Alighanem Felipe Massa is azok k�z� tartozik, akiknek hull�mv�lgybe kell ker�lni�k hozz�, hogy a maximumot ny�jts�k. Id�n azonban �gy t�nik, amikor �ppen a legjobb form�j�t hozza, valami mindig k�zbej�n - k�r, hogy az erk�lcsi gy�zelem�rt nem osztanak pontot.

A Hungaroring sajt�term�n, amely egy�bk�nt a k�zelg� olimpi�ra utaz� koll�g�k t�voll�t�nek k�sz�nhet�en szokatlanul szell�s �s k�nyelmes volt, vas�rnap d�lut�n k�tszer s�p�rt v�gig a nagy horderej� esem�nyeknek kij�r� kollekt�v morajl�s. El�sz�r akkor, amikor Felipe Massa a rajtn�l megel�zte Lewis Hamiltont, azt�n 67 k�rrel k�s�bb, amikor a brazil versenyz� gy�zelmi rem�nyei v�ratlanul elsz�lltak a Ferrari motorj�b�l ki�raml�, s�r� f�sttel egy�tt. Val�sz�n�leg senki nem sajn�lta az 1. helyet Heikki Kovalainent�l, aki amellett, hogy id�n m�r j�p�rszor megfuttatta Hamiltont a p�nz��rt, szimpatikus �s bar�ts�gos sr�c, de a konszenzus egy�rtelm�nek t�nt - a 2008-as Magyar Nagyd�jnak, ha a technikai sportok eset�ben �rtelmezhet� egy�ltal�n ez a kiss� tal�n naiv fogalom, egyetlen erk�lcsi gy�ztese volt: Felipe Massa. Milyen k�r, hogy ez�rt nem osztanak pontot.

Mindig elk�pedek, amikor szembes�l�k vele, hogy egyesek - r�szben bizony�ra a Schumacher-korszak merev, vagy legal�bbis annak v�lt hierarchi�j�b�l kiindulva - a mai napig Kimi R�ikk�nen fegyverhordoz�j�nak tartj�k Felip�t, aff�le szerencsefi�nak, aki �rdemtelen�l l�becol a mez�ny egyik legjobb csapat�n�l, s akinek a hely�ben tucatnyian k�pesek lenn�nek ugyanolyan eredm�nyekre, mint �. Ez a gondolat csup�n akkor nem t�nik abszurdnak, ha nagyvonal�an elsiklunk a t�nyek felett; ha egyszer�en nem vesz�nk tudom�st arr�l a meglep�, �m cseppet sem elhanyagolhat� k�r�lm�nyr�l, hogy Felipe teljes�tm�nye id�n, a szezon eg�sz�t n�zve semmivel sem marad el Kimi�t�l. Tess�k megn�zni a sz�mokat.

A k�t versenyz� szerep�nek �s egym�shoz k�pesti helyzet�nek felm�r�s�hez el�sz�r is meg kell �rten�nk, hogy ez a Ferrari m�r nem az a Ferrari, aminek az el�z� rezsim felh�bor�t�an sikeres, �s igen, tal�n szem�lytelen�l �s �rz�ketlen�l c�ltudatos �vei alatt megszokhattuk. M�lyen bev�s�d�tt, megr�gz�tt �ld�z�si m�ni�juknak k�sz�nhet�en sokan m�ig biztosak benne, hogy amihez a Ferrarinak k�ze van, abban lennie kell valamilyen s�t�t �s gonosz �rm�nynak, vagy legal�bbis valami felett�bb, s alighanem joggal gyan�snak. Valakit biztosan elnyomnak; valaki ellen biztosan szervezkednek. A helyzet azonban az, �s ezt a f�lre�rt�sek elker�l�se v�gett jobb lesz v�gre elfogadni, hogy Maranell�ban ma m�r teljesen m�s vezet�si filoz�fia uralkodik, mint ak�r egy �vvel ezel�tt, s ezzel - ha hissz�k, ha nem - megv�ltozott az eg�sz csapat arculata is.

Nem csup�n az bizony�tja ezt, hogy az ist�ll�k k�pvisel�i a m�lt h�ten �ppen a Ferrari olaszorsz�gi f�hadisz�ll�s�n gy�ltek �ssze megalap�tani �rdekv�delmi sz�vets�g�ket (amely egyel�re jobb h�j�n a FOTA nevet kapta). Kor�bban elk�pzelhetetlen lett volna, hogy egy ilyen esem�nynek Maranello adjon otthont, nem utols�sorban az�rt, mert a meg�talkodott szeparatizmus�r�l h�res Ferrari minden bizonnyal eleve kimaradt volna az eg�szb�l. A r�sz�kr�l a nyit�sra szimbolikusan utal� gesztus volt, hogy megh�vt�k magukhoz a t�bbieket, de �pp�gy jelk�pes �rt�k�nek tekinthetj�k azt is, hogy a hagyom�nyosan �sszetart� angol csapatok hajland�ak voltak Olaszorsz�gban tan�cskozni. Az ember nem tehet r�la, ha egy �j sz�vets�g l�trej�tt�nek hallat�n m�r csak unottan legyint egyet (elv�gre a hamvukba holt pr�b�lkoz�sok n�gybet�s r�vid�t�seib�l lassacsk�n ki lehetne rakni a Mah�bh�rata teljes sz�veg�t), m�gis t�ny, hogy a FOTA l�trehoz�sa komoly diplom�ciai �tt�r�sk�nt �rt�kelhet�. Bernie Ecclestone a Ferrari elszigetelts�g�t kihaszn�lva eddig sikeresen tartotta sakkban a csapatokat az "Oszd meg �s uralkodj!" �si elv�t alkalmazva, ha azonban a megosztotts�g megsz�nik, amire persze m�g nem �rdemes m�rget venni, az teljesen �trajzolhatja a Forma-1 politikai hadsz�nter�t.

Nem csak ez jelzi, hogy a Ferrarin�l megv�ltozott a sz�lir�ny. R�gebben, ha az ember bet�vedt a csapat motorhome-j�ba, gyorsan fagyosnak kezdte �rezni maga k�r�l a leveg�t. Ebben alighanem komoly szerepet j�tszott, hogy l�pten-nyomon n�ma, �m sz�r�s tekintetek igyekeztek az �rt�s�re adni: v�gezze el a dolg�t, azt�n azonnal keresse meg a kij�ratot, amely egy�bk�nt a mihamarabbi t�voz�s f�jdalommentes el�seg�t�se �rdek�ben �nm�k�d�en �zemel. Mintha valami�rt minden arcban Jean Todt� t�kr�z�d�tt volna - de az er�ltetett irodalmiaskod�st a r�vids�g kedv��rt mell�zve maradjunk ink�bb annyiban, hogy a Ferrarin�l hajdan nem t�nt d�liesen sz�v�lyesnek a fogadtat�s.

Ezek ut�n szinte hihetetlen, hogy mennyire m�s a helyzet most. Ugyanazok az emberek, akiknek a mimik�ja eddig a k�rlelhetetlen professzionalizmus szoborszer� merevs�g�re szor�tkozott, bar�ts�gosak �s nyitottak lettek; ha Stefano Domenicali bes�t�l az ajt�n, fagyos csend helyett term�szetes zsivaj fogadja. Kit�n� p�lda ez arra, hogy a menedzsment szellemis�ge �nk�ntelen�l kihat a hierarchia als�bb szintjeire is. Mivel azonban senkit nem szeretn�k megr�katni egy ilyen em�szthetetlen�l pozit�v �s cs�p�g�s fordulattal, meg kell jegyeznem, hogy a 2008-as tapasztalatok alapj�n cs�b�t� levonni a k�vetkeztet�st: amennyivel bar�ts�gosabb a Ferrari Domenicali-f�le rezsimje, annyival kev�sb� hat�kony is. Na j�, ezt m�g nem gondolom eg�szen komolyan, mert nem szeretek elhamarkodottan �t�lni, de vajon a Schumacher/Brawn/Todt-korszakban elk�pzelhet� lett volna olyan sok taktikai, strat�giai, m�szaki �s vezet�si hiba, mint amennyit a Ferrarin�l m�ris, mind�ssze tizenegy futam alatt elk�vettek? Aligha. Ez kor�bban el�g lett volna n�gy-�t �vre is.

Felip�nek �s Kiminek manaps�g ebben a sokkal kev�sb� merev, de egyben sokkal kev�sb� kisz�m�that� k�zegben kell �rv�nyes�lnie. Amikor azt �ll�tj�k, hogy a k�t versenyz� k�z�tt nem osztott�k le el�re a lapokat, ezt nyugodtan higgy�k is el - ugyanis ma m�r nincsenek r�szorulva. Egyr�szt az�rt, mert sokkal kev�sb� k�ts�gbeesettek, mint Schumacher �rkez�sekor, 1996-ban voltak, amikor a Ferrari m�r 17 �ve nem nyert egy�ni vil�gbajnoks�got, m�sr�szt az�rt, mert mindk�t pil�t�juk egyform�n k�pes a gy�zelemre.

Mostan�ban Kimi is tal�nyosan hull�mz� teljes�tm�nyt ny�jt (a jelek szerint be�ll�t�si gondokkal k�szk�dik, k�l�n�sen egyetlen m�rt k�rben, de ism�t logikusan felmer�l a k�rd�s: vajon el tudtuk volna k�pzelni, hogy Michael Schumacher ennyi id�n kereszt�l ne tal�ljon megold�st egy ilyen probl�m�ra, amikor pedig egy�bk�nt gy�ztes aut�ja van?), m�gis Felipe az �rdekesebb eset.

Felip�nek gyakran a szem�re vetik, hogy nem el�g kiegyens�lyozott, �s ebben, l�ssuk be, van is valami. Az elm�lt k�t �v tapasztalatai alapj�n azonban m�r vil�gosan l�tszik, hogy ez olyan gyenges�g, amelyb�l alkalmasint el�nyt tud kov�csolni. A jelek szerint Felipe is azok k�z� az emberek k�z� tartozik, akiknek m�lyen a g�d�rben kell �rezni�k magukat ahhoz, hogy igaz�n nekiveselkedjenek a m�sz�snak; ha m�r a legalj�n vannak, az nem lesz�vja, hanem megkett�zi az erej�ket. Ez alighanem puszt�n ment�lis k�rd�s. Gondoljunk csak arra, hogy tavaly, amikor Ausztr�li�ban �s Malajzi�ban rosszul kezd�d�tt sz�m�ra az �v, s a k�zv�lem�ny m�r hangosan le�rta �t, Felipe Bahreinben f�l�nyes gy�zelemmel v�gott vissza - �s tulajdonk�ppen pontosan ugyan�gy tett id�n is. Hasonl�an t�rt�nt 2007-ben a hungaroringi bukd�csol�s, vagy nemr�g a silverstone-i k�zj�t�k ut�n. Felipe, s ezzel nincs egyed�l, a hull�mv�lgyb�l k�pes igaz�n felkapaszkodni a hull�mhegyre. Ez term�szetesen egy elm�let csup�n, nem szabad r� m�rget venni, de a t�nyekkel egyel�re, azt hiszem, �sszhangban van.

�gy h�t Felipe a Hungaroringen - ott, ahol 2007-ben a leggyal�zatosabban szerepelt - szipork�z� volt. W�ber G�bor bar�tom, miut�n p�nteken a p�lya mell�l n�zte v�gig az egyik edz�st, megjegyezte, hogy Felipe lassabbnak t�nt, mint amilyen volt. �s val�ban: Massa enn�l nagyobb elismer�st tulajdonk�ppen nem is kaphatott volna, hiszen ne felejts�k el, hogy kor�bban �ppens�ggel gyorsabbnak t�nt a val�s�gosn�l. P�lyafut�sa els� szakasz�ban legend�san l�tv�nyosan, de a borotva�len t�ncolva vezetett, az er�fesz�t�s �s felt�n�s n�lk�li, kifinomult gyorsas�g viszont a nagyok saj�tja. Gondoljunk Alain Prostra; gondoljunk Michael Schumacherre. Ahogy Cserkuti J�zsef mondta egyszer: "Amikor tapsoltak a n�z�k, biztosan a legrosszabbat mente az ember." Nem r�n�z�sre, hanem stopper szerint kell j�l vezetni, �s az �ra ez�ttal Felip�t igazolta.

Felipe klasszikusan k�s�i cs�cspontos technik�j�t eln�zve n�hol - mint p�ld�ul a k�v�lr�l megt�veszt�en k�nny�nek t�n�, pedig val�j�ban igen neh�z 13-as kanyarban - szinte az volt az �rz�sem, mintha Michael Schumachert l�tn�m viszont a s�rga sisak alatt; ez m�r nem az a korai Massa volt, aki t�relmetlen�l, minden �z�ben remegve v�rta, hogy elford�thassa v�gre az aut�j�t, azt�n a hirtelen mozdulat ut�n �hatatlanul vill�mgyors korrekci�ra k�nyszer�lt. A Ferrari mozg�sa, l�ss csod�t, higgadtan adagolt �nuralomra vallott. Ki hitte volna ezt n�h�ny �vvel ezel�tt?

Dett� a 2-es kanyarban, ahol F-1-es szok�s szerint sokan m�r kor�n beh�z�dtak a bels� �vre, a v�zelvezet� fel� (ami egy�bk�nt, jegyezz�k meg, ezekkel a sz�ls�s�gesen j� s�ly/l�er� ar�ny� aut�kkal nem felt�tlen�l rossz technika), mik�zben Felipe sok�ig kint maradt, �s a geometriai ide�lis �vet k�vetve �rintette a bal oldali cs�cspontot. A h�rhedt 4-esben pedig, amit a hazai zsargonban csak Mansell-kanyark�nt emlegetnek, k�l�n�sen l�tv�nyosak voltak a k�l�nbs�gek. Szombaton �n is fels�t�lhattam oda, �s sz�jt�tva b�multam azt a leny�g�z�en zabol�tlan vads�got, amivel p�ld�ul S�bastien Bourdais dobta r� az �vre Toro Ross�j�t, minden egyes k�rben a sorsot k�s�rtve (s nem egyszer hatalmasat is cs�szva), vagy azt a k�nnyed eleganci�t, amellyel Lewis a jobb oldali, k�ls� r�z�k�r�l sim�n vissza�rt a bal oldalra az 5-�s kanyar bej�rat�ig, holott ez m�g j�val lassabb aut�kkal sem gyerekj�t�k. A McLaren elk�peszt�en stabilnak t�nt a f�gg�leges �s oldalir�ny� terhel�sv�lt�sokn�l, m�g a sk�la ellent�tes oldal�n a Force Indi�k olyan bolondul t�ncolva pattogtak le a Mansell-kanyar bels� ker�kvet�j�r�l, mint a keljfeljancsik (nesze neked, p�rgyetty�s leng�scsillap�t�). Felipe mindek�zben egyszer�en csak... Hat�kony volt. R�n�z�sre semmi k�l�n�s; stopper szerint veszett�l gyors. Rengeteget tanult az elm�lt n�h�ny �vben, ez nem vit�s.

Aki m�g mindig nem veszi komolyan, mag�ra vessen.

Hozz� kell tenn�nk, hogy Lewis defektj�nek pillanat�ig Felipe val�j�ban m�g nem �rezhette a zseb�ben a gy�zelmet. El�z�leg, azaz a 40. k�rben, 5.013 m�sodperc volt az el�nye a McLarennel szemben, �s 4 k�re volt h�tra a m�sodik boxki�ll�s�ig. Ha az addigi temp�j�val sz�molunk, ezt �gy 6 m�sodpercre tudta volna n�velni, ami nem kev�s ugyan, de nem is felt�tlen�l megnyugtat�. Lewis aut�j�t az els� ki�ll�s sor�n 1.2 m�sodperccel tankolt�k tov�bb, mint Felip��t, azaz � 3-4 k�rrel biztosan k�s�bbre halaszthatta volna a l�togat�s�t a boxban. A k�zdelem teh�t eredetileg m�g akkor is k�tes�lyes volt, ha figyelembe vessz�k, hogy az els� ker�kcser�n�l, amire egy k�rrel Felipe ut�n ker�tett sort, Lewis gyakorlatilag semmit nem dolgozott le a h�tr�ny�b�l (ez f�k�nt annak a rov�s�ra �rhat�, hogy pechj�re Fernando Alonso �s Kimi R�ikk�nen m�g�tt t�rt vissza a p�ly�ra).

A Magyar Nagyd�j h�tv�g�j�nek sz�vete a Ferrari-McLaren p�rharc alakul�sa szempontj�b�l rendk�v�l �rdekes volt. Silverstone �s Hockenheim ut�n a paddockban elk�nyvelt�k, hogy - alighanem az�rt, mert be�rtek a legut�bbi fejleszt�sei - a McLaren nyers temp�ban is f�l�nybe ker�lt, �s mostant�l kezdve �k a favoritok. Mivel azonban az �v k�zben a k�t �lcsapat k�z�tt felt�n�en �s megmagyar�zhatatlanul ingadoz�nak t�ntek az er�viszonyok, a Bridgestone-n�l sz�letett egy m�sik elm�let is: eszerint f�k�nt az aszfalt h�m�rs�klete hat�rozza meg, hogy melyik ist�ll� az er�sebb, mert a McLaren �gy 10 fokkal h�v�sebb aszfaltot kedvel, mint a Ferrari.

A kor�bbi hetek adatain �tfutva ez a feltev�s logikusnak t�nt, k�l�n�s tekintettel a nem v�rt hockenheimi h�v�sre, amelyben nem annyira a McLaren t�rt el�re, mint ink�bb a Ferrari esett vissza a k�z�pmez�nybe. Sok �rintettel besz�ltem err�l, �s a t�bbs�g�k osztotta ezt az v�lem�nyt - p�ld�ul Timo Glock, aki maga is megfigyelte, hogy a Toyot�nak a h�s�gben t�bbnyire j�l megy a szek�r -, de amikor vas�rnap d�lel�tt Ron Dennis-t k�rdeztem r�la, � kitartott amellett, hogy a McLaren �t�k�pess�ge nem �ll �sszef�gg�sben a h�m�rs�kleti viszonyokkal. Persze tulajdonk�ppen nem is elv�rhat�, hogy az �ppen uralkod� csapat elismerje: a f�l�nye egy rajta k�v�l �ll� t�nyez�n m�lik.

D�lut�n azonban, amikor az aszfalt 46-48 fokosra melegedett - m�g a szombatin�l is melegebbre -, ism�t a Bridgestone elm�lete l�tszott beigazol�dni. Noha a Q3-ban alacsonyabb �zemanyagszinttel is lassabb volt n�la, Felipe a fenomen�lis rajtot k�vet�en a versenyen folyamatosan gyorsabban aut�zott Lewis-n�l.

Az els� k�t etapban gyakorlatilag line�risan, k�r�nk�nt �tlagosan 0.15 m�sodperccel t�volodott t�le. Ez elk�peszt�en csek�ly k�l�nbs�g, ami l�nyeg�ben z�r�v� v�lik, ha figyelembe vessz�k, hogy Lewis v�gig egy hajsz�llal t�bb benzint cipelt n�la. A Ferrari �s a McLaren versenytemp�ja, legal�bbis a Hungaroringen, teljesen azonos szinten volt, m�rpedig ez a vil�gbajnoks�g fennmarad� futamaira p�ratlanul izgalmas k�zdelmet �g�r. Kider�lt, hogy a m�rleg nyelve val�j�ban m�g egyik csapat jav�ra sem billent el.

A vezet�si hib�knak �ppen az ilyen helyzetekben van a legnagyobb jelent�s�g�k. A versenyz�k ilyenkor vannak kit�ve a legkomolyabb stressznek, mert tudj�k, hogy az az 1 m�sodperces el�ny, amit alkalmasint 5-6 k�r alatt, k�nkeservesen gy�jt�ttek �ssze, egycsap�sra elveszhet, ha csak lesodr�dnak a p�ly�r�l egy pillanatra. Ez b�rkivel megeshet. A Ferrarin�l ez�rt mondt�k, hogy Felipe p�lyafut�sa eddigi tal�n legjobb teljes�tm�ny�t ny�jtotta: 67 k�r alatt egyetlen rossz mozdulata nem akadt, �s k�rr�l k�rre kipr�selte azt az aut�j�b�l, ami benne rejlett. A Lewis defektje el�tti 40 k�rb�l 25-ben � volt a leggyorsabb, m�g Hamilton csak 8-ban - kettej�k k�z�tt tulajdonk�ppen az �zemanyagszint okozta az elt�r�st, mert minden m�sban egyform�k voltak. Brav�ros.

Ahogy az volt Felipe rajtja is. Nem kell magyar�znom, hogy az els� k�r, �s k�l�n�sen az els� kanyar bizonyos �rtelemben a verseny legnehezebb r�sze: a gumik hidegek, �s az ember m�g nem teljes�tett k�r�ket, amelyek sor�n fokozatosan egyre k�zelebb ker�lhetett volna a tapad�si hat�rhoz. A versenyz�k a felvezet� k�rben megpr�b�lnak valamilyen k�pet kapni a p�lyaviszonyokr�l, ez azonban m�gsem ugyanaz, mint �lesben oda�rni valahov�; teh�t ilyenkor, azaz a rajt ut�n van legink�bb sz�ks�g arra a hatodik �rz�kre, ami bel�l�nk, h�tk�znapi haland�kb�l hi�nyzik. Lewis maga is �gy �rezte, hogy �lete egyik legjobb rajtol�s�t produk�lta, ez�rt val�sz�n�leg kisebb sokk�nt �lte meg, amikor a Ferrari a McLaren sz�l�rny�k�b�l kiv�gva m�gis oda�rt mell�. Hamilton kit�n� rajtol�, de ez�ttal Felipe volt a r�men�sebb; m�r kor�bban is, p�ld�ul tavaly Barcelon�ban, megmutatta, hogy k�pes ilyen kem�nyen vezetni, m�skor viszont (gondoljunk Sepangra) nem bizonyult kell�en er�s akarat�nak.

Felipe nem v�letlen�l v�llalta a kock�zatot: tudta, hogy a rajtn�l k�n�lkozik a legjobb alkalma a gy�zelemre. Alighanem sejthette, mindenesetre benne volt a pakliban, hogy Lewis k�s�bb fog ki�llni a boxba, mint � (�gy is t�rt�nt), ez�rt tudta, hogy ha beszorul a McLaren m�g�, hi�ba gyorsabb, akkor sem lesz k�pes el� ker�lni.

Kit�n� p�ld�t szolg�ltatott erre Kimi, aki a t�v els� k�tharmad�t Fernando m�g�tt unatkozva t�lt�tte, �s el�zni es�lye sem volt. Amikor azt�n - k�s�bbi ki�ll�sa r�v�n, a boxban - v�grehajtotta a man�vert, hirtelen megt�ltosodott, �s az utols� 19 k�rben 1:21.9-es �tlagtemp�ban v�gt�zott, az eg�sz verseny leggyorsabb etapj�t produk�lva (m�g Felipe nyit�etapja is "csak" 1:22.05 k�r�li volt). De erre mondj�k, hogy t�l k�s�n volt t�l kev�s. Barcelona �ta, azaz a legut�bbi nyolc futamb�l h�tszer (!) Kimi futotta a leggyorsabb k�rt, vagyis Ferrarij�nak a temp�ja valahol m�lyen el�sva adott, �m a jelek szerint csup�n a legszerencs�sebb konstell�ci�ban (optim�lis h�m�rs�kleti, tapad�si viszonyok, optim�lis �zemanyagszint �s optim�lis gumikopotts�g mellett) k�pes kihozni bel�le.

Mellesleg �ppen Kimi utols� etapja a bizony�t�k r�, hogy a Ferrari a szuperl�gy gumikon is gyors volt. Felipe motorhib�j�ban az a tragikus, hogy m�g csak t�l sem hajtotta a vasat: Lewis defektje ut�n �vatoss�gb�l azonnal lejjebb tekerte a fordulatsz�mot, �s 0.8-1.0 m�sodpercet visszavett kor�bbi temp�j�b�l. Az utols� etapj�t sz�p lassan, stabil 1:23.2-es �tlaggal d�c�gte v�gig, nem idegeskedve Heikki k�zeled�se miatt. Biztosan mehetett volna sokkal gyorsabban; a verseny alatt val�j�ban neki volt a legt�bb, sz�m szerint 5 darab 1:22 alatti k�re, �s kiv�tel n�lk�l valamennyit a kem�nyebb gumikon teljes�tette, m�g Kimi mind a 4-et a l�gyabbon.

Noha �r�mteli, hogy a szem�ly�ben id�n m�r a m�sodik �jdons�lt futamgy�ztest avathattuk fel, az�rt nem eleg�ns szemet hunyni afelett, hogy az ut�bbi n�h�ny versenyhez hasonl�an Heikki ism�t jelent�sen lassabb volt Lewis-n�l. Azt �ll�totta, az els� k�t etapban k�m�lte a gumikat, mert a vezet�si st�lusa miatt kor�bban m�r akadtak gondjai a kop�ssal, de valljuk be, hogy erre az�rt norm�lis k�r�lm�nyek k�z�tt nem lehet �p�teni egy gy�zelmet. �rdekes m�don annak ellen�re, hogy kezdetben �vatos volt, a v�g�n viszont Felip�t �ld�zte, Heikki az els� etapj�ban, a kem�nyebb gumikon hajtott a leggyorsabban - 1:22.4 k�r�li �tlaggal.

A gy�zelmeket persze val�j�ban semmi m�s nem min�s�ti, mint az a 10 pont, ami j�r �rt�k - Heikkinek ott kellett �llnia lesben, hogy kihaszn�lhassa Lewis �s Felipe balszerencs�j�t, ahogy Robert Kubica is megtette Montrealban. Heikkinek id�n m�r olyan sok probl�m�ja volt - a barcelonai baleset, a t�r�korsz�gi koccan�s �s defekt a rajtn�l, a monac�i eletronikai gikszer a felvezet� k�rben, a magny-cours-i 5 rajthelyes b�ntet�s Mark Webber �ll�t�lagos feltart�sa miatt -, hogy kij�rt neki ez a siker. Az ut�kor szem�ben �gysincs erk�lcsi gy�ztes.