszen �ppen ez bizony�tja, hogy a Forma-1 a benne forg� doll�rmilli�k dac�ra alapvet�en igenis sport, nem (csak) �zlet. Az FIA szerint azonban a csapatoknak profitot kellene termelni�k, nem ad�ss�got. H�t nem mondom, val�ban �r�mteli, ha a korl�tozott k�lts�gvet�s tucatj�val vonzza az �j �rdekl�d�ket a mez�nybe, de vajon nem �ll fenn a vesz�lye, hogy olyanok is csatlakozni akarnak majd hozz�, akiket puszt�n a haszon �rdekel? Elv�gre ha sereghajt�k�nt is kifizet�dik a r�szv�tel�k, mi motiv�ln� �ket arra, hogy a nyeres�gb�l gyorsabbak akarjanak lenni? Ez v�llalatvezet�si szeml�let k�rd�se, �gyhogy �n a magam r�sz�r�l nem sz�vesen passzoln�m �t a korm�nyt a Max�k �ltal hi�nyolt, �zletember t�pus� csapatf�n�k�knek. Nem mindegy, hogy a pontokat vagy a profitot pr�b�ljuk maximaliz�lni; az egyiket sportnak h�vj�k, a m�sikat �zletnek.

A jelenlegi helyzetben persze a csapatokn�l is pontosan tudj�k, hogy �ssz�bb kell h�zniuk a nadr�gsz�jat. A t�bbs�g�k m�g a k�lts�gvet�si plafon �tlet�t is elfogadhat�nak tartja - nem mag�val a koncepci�val van gondjuk, hanem az �sszeggel, meg azzal az arc�tlanul zsarnoki szigorral, amivel az FIA m�r 2010-re ki akarja er�szakolni a bevezet�s�t. A 40 milli� brit fonttal (ez h�tk�znapi szemmel n�zve botr�nyosan sok l�v�, jelenlegi �rfolyamon �gy 12 �s f�l milli�rd forint, a gy�ri ist�ll�k hagyom�nyos b�dzs�j�nek m�gis csup�n a t�red�ke) egyr�szt az a probl�ma, hogy �ll�t�lag t�l gyors le�p�t�st k�v�nna. Hogy ez val�ban �gy van-e, azt k�v�lr�l neh�z meg�t�lni, mivel az olyan t�telek, mint a marketingk�lts�gek vagy a versenyz�k fizet�se, nem esnek a plafon hat�lya al� (k�l�nben p�ld�ul Kimi R�ikk�nen g�zsija elvinn� a Ferrari keret�nek a fel�t). S�t, j�v�re m�g a motorokkal kapcsolatos kiad�sok sem - 2011-t�l viszont a tervek szerint m�r igen, ami azt jelenti, hogy a cs�kkent�s tulajdonk�ppen fokozatos, teh�t a csapatoknak, b�rmit �ll�tanak is, m�gsem egy csap�sra kellene �sszezsugor�taniuk magukat. M�sr�szt att�l f�lnek, hogy az eddigin�l kisebb k�lts�gvet�s�k miatt a hirdet�si fel�leteik �rai is zuhann�nak. Elv�gre mi�rt akarna egy szponzor tov�bbra is 50 milli� doll�rt fizetni az �ltala t�mogatott ist�ll�nak, ha tudja, hogy az kevesebb p�nzb�l is elboldogul? Ebben l�tsz�lag van logika, b�r akadnak, akik szerint a hirdet�si �rakat puszt�n a megjelen�s �rt�ke szabja meg, ez�rt a szponzoroknak semmi k�z�k nincs hozz�, hogy a csapatok mennyi p�nzb�l gazd�lkodnak. Hogy kinek van igaza, az majd �gyis menet k�zben d�l el.

Az igazi vesz�lyeket azonban nem ez rejti mag�ban, hanem az, hogy a csapatok elkezdtek t�megesen kisz�ll�ssal fenyeget�zni. Ennek a fele sem tr�fa. N�h�ny �vvel ezel�tt, a GPWC-korszakban m�g senki nem vette igaz�n komolyan az ist�ll�k h�b�rg�s�t, amelyhez lassacsk�n m�r hozz� is szoktunk, mint a villamos zakatol�s�hoz az ablakunk alatt, csakhogy mostanra alapvet�en megv�ltozott a helyzet. A Concorde Agreement, amely akkoriban m�g az F-1-hez k�t�tte �ket, 2007-ben lej�rt, �s az�ta sem hosszabb�tott�k meg; b�r a pontos r�szleteket senki nem ismeri, val�sz�n�nek t�nik, hogy a csapatok, vagy legal�bbis a t�bbs�g�k, ez�ttal jogi bonyodalmak n�lk�l dobbanthatna. De Ecclestone sz�m�ra m�g csak nem is ez lenne a legnagyobb baj, hanem az, hogy a t�voz� csapatok nem sz�v�dn�nak fel nyomtalanul az aut�sport univerzum�b�l. "Egyszer�en keresn�nk egy m�sik helyet, ahol versenyezhet�nk" - �g�rte a Toyota sportprogramj�nak eln�ke, John Howett Barcelon�ban. - "Mindenk�ppen szeretn�nk az aut�sport seg�ts�g�vel n�pszer�s�teni a m�rk�nkat �s a term�keinket."

Ez ma m�r kor�ntsem t�nik akkora k�ptelens�gnek, mint kor�bban. Sokan lehets�gesnek tartj�k p�ld�ul, hogy az F-1-b�l kisz�ll� csapatok egyszer�en felv�s�rolj�k a k�zismerten anyagi neh�zs�gekkel k�szk�d� A1GP-t a teljes infrastrukt�r�j�val, valamint a p�ly�kkal �s a TV-csatorn�kkal k�t�tt szerz�d�seivel egy�tt, a saj�t �zl�s�kh�z alak�tj�k a szab�lyzatot, azt�n a m�r megl�v� technikai h�tter�ket bevetve ott kezdenek versenyezni. Mi�rt is ne?

Ecclestone a h�tv�g�n fel�ll�totta tudom�nyos k�r�kben is vitatott egyenlet�t arr�l, hogy F-1 = Ferrari. Tetszik, vagy sem, ebben lehet n�mi igazs�g (2005-ben p�ld�ul, amikor a Ferrari eg�sz �vben k�szk�d�tt a hossz� �lettartam� gumikkal, az F-1-es utaz�si irod�k forgalma azonnal 20 sz�zal�kkal cs�kkent), csakhogy az egyenl�s�g term�szet�b�l ad�d�an k�l�n�sebb k�pzetts�g n�lk�l kimutathat� bel�le, hogy ha �rv�nyesnek fogadjuk el, akkor az is igaz, hogy Ferrari = F-1. Na, ez meg m�r Maranell�nak kellemetlen. V�gs� soron mindenki tudja, hogy a Ferrari az�rt kezdett el k�z�ti aut�kat fabrik�lni, mert �gy akarta el�teremteni a versenyz�shez sz�ks�ges fedezetet; kinek kellene egy olyan Ferrari, amely nem indul a Forma-1-ben? Sz�p, sz�p, gyors, gyors, de a m�tosz n�lk�l az F430 Scuderia sem t�bb, mint egy halom l�lektelen alum�nium, molibd�n, m�anyag, meg ki tudja, m�g micsoda.

Magyar�n a Ferrarinak �pp�gy sz�ks�ge van a Forma-1-re, mint a Forma-1-nek a Ferrarira. Bizonyos �rtelemben a Ferrari az adu �sz: ahol �k versenyeznek, j�r�szt oda ir�nyul a figyelem. Max �s Bernie pontosan tudj�k ezt, s most is �gyesen j�tssz�k ki a gy�ri csapatokat saj�t anyac�g�k igazgat�tan�csai ellen - elv�gre a jelenlegi gazdas�gi helyzetben az ist�ll�k f�n�kei is nehezen adhatj�k be a saj�t f�n�keiknek, hogy mi�rt nem t�mogatj�k a k�lts�gvet�si plafont. Mesteri tr�kk, nem? A csapatok �s az FIA m�g soha, a legvadabb szab�lyv�ltoztat�sok hev�ben sem fesz�ltek ekkora er�vel egym�snak. K�v�ncsi vagyok, mi s�l ki ebb�l. A hivatalos indokl�s szerint persze a nagyoknak a k�tlig�s, kiegyenl�tett formul�val van bajuk, de ez val�j�ban csak �r�gy. Montezemolo �ll�t�s�val ellent�tben m�r az F-1-ben is akadt p�lda ilyenre, amikor az FIA 1987 �s 1988 k�z�tt korl�tozta a turb�motorok turb�nyom�s�t, hogy a teljes betilt�suk el�tt nagyj�b�l egy szintre hozza a teljes�tm�ny�ket a sz�v�motorok�val. H�b�rg�s akkor is volt, de a Ferrari nem sz�llt ki.

Most mind�ssze az a bibi, hogy �ppen az adu �szn�l maga a nagyf�n�k is r�helli a plafont, �t pedig m�r bajosan lehet kij�tszani �nmaga ellen. Elk�pzelhet�, hogy Ferrari = F-1, de ha a Ferrari a t�bbi nagy csapattal egy�tt fogn� mag�t, �ttelep�lne mondjuk az A1GP-be, �s vinn� mag�val a n�pszer� versenyz�ket is (a pil�t�k, ahogy a r�gi b�lcsess�g tartja, �gyis mindig a p�nzt k�vetik), mi v�ltozna? A k�z�ns�g vajon mire lesz k�v�ncsibb: egy olyan A1GP-re, ahol a R�ikk�nenek, Hamiltonok, Alons�k, Mass�k, Kubic�k �s Vettelek csapnak �ssze egym�ssal a Ferrari, a McLaren, a BMW, a Renault, a Toyota meg a Red Bull sz�neiben, vagy egy olyan Forma-1-re, ahol a Prodrive-ok k�zdenek a Force Indi�k �s Epsilon Euskadik ellen? Az embereket, ha a d�szlet �s a szerepl�k nem v�ltoznak, vajmi kev�ss� fogja �rdekelni a bajnoks�g neve. A hagyom�nyokat elvesz�teni nyilv�n f�jdalmas volna, de az�rt aligha feldolgozhatatlan. �s a t�t �ri�si; Ecclestone c�ge, a FOM �vente �gy 260 milli� doll�rt t�rleszt hajdani hitelez�inek, teh�t sz�ks�ge van arra az aranyat �r� nyilv�noss�gra, amit k�zvetve csakis az aut�gy�rak jelenl�te adhat meg neki. Az elm�lt �vek sor�n most el�sz�r kezd �gy t�nni, hogy a csapatok kez�ben vannak az er�sebb lapok. Egyel�re csup�n fenyeget�znek, a fenyeget�s�k azonban nem annyira �res, mint r�gen volt. A sz�lj�r�s megv�ltozott.

�m a t�rt�netben, ahogy �n l�tom, van egy rejtett slusszpo�n is, amit az �tlegekt�l elvakultan kevesen vesznek �szre: a k�lts�gvet�si plafon bevezet�se paradox m�don kit�n� alkalom lenne a szenved� gy�ri csapatok sz�m�ra, hogy visszaszerezz�k a hatalmukat. A 40 milli� fontos keret ugyanis legfeljebb j�v�re l�p �letbe, de a 2010-es aut�k fejleszt�s�nek meghat�roz� r�sz�t m�g id�n kell elv�gezni - egyel�re teh�t annyit k�lthetnek r�, amennyit akarnak. Mivel nagyon �gy t�nik, hogy a Ferrari, a McLaren �s a BMW �gyis csak messzir�l integethetnek a vb-c�mnek, megtehetik, hogy a Brawn GP-t a saj�t fegyver�vel legy�zve m�ris a 2010-es felk�sz�l�sre csoportos�tj�k �t az er�forr�saikat, �s k�zben kihaszn�lj�k a technikai h�tter�kb�l ad�d� f�l�ny�ket is. Ez ann�l is ink�bb kifizet�d� lenne, hogy j�v�re, imm�r a 40 milli�s limit mellett, a t�bbiek nehezebben dolgozhatn�k le a h�tr�nyukat a szezon k�zben.

Ez egy kiskapu, iz�, csap�ajt� a plafonon. M�r csak a l�tr�t kellene odat�masztaniuk...

* * *

A Spanyol Nagyd�j bizonyos szempontb�l kiford�tott futam volt, mert a k�t �lcsapatn�l, a Brawn GP-n�l �s a Red Bulln�l is az nyerte a h�ziversenyt, aki l�tsz�lag kedvez�tlenebb helyzetb�l indult.

Rubens Barrichello nem tudta felfogni, hogy mi�rt szenvedett veres�get Jenson Buttont�l, �s ez sz� szerint �rtend�: a leint�s ut�n olyannyira �ssze volt zavarodva, hogy a dobog� fel� tartva m�g csapatt�rs�nak is sz�gezte a k�rd�st. Elv�gre t�bb benzin volt az aut�j�ban, m�gis lerajtolta Buttont, az eredetileg eltervezett taktika szerint teh�t sim�n neki �llt a z�szl�. Azt�n, amikor kider�lt, hogy a Brawn GP menet k�zben v�ltoztatta h�romr�l k�t ki�ll�sosra Jenson strat�gi�j�t, Rubensben fel�bredt a r�gi gyanakv�s a rejtett csapatsorrendr�l, �s a nyilv�nos lavin�t m�r nem lehetett meg�ll�tani.

Vajon a Brawn GP t�nyleg sz�nd�kosan Buttonnal nyerette meg a versenyt Barrichello helyett? Biztos v�laszt persze nem fogunk kapni erre, m�gis val�sz�n�s�thetj�k, hogy nem �gy t�rt�nt. A magyar�zat, mint �ltal�ban, most is ki�br�nd�t�an racion�lis.

A kulcsk�rd�s az, hogy mi�rt m�dos�tott�k Jenson taktik�j�t az els� ker�kcser�je el�tt, �s ha az �v�t m�dos�tott�k, Rubens�t mi�rt nem. Ennek h�rom oka is volt. Egyr�szt a csapat szimul�ci�i szerint a h�rom ki�ll�s volt a gyorsabb, teh�t logikus, hogy nem azt a versenyz�j�ket �ll�tott�k �t a lassabb strat�gi�ra, aki - legal�bbis akkor �gy t�nt - el�ny�sebb helyzetben volt. M�sr�szt Nico Rosberg is bekavart. Noha csak a 7. helyen aut�zott, miel�tt Button el�sz�r kiment a boxba, k�l�n�s m�don � volt a zavar� t�nyez�; a sz�m�t�sok ugyanis azt mutatt�k, hogy ha az eredetileg eltervezett ideig tankolj�k az aut�j�t, Jenson k�zvetlen�l a Williams m�g�tt fog visszat�rni a p�ly�ra. Ez az�rt lett volna baj, mert az id�m�r� ut�n nyilv�noss�gra hozott adatok alapj�n Rosbergr�l tudt�k, hogy csak 7 k�rrel k�s�bb fog ki�llni, �s addig feltartotta volna Buttont. Azzal, hogy meghosszabb�tott�k Jenson tankol�s�t, h�rom legyet �t�ttek egy csap�sra: (1) k�nyelmesebbre n�velt�k a Nico m�g�tti t�rk�zt, (2) nehezebb aut�ja r�v�n automatikusan lelass�tott�k Buttont, hogy ne �rje utol a Williams-t, �s �gy a saj�t temp�j�t dikt�lhassa, de ezzel cser�be (3) k�s�bbre tolt�k a m�sodik, imm�r utols� ki�ll�s�t is. A d�nt�s h�ttere persze nem volt azonnal nyilv�nval� - akkor m�g maga Button is azt hitte, hogy Felipe Massa �s Sebastian Vettel miatt babr�ltak a taktik�j�val.

De �nmag�ban m�g ez sem lett volna el�g ahhoz, hogy Jenson� legyen a gy�zelem. A Brawn ir�ny�t�k�zpontj�ban sok�ig azt mutatt�k az adatok, hogy Rubens fogja az 1. helyen �tszelni a c�lvonalat, j�llehet, csak csek�ly, 1-1.5 m�sodperces el�nnyel. (Jellemz�, hogy versenym�rn�ke, Andy Shovlin a r�di�n m�gis 3 m�sodperces lemarad�ssal riogatta Buttont, �gy �szt�k�lve �t f�rg�bb temp�ra.) Rubensnek csak l�nyegesen k�s�bb, a 39. k�rben sz�ltak, hogy kezd veszt�sre �llni. A telemetri�n j�l l�tszik, hogy t�nyleg a harmadik etapj�ban bukta el a versenyt: ekkor �zemanyagszint-korrig�ltan �gy 1.5-2 tizedm�sodpercet lassult kor�bbi �nmag�hoz k�pest, csapatt�rs�n�l pedig �gy sz�molva 5-7 tizeddel �rt el gyeng�bb k�rid�ket. Ebben az etapban a 15 k�rb�l mind�ssze 2 volt, amiben gyorsabb tudott lenni, mint Jenson. Game Over.

Button �s Barrichello k�rid�-grafikonja(klikkelve nagy�that�). J�l l�tszik, hogy Barrichello val�ban a harmadik etapban vesztette el a versenyt, amikor belassult. ALUL: N�h�ny pil�ta k�rid�-eloszl�sa. A Ferrari fejl�d�se egy�rtelm�: Massa eg�sz h�tv�g�n, �s a versenyen is csak 3-4 tizedm�sodperccel volt lemaradva a Brawn GP-kt�l.

M�r csak az a k�rd�s maradt megv�laszolatlanul, hogy Barrichello m�sodik etapj�t mi�rt hagyt�k l�tsz�lag k�ptelen�l r�vidre - eg�sz pontosan 12 k�r�sre. Ennek is pofonegyszer� oka volt. Mivel a ker�kcser�k els� fordul�j�hoz k�zeledve 1.4 m�sodperccel Button el�tt haladt, vele m�g �ppen �rdemesnek t�nt kitartani a h�rom ki�ll�s mellett (a csapatok am�gy is szeretnek minden lehets�ges forgat�k�nyvet lefedni), ami azonban csak akkor v�lhatott be, ha vissza tudt�k hozni �t Rosberg el�. Ehhez igaz�tott�k a tankol�s�nak az id�tartam�t, s �gy �rtelemszer�en a m�sodik etapj�nak a hossz�t is. 12 k�r lett.

Harmadr�szt pedig (nem, nem felejtettem el a harmadik okot...) figyelembe kell venni, hogy tulajdonk�ppen minden csapaton bel�l k�t csapat van. A versenyz�k st�bjai, persze nem destrukt�v keretek k�z�tt, folyamatosan rivaliz�lnak egym�ssal, �s Button m�rn�kei tudt�k, hogy csak akkor lesz es�ly�k befogni Barrichell�t, ha v�ltoztatnak a strat�gi�jukon. Ehhez Ross Brawn �ld�s�ra is sz�ks�g�k volt - megkapt�k, mert az ist�ll� gy�zelmi es�lyeit nem vesz�lyeztett�k vele. A Brawn egy�bk�nt a Safety Car miatt ker�lt v�ratlan helyzetbe, ugyanis az akad�lyozta meg a versenyz�it abban, hogy el�gg� megl�gjanak a t�bbiekt�l, amire az eltervezett t�bb ki�ll�shoz mindenk�ppen sz�ks�g�k volt.

Visszatekintve m�k�s, hogy milyen k�nnyen alakulhatott volna teljesen m�sk�pp is a h�tv�ge: mivel a boxban a t�lmeleged�st elker�lend� le kellett �ll�tani, majd �jra kellett ind�tani a motorj�t, azt�n id�t vesztett a v�rtn�l lassabban halad� Kubic�val is, Button mind�ssze 1.6 m�sodperccel a Q3 leint�se el�tt tudta megkezdeni azt a k�r�t, amellyel elh�d�totta a pole-t. Brawn maga is elismerte, hogy nem akart�k ennyire kicentizni az id�m�r� v�g�t - kis h�ja volt, hogy Jensonnak nem a 10. helyr�l kellett rajtolnia.

* * *

A Red Bull szint�n k�nytelen volt menet k�zben �jragondolni a strat�gi�j�t, �s n�luk szint�n a kedvez�tlenebb helyzetb�l indul� versenyz� h�zott hasznot ebb�l.

�ket val�ban Massa hozta szorult helyzetbe. Vettel m�r alighanem kezdi kapizsg�lni, hogy a KERS m�gsem mindig felesleges j�t�kszer, mert az ut�bbi k�t versenyen b�ven volt ideje azon t�prengeni, hogy tal�n a Red Bullnak is �rdemes lenne beszereznie a hibrid technol�gi�t. Sakhirban Hamilton, Barcelon�ban meg Massa hagyta �t �llva a rajtn�l, �s mivel a Ferrari a jelek szerint eleget fejl�d�tt ahhoz, hogy ezut�n is rendszeresen az els� k�t-h�rom sorba kvalifik�lja mag�t, ez a j�v�ben �lland�sult probl�m�v� v�lhat a KERS n�lk�li csapatok sz�m�ra.

Seb konkr�tan 63 k�nosan hossz� k�r�n �t tanulm�nyozhatta azokat a bizonyos lyuknak nem min�s�l� r�seket a Ferrari �j diff�zora m�g�tt, �s ut�bb k�nytelen volt elismerni, hogy Felipe "sz�p munk�t v�gzett, egyetlen hiba n�lk�l. Lehetetlen volt megel�zni." Massa, ak�rcsak K�n�ban, a Ferrari bel�t is kitaposta, ami�rt nem volt igaz�n m�lt�nyos jutalom az a rongyos 3 pont, meg az a l�bujjhegyen bemutatott szenved�s a verseny utols� k�reiben. Val�sz�n�leg mindannyian ismerj�k azt az �rz�st, amikor az �zemanyagszint-m�r� mutat�j�val m�lyen a nulla alatt, izzadva less�k az aut�p�ly�n, hogy hol van m�r az a gyal�zatos benzink�t, de ugyanez az F-1-ben, egy Vettellel az ember h�ta m�g�tt m�g kev�sb� lehet sz�vder�t� �lm�ny. Ehhez k�pest m�g a Spielberg-f�le P�rbaj kispolg�ri �rvezet�j�nek a kalandjai is gondtalan j�tszadoz�snak t�nnek a vid�mpark dodzsemp�ly�j�n.

Vettel, Massa �s Webber k�rid�-grafikonja (nagy�that�). Vettel az eg�sz verseny�t a Ferrari m�g�tt t�lt�tte, m�g Webber a 44. �s az 50. k�r k�z�tt biztos�totta be mag�nak a 3. helyet. Felt�n�, hogy Vettel, miut�n Massa elengedte, mennyire gyors volt a kem�ny kever�k� gumikon.

Mik�zben Vettel Massa m�g�tt unatkozott, Mark Webber st�bja �gy d�nt�tt, megpr�b�lkozik valami m�ssal. Ahogy Jenson Rubensn�l, �gy Mark is kor�bban tankolt Sebn�l, de neki m�g egy k�rrel hosszabbra, 31 k�r�sre vett�k a k�z�ps� etapj�t, mint Buttonnak. A c�ljuk az volt, hogy a m�sodik ker�kcser�je el�tt min�l tov�bb maradhasson a p�ly�n Mass�hoz k�pest - nem csak az�rt, mert a k�s�bbi ki�ll�s, mint tudjuk, az �zemanyagszintek k�z�tti k�l�nbs�gek miatt mindig el�ny�s, hanem az�rt is, mert egy�rtelm� volt, hogy Felip�nek m�sodszorra m�r musz�j lesz a kem�nyebb kever�k�, sokkal lassabb gumikra v�ltania.

Webbernek szerencs�je volt a forgalommal, mert senki nem tartotta fel, de nehezebb aut�ja miatt Massa els� �s m�sodik ki�ll�sa k�z�tt 6.7 m�sodpercr�l �gy is 10.4-re n�tt a h�tr�nya. Ekkor azonban fordult a kocka: a 44. �s az 50. k�r k�z�tt Felipe m�r a verseny v�g�ig feltankolt aut�val, a kem�ny gumikon k�szk�d�tt, m�g Mark 16 k�rrel kevesebbre el�g benzinnel, m�g a l�gy Bridgestone-okon vezethetett. �s ezt ki is haszn�lta. V�gig 1:23.5 �s 1:24.0 k�z�tti k�r�ket futott, Massa lehet�s�geib�l viszont csak 1:25.5-1:25.7-�s k�r�kre telt. Mark �gy pillanatok alatt tov�bbi 10 m�sodperccel n�velte az el�ny�t, ami b�ven el�g volt ahhoz, hogy Felipe (�s k�vetkez�sk�ppen Seb) el� t�rjen vissza a boxki�ll�sa ut�n, mintegy 5 m�sodperccel. K�ldet�s teljes�tve.

Vettelnek egy�bk�nt, ahogy Bahreinben, ism�t pechje volt a ker�kcser�k id�z�t�s�vel. M�r els�re is Mass�val egy�tt �llt ki, �s a Red Bull megpr�b�lta ler�vid�teni a tankol�s�t, hogy megel�zhesse a Ferrarit, de hi�ba: balszerencs�j�re Felipe is �ppen ugyanannyi (23 k�rre val�) benzint kapott, mint �. �s az eg�szben az a legrosszabb, hogy nem is sz�nd�kosan, hanem az�rt, mert megmakacsolta mag�t a Ferrari �zemanyag-t�lt� k�ty�je - k�zvetve teh�t Vettel is ennek az �ldozat�v� v�lt.