Mik�zben az �nmarcangol� Felipe Massa az �len lelkizett, a zseni�lis Lewis Hamilton pedig m�rf�ldekkel lemaradva s�pr�gette a p�ly�t, a bahreini m�sodik vonalban h�rom olyan versenyz� birk�zott egym�ssal, akik fejmagasan kiemelkednek az els� r�n�z�sre homog�nnek t�n� k�z�pmez�nyb�l.

Ez persze er�sen szubjekt�v, s ily m�don a sz� hagyom�nyos �rtelm�ben term�szetszer�leg bizony�thatatlan �s c�folhatatlan is, nekem m�gis az a benyom�som, hogy a Forma-1 mez�nye �vek �ta, s�t, tal�n m�g sohasem volt annyira er�s, mint most, 2008-ban. Anno, a h�skorban megszokottnak sz�m�tott, hogy a versenyz�k egy r�sze arc�tlanul gazdag, unatkoz� kalandor, aki h�rn�vre v�gyva apuci p�nz�n v�s�rol mag�nak egy men� aut�t valamelyik j�lmen� konstrukt�rt�l, hogy azt�n sz�p lassan elvezetgessen a mez�ny v�g�n mindaddig, m�gnem a neve elker�lhetetlen�l a feled�s hom�ly�ba v�sz. Akadtak persze kiv�telek, mint a n�pszer�, de tragikus sors� Piers Courage, a h�res s�rf�z� dinasztia sarja, aki az 1970-es Holland Nagyd�jon szenvedett tragikus balesetet; vagy �ppen Niki Lauda, aki lesajn�lt fizet�s versenyz�b�l h�romszoros vil�gbajnokk� n�tte ki mag�t. Az ilyesmi azonban ritka volt: a perk�l�s pil�t�kt�l mind�ssze annyit v�rtak, hogy a statisztik�kat jav�tva d�s�ts�k fel a mez�ny l�tsz�m�t. Ha fizetsz, senki vagy.

�gy volt ez m�g tavaly is. Ugyan, ki v�rta volna el, hogy egy Sakon Yamamoto megszorongasson egy Kimi R�ikk�nent, vagy ak�r egy Adrian Sutilt? �gy�t�ltel�k n�lk�l nem lehet h�bor�zni, de a csat�ban eles� statiszt�k sorsa a kuty�t sem �rdekli. M�g a t�v� is legfeljebb akkor sz�n r�juk egy-egy pillanatot a m�sorid�b�l, ha f�st�l�gve f�lre�llnak a gyepre, vagy valamelyik nagymen� felb�sz�lten integet nekik a pr�miumkateg�ri�s verd�j�b�l.

Id�n azonban min�s�gileg m�s a helyzet, a mez�nyben ugyanis, halld �s l�sd, egyetlen kanyi fizet�s versenyz� sincs. A rajtr�cs v�g�n sz�gyenkez� Super Aguriban is egy brit F3-as bajnok (Takuma Sato), �s hajdani csapatt�rsa �l; a Force Indi�t olyanok korm�nyozz�k, mint a kilencvenes �vek v�g�nek egyik legnagyobb rem�nys�ge, Giancarlo Fisichella; a Toro Ross�val egy �j �dv�ske �s egy n�gyszeres CART-gy�ztes, egykori F3000 bajnok nyomul. M�g az �gy�t�ltel�k is aranyb�l van, �s ez igenis olyan m�rf�ldk� az F-1 t�rt�net�ben, amely, tetszik vagy sem, �jabb szintre emeli a sorozat professzionalizmus�t. �gy t�nik, a m�kedvel�k z�rzavaros, de romantikus kora v�gleg lej�rt.

Persze nem felt�tlen�l j� ez nek�nk. Ha csek�lyebb a sz�r�s a versenyz�k k�z�tt, kisebb a val�sz�n�s�ge az el�z�si lehet�s�geket megteremt� vezet�si hib�knak, no meg annak is, hogy egy jobb k�pess�g�, �m gyeng�bb aut�ban �l� fahrer saj�t s�lycsoportj�b�l kit�rve l�tv�nyos k�zdelmet folytasson sil�nyabb tud�s�, viszont er�sebb technikai h�tt�rrel rendelkez� t�rsaival. Ez a jelens�g sajnos ellens�lyozza a kip�rg�sg�tl� hi�ny�t, amelynek pap�ron ki kellene hangs�lyoznia az egy�ni tehets�get - de szerencs�re, ahogy az az �v els� h�rom nagyd�j�n m�r kider�lt, csak r�szben.

Ilyen k�r�lm�nyek k�z�tt k�l�n�sen figyelemrem�lt�, hogy van h�rom versenyz�, akik fejmagasan kiemelkednek az els� r�n�z�sre homog�nnek t�n� k�z�pmez�nyb�l. Fernando Alonso elsz�nts�ga �s Jenson Button kifinomults�ga persze egyik�nk sz�m�ra sem �jdons�g, f�ggetlen�l att�l, hogy a rajtr�csnak �ppen melyik fert�ly�ban gyakorolj�k a mesters�g�ket, most azonban nem r�luk besz�lek. Mik�zben a kamer�k szinte sz�ntelen�l a Ferrarikra, McLarenekre �s BMW-kre vad�szva p�szt�zz�k a p�ly�t, Jarno Trulli, Nico Rosberg �s Mark Webber n�h�ny m�terrel h�tr�bb gyeng�bb aut�juk dac�ra is �lland� jelleggel teljes�tenek hihetetlen�l magas sz�nvonalon.

K�ts�gtelen, hogy a technikai sportokban j�form�n lehetetlen feladat k�l�nv�lasztani j�rm� �s versenyz� teljes�tm�ny�t; hossz� t�von, az �vek alatt kirajzol�dnak bizonyos mint�k, egy-egy futamot vagy id�nyt tekintve azonban a csapatt�rs az egyetlen, t�bb�-kev�sb� hitelesnek tekinthet� m�rce. Ha ebb�l indulunk, ki, Trulli, Rosberg �s Webber statisztik�i besz�desen hasonl�ak. 2007 eleje �ta Trulli �s Webber 13-13 alkalommal jutott el a Q3-ig, m�g mindenkori csapatt�rsuk �sszesen �tsz�r-�tsz�r; Rosberg 12-szer ker�lt be az id�m�r� d�nt�j�be, csapatt�rsainak ez egyszer sem siker�lt. Trulli �s Webber egyar�nt 17:3-ra gy�zte le csapatt�rsait a kvalifik�ci�n, Rosberg 18:2-re. Webber 5:1 ar�nyban utas�totta maga m�g� David Coulthardot a c�lban (h�sz futamb�l mind�ssze hat volt, amelyen mindketten teljes�tett�k a versenyt�vot, ami sokat el�rul a Red Bull megb�zhatatlans�g�r�l), Rosberg 9:4-re verte Alex Wurzot illetve Kazuki Nakajim�t, Trulli pedig 6:4-re Ralf Schumachert �s Timo Glockot.

Ha egy pillanatra �t tudunk n�zni a h�rom �lcsapat versenyz�inek k�perny�t bet�lt� feje felett, l�tni fogjuk, hogy a k�z�pmez�nyben - egy leheletnyivel alacsonyabb technikai szinten ugyan -, de az egy�ni teljes�tm�ny szempontj�b�l �ppolyan ki�lezett k�zdelem zajlik, mint Kimi R�ikk�nen, Felipe Massa, Heikki Kovalainen �s Lewis Hamilton k�z�tt. A Bahreini Nagyd�j egyetlen h�tv�g�be s�r�tve, mintegy szimbolikusan is megmutatta ezt.

Trulli, Rosberg �s Webber a 2. k�rt�l kezdve a verseny v�g�ig egym�ssal harcoltak a 6-7-8. hely�rt. Rosberg a 10. k�rig szorosan k�vette Trullit, aki azonban ekkor beleh�zott, �s annak ellen�re elszakadt williams-es vet�lyt�rs�t�l, hogy h�rom k�rre val�val t�bb benzin volt az aut�j�ban. Webber m�g n�la is k�t k�rrel k�s�bb tankolt, s �gy az �d�z taktikai k�zdelemben, melyet a Ferrari �s a McLaren is megirigyelhetett volna, els� boxki�ll�s�n�l meg tudta el�zni Rosberget, hogy a verseny v�ge fel� sz�p lassan felz�rk�zzon Trulli Toyot�j�ra is. �k h�rman k�l�n kis klikket alkottak - a m�g�tt�k c�lba �r� Glock h�tr�nya m�r 14 m�sodperc volt Rosberghez k�pest.

Ett�l f�ggetlen�l �ppen Glock �llta a legderekasabban a sarat csapatt�rs�val szemben, ugyanis az els� etapban mind�ssze 0.4, a m�sodikban 0.5, a harmadikban 0.6 m�sodperccel bizonyult lassabbnak Trullin�l, holott �tmenetileg be volt ragadva Alonso, majd Rosberg m�g�. Ezzel szemben csup�n 2 tiszta (�rtsd: nem boxki�ll�s k�zbeni/ut�ni) k�r volt az 57-b�l, amit Nakajima gyorsabban tudott teljes�teni Rosbergn�l, j�llehet, neki egy neh�z aut�val kellett birokra kelnie - � volt az egyetlen a mez�nyben, akit eleve egyki�ll�sos boxstrat�gi�val ind�tottak �tnak. Coulthard pedig m�g enn�l is gyeng�bben szerepelt Webberhez k�pest, mivel az egyes etapokban rendre 1.7/1.7/1.2 m�sodperccel aut�zott kom�tosabban csapatt�rs�n�l. Ennek a brut�lisan nagy k�l�nbs�gnek persze r�szben az is lehetett az oka, hogy DC Red Bullja tal�n megs�r�lt, amikor �ssze�tk�z�tt Buttonnal, cser�be viszont az eg�sz versenyt�vot szabad leveg�n, akad�lyoztat�s n�lk�l teljes�thette. Ha kor�bban �gy is t�nt, hogy Webber legink�bb csak az edz�seken er�sebb Coulthardn�l, mostanra a hosszabb etapokon is k�ts�gk�v�l f�l�nybe ker�lt vele szemben.

Trulli az utols� etapban leny�g�z�en egyenletes temp�t dikt�lt. A 46. �s az 53. k�r k�z�tt elk�peszt�en kicsi sz�r�ssal vezetett, ami a kip�rg�sg�tl� n�lk�li korszakban k�l�n�sen komoly brav�r, s egyben r�c�fol arra a k�zkedvelt t�vhitre, hogy Trulli a verseny v�g�re elf�rad, �s k�l�nben is csak egyetlen m�rt k�rben igaz�n gyors. Most, hogy m�r nem kell megk�zdenie kor�bbi d�mon�val, a gumik szemcs�sed�s�vel, ism�t a mez�ny egyik leger�sebb tagja lett.

A m�sodik vonalban, a rivaldaf�nyt�l t�vol �ppolyan nagyszer� egy�ni teljes�tm�nyeknek lehet�nk tan�i, mint az �lbolyban, s ez soha nem volt annyira nyilv�nval�, mint most, amikor a mez�ny �sszess�g�ben is ennyire kiegyens�lyozott� v�lt. Szemernyi k�ts�gem sincs afel�l, hogy Jarno Trulli, Mark Webber �s Nico Rosberg ak�rmelyik �lcsapatn�l is meg�lln� a hely�t; v�g�l m�giscsak eljutottunk od�ig, hogy t�bb az igaz�n sz�nvonalas pil�ta, mint az igaz�n sz�nvonalas pil�ta�l�s. Sebaj: ez a versenyz�kre, s �gy a k�zdelemre is kiz�r�lag serkent�en hathat, amib�l v�gs� soron mi profit�ljuk a legt�bbet.

* * *

Ahogy k�t, elbalt�zott verseny nem tette b�na l�zerr� Felipe Mass�t, �gy egyetlen, f�l�nyesen uralt nagyd�j sem emelte �t magasan a t�bbiek f�l�, hab�r ahhoz k�ts�gk�v�l hozz�j�rult, hogy a kritikusainak magukba sz�llva legyen min gondolkodniuk.

Egy dolgot tiszt�zzunk mindj�rt az elej�n: Massa eszm�letlen�l gyors versenyz�, �s ezen nem v�ltoztatott a kip�rg�sg�tl� betilt�sa sem. Vannak, akik sz�m�ra ez m�g b� egy �v ut�n is hihetetlen�l hangzik, m�gis t�ny, hogy egyetlen k�rben - legal�bbis a Ferrarival - gyorsabb R�ikk�nenn�l is, m�rpedig enn�l komolyabb dics�retet neh�z elk�pzelni.

Ha nem akarta, hogy m�ris le�rj�k a vil�gbajnoki k�zdelemb�l, mint Kimi csatl�s�t, nem volt mese, Felip�nek Bahreinben musz�j volt villantania valamit. V�g�l pontosan ezt tette, amiben azonban alighanem az is seg�ts�g�re lehetett, hogy Sakhir a kedvenc p�ly�inak egyike; �hatatlanul felmer�l az emberben a k�rd�s, hogy vajon Montrealban vagy a Hungaroringen is k�pes lenne-e hasonl� visszav�g�sra. Vagyis maradt m�g mit bizony�tania.

Azon mindenesetre nincs mit vitatni, hogy Bahreinben fantasztikusan vezetett. Ha a szabadedz�seken, a Q1/Q2/Q3-ban, valamint a versenyen el�rt legjobb id�eredm�nyeket vessz�k alapul, Massa �tlagosan f�l m�sodperccel gyorsabb volt mindenki m�sn�l, bele�rtve mag�t R�ikk�nent is. Ez b�d�letesen nagy k�l�nbs�g, f�leg, ha arra gondolunk, hogy Sakhir �ltal�ban eleve �sszeh�zza a mez�nyt (�gy t�rt�nt id�n is), a Q1-ben Massa m�gis tetemesebb el�nnyel el�zte meg a 2. helyezett Trullit, mint Trulli a 11. helyen v�gz� Nelsinho Piquet-t. T�nyleg elk�peszt�. A Q3-ban persze hib�zott, �s kikapott a szint�n szenz�ci�san teljes�t� Robert Kubic�t�l, �m mind�ssze 27 ezredm�sodperccel, ami azt jelenti, hogy �zemanyagkorrig�ltan (4 k�rrel volt t�bb benzin az aut�j�ban, mint Kubic��ban) akkor is � volt a leggyorsabb. A saj�t, Q2-ben futott k�r�hez k�pest visszaesett, abszol�t �rtelemben viszont �gy is az �len maradt.

Sokan azonban m�g akkor is k�telkedtek a gy�zelmi es�lyeiben, amikor a poros oldalr�l (ez Sakhirban az er�s sz�l �s a homok miatt elvileg a szok�sosn�l is nagyobb h�tr�nyt jelentene) laz�n lerajtolta a kerekek t�lp�rg�s�vel k�szk�d� Kubic�t. A szkepticizmus, ha az el�z� k�t verseny�b�l indulunk ki, jogos volt.

Leny�g�z�en �rdekes k�rd�s, hogy olyan versenyz�k, akiknek a vezet�si k�pess�gei (abban az �rtelemben, amir�l a vezet�s aktusa alapvet�en sz�l: a dinamikus t�meg kezel�s�r�l) nyilv�nval�an rendk�v�liek, s ez egyetlen k�rben p�ratlanul gyorss� is teszi �ket, mit�l v�lnak kev�sb� hat�konny� a hossz� etapokon. K�zenfekv�, hogy a v�lasz a tart�s koncentr�ci�val kapcsolatos probl�m�kban gy�kerezhet, hab�r ezeknek is t�bb aspektusa van.

Felt�n�, hogy Massa nem is annyira a r�videbb etapokon gyorsabb R�ikk�nenn�l, mint ink�bb a Q3-ak t�lf�t�tt hajr�j�ban, amikor n�h�ny, d�nt� pillanatban musz�j 110 sz�zal�kon teljes�teni. Ez azt sugallja, hogy Felipe k�nnyebben ker�l az ehhez sz�ks�ges felfokozott ideg�llapotba, m�g Kiminek ez nehez�re esik, ami ak�r igaz is lehet, hiszen k�nyelmesen �sszhangban van a v�rm�rs�klet�kr�l kialakult k�zkelet�, hab�r kiss� tal�n sztereot�p k�ppel. �s egyben magyar�zat arra is, hogy a versenyt�vokon mi�rt szokott ford�tva alakulni a helyzet: a hosszabb etapokon, ahol a kiegyens�lyozotts�g a l�nyeg, kifejezetten j�l j�n, hogy az ember higgadt marad, az idegi tuning ellenben a kontroll elveszt�s�hez vezethet, amely adott esetben akkor is v�gzetess� v�lhat, ha csak egyetlen pillanatig tart. (Val�j�ban Felipe mindk�t idei hib�ja beleillik ebbe a k�pbe, mert mindkett�t klasszikus stresszhelyzetben k�vette el: Melbourne-ben k�zvetlen�l a rajt ut�n v�ltott f�lre, Sepangban pedig akkor cs�szott ki, amikor Kimi a boxki�ll�sok sor�n el�je ker�lt, s �gy � kor�bbi ritmus�b�l kiz�kkenve az �ld�z� szerep�be k�nyszer�lt.)

Egysz�val arr�l lehet sz�, hogy felfokozott ideg�llapotban Massa, tart�san fenntarthat� (teh�t alacsonyabb szint�) stressz�llapotban viszont R�ikk�nen a gyorsabb, s egyszer�en ez mutatkozik meg az eredm�nyeikben. Ha val�ban �gy van, ironikus, hogy egyetlen csapatban a versenyz�k k�t, ennyire sz�ls�s�ges t�pus�t testes�tik meg. Persze innen, a billenty�zet m�g�l k�nnyen besz�lek, de Felipe hely�ben �n alighanem felfogadn�k egy sportpszichol�gust, aki �nfegyelemre k�nyszer�tve seg�t kontroll allatt tartanom az indulataimat. A versenyz�k t�bbs�ge ezt derog�l�nak �rezn�, pedig ha bel�tn�k, hogy a p�ly�n is k�zzelfoghat� el�nyh�z juthatnak vele, ostobas�g lenne vonakodniuk t�le. Az F-1 hivatalosan a "gyorsas�gi aut�sport" cs�csa, ez a megnevez�s azonban kiss� megt�veszt�, mert azt sugallja, hogy a gy�zelemhez csup�n gyorsas�gra van sz�ks�g. Val�j�ban, ha a hegyiversenyz�s a r�vidt�vfut�s, m�g a tart�ss�gi versenyz�s (p�ld�ul Le Mans) a hossz�t�vfut�s megfelel�je, az F-1 - �s a hagyom�nyos p�lyaversenyz�s �ltal�ban - legink�bb a k�z�pt�vfut�ssal �ll�that� p�rhuzamba. Ez id�n fokozottan �rv�nyes, a k�rid�ket �l�ben k�vetve ugyanis vil�goss� v�lik, hogy kip�rg�sg�tl� h�j�n val�ban sokkal nehezebb lett tart�san egyenletes k�r�ket teljes�teni. K�rr�l k�rre jelent�s m�rt�kben ingadoznak az egyes r�szid�k is, att�l f�gg�en, hogy a versenyz� hol v�tette el a f�kt�vot vagy �ppen a kigyors�t�st (R�ikk�nen p�ld�ul a 35. k�rben �gy futotta meg egy�ni, �s addig a pillanatig az eg�sz verseny leggyorsabb k�r�t, hogy a p�lya egyik szektor�ban sem �rte el az abszol�t legjobb r�szid�t. Ez h�ven mutatja, hogy mennyire fontos az egyenletess�g).

Ha �gy tetszik, Felipe jelenleg szenz�ci�s r�vidt�vfut� a vil�g legjobb k�z�pt�vfut�i k�z�tt. Nem, mintha ez Bahreinben megl�tszott volna a teljes�tm�ny�n. Sepangban k�ts�gk�v�l ingadoz� k�r�ket futott, ez�ttal viszont semmivel nem vezetett egyenetlenebb�l, mint p�ld�ul R�ikk�nen, �s t�k�letesen v�gezte a dolg�t. A futam elej�n �sszegy�jt�tte biztons�gos, 4-5 m�sodperces el�ny�t, azt�n, ahogy a nagy k�nyvben meg van �rva, mindk�t alkalommal megfutotta az verseny addigi leggyorsabb k�r�t, amikor R�ikk�nen ki�llt a boxba.

Val�j�ban m�g erre sem lett volna felt�tlen�l sz�ks�ge, hiszen ez�ttal egy-egy k�rrel k�s�bb tankolt, mint csapatt�rsa. Ez a Ferrarin�l megszokott taktika ford�tottja - �ltal�ban ink�bb Kimi kap t�bb benzint az els� etapra, val�sz�n�leg �ppen az�rt, mert a Q3-akban tov�bbra sem el�g magabiztos, teh�t �rdemes ink�bb a hossz� etapokon ny�jtott j� teljes�tm�ny�re alapozni, ami t�bbnyire be is v�lik. Most viszont a Q2-ben a BMW-k �s a McLarenek m�g�tt tal�lta mag�t, s mivel a Ferrari nem akarta megkock�ztatni, hogy a harmadik sorb�l rajtoljon, ahol nagy egy baleset bek�vetkez�s�nek val�sz�n�s�ge, ink�bb cs�kkentett�k az �zemanyagszintj�t. Felip��t ek�zben �gy igyekeztek n�velni, hogy a pole poz�ci�t m�g �ppen megkaparintsa, viszont ne �lljon fenn a vesz�lye, hogy egy korai tankol�s miatt a versenyen elvesz�ti a vezet�st. (Ez mindig rendk�v�l k�nyes dilemma; k�t h�ttel ezel�tt, Sepangban p�ld�ul felmer�lt, hogy a Ferrari a Q3-ban t�l kev�s benzint tankolt az aut�iba, hiszen Mass�nak a Q2-ben 0.482 m�sodperc el�nye volt R�ikk�nennel szemben, aki tov�bbi 0.383 m�sodperccel el�zte meg Heikki Kovalainent. Ebbe m�g j�n�h�ny kg �zemanyag belef�rt volna. A c�l mindig az, hogy a csapat versenyz�i a lehet� legkisebb k�l�nbs�ggel szerezz�k meg a kiszemelt rajtkock�kat, mert a k�s�bbi tankol�s tov�bbra is d�nt� strat�giai el�ny.)

Massa l�lektanilag megterhel� versenyt nyert meg, hiszen egy �jabb hiba �nmarcangol�si spir�lba l�khette volna. Ha, ak�rcsak egy �vvel ezel�tt, Barcelon�ban megism�tli a gy�zelm�t (a febru�r v�gi teszten sim�n gyorsabb volt mindenkin�l), helyre�ll�thatja a vil�gbajnoki rem�nyeit.

* * *

Ann�l is ink�bb, hogy Lewis Hamilton h�tv�gi bukd�csol�sa r�vil�g�tott egy fontos k�r�lm�nyre: id�n, vezet�si seg�deszk�z�k n�lk�l, az eddigin�l gyakoribbak lehetnek a nullapontos h�tv�g�k, m�rpedig ez pszichol�giailag azoknak kedvezhet, akik az �v elej�n k�vetik el a hib�ikat - felt�ve persze, hogy k�pesek ut�na talpra �llni. Ha Massa az utols� versenyen harcban fog �llni a vil�gbajnoki c�m�rt, �s addig m�g a vet�lyt�rsai is hib�znak (mint ahogy R�ikk�nen ezt m�r Melbourne-ben is megtette), az els� k�t futamon v�tett bakijaira m�r senki sem eml�kszik majd. Hamilton tavaly a saj�t k�r�n tanulta meg, hogy a hajr�ban betlizni sokkal l�tv�nyosabb, s �gy - pech�re - sokkal eml�kezetesebb is.

Hamilton eleddig r�vid, �m ann�l f�nyesebb karrierje kit�n� p�lda arra, hogy a versenyz�k p�lyafut�s�t csak eg�sz�ben v�ve lehet korrekt�l meg�t�lni. Els� tizen�t nagyd�ja alapj�n Lewis-t m�lt�n az F-1 �j csillag�nak ki�ltott�k ki, de vajon mit gondolhat r�la az, aki a 2007-es K�nai Nagyd�j �ta k�veti a sport�g esem�nyeit? Ok�, Melbourne-ben sz�p gy�zelmet aratott, Sanghajban viszont kics�szott a boxbej�ratn�l, a braz�liai vb-d�nt�ben hib�zott, majd a technika is kifogott rajta, Sepangban �s Bahreinben pedig kikapott a fegyverhordoz�jak�nt elk�nyvelt Kovalainent�l. Persze ahogy Mass�t, ez m�g �t sem teszi l�zerr�, arra viszont igenis utalhat (hangs�lyozottan felt�teles m�dban), hogy t�l nagy rajta a nyom�s.

A McLarennek Bahreinben k�ts�gk�v�l neh�z h�tv�g�je volt, �s Lewis aut�ja (amit p�nteki balesete ut�n a tartal�k v�zra �p�tettek fel, mert az eredeti megs�r�lt) a versenyen, a Fernando Alons�val t�rt�nt �tk�z�s ut�n m�r nyilv�n nem is volt sz�z sz�zal�kos. Csakhogy Heikkinek sem volt egyszer� dolga, hiszen az els� etapban v�gig heves vibr�ci�val k�zd�tt, miut�n a 8-as kanyarn�l kock�sra f�kezte az egyik kerek�t, majd a McLaren - bevallottan csak az�rt, hogy, mivel vesztenival�ja �gysem volt, kipr�b�ljon valami rendhagy�t - alaposan feltankolta az aut�j�t. Konkr�tan 26 k�rt tett meg egyv�gt�ben, r�ad�sul a l�gy gumikon, �s az lett a jutalma, hogy a futam v�g�n egy mind�ssze 10 k�r�s etapnak v�ghatott neki �j, imm�r kem�ny kever�k� Bridgestone-okkal. Ki is haszn�lta a helyzetet: � futotta az eg�sz verseny n�gy leggyorsabb k�r�t, j�llehet, ehhez hozz�tartozik, hogy az aut�j�ban k�b� 14 k�rrel kevesebb benzin volt, mint amikor a Q3-ban rajtpoz�ci�k�rt k�zd�tt. Ez tetemes k�l�nbs�g.

B�rhogy is van, k�ts�gtelen, hogy Heikki egyel�re t�bbet mutat Hamiltonnal szemben, mint sokan v�rt�k.

�rdekli a Bahreini Nagyd�j t�bbi esem�ny�nek elemz�se is? Olvassa el a p�nteken megjelen� FORMAbont�t, amelyben W�ber G�bor �s Farkas P�ter szok�s szerint megvitatja az F-1 aktualit�s k�rd�seit, provokat�v st�lusban.