Egy olyan versenyen, amit r�gi kor- �s vet�lyt�rsa, Rubens Barrichello a McLaren boxutcai kapkod�sa n�lk�l is megnyert volna, Luca Badoer kabar�ba ill� elrettent� p�ld�t �ll�tott el�nk a visszat�r�s valamennyi lehets�ges �s lehetetlen buktat�j�r�l. De vajon mi�rt?

Ha valakit egyetlen nap alatt n�gyszer kapnak gyorshajt�son, a versenyen k�v�lyogva �tl�pi a feh�r vonalat, miut�n egy �jonc k�rbeaut�zta a boxutc�ban, a p�ly�n megp�rd�l, �s a parc ferm�ben leparkolva nekikoccan Adrian Sutil aut�j�nak, mint valami teszetosza kamasz, aki el�sz�r cs�rja el egy k�rre apuci verd�j�t, r�ad�sul mindek�zben m�g m�sf�l m�sodperccel lassabb is a csapatt�rs�n�l, ne csod�lkozzon, hogy a paddockban nem b�rj�k elviselni a l�tv�ny�t r�h�g�s n�lk�l. Ahogy a Felipe Massa hely�re be�ltetett Luca Badoer Valenci�ban j�tt, de nem l�tott, �s v�gk�pp nem gy�z�tt, viszont cser�be �rtatlanul csod�lkoz� k�ppel mindent levert maga k�r�l, azt Clouseau fel�gyel� is sim�n megirigyelhette volna. A r�zsasz�n p�rduc visszat�rt...

Szeg�ny Badoer nem sok tiszteletet kapott az Eur�pa Nagyd�j h�tv�g�j�n. Tesztpil�tak�nt t�bb mint 130 ezer kilom�tert �s 469 napot lezavarva kulcsszerepet j�tszott a Ferrari Michael Schumacherrel aratott sikereiben, de eddig el�v�lhetetlennek t�n� �rdemeit pillanatok alatt feledtetni tudta. M�g alig m�sf�l �r�ja volt a p�ly�n, amikor boxutcai sebess�gt�ll�p�seinek ok�n m�ris rosszm�j� viccek c�lt�bl�j�v� v�lt; egy nem k�l�n�sebben ny�jas, de k�ts�gk�v�l szellemes koll�ga r�videsen le is ford�totta a nev�t angolra: "Look-how Bad-you-are." Azaz: "N�zd meg, milyen gyatra vagy!"

Szeg�ny Badoer most azt�n kap hideget-meleget. Beler�gni k�nny�, azt a k�rd�st viszont, hogy mik�nt lesz egy j� versenyz�b�l a paddock udvari bolondja, m�r sokkal nehezebb megv�laszolni.

Mert Luca Badoer j� versenyz� - vagy legal�bbis valaha az volt. Nem egy Tarso Marques, aki �let�ben semmi komolyat nem nyert, �s nem is egy Taki Inoue, aki azzal szerzett mag�nak �r�k h�rnevet, hogy l�zas buzgalm�ban elg�zoltatta mag�t a hungaroringi sportb�r�k kimustr�lt Tatraj�val, Monac�ban pedig felborult a Safety Car-ral t�rt�nt t�l k�zeli tal�lkoz�s miatt, mik�zben �pp a boxba vontatt�k vissza. Elv�gre amikor 1992-ben t�zb�l n�gy versenyt megnyerve, �tnek a pole-b�l nekiv�gva elh�d�totta az akkor m�g hitelesnek sz�m�t� F3000 bajnoki c�m�t, Badoer ellenfelei k�z�tt olyanok voltak, mint David Coulthard, Olivier Panis, Allan McNish, Emmanuel Collard vagy Andrea Montermini - �s az �sszetett 3. hely�n nem m�s v�gzett, mint egy bizonyos Rubens Barrichello. Nem, azt a fick�t �n sem ismerem, de a lista nem kiz�r�lag n�vtelen senkikb�l �ll, ezt az�rt valljuk be!

Badoerre akkor figyeltek fel el�sz�r, amikor az olasz F-3 1990-es id�ny�nek utols� verseny�n legy�zte az agyonhype-olt Alex Zanardit. Az F3000-ben elk�nyvelt sikere megnyitotta el�tte az utat az F-1 fel�, a p�lyafut�sa azonban nyilv�n nem indult szerencs�s csillagzat alatt, mert a csapatai hajlamosak voltak megsz�nni, miel�tt v�ge lett volna egy-egy id�nynek. Ennek ellen�re 1993 �s 1999 k�z�tt, hosszabb-r�videbb kihagy�sokkal 56 nagyd�jra nevezett a Lol�val, a Minardival meg a Fortival, �s egy�ltal�n nem t�nt kutya�t�nek: az id�m�r�k�n 33:23 ar�nyban legy�zte a csapatt�rsait, k�zt�k az ekkor m�r k�ts�gk�v�l lesz�ll��gba ker�lt, de f�nykor�ban �lvonalbeli pil�t�t, Mich�le Alboret�t. Igaz viszont, hogy Pierluigi Martinit�l �s Pedro Lamyt�l csek�ly m�rt�kben kikapott.

Mindegy. A l�nyeg az, hogy Badoer, noha a csapatai nem kimondottan kirobban� form�ja r�v�n v�gig sereghajt�i szerepbe k�nyszer�lt, a k�pess�gei alapj�n semmik�ppen sem volt sz�letett l�zer, aki a lek�r�z�sekre v�rva m�r a rajtn�l is t�bbet b�mul a t�kr�be, mint a startl�mp�ra. Ennek alapj�n k�nytelenek vagyunk azt felt�telezni, hogy vagy a hossz� kihagy�s, vagy a kora �rtott meg neki - de vajon melyik, �s mi�rt?

38 esztend�sen Badoer bajosan nevezhet� a mez�ny csecsem�j�nek (val�j�ban m�g Barrichell�n�l is t�bb mint egy �vvel id�sebb), �m a h�tv�g�n �ppen Rubens bizony�totta be, hogy ha az ember edz�sben van, a negyedik ikszhez k�zeledve is k�pes be�ltetni testv�rk�it a k�rhint�ba. �s Luc�nak fizikailag nem akadtak probl�m�i a versenyt�vval, ami aligha meglep�, ha meggondoljuk, hogy egy-egy kimer�t� tesztnapon 5-600 kilom�tert is teljes�teni�k kell a pil�t�knak, neki teh�t van gyakorlata ebben. A kimer�lts�g persze okozhatna gondokat - Niki Lauda p�ld�ul elismeri, hogy amikor 1981 okt�ber�ben, k�t �vnyi sz�net ut�n �jra F-1-es aut�ba �lt, h�rom k�rt sem tudott megtenni, �s 2004-ben, a Renault-hoz visszat�rve Jacques Villeneuve sem �llta a sarat -, de Badoer eset�ben err�l nem volt sz�.

Marad teh�t a hossz� kihagy�s, amelynek �pp�gy lehetnek fizikai hat�sai, ahogy lehetnek pszich�sek is. Ami�ta Badoer 1999 okt�ber�ben utolj�ra rajthoz �llt egy F-1-es nagyd�jon, csaknem t�z �v telt el, s � ezalatt - ez d�nt� t�nyez� lehet - az alkalmank�nti gokartozgat�son k�v�l gyakorlatilag sehol, semmivel sem versenyzett. M�rpedig, m�g ha az ember hajlamos is megfeledkezni err�l, a versenyz�s nem egyenl� a gyorsan vezet�ssel. Kor�ntsem v�letlen, hogy vannak, akik csak �res p�ly�n igaz�n gyorsak, mert a versenyz�shez, amikor oda kell figyelni a t�bbi aut�ra, illetve az olyan j�rul�kos t�nyez�kre is, amilyen a gumikop�s, a fogyaszt�s vagy a strat�gia, s mindezt nagy lelki nyom�s alatt, teljesen m�s ment�lis �llapotra van sz�ks�g. M�g a vezet�s aktusa �nmag�ban lehet a t�k�letess�gre val� mag�nyos t�rekv�s is, a versenyz�s mindig k�zdelem, s mint ilyen, sz�ks�gk�ppen t�bbszerepl�s. Ennek a rutinj�t�l egy t�l hossz� kihagy�ssal k�nnyen elszokik az ember. Amikor Villeneuve 2004-ben, mind�ssze t�zh�napos sz�netet k�vet�en beugrott a Renault-hoz a menesztett Jarno Trulli hely�re, h�rom verseny�nek egyik�n sem tudott pontot szerezni. S�t, mindh�rmat k�rh�tr�nyban fejezte be. "Az embernek kicsit romlanak a reflexei, �s elvesz�ti a kapcsolatot az aut�j�val, a csapat�val vagy az eg�sz k�zeggel, mert tudja, hogy �rgus szemekkel figyelik, �s a legkisebb hib�j�t is �zekre szedik" - mondta r�la akkor Alain Prost. - "Ez�rt elvesz�ti egy l�tfontoss�g� k�pess�g�t is: azt az �sszhangot, ami igaz�n er�ss� vagy gyeng�v� tesz egy versenyz�t, �s amit�l p�ld�ul Michael Schumacher ennyire j� manaps�g." Ut�bb a Renault eln�ke, Patrick Faure is elismerte, hogy al�becs�lt�k Villeneuve k�nyszerpihen�j�nek k�vetkezm�nyeit.

A t�z �v alatt alighanem Badoer is hozz�szokott a tesztnapok kimer�t�, de monoton �s viszonylag nyugodt rutinj�hoz. A teszteken nincs sem az a ny�zsg�s, sem a nyilv�noss�ggal j�r� folyamatos nyom�s, mint a nagyd�jh�tv�g�ken: az ember reggel bes�t�l a gar�zsba, kezet r�z a szerel�kkel, akik m�r r�gen a bar�tai is, elbesz�lget a m�rn�k�kkel, levezeti a maga n�h�nysz�z kilom�ter�t, azt�n b�k�sen hazagurul an�lk�l, hogy n�h�ny h�l�s rajong�n k�v�l b�rki felismern�. A versenyek vil�ga ezzel szemben folyamatos p�rg�s, senkinek nincs egy perc nyugta sem. Vannak, akiknek ez egyszer�en t�l sok, �s ez nem is felt�tlen�l sz�gyen; el�g Jan Magnussenre gondolni, aki a brit F-3-ban Ayrton Senna eredm�nyeit megsz�gyen�tve lett bajnok, az F-1-ben viszont annyira nem b�rta szusszal, hogy a v�g�n a f�n�ke, az akkor m�r 60 �ves Jackie Stewart pr�b�lt neki leck�ket adni vezet�sb�l. Mondanunk sem kell, hogy nem volt r�szorulva.

Badoert szeml�tom�st �sszezavarta a sz�m�ra m�r szokatlanul soknak t�n� inger. P�nteken a boxutc�ban is minden bizonnyal az�rt volt t�l gyors, mert nehezen �llt �t a teszteken �rv�nyes 100 km/�r�s sebess�gkorl�toz�sr�l a szabadedz�seken megszabott 60 km/�r�ra (hi�ba a fordulatsz�m-szab�lyz�, ha a versenyz� az els� f�kped�l-mozdulattal nem lass�t le el�gg�). �s mulats�gos p�ld�ja ennek az is, hogy j�val a verseny leint�se ut�n, egy megr�k�ny�d�tt �js�g�r�t�l �rtes�lt Barrichello gy�zelm�r�l - mondv�n, el�z�leg eligaz�t�son j�rt, �s nem volt ideje megn�zni az eredm�nyeket. "Rubens j� bar�tom. Nagyon �r�l�k a siker�nek, mert kedves sr�c. Remek! �s ki lett a m�sodik?" Haha! K�pzelj�k el ugyanezt egy Michael Schumacherrel...

Amellett, hogy elszokott a versenyz�s ritmus�t�l, Badoernek alkalmazkodnia kellett egy ismeretlen p�ly�hoz, ismeretlen aut�hoz �s az ismeretlen gumikhoz is. Noha a t�rsai k�z�tt akadtak, akik elfogadhatatlannak tartott�k a teljes�tm�ny�t, az�rt kapott vigasztal� szavakat - p�ld�ul Trullit�l vagy Lewis Hamiltont�l. Heikki Kovalainen pedig �ppen a gumik szerep�t emelte ki. "A jelenlegi gumik meglehet�sen bonyolultan viselkednek - n�ha rendesen felmelegszenek, m�skor nem, �s el�fordul az is, hogy t�lforr�sodnak" - mondta. - "Sokkal bonyolultabbak, mint n�h�ny �vvel ezel�tt, amikor kap�sb�l m�k�dtek, b�rmilyenek is voltak a p�lyaviszonyok. R�gebben t�bbf�le kever�k l�tezett, de manaps�g korl�tozottak a v�laszt�si lehet�s�geink. Szerintem ez megingathatja egy versenyz� �nbizalm�t, mert ha nem �rzi a tapad�st, nem tudja kem�nyen odatenni mag�t."

Lehets�ges, hogy Badoerrel is ez t�rt�nt, de amikor a GP2-b�l meg a WSR-b�l felbukkan� tejfelessz�j� �joncokat l�tunk azonnal boldogulni az F-1-ben, egy �reg r�ka sz�m�ra neh�z �pk�zl�b ments�get tal�lnunk. Besz�des volt, hogy Luca �ppen az els� nagyd�j�t teljes�t� Romain Grosjeant hagyta elmenni maga mellett a boxutc�ban; val�sz�n�leg �pp a t�kr�t n�zte, vagy a ker�kcser�je ut�n t�l nagy g�zt adott, ez�rt ker�lt a boxkij�rat jobb sz�l�re, hogy azt�n �sszezavarodva mindj�rt �t is t�ntorogjon a bal oldali cs�k fel�, de k�ts�gk�v�l egy z�ldf�l� el�tt hasalt el. Persze a GP2 annyira gyors - jellemz�en k�r�nk�nt csak 6-7 m�sodperccel lassabb az F-1-n�l -, hogy a fiatalok ma m�r sokkal felk�sz�ltebben �rkeznek meg az F-1-be, mint hajdan�n. Az utols� l�pcs�fok nem olyan brut�lisan magas, amilyen kor�bban volt. Grosjean p�ld�ul, m�g ha a versenyt�v �tlag�t n�zve 4 tizedm�sodperccel el is maradt Fernando Alons�t�l (ami nem sz�gyen, ezt l�ssuk be!), h�rom jobb k�rt futott Alonso leggyorsabb k�r�n�l - nem rossz!

Badoer h�tr�nya ek�zben Kimi R�ikk�nenhez k�pest 1.3 m�sodperc volt, s�t, �tlagban m�g a 2 teljes m�sodpercet is meghaladta. B�rhogy n�zz�k, ez v�llalhatatlan teljes�tm�ny. M�r nem 1982-t �runk, amikor Lauda a visszat�r�se ut�ni els� verseny�n 4.3 m�sodperces lemarad�ssal a 13. helyre kvalifik�lta mag�t Kyalami rajtr�cs�n, k�t futammal k�s�bb azonban m�r gy�zni is tudott; ma az els� �s az utols� helyezettet is alig 1.5 m�sodperc v�lasztja el egym�st�l. A boxutcai �thajt�s, amit a sportfel�gyel�k b�ntet�sk�nt r�ttak ki r� a feh�r vonal �tszel�se miatt, persze �rezhet�en �sszezavarta Badoert, mert addig egyenletesen javul� temp�t dikt�lt, de a k�ridejei ut�na m�g akkor is �r�lt m�rt�kben kezdtek ingadozni, ha figyelembe vessz�k, hogy a lek�r�z�k elenged�s�vel �hatatlanul id�t vesztett. Ezzel a grafikonnal nem takar�zhat...

R�ikk�nen �s Badoer k�rid�-grafikonja (nagy�that�). A k�l�nbs�g �szbont�, f�leg a m�sodik etapban, ahol Badoer - v�lhet�en a b�ntet�se miatt - teljesen megzavarodott. A szok�sos 104% k�r�li helyett 112%-os toleranci�ra volt sz�ks�g, hogy a k�ridejeit �br�zolni tudjuk a grafikonon.

Felejts�k el, hogy a Ferrari a konstrukt�ri 3. helyre hajt - sokkal fontosabb sz�mukra, hogy olyasvalaki �lj�n az aut�jukban, aki k�pes seg�teni a 2010-es fejleszt�seiket. Badoer ez alapj�n logikus v�laszt�snak t�nt, �m ha megk�zel�teni sem tudja a fizikai hat�rokat, nem �t�lheti meg a technikai v�ltoztat�sok val�di hat�sait, teh�t - legal�bbis ilyen k�r�lm�nyek k�z�tt - alkalmatlan a tesztpil�tai feladatra is. Egy�bk�nt �gy t�nt, � maga nem igaz�n �rz�kelte ezt; olyan �nfeledt odaad�ssal alak�totta a j�t�kboltba �multan besz�d�l� kisgyereket, aki a r�g �h�tott csecsebecs�k k�z�tt sz�jt�tva b�m�szkodva minden polcot mag�ra bor�t, hogy meg sem hallotta a r�h�g�st. Vagy �gy tett. �s ez a szerencse, ha ugyanis �tban Spa fel� szembes�l a kritik�kkal, a marad�k �nbizalma is ripity�ra t�rhet. Mert ne legyenek ill�zi�ink: lojalit�s meg r�gi harcost�rsak ide vagy oda, a Ferrari nem sok�ig fogja t�rni, hogy tologat�s makettet csin�ljanak az egyik aut�j�b�l. Mindenkinek kell hagyni egy kis id�t, ez �gy sportszer�, de a Forma-1-ben ritk�n van m�sodik es�ly.

�s ne nevess�nk t�l hangosan, mert hi�ba l�tszik kom�di�nak, val�j�ban sorstrag�dia ez a jav�b�l. Azt gondoltuk, a visszat�r�ssel Schumachernek lenne vesztenival�ja, pedig ha � nem t�nd�k�l a r�gi f�ny�ben, h�t ugyan, mi t�rt�nik? A m�r megszerzett 91 gy�zelm�t�l �s 7 vb-c�m�t�l nem foszthatj�k meg. �m ha Badoer elvesz�ti tesztpil�tai h�rnev�t, amely p�lyafut�s�nak legf�bb b�szkes�ge, s �gy nyilv�n az �n�rt�kel�s�ben is meghat�roz� t�nyez�, neki mi marad meg? Szinte semmi. Amilyen k�nnyen elhitt�k, hogy kulcsszerepet j�tszott a Ferrari sikereiben, ugyanolyan k�nnyen elhissz�k majd azt is, hogy nem j�tszott benn�k semmilyet sem. Pedig ez m�lt�nytalans�g lenne.

Vajon Marc Gen� jobban boldogult volna Badoern�l? Neh�z meg�t�lni. Amikor 1999-ben, a Minardin�l csapatt�rsak voltak, Badoer 10:5-re legy�zte �t az id�m�r�k�n, deh�t az m�r r�gen volt, �s Gen� legal�bb id�k�zben is versenyzett a WSR-ben, az ALMS-ban, az LMS-ben - s�t, az idei Le Mans-i 24 �r�sat m�g meg is nyerte a Peugeot-val. Ez�rt val�sz�n�leg k�nnyebben beler�z�dna egy nagyd�jh�tv�ge hepehup�s ker�kv�g�s�ba, Badoer p�ld�ja azonban mindenkit figyelmeztetett r�, hogy visszat�rni soha nem gyerekj�t�k. Manaps�g k�l�n�sen nem.

�t verseny, �t k�l�nb�z� gy�ztes - semmi nem bizony�thatn� meggy�z�bben, hogy a k�zdelem id�n szinte teljesen nyitott. Az eg�sz mez�ny annyira egy�tt van, mi t�bb, egy�tt fejl�dik, hogy aki egyik versenyr�l a m�sikra nem k�pes hozni a 2-3 tizedm�sodpercnyi pluszt, az pillanatok alatt rajtsorokkal h�tr�bb tal�lhatja mag�t. A Red Bull Silverstone-ban �s a N�rburgringen megfellebbezhetetlen kett�s gy�zelmet aratott, azt�n k�t fordul�val k�s�bb m�g egyetlen �rva pontocsk�val sem tudta vigasztalni mag�t - hi�ba m�s a p�lya, hi�ba magasabb a h�m�rs�klet, az elm�lt �vekben m�giscsak ritk�n l�ttunk olyat, hogy a m�lt�n domin�nsnak tekintett csapatot nyers er�b�l k�tv�llra fektetik a vet�lyt�rsai.

A Red Bull a N�rburgringen m�r eg�sz j�l elboldogult azzal a szuperl�gy Bridgestone-nal, amit Monac�ban m�g n�h�ny k�r alatt rojtosra koptatott, de Valenci�ban, ahol az aszfalt 15-18 fokkal melegebb volt, megint fordult a kocka. A v�gsebess�g-adatokb�l �t�lve az RB5-�t nem tudt�k olyan kis leszor�t�er�re hangolni, mint n�melyik ellenf�l aut�j�t, mert akkor t�ls�gosan cs�szk�lt volna, �s ezzel kiny�rja a gumijait, �gy azt�n Mark Webbernek m�g abb�l sem siker�lt hasznot h�znia, hogy Jenson Button visszaengedte �t maga el� egy sik�n kor�bbi lev�g�sa miatt. B�rmilyen furcs�n hangzik, a Red Bull eg�sz egyszer�en t�l lass� volt.

�s ezzel elj�tt Rubens Barrichello v�rva-v�rt nagy napja. Noha Jenson �gy �rezte, id�n ez volt az els� h�tv�ge, amikor nem akn�zta ki az aut�j�ban rejl� k�pess�geket, az igazs�g az, hogy az elm�lt n�gy id�m�r� k�z�l h�romban veres�get szenvedett Rubenst�l; r�ad�sul k�tszer (a N�rburgringen �s Valenci�ban) alacsonyabb, egyszer (Silverstone-ban) pedig azonos �zemanyagszinttel. Hogy Barrichello kezd r��rezni a feltankolt aut�ra a Q3-akban, vagy Button f�radt bele a vil�gbajnoki es�lyess�ggel j�r� stresszbe, neh�z eld�nteni, a tendencia azonban mindenk�ppen felt�n�. R�ad�sul azt sugallja, hogy Buttonnak m�g kevesebb benzinnel kell majd r�sztvennie az id�m�r�k d�nt�j�ben, ha Barrichell�n�l el�r�bbr�l szeretne rajtolni (erre c�lzott Ross Brawn is, amikor "agressz�v strat�gi�r�l" besz�lt), ez viszont a versenyen hozhatja �t h�tr�nyosabb helyzetbe.

Pedig vas�rnap d�lut�n, hab�r ez nem volt felt�n�, Valenci�ban is nagyon lend�letesen vezetett. Az 57 k�r k�z�l �pp�gy 10-ben volt a leggyorsabb, ahogy Barrichello (Hamilton 24-ben), �s a verseny 10 legjobb k�r�b�l � futott 6-ot (3-at Timo Glock, 1-et Rubens). Az utols� etapj�ban, imm�r a szuperl�gy kever�ken, sorozatban l�tte az 1:39.0 k�r�li k�r�ket, �s ezzel rohamosan k�zeledett a 6. helyezett Fernando Alons�hoz, de az 53. k�rben valami�rt - alighanem a motorj�t k�m�lend� - hirtelen lelass�tott, pedig m�g viszonylag biztons�gos, 2.5 m�sodperces t�vols�gban volt a Renault-t�l. Button k�nytelen volt a saj�t k�r�n megtanulni, hogy ebben az �vben a legkisebb hiba is 6-7 poz�ci�t jelenthet: a Q3-ban v�letlen�l egyszerre kett�t v�ltott fel a 4/5-�s sik�n kij�rat�n�l, amivel elbukta az id�m�r�t, �s onnant�l, Kimi R�ikk�nen KERS-es Ferrarij�val a szomsz�dos rajtkock�ban, megpecs�tel�d�tt a sorsa. M�zlist�nak mondhatja mag�t, hogy a Red Bull verg�d�se miatt �gy is 2 ponttal n�velte az el�ny�t Webberrel szemben.

A h�rom dobog�s k�rid�-grafikonja. Hamilton az els� etapban n�velte az el�ny�t, de a m�sodikban nem tudott 4 m�sodpercn�l jobban elszakadni Barrichell�t�l. ALUL: �t versenyz� k�rid�-eloszl�sa. �rdekes, hogy Button �s a r�vid utols� etapot v�laszt� Glock produk�lt�k a legjobb kiugr� eredm�nyeket.

Mindez lehet�s�get adott r� Barrichell�nak, hogy v�gre ell�je r�g�ta tartogatott puskapor�t, �s nem is okozott vele csal�d�st. Tizedik gy�zelme, amelyre csaknem �t teljes �vet kellett v�rnia, az eg�sz paddockban n�pszer� volt: ahogy a dobog� fel� tartva v�giggurult a boxutc�n, minden csapat gar�zsa el�tt kint �lltak a szerel�k, �s tapsoltak neki. N�ha tal�n t�l sokat nyafog, �s s�rt�d�kenyebb is a kellet�n�l, �m azt semmik�ppen sem lehet r�fogni, hogy nem sz�vvel-l�lekkel versenyez.

De vajon nyerni tudott volna akkor is, ha a McLaren nem rontja el Lewis m�sodik boxki�ll�s�t? A verseny ut�n ez t�nt a legizgalmasabb k�rd�snek. Igaz ugyan, hogy Martin Whitmarsh igyekezett hamar r�vidre z�rni a tal�lgat�sokat, mondv�n, a McLaren eleve t�l lass� volt a Brawnhoz, ez�rt az elbalt�zott ker�kcser�n semmi sem m�lt, ez azonban elvileg lehetett volna egyszer� menteget�z�s is.

Nos, lehetett volna, de nem az volt. El�sz�r is le kell sz�gezni, hogy a McLaren a hagyom�nyos �rtelemben v�ve nem rontotta el azt a bizonyos boxki�ll�st. Ez nem olyan baki volt, mint amikor �vekkel ezel�tt a Ferrari gar�zs�nak egyik s�t�t zug�ban egy ott �ld�g�l� �js�g�r� tal�lta meg a hi�nyz� kereket, vagy amikor a tavalyi Szingap�ri Nagyd�jon Felipe Massa mag�val vitte a f�l benzinkutat.

A mal�r ez�ttal eg�sz egyszer�en a v�gletekig ki�lezett boxstrat�gia k�vetkezm�nye volt. A McLarenn�l tudt�k, hogy a 2. helyezett Barrichello 4-5 k�rrel az �len halad� Hamilton ut�n fog tankolni, akinek ez�rt nem el�g az el�nye a gy�zelemhez. Lewisnak eredetileg a 37., Heikkinek pedig a 38. k�rben kellett volna ki�llnia, de a csapat benzinfelel�se folyamatosan figyelte az �zemanyagszinteket, h�tha Hamilton el�g naft�t megsp�rolt ahhoz a m�sodik etapban, hogy egy k�rrel eltolj�k a ker�kcser�j�t. Ha azt akart�k, hogy legyen es�lye befogni Rubenst, musz�j volt �gy tenni�k. Igen �m, de egy ilyen helyzetben deciliterekr�l van sz�, �s ha elsz�molj�k magukat, a versenyz�j�k csontsz�raz tankkal kint ragadhat a p�ly�n, ami meglehet�sen ciki, vagyis az utols� pillanatig nyomon kell k�vetni�k a szintet. V�g�l arra a k�vetkeztet�sre jutottak, hogy Lewis kint maradhat a p�ly�n a 38. k�r v�g�ig - ez�rt Heikki ki�ll�s�t cser�be �rtelemszer�en el�rehozt�k a 37-edikre (mivel kettej�k k�z�tt ekkor csak 10.6 m�sodperc volt a k�l�nbs�g, nem volt c�lszer� egyszerre beh�vni �ket). Csakhogy ezt annyira kicentizt�k, hogy mire a r�di�n sz�ltak Lewisnak, � m�r �ppen befordult a boxbej�ratba. A l�gkulcsokat kezel� szerel�k ekkor m�r kint v�rakoztak a McLaren gar�zsa el�tt, hiszen tudt�k, hogy valamelyik aut�juk biztosan �rkezni fog - de azt nem, hogy melyik. A fentiekb�l ad�d�an Kovalainen�re sz�m�tottak, amikor teh�t kider�lt, hogy m�gis Hamilton j�n, a gumik�rt felel�s szerel�knek el kellett szaladniuk az � Bridgestone-jai�rt. Ez okozta az id�vesztes�get.

M�gpedig nagyj�b�l 5 m�sodpercnyit: m�g Heikki 20.407 m�sodpercet t�lt�tt a boxutc�ban, Lewis 25.599-et. A ki�ll�sok m�sodik fordul�ja el�tt durv�n 3.6 m�sodperc volt az el�nye Rubensszel szemben, ut�na pedig 6.0 m�sodperc lett a h�tr�nya. Ha ebb�l levonjuk azt az 5 m�sodpercet, amit a boxban vesztegetett el, m�g mindig azt kapjuk, hogy Rubens nagyj�b�l 1 m�sodperccel Lewis el� t�rt volna vissza a p�ly�ra a ker�kcser�je ut�n. A gy�zelem teh�t nem ezen m�lt.

Vagy m�gis? Vajon mi lett volna, ha Lewisnak siker�l a 38. k�rig tolnia a ki�ll�s�t? Az adatok azt mutatj�k, hogy amikor Hamilton m�r tankolt, de Barrichello m�g nem, a Brawn GP alacsonyabb �zemanyagszintje k�r�nk�nt 1.3-1.4 m�sodpercet jelentett. Vagyis ha Lewis egyetlen k�rrel megtoldja a m�sodik etapj�t (�s - mivel ekkor nem lett volna r� okuk - nem rontj�k el a ker�kcser�j�t), Rubens 1 m�sodperces el�ny�b�l levonhatunk 1.3-at... �s bing�! M�ris Lewis van el�l, vagy legal�bbis k�zvetlen�l Rubens mellett, mert egy ilyen k�pzeletbeli szitu�ci�t lehetetlen tizedm�sodperces pontoss�ggal, puszt�n elm�leti �ton felv�zolni.

Miel�tt azonban elragadtatn�nk magunkat, tegy�k hozz�: Barrichell�nak m�g b�ven maradt tartal�kja. Noha a 40. k�rben tankolt, Whitmarsh maga is k�szs�ggel elismerte r�la, hogy a benzinje tov�bbi 2-3 k�rre kitartott volna; ezt t�masztja al�, hogy az els� ki�ll�sa 4 tizedm�sodperccel hosszabb volt Button�n�l, ami legal�bb azonos �zemanyagszintet sugall, m�gis 3 k�rrel r�videbbre hagyt�k a m�sodik etapj�t a csapatt�rs��n�l. Miut�n ugyanis biztoss� v�lt, hogy k�nyelmesen Hamilton el� t�rhet vissza, nem akartak megkock�ztatni egy esetleges Safety Car-os szitu�ci�t (k�l�n�sen, hogy Kazuki Nakajima �ppen ekkor k�dorgott a p�ly�n balh�ts� defekttel). Ross Brawn meghozta a logikus d�nt�st, �s el�rehozta Rubens ker�kcser�j�t. Ha a 43. k�rben �ll ki, ahogy val�sz�n�leg eredetileg tervezt�k, Barrichello m�g 4-4.5 m�sodpercet ki tud aut�zni Hamiltonhoz k�pest, �gyhogy a McLarennek a l�tszat ellen�re t�nyleg nem volt re�lis es�lye a gy�zelemre Valenci�ban. Lehet, hogy ha a Brawnhoz hasonl�an a l�gy/l�gy/szuperl�gy eloszt�st v�lasztj�k a szuperl�gy/szuperl�gy/l�gy helyett, er�sebbek lettek volna, mert Lewis a kem�nyebb kever�ken, a verseny v�g�n jobban �rezte mag�t, ez azonban k�s� b�nat volt.

�rdekes m�don egy�bk�nt a Brawnn�l az els� etap k�zben arra gyanakodtak, hogy Kovalainen, aki a 15. k�rre m�r 7.5 m�sodpercre lemaradt Hamiltont�l, sz�nd�kosan tartja fel Barrichell�t. Whitmarsh azonban - nem t�l meglep� m�don - c�folta ezt. A tisztess�g kedv��rt meg kell jegyezni, hogy Heikki Lewis�t�l elt�r� orr-r�sszel �s els� fut�m�vel versenyzett - csak szombatra kapta meg az �j alkatr�szeket, �s �gy d�nt�tt, ink�bb nem bolygatja meg vel�k a be�ll�t�sait.

Mik�zben Barrichello 18 pontra megk�zel�tette Buttont az �sszetettben, Sebastian Vettel vil�gbajnoki rem�nyei csendben el�szni l�tszanak. Mivel a h�tv�g�n k�t motorhib�t is elszenvedett, m�r hat V8-as�t elhaszn�lta a rendelkez�s�re �ll� nyolcb�l, vagyis �sszesen k�t �jjal kellene teljes�tenie a fennmarad� hat versenyt. Nem l�tszik val�sz�n�nek, hogy ez siker�lni fog, mert igaz ugyan, hogy a Renault mindk�t aut�ja �ppen Valenci�ban fejezte be gond n�lk�l h�romfutamos ciklus�t, de Vettel n�gy megmaradt haszn�lt motorj�ban m�r bevallottan sok kilom�ter van. �s Spa meg Monza m�g csak most k�vetkezik, ez�rt Christian Horner is elismerte, hogy Sebre szinte garant�ltan v�r egy t�z rajthelyes b�ntet�s a kilencedik motor haszn�lata miatt.

Ez a szezon utols� harmad�ban nem csak a Red Bullnak, hanem m�s csapatoknak is probl�m�t okozhat, hiszen ahogy k�zelednek az �lettartamuk v�g�hez, a motorok hajlamosabb� v�lnak a meghib�sod�sra. �m hogy Sebnek egy 25 pontos h�tr�nyt �gy neh�z lesz ledolgoznia Buttonnal szemben, az tuti.