J�v�re az F-csatorna megy, a KERS j�n, de tulajdonk�ppen mindk�t eszk�z sorsa ugyanazon a k�rd�sen �ll vagy bukik: vajon fontos-e, hogy a Forma-1-ben az aut�ipar �ltal is hasznos�that� technol�gi�k fejleszt�s�re sz�rj�k ki a doll�rsz�zmilli�kat?

A vita annyira r�gi, hogy m�r nem is eml�ksz�nk r�, mikor �s ki kezdte: fontos-e, hogy a Forma-1 olyan technol�gi�kat k�pviseljen, amelyeket, ha nem is most, de legal�bb id�vel a k�z�ti aut�ipar is hasznos�that? A k�rd�s a Spanyol Nagyd�j ut�ni napokban �jra aktu�liss� v�lt, mert az F-csatorn�t az�rt tiltj�k be, mert nincs , a KERS-t pedig az�rt rehabilit�lj�k, mert van "t�rsadalmi relevanci�ja." M�rmint �ll�t�lag.

Azzal a szint�n gyakran hangoztatott �rvvel, miszerint az F-1-b�l (�s �ltal�ban aut�sportb�l) �gysem ker�lt �t semmilyen fejleszt�s a k�z�ti aut�kba, ez�rt a fenti k�rd�s eleve �rtelmetlen, most nem szeretn�k foglalkozni, mivel ez nem t�bb megalapozatlan m�toszn�l, amely csak t�j�kozatlans�gr�l �rulkodik. Az elektromos ablakemel�t vagy az automata napf�nytet�t nyilv�n nem Ren� Arnoux Renault-j�b�l tett�k �t valamelyik utcai verd�ba, de j�csk�n akad olyan m�szaki elgondol�s, ami el�sz�r az F-1-ben mer�lt fel. Az aut�gy�rt�k nem puszt�n a latban egy�bk�nt k�ts�gk�v�l sokat nyom� rekl�m kedv��rt vertek el milli�rd eur�kat a sportprogramjukra, hanem az�rt is, mert ott a nagys�grendekkel r�videbb �tfut�si id�k, a relat�ve nagyobb k�ltekez�si szabads�g �s a ki�lezett verseny j�volt�b�l sokkal gyorsabban, l�tv�nyosabban �s szabadabban tudt�k megval�s�tani az �tleteiket.

Mondhatn�nk, hogy miut�n j�r�szt t�voztak, m�r magasr�l lesajn�lhatn�nk az aut�gy�rt�kat az �rdekeikkel egy�tt, ez azonban r�vidl�t�sra vallana. Az aut�sportot ugyanis, �n k�rek eln�z�st, az�rt nevezik �gy, mert aut�k versenyeznek benne. Ha teljesen elszakadn�nk a k�z�ti aut�kt�l, �s teljes szabads�got adn�nk az F-1-es m�rn�k�knek (ami persze ut�pia, de most nem ez a l�nyeg), hamarosan megjelenn�nek a p�ly�n a Csillagok H�bor�j�t id�z� �rj�rm�vek, amelyeknek m�g a legelvetem�ltebben agyontuningolt sportkocsikhoz is k�b� annyi k�z�k lenne, mint egy sum�r harci szek�rnek a szovjet Proton hordoz�rak�t�hoz. Mindkett�vel el lehet jutni a t�r bizonyos pontjaib�l bizonyos m�sik pontjaiba, ezzel azonban v�get is �r k�z�tt�k a hasonl�s�g. Lehet, hogy valakinek akkor is tetszene az F-1, ha robotrep�l�g�pek sz�guldozn�nak k�rbe a p�ly�n a hangsebess�g t�zszeres�vel, de val�sz�n�leg nem csak az aut�gy�rt�k, hanem a n�z�k is szeretik, ha marad n�mi vizu�lis hasonl�s�g az utcai meg a versenyaut�k k�z�tt, s �gy legal�bb minim�lis szinten kapcsolatot tudnak teremteni Kubica Renault R29-ese �s a saj�t Cli�juk k�z�tt. K�l�nben is, am�g a Technikai Szab�lyzat (1.1 paragrafus) "automobil"-k�nt hat�rozza meg az F-1-es aut�kat, az "automobil" fogalm�t pedig �gy defini�lja, mint "olyan sz�razf�ldi j�rm�vet, ami legal�bb n�gy, nem egy sorba es� ker�ken gurul, melyek k�z�l legal�bb kett� korm�nyz�sra, �s legal�bb kett� hajt�sra szolg�l", addig a hat�rtalan fejl�d�s k�rd�se er�sen elm�leti.

Az F-csatorna szellemes megold�s. Azoknak az (elvben) pofonegyszer� �tleteknek a v�gel�thatatlan sor�ba tartozik, amiket hallva az ember bossz�san a homlok�ra csap, hogy m�gis mi�rt nem neki jutottak esz�be. Jelenlegi form�j�ban m�g nevets�gesen olcs� is. Hogy akkor mi�rt kell betiltani? K�t okb�l. Egyr�szt, hogy a fenti gondolatmenetet folytassuk, az aut�ipar (vagy ak�r az aeronautika) szempontj�b�l nem relev�ns technol�gia. Az F-csatorna egy teljesen F-1-specifikus aerodinamikai eszk�z, teh�t �ppen olyan, mint az a sz�mtalan cizell�lt sz�rnytoldal�k �s egy�b, amit az elm�lt �vekben, a l'art pour l'art aerodinamikai megold�sok elleni keresztesh�bor� (vagy sz�lmalomharc) c�m�n sz�m�zt�nk az aut�kr�l. M�sr�szt, m�g ha jelenleg kev�sbe is ker�l, a m�k�d�si elve - az �raml�si viszonyok dr�mai megv�ltoztat�sa menet k�zben - bel�thatatlanul k�lts�ges fegyverkez�si versenyt robbanthat ki. �s ism�t csak l'art pour l'art jelleg�t, mert, ahogy m�r eml�tett�k, az F-1-es fejleszt�sek ir�ny�t el akartuk terelni az elm�lt h�sz-harminc �vben kiemelt fontoss�got kapott aerodinamik�r�l.

Azon lehet vitatkozni, hogy a KERS a mostani form�j�ban mennyire innovat�v, vagy az aut�iparban jelenleg is fejlesztett hibrid technol�gi�k m�ris t�lhaladt�k-e. Val�j�ban nem csup�n ez a l�nyeg, mert ha az F-1 hajland� a z�szlaj�ra t�zni egy olyan, kisebb fogyaszt�st (vagy azonos fogyaszt�s mellett nagyobb teljes�tm�nyt) eredm�nyez� rendszert, mint a KERS, akkor annak hossz� t�von t�rsadalmilag m�g akkor is pozit�v �zenete van, ha egyesek k�pmutat�st meg sz�ps�gtapaszt ki�ltva fanyalognak rajta. �n sokkal ink�bb abban l�tom a probl�m�t, hogy a standardiz�lt KERS, amit j�v�re haszn�lni fognak, tulajdonk�ppen ellenkezik azzal a c�llal, ami�rt eredetileg bevezett�k: az�rt, hogy az F-1 p�rg�s k�zeg�ben felgyors�tsa a hibrid technol�gi�k fejl�d�s�t. Ha n�h�ny c�g �vente egymilli� eur��rt fix, azaz �veken �t v�ltozatlan KERS-t sz�ll�t, azzal semmiben nem j�rul hozz� a hibrid forradalomhoz.

Az F-1-nek, mint mindig, meg kell tal�lnia a helyes ar�nyt az egzotikus �s a hasznos�that� technol�gi�k k�z�tt. V�geredm�nyben k�t krit�riumnak kell felt�tlen�l megfelelnie: 1) a versenyaut�kat egy �tlagember is aut�nak, ne pedig �rhaj�nak n�zze, �s 2) legyen modern. A nagy l�kett�rfogat� sz�v�motor ma m�r nem modern, le kell cser�lni. Vit�nak helye nincs.

De ha a csapatok m�r �gyis doll�rsz�zmilli�kat k�ltenek el az�rt, hogy n�h�ny tizedm�sodperces el�nyh�z jussanak, mi�rt ne lehetne olyan ir�nyba ford�tani a fejleszt�seiket, hogy egykor majd mi is hasznot h�zhassunk bel�l�k?

***

Nagyon nem irigyeltem Sebastian Vettelt �s a Red Bullt, amikor a verseny utols� tizenegyn�h�ny k�r�t l�bujjhegyen �vatoskodva kellett teljes�tenie a s�r�lt f�kt�rcsa miatt. "Le kell lass�tanod, kritikus a helyzet" - �zent�k Sebnek a r�di�n 4 k�rrel a leint�s el�tt. N�gy k�r - ilyenkor maga az �r�kk�val�s�g.

Egy aut�versenyz� sz�m�ra egyszer�en nem term�szetes �llapot, ez�rt szinte fizikai f�jdalmat okoz, ha durv�n vissza kell fognia mag�t. B�rmilyen meglep�, ez olykor stresszesebb, mint a hat�ron vezetni. �szt�nellenes. T�k�letesen egy�tt �reztem Sebbel, mert id�n janu�rban, a Dubai 24 �r�s t�raaut�-versenyen, ahol a BMW Team Hungary boxstrat�g�jak�nt �n is jelen voltam, �t�lt�nk valami k�s�rtetiesen hasonl�t, �s mondhatom, ideg�l� volt.

M�r csak m�sf�l �ra volt h�tra, amikor az aut�nk motorj�ban v�szesen elkezdett t�lmelegedni a h�t�v�z, legal�bbis a szenzor tan�s�ga szerint. Miut�n egy gyors boxki�ll�s sor�n megbizonyosodtunk r�la, hogy a jav�t�s sz�ba sem j�het, nem maradt m�s v�laszt�sunk, mint "lesz, ami lesz" alapon kint tartani a p�ly�n az �ppen vezet� W�ber G�bort. A d�zel kateg�ri�ban �ri�si el�nnyel �lltunk az �len, ez�rt ott nem forgott vesz�lyben a gy�zelm�nk, m�r ha elverg�d�nk a c�lig, az abszol�tban viszont a mi�nkn�l sokkal er�sebb �s gyorsabb benzines aut�kkal k�zd�tt�nk a 11. hely�rt. Ez a szitu�ci� persze a profizmus szempontj�b�l messze elmaradt a Forma-1-t�l, a pszichol�gi�ja �s a matematik�ja azonban ugyanaz volt. A boxutca fal�n l�zasan sz�molgattuk, hogy mennyire lassulhatunk vissza, ha magunk m�g�tt akarjuk tartani az �ld�z�inket, de ez csak az �rem egyik oldala, mert valahogy meg kell becs�lni azt is, hogy az aut� milyen temp�t b�r ki. �s, miut�n kit�zt�nk egy k�rid�t, ahhoz a versenyz�nek tartania kell mag�t, ami k�t okb�l sem k�nny�: egyr�szt min�l jobban meg kell k�zel�tenie a megszabott hat�rt, m�sr�szt fegyelmeznie kell �nmag�t, hogy a szok�sosn�l sokkal kor�bban f�kezzen, kisebb g�zzal gyors�tson ki a kanyarokb�l, sat�bbi, mik�zben tudja, hogy h�tulr�l rohaml�ptekben k�zelednek hozz�. K�nszenved�s. Ebben az utols� m�sf�l �r�ban v�letlen�l �pp rajtam volt a csapatr�di� fejhallgat�ja, vagyis �n besz�lgettem G�borral; h�t, nem lett kevesebb az �sz hajsz�lam.

Az ember ilyenkor ugyanazt mondja a r�di�ba, mint amit a Red Bullt�l �zentek Vettelnek: "Lassabban, lassabban! Ez �gy t�l gyors." Ki tudja, mit visel el az aut�? Sebnek szerencs�j�re k�nyelmes el�nye volt Schumacher Mercedes�vel szemben, �s a f�ker�-eloszt�t teljesen h�tulra �ll�tva siker�lt a p�ly�n tartania az aut�j�t. Mi t�bb, m�g ebben a sp�rol�s �zemm�dban is csak k�r�nk�nt 0.4-1.2 m�sodpercet vesztett Michaelhez k�pest - ez el�g ijeszt� a Red Bull ellenfeleinek. Az mindenestre biztos, hogy egy aut�versenyz� sz�m�ra sok�ig lassan menni az egyik legizzaszt�bb kih�v�s.

***

K�ts�g sem f�rhet hozz�, Mark Webber barcelonai gy�zelme az eddigi legjobbja volt. Felejts�k el, hogy Vettelt vas�rnap d�lut�n m�g az �g is h�zta: ak�rmennyire kap�l�zik, ezen a h�tv�g�n nem tudta volna megszorongatni Red Bull-os csapatt�rs�t, aki �gy istenigaz�b�l elkapta a fonalat.

B�r p�ntek d�lut�n �s szombat d�lel�tt m�g gyorsabb volt Markn�l, Seb gondjai nem a versenyen kezd�dtek. M�r az els� pillanatt�l fogva k�szk�d�tt kiss� a balansszal, �gy azt�n hi�ba futotta � a h�tv�ge leggyorsabb k�r�t m�g a m�sodik szabadedz�sen (1:19.965-�s eredm�nye az id�m�r�n sem d�lt meg - r�szben val�sz�n�leg a magasabb p�lyah�m�rs�klet miatt, r�szben pedig az�rt, mert a p�ntek �jjeli es� lemosta az aszfaltot), amikor igaz�n sz�m�tott, vagyis a Q1-ben, a Q2-ben �s a Q3-ban, v�gig kikapott Webbert�l.

�s a rajt pillanat�ban egy�rtelm�v� v�lt, hogy a csapaton bel�li k�l�nbs�g versenyk�r�lm�nyek k�z�tt is megmaradt - s�t, m�g n�tt is. Az els� etap mind a 16 k�r�ben Mark Red Bullja volt a leggyorsabb aut� a p�ly�n. Seb egyetlen alkalommal sem tudott k�zelebb ker�lni hozz�, �s �tlagosan 0.25 m�sodpercet kapott t�le k�r�nk�nt, m�g Lewis 0.444-et. Vagyis, noha a Red Bull f�l�nye egy�rtelm� volt, Webber t�bbet vert Vettelre, mint Vettel Hamiltonra, ami j�l mutatja, hogy legal�bb annyi m�lt a versenyz�n, mint a technik�n. �s, tegy�k hozz�, Lewis brav�rosan vezetett. Ahogy mostan�ban mindig.

�ppen ez�rt sokan csod�lkoztak rajta, hogy a Red Bull Mark helyett Sebet h�vta ki el�sz�r a boxba. Mivel az idei recept szerint egy kor�bbi ker�kcser�vel nem vesz�teni, hanem nyerni lehet, ez azt sugallta, hogy szeretn�k, ha Vettel ker�lne el�ny�sebb helyzetbe, vagy legal�bbis ledolgozna valamennyit addigra m�r 4.178 m�sodpercre r�g� h�tr�ny�b�l.

N�gy csapat n�gy versenyz�j�nk k�rid�-grafikonja (nagy�that�). L�that�, hogy az els� etap k�zben most nem javultak jelent�sen a k�rid�k, �s k�zvetlen�l a boxki�ll�sa ut�n is csak Hamilton gyorsult fel azonnal.

Pedig val�j�ban sz� sem volt arr�l, hogy neki akartak kedvezni. Barcelon�ban ugyanis nem volt �rv�nyes a fenti k�ny�kszab�ly: az �j, kem�ny kever�k� gumik nem voltak jelent�sen gyorsabbak az etap elej�n, mint a haszn�lt, l�gy kever�k�ek az etap v�g�n. Mark �s Seb mind�ssze 2-3 tizedm�sodpercet gyorsult saj�t boxki�ll�sa ut�n, �s ugyanez t�rt�nt Fernando Alons�val, de akadtak olyanok, k�zt�k Michael Schumacher, akik �tmenetileg m�g lassultak is az �j gumikon. Ennek alapvet�en k�t oka lehetett: 1) a kem�nyebb kever�k, �s 2) a ker�kcsere korai id�z�t�se.

Ahogy ugyanis a legut�bbi, "norm�lis" k�r�lm�nyek k�z�tt zajl� versenyen, Bahreinben m�r l�thattuk, a boxki�ll�sokat id�n nem az elvileg optim�lis id�pontban, hanem a t�bbiekhez alkalmazkodva bonyol�tj�k le. Valaki, akinek val�ban elkoptak a gumijai, vagy menthetetlen�l forgalomba ker�lt, berobog a boxba, �s hogy ne tudja kihaszn�lni a friss gumik el�ny�t vel�k szemben, a k�zvetlen ellenfelei is k�nytelenek (szinte) azonnal k�vetni. Ez�ttal a Ferrari ind�totta el a lavin�t: a 14. k�rben, mivel Felipe Massa Schumacher m�g�tt rekedt, kih�vt�k a brazilt, de a Mercedesn�l is r�sen voltak, �s azonnal r�sz�ltak Michaelre, hogy ir�ny a box. Innent�l kezdve viszont Button sem sokat teket�ri�zhatott, nehogy Schumacher az �j gumikon t�l sokat verjen r�, b�r az � el�ny�t a McLarenn�l el�g nagynak �rezt�k ahhoz, hogy m�g 2 k�r�n �t kint hagyj�k a p�ly�n. A k�t�lh�z�s a szok�sos volt: egy t�l korai ker�kcser�vel a m�sodik etapod kellemetlen�l megny�lik, �s nem biztos, hogy a gumijaid kib�rj�k a verseny v�g�ig, egy t�l k�s�ivel viszont fenn�ll a vesz�lye, hogy akik el�bb kaptak �j szettet, megel�znek.

Teh�t Vettelt sem az�rt h�vt�k be a boxba a 16. k�r v�g�n, mert �t favoriz�lt�k Webberrel szemben, hanem az�rt, hogy megv�dj�k Hamiltont�l, aki csup�n 2.6 m�sodperccel volt lemaradva t�le. Val�sz�n�leg arra sz�m�tottak, hogy Lewis is ugyanakkor fog ki�llni, vele azonban a McLaren v�rt m�g egy k�rt. Seb �ppen ez�rt �gy �rezte, hogy a Red Bull hib�t k�vetett el, mert el�g lett volna neki is a 17. k�rben cser�lnie. Ebben lehetett n�mi igazs�g. A ker�kcser�k el�tt Seb el�nye 2.540 m�sodperc volt Lewisszal szemben, �s 2.453 m�sodperccel t�lt�tt t�bb id�t a boxutc�ban, mint �, vagyis egyetlen tizedm�sodperc h�j�n tulajdonk�ppen az eg�sz k�l�nbs�get elbukta, amikor el�sz�r megszorult az aut�j�n az egyik ker�kanya, azt�n meg kellett v�rnia, am�g Alonso �s Button elhalad mellette. Mivel nehezen meleg�tette fel a kem�ny kever�k� Bridgeket, Sebnek a boxb�l kivezet� k�re sem volt gyors, �gy fordulhatott el�, hogy Lewis �pp el�je �rkezett meg a boxkij�ratn�l. A t�bbit m�r tudjuk. K�ts�gtelen, hogy ha egyszerre �llnak ki, Vettel j� es�llyel el�l marad, mert a Red Bull boxa k�zelebb volt a bej�rathoz, �s mivel egy hajsz�llal kor�bban indulhatott volna el a ker�kcser�je ut�n, a McLaren elvileg m�r nem engedheti ki mell� Hamiltont. Ez azonban mer� teoriz�l�s, �s a Red Bull ments�g�re legyen mondva, hogy nem l�thatt�k el�re Seb akad�lyoztat�s�t. Ennyire csek�ly k�l�nbs�gek mellett egy ilyen mal�r mindig benne van a pakliban. R�ad�sul Schumacher, amikor ford�tott helyzetben, ugyanott megel�zte Buttont, megmutatta, hogy Vettelnek sem volt lehetetlen el�l maradnia.

A Spanyol Nagyd�j eredm�ny�t egy�bk�nt is l�tv�nyosan befoly�solt�k a boxutcai botl�sok. Szokatlanul sok volt bel�l�k. Nico Rosberg el�tt t�l kor�n emelt�k fel a nyal�k�t, �s m�r elindul�s ut�n taposott a f�kbe, megpillantva, hogy az egyik szerel�je ijedten fogja a fej�t; Button McLarenj�r�l pedig elgurult az egyik ker�kanya, �s a szerel�nek gyorsan el� kellett keresnie a tartal�k l�gkulcsot (ez egy�bk�nt Hamiltonnal is megism�tl�d�tt egy k�rrel k�s�bb, csak akkor m�r felk�sz�ltek r�), azt�n a korm�nym�szerek hib�ja miatt Jenson t�ls�gosan felp�rgette a motort az indul�shoz. Ez�rt 26.038 m�sodpercig tart�zkodott a boxutc�ban, Michael viszont mindenkin�l r�videbb ideig, 20.104 m�sodpercig - ennek k�sz�nhette, hogy megel�zte a McLarent.

Jenson ut�lag el�gedetlenkedett, ami�rt Michael szerinte nem hagyott neki el�g helyet, de ez csak amolyan frusztr�ci�-sz�lte, k�telez� panaszkod�s volt, mert a man�verben nem volt semmi durva. Lewis p�ld�ul sokkal l�tv�nyosabban terelte Sebet a bal oldali r�z�k� fel�. Button bosszankod�sa ugyanakkor teljesen �rthet� volt, hiszen ki ne lenne d�h�s, ha 51 k�rt kell t�tlen�l vesztegelnie egy lassabb aut� m�g�tt? Jensont ut�lag sok kritika �rte, ami�rt nem volt r�men�sebb, pedig minden versenyz� legizzaszt�bb r�m�lma, hogy Schumachert kelljen megel�znie. Hi�ba p�ld�l�znak azzal, hogy Lewis K�n�ban viszonylag k�nnyen elment mellette, ez az �sszehasonl�t�s fals, mert ott t�bb m�sodperces k�l�nbs�g volt a k�t versenyz� k�z�tt, Barcelon�ban viszont az els� etap alapj�n Jenson csak 3 tizeddel t�nt gyorsabbnak Michaeln�l. �s a sanghaji verseny ut�n m�g Lewis is megjegyezte, hogy Schumacher "kegyetlen kem�nys�ggel v�dekezett, ha udvariasan akarok fogalmazni". Emellett igaz ugyan, hogy Button McLarenje 311, m�g Schumacher Mercedese csak 303 km/�r�s v�gsebess�get �rt el, de mivel nem m�k�d�tt a kijelz�je a korm�nyon, Jenson nem tudott optim�lisan id�z�tve felv�ltani (pl�ne, hogy sz�l�rny�kban nyilv�n m�shogy is gyorsulnak az aut�k), ami szint�n megnehez�tette a dolg�t.

Ami pedig Michaelt illeti, a barcelonai h�tv�g�n v�gre kiszabadult a saj�t �rny�k�b�l: egyetlen apr� lehet�s�get sem hagyott kihaszn�latlanul. B�r az aut�ja m�g nem el�g er�s a gy�zelemhez, kihozta bel�le a maximumot, �s felcsillantott valamit egykori, szuperintenz�v koncentr�ci�j�b�l is. A Q2 v�g�n nem visszamenni a p�ly�ra, �s ezzel megsp�rolni egy garnit�ra l�gy gumit szemf�les �s t�k�s h�z�s volt (ami persze, ahogy arr�l a Ferrarin�l �s a McLarenn�l tudn�nak mes�lni, balul is els�lhetett volna), a legr�videbb boxki�ll�s sem kiz�r�lag a csapat �rdeme, �s a mesteri precizit�s, amellyel Michael v�dekez�s k�zben cik�z�s n�lk�l is mindig a legkellemetlenebb helyre poz�cion�lta Mercedes�t, szint�n a r�gi Schumachert id�zte. Jellemz� az a kett�s m�rce, amivel a sajt� �s a k�zv�lem�ny egy r�sze a felt�mad�s�t fogadta: am�g verg�d�tt, annak csak a saj�t b�nas�ga lehetett az oka, de amint felgyorsult, ez csakis az�rt t�rt�nhetett, mert a csapatt�rsa k�r�ra hozz� igaz�tott�k az aut�t. Nonszensz. Igaz, hogy K�n�hoz k�pest Barcelon�ban �gy t�nt, mintha Schumacher �s Rosberg sisakot cser�ltek volna, de a Mercedesn�l m�r r�gen egy�rtelm�v� tett�k, hogy azokat az �j fejleszt�seket, amelyek most seg�tettek Michaelnek - els�sorban a tengelyt�v meghosszabb�t�s�t -, m�r r�gen betervezt�k. A fut�m�geometri�t nem lehet �tszabni n�h�ny h�t alatt. Arr�l nem besz�lve, hogy id�n az �sszes gyors aut�nak (f�leg a McLarennek) nagy tengelyt�vja van, vagyis a keskeny els� gumikhoz egyszer�en ez az optim�lis. Nico is elismerte, hogy az �j�t�sok hasznosak voltak. Egyszer fent, egyszer lent; ez�ttal neki nem j�tt �ssze a h�tv�ge, ez azonban nem jelenti azt, hogy legk�zelebb ne v�ghatna vissza.

A Mercedesnek egy�bk�nt j�csk�n van agg�dnival�ja, mert a h�tv�g�n kider�lt, hogy tov�bbra sem csak a Red Bullt�l, hanem a McLarent�l �s a Ferrarit�l is le van maradva. Senkinek nem �jdons�g, hogy a Circuit de Catalunya "tipikus" F-1-es p�lya abban az �rtelemben, hogy kihangs�lyozza az aut�k k�z�tti aerodinamikai k�l�nbs�geket, ez�rt m�s p�ly�kon csek�lyebb lehet a Red Bull f�l�nye - de att�l m�g megvan. Igaz, a versenyen nem olyan tetemes, mint az id�m�r�n. Az edz�sen futott leggyorsabb k�r�ket n�zve Webber �s Vettel 8 tizedm�sodpercet vertek mindenki m�sra, vas�rnap d�lut�n viszont sokkal kisebb volt az el�ny�k. �s �rdekes m�don a l�gy gumikon l�nyegesen nagyobb, mint a kem�nyeken: Webber az els� etapban �tlagosan 0.444, a m�sodikban viszont csak durv�n fele ennyit, 0.240 m�sodpercet vert Hamiltonra k�r�nk�nt, am�g rendesen nyomta a g�zt (azaz k�b� a 48. k�rig, mert ut�na visszavett a temp�b�l). A 31. k�rt�l kezdve alig volt k�l�nbs�g a Red Bull, a McLaren �s a Ferrari k�z�tt: Webber, Vettel, Hamilton �s Alonso szinte tizedm�sodpercre azonos k�rid�ket �rtek el. Schumacher viszont 0.8-1.0 m�sodperccel lassabb volt n�luk, amiben persze szerepet j�tszhatott az is, hogy Button McLarenje miatt k�nytelen volt �lland�an a visszapillant�-t�kr�t figyelve defenz�ven vezetni. A verseny k�plete egy�bk�nt az volt, hogy az els� etapban alig v�ltoztak a k�rid�k, mert a gumikop�s �s a benzin fogy�sa ellens�lyozt�k egym�st, a m�sodikban viszont jelent�sen - t�bb mint 3 m�sodpercet - javultak, mivel a kem�ny kever�k lassabban haszn�l�dott el az �zemanyagszint cs�kken�s�hez k�pest.

Monac�ban aligha lesz ekkora f�l�nye a Red Bullnak, de a t�bbiek sz�m�ra rossz h�r, hogy �pp el�g, ha az id�m�r�n el�re ker�lnek; el�zni �gyis k�ptelens�g lesz.