Egyel�re boxutcaszerte mindenki �r�l a Brawn GP ausztr�liai gy�zelm�nek, de mintha egy-k�t mosoly m�r most sem lenne teljesen �szinte. Ez a csod�latos megmenek�l�s hollywoodi forgat�k�nyv�r��rt ki�lt, csak az a bibi, hogy a ment�cs�nakban tal�n nincs is mindenkinek hely...

Vagyis ha valaki az egyik oldalon besz�ll, a t�loldalon m�sok a tengerbe potyognak. Ez a versenysport �r�k t�rv�nye: a dobog�nak akkor is csak h�rom foka van, ha mindannyian a kebl�nkre �lelj�k egym�st, �s enyelegve �rvend�nk a t�kozl� fi� v�ratlan hazat�r�s�nek. �gy tess�k k�gy�t melengetni... Eg�szen addig k�nny� orsz�g-vil�g el�tt a haldokl� ellenf�l gy�gyul�s�ban b�zni ny�jasan, merthogy n�lk�le szeg�nyebb lenne az eg�sz hadsz�nt�r, blablabla, am�g az illet� hirtelen fel nem pattan, �s egy f�ltonn�s buzog�nnyal orrba nem v�g minket. V�rz� fejjel m�r kicsit nehezebb lesz elj�tszani a nagylelk�t, ezt garant�lom.

�ppen ez�rt cseppet sem csod�lkozn�k rajta, ha a paddock l�gk�r�ben hamarosan bek�sz�ntene az �jabb j�gkorszak, �s a csapatok viszonya az �tmeneti, csal�ka felmeleged�s ut�n ism�t fagyoss� v�lna kiss�. Leford�tva: pillanatnyilag az FIA �ll nyer�sre. Mert senki ne higgye azt, hogy ez a diff�zor-�gy n�h�ny hanyag, a k�z�piskolai fizika�r�kat zsenge di�kkor�ban a sarki italbolt kedv��rt bojkott�l� hivatalnok figyelmetlens�g�nek v�letlen k�vetkezm�nye; az FIA-n�l pontosan tudt�k, hogy mit csin�lnak, amikor febru�rban nem adtak ki hat�rozott �ll�sfoglal�st a Toyota �s a Williams diff�zor�r�l. H�t igen, iz�, van ott egy fel�let, ami tulajdonk�ppen nem sz�m�t fel�letnek, sz�val szerint�nk szab�lyosak. De az is lehet, hogy nem. Ehhez k�pest m�g a delphoi j�sda �tmutat�sai is annyira pontosnak t�nnek, hogy a seg�ts�g�kkel b�rki hozz�l�thatna egy sv�jci kronom�ter �sszeszerel�s�hez. Ha valakinek Ausztr�li�ban �vni szottyan kedve, h�t rajta! Mi nem �llunk az �tj�ba. Majd a melbourne-i sportfel�gyel�k, akik k�z�tt egyetlen m�rn�k sincsen, ez�rt a csapatok aerodinamikai szakijai napestig magyar�zhatnak nekik Bernoulli-t�rv�nyr�l, Venturi-hat�sr�l, nyom�sgradiensekr�l meg referencias�kr�l, eld�ntik, hogy kinek van igaza. Nyugalom, a b�csik mindent sz�pen elrendeznek! Hogy ki jel�li ki �ket? Ja, h�t mi. Mi�rt, baj?

Rem�lem, ez m�r annyira zavaros, hogy kezd vil�goss� v�lni. Az FIA-nak Ausztr�li�ban egyszer�en nem volt vesztenival�ja: ha a sportfel�gyel�k a Toyot�nak, a Williams-nek �s a Brawn GP-nek adnak igazat, a t�bbi h�t csapat (vagy legal�bb egy r�sz�k) biztosan fellebbez az �t�let�k ellen; ha viszont szab�lytalannak min�s�tik a vitatott diff�zorokat, akkor a Toyota, a Williams �s a Brawn GP t�madja meg a d�nt�s�ket. A l�nyeg, hogy az ist�ll�k, azaz a FOTA fennen hirdetett egys�g�ben mindenk�ppen keletkezik egy k�nyelmes kis t�r�svonal - az a t�ny, hogy a diff�zor nem apr�p�nz, hanem k�r�nk�nt ak�r f�l m�sodpercet is hozhat a konyh�ra, gondoskodik err�l. Az F-1-ben senki nem engedheti meg mag�nak, hogy egy ekkora el�nyt hagyjon el�szni.

Az FIA-nak m�r csak azt kellett eld�ntenie, hogy a sportfel�gyel�i kinek adjanak igazat. A megold�suk eleg�ns volt, ak�r egy frapp�ns kombinatorikai levezet�s. M�rmost ha a diff�zorokat szab�lytalannak min�s�tik, a Williams, a Toyota �s a Brawn GP csak fellebbez�s hat�lya alatt versenyezhetnek Melbourne-ben, vagyis ha a Fellebbviteli B�r�s�g �prilis 14-�n net�n nem az � p�rtjukra �ll, ut�lag t�r�lhetik az eredm�nyeiket, �s a k�z�ns�g m�r megint nem �rti, hogy mi�rt nem az gy�z�tt, aki anno a dobog� tetej�n �llt. Ha viszont az eredeti �t�let szerint szab�lyosak a diff�zorok, visszamen�leg nem indokolt kiz�rni senkit, mivel valamennyien abban a hiszemben �lltak rajthoz, hogy minden ok� az aut�jukkal. Vil�gos, mint az egyszeregy.

Mert �nts�nk tiszta vizet a poh�rba: a Brawn GP NEM szab�lytalan aut�val nyert Melbourne-ben. A probl�m�s diff�zorok megfelelnek a technikai szab�lyzat sz�veg�nek, teh�t defin�ci� szerint szab�lyosak. K�sz, passz. A vita egy �rtelmez�si k�rd�s k�r�l zajlik, �s az ilyeneket visszamen�leges hat�llyal nem lehet eld�nteni - am�g nem tiszt�zz�k a sz�veg pontos jelent�s�t, a sz� szerinti �rtelmez�s az �rv�nyes. �pp�gy, ahogy a 2003-as Michelin-botr�ny, a Renault 2006-os ellens�lyos leng�csillap�t�ja, vagy a Ferrari 2007-es padl�lemeze kapcs�n t�rt�nt; ut�lag ezekben az esetekben sem v�ltoztatt�k meg a versenyek eredm�nyeit. A szab�lyok szelleme pontosan annyira l�tezik, mint Kidd kapit�ny�. Legfeljebb a gyerekeket lehet riogatni vele.

Ha �n lenn�k a Fellebbviteli B�r�s�g, mint ahogy nem �n vagyok (hogy ez kinek a szerencs�je, azt most ne firtassuk), nem piszk�l�dn�k azokkal a diff�zorokkal. M�r �gyis mindenki elkezdte �p�tgetni a saj�tj�t, �s k�r lenne azt a sok p�nzt kisz�rni az ablakon. M�sfel�l r�gen, az F-1-es innov�ci� keservesen visszas�rt h�skor�ban a Colin Chapmenek �s Gordon Murrayek �ppen att�l voltak azok, akik, hogy a fejleszt�s m�sok sz�m�ra l�thatatlan �tjait is megtal�lt�k. H�t tess�k, most lehet k�vetni �ket! �rtem �n, hogy egy Ferrari meg egy McLaren ma m�r nem engedhetik meg maguknak, hogy egy teljes �ven �t �gjenek a szponzoraik el�tt csak az�rt, mert a m�rn�keik, akiknek a kutya sem ismeri a nev�t, nem fedezt�k fel a kilincset egy k�pletekkel tele�rt rejtekajt�n. Pedig istenemre, de sz�p is lenne; ez bizony�tan�, hogy n� m�r, a p�nz �s a h�rn�v m�g ma sem visznek mindent az F-1-ben. Egy Williams lehet okosabb egy McLarenn�l. D�vid legy�zi G�li�tot. Micsoda reg�nyes romantika! Elv�gre a Ferrari is derekasan v�gigverg�dte 2005-�t, a tart�s gumik �v�t.

Na j�. Amennyiben m�gis minden�ron ki�br�nd�t� racionalit�ssal akarjuk n�zni a dolgot, a helyzet egy�rtelm�: ha a vitatott diff�zorok szab�lyosak, h�t csapatnak kell a null�r�l kezdenie a padl�lemez tervez�s�t, ha viszont szab�lytalanok, csak h�romnak. Az F-1 eg�sz�nek kiad�sait �s a szab�lym�dos�t�sok eredeti c�lj�t n�zve nem k�ts�ges, hogy melyik v�laszt�s a logikus. De az a kev�sb� igazs�gos.

Tudj�k, mi a legnagyobb ciki az eg�szben? Az aerodinamikai el��r�sokat nem is az FIA dolgozta �t, hanem az El�z�si Munkacsoport, amely a Ferrari, a McLaren �s a Renault technikai igazgat�j�b�l �ll. M�gis mik�nt lehet, hogy egyik�k sem vette �szre a kiskaput a saj�t �tleteiben, amikor h�rom m�sik csapat igen? Ez akkor is �rthetetlen, ha a szab�ly v�gs� sz�vegez�s�t net�n az FIA v�gezte el helyett�k. Vagy tal�n tudtak az alternat�v �rtelmez�sr�l, de azt hitt�k, az annyira egy�rtelm�en ellenkezik a szab�ly c�lj�val, hogy senki nem fogja kihaszn�lni? Ennyire naivak, l�ssuk be, m�r magukb�l kiindulva sem lehettek volna...

Mindenesetre nem irigyeltem Lewis Hamiltont, amikor a Mercedes ir�nti t�retlen nagyv�llalati lojalit�s jegy�ben k�nytelen volt arr�l �radozni, hogy milyen sz�vmelenget� �rz�ssel d�delgette a dobog� tetej�n �nnepl� Jenson Button fot�j�t. F�rfiasan bevallom, hogy �n val�sz�n�leg vicsorogtam volna a hely�ben, de hogy nem �rz�keny�l�k el, az tuti. Ugyan, melyik versenyz� �r�lne �szint�n annak, ha felt�rlik vele a padl�t?

Pedig az�rt ez most nem volt teljesen v�ratlan. Tegye fel a kez�t, aki meglep�d�tt a Brawn GP ausztr�liai siker�n! Na ugye... Lehetett itt okoskodni altat�sr�l meg aluls�lyos aut�kr�l, de a hossz� etapos barcelonai teszteredm�nyeket ismerve m�r mindenki pontosan tudta a boxutc�ban, hogy a Brawn GP nem bl�ff�l. Button melbourne-i rajt-c�l gy�zelme teh�t nem olyan volt, mint amikor az �t�ves sakkmester a nyal�k�j�t szopogatva el�sz�r h�ly�nek tetteti mag�t, megk�rdezi a b�sty�r�l, hogy azt h�vj�k-e imbuszkulcsnak, azt�n m�g a 6 dioptri�t is elnyeri az �vtizedek �ta a t�ren j�tszogat� b�csik�k SZTK-szem�veg�b�l. Szimult�nban.

Nem �ll�tom, hogy irigylem a Honda igazgat�tan�cs�nak tagjait. Lehet, hogy a gazdas�gi v�ls�g �s a c�g anyagi helyzete miatt t�nyleg nem volt m�s v�laszt�suk, mint a dobbant�s, de ha az ember minden�ron ki akar ugrani egy rep�l�g�pb�l, el�bb nem �rt megn�znie, hogy az nem k�sz�l�dik-e �ppen landol�shoz. Tudom, hogy ez k�v�lr�l nem mindig nyilv�nval�, de a Hond�n�l t�nyleg j� arcok dolgoztak, akiket tet�t�l talpig �titatott az aut�sport ir�nti szenved�ly, �s azt l�tni, hogy annyi �tk�szk�d�tt �v ut�n �ppen a siker k�sz�b�n voltak k�nytelenek kisz�llni, mindenk�ppen f�jdalmas.

A BGP 001 ugyanis az � aut�juk: nincs mese, ez egy Mercedes-motoros Honda. A Forma-1-ben most ilyen is van. Abszurd? Nan�. Ezt az aut�t az � p�nz�k�n, az � gy�rukban, az � embereik tervezt�k �s �p�tett�k, s noha el lehet rajta morfond�rozni, hogy a Honda motorj�val is annyira gyors lenne-e, mint a Mercedes-�vel, ne felejts�k el, hogy a t�len a Renault-hoz hasonl�an �k is ledolgozhatt�k volna a V8-asuk teljes�tm�nyh�tr�ny�t az FIA enged�ly�vel. Azt a l�tv�nyt, hogy most az egyik piaci konkurens�k vir�t a dobog�n az � aut�jukkal, nem lehet k�nny� megem�szteni. R�ad�sul id�n m�g a csapat k�lts�gvet�s�hez is hajland�ak voltak hozz�j�rulni, hogy meg�ssz�k a felsz�mol�s�t, a helyzet teh�t ak�r �gy is felfoghat�, hogy a Honda fizet a Mercedes-nek a motorok�rt. Ez v�gk�pp groteszk.

A csapat k�t versenyz�je nagyj�b�l �gy �rezhette mag�t, mint aki minden rem�ny�t�l megfosztva, mag�ba roskadtan �l az el�rverez�sre v�l� h�z�nak ajtaj�ban, m�r csak a kilakoltat�sra v�rva, cs�ggedten lesi a v�grehajt�kat, de helyett�k egy puccos munk�sbrig�d jelenik meg, �s f�t�tt �sz�medenc�t kezd �p�teni a kertben. Egysz�val val�szer�tlen megmenek�l�s volt ez, na. El lehet k�pzelni, hogy Ross Brawn, aki mindenkin�l jobban tiszt�ban volt az �j aut� k�pess�geivel, mit �lhetett �t: az a kil�t�s, hogy az iratmegsemmis�t�be kell t�mk�dnie egy potenci�lisan nagyd�jgy�ztes modell terveit, iszonyatos �rz�s lehetett.

A Brawn GP felt�mad�sa tal�n a vil�g nyolcadik csod�j�nak t�nik, pedig nincs itt sz� semmif�le rejt�lyr�l. M�r rengetegszer elmondt�k, ez�rt felesleges is ragozni, hogy az aut�jukat 15-16 h�napja kezdt�k el tervezni, azaz t�bb h�nappal kor�bban, mint a vet�lyt�rsaik t�bbs�ge, �s ez �ri�si el�nyt jelentett. A Honda k�lts�gvet�sben �s technikai h�tt�rben soha nem szenvedett hi�nyt, teh�t csup�n hat�kony szervezetts�gre volt sz�ks�ge, �s Brawn jelenl�te �ppen ezt biztos�totta. Brawn sem t�bbet, sem kevesebbet nem tett, mint amit�l egy csapat sikeres lesz: a megfelel� embereket tartotta meg, k�ldte el, illetve helyezte a hozz�juk ill� posztokra, �s mindenekf�l�tt j�l osztotta sz�t az er�forr�sokat. Minden ezen m�lik. Persze k�nnyebb mondani, mint csin�lni.

Az eredm�ny? Button �s Barrichello �gy �rezhett�k, mintha egy nagy csapat kis aut�j�b�l �t�ltek volna egy kis csapat nagy aut�j�ba. Holott �ppen ez a l�nyeg: ez egy nagy csapat nagy aut�ja. Ez m�g, a motorj�t�l eltekintve, �zig-v�rig egy Honda. A tulajdonosv�lt�s, �s az azzal j�r� h�tr�nyok - f�k�nt a sz�k�sebb k�lts�gvet�s - csak k�s�bb fognak �rv�nyes�lni. A Brawn GP-n�l most �ppen ez�rt nem is frenetikus a hangulat, dac�ra a t�nd�rmes�be ill� kezd�snek: a v�llalat mind a 700 alkalmazottja tiszt�ban van vele, hogy durv�n 270-et el fognak k�ldeni k�z�l�k, de m�g senki nem tudja, hogy kiket. Ez a t�l�l�s szomor� z�loga. M�g a McLarenn�l is csak nagyj�b�l 550-en dolgoznak, a BMW-nek pedig a motorr�szleggel egy�tt van 700 embere, �gyhogy a Brawn GP-n�l elker�lhetetlen a le�p�t�s.

Persze a csapat nagyszer� �ton halad afel�, hogy anyagilag is biztosabb helyzetbe ker�lj�n. Az a produkci�, amellyel Richard Branson, a Virgin f�n�ke bemutatkozott az F-1 porondj�n, viharos tapsot �rdemel. Gondoljunk bele: a pasas a Honda elad�s�n�l csak bedobta a nev�t a k�ztudatba, de hagyta, hogy a v�s�rl�ssal j�r� kock�zatokat Brawn v�llalja mag�ra. Azt�n, alighanem a teszteredm�nyek l�tt�n, gyorsan tet� al� hozott vel�k egy szponzori szerz�d�st, de nem �rta al�, am�g a csapat aut�i nem bizonyultak gyorsnak �lesben, az Ausztr�l Nagyd�j p�nteki szabadedz�sein is. Akkor lend�letb�l odafirkantotta a nev�t a pap�rra, azonnal rep�l�re �lt, �s m�snap m�r vil�gszerte t�v�k�perny�k milli�in vir�tott, amint Button pole poz�ci�j�t �nnepelve a csapat teljes jog� tagjak�nt �lelgetik premier pl�nban. Mindezt rongyos 250 ezer doll�r�rt, ami az F-1-ben zsebp�nznek is kev�s. Zseni�lis? Az. De most legal�bb tudjuk, hogy mib�l vannak a Virgin milli�i...

N�v Leg �tlag Sz�r�s 1. BUT 20 1:28.890 0.637 2. VET 12 1:29.153 0.847 3. KUB 8 1:29.615 0.995 4. ROS 4 1:29.909 1.092 5. RAI 1 1:30.041 1.060 6. BAR   1:30.313 1.031 7. GLO 1 1:30.333 0.884 8. TRU 2 1:30.367 0.995 9. MAS   1:30.395 0.918 10. HAM   1:30.395 0.913 11. ALO 3 1:30.528 0.964 12. SUT   1:30.727 1.158 13. FIS 1 1:30.889 0.735 14. HEI 3 1:30.897 1.135 15. BUE   1:30.949 1.229 16. NAK   1:31.005 0.881 17. BOU   1:31.465 0.960 18. WEB 3 1:31.509 1.087 19. PIQ   1:31.561 0.951

�s akkor j�jj�n a legfontosabb k�rd�s: vajon mekkora volt a Brawn GP el�nye Melbourne-ben? Van es�ly�k a t�bbieknek, hogy m�g az id�n ledolgozz�k a h�tr�nyukat, vagy m�ris kezdhetj�k �nnepelni a vil�gbajnokot? Robert Kubica t�nyleg megnyerhette volna az Ausztr�l Nagyd�jat, ha nem j�tszik kakasviadalt Sebastian Vettellel? �s hol �ll a hierarchi�ban a Ferrari meg a McLaren?

Kezdj�k ott, hogy a Brawn GP f�l�nye val�ban tetemes volt: �ppen annyi, k�r�nk�nt �gy 6-7 tizedm�sodperc, mint amennyinek a barcelonai �s jerezi tesztek hossz� etapos eredm�nyei alapj�n mi is j�soltuk. Ha eltekint�nk a Safety Car m�g�tt t�lt�tt, valamint a boxba be- �s kihajt�, term�szetszer�leg lass� k�r�kt�l, Button k�r�tlaga a verseny alatt 1:28.890-re j�tt ki; enn�l m�g a leggyorsabb k�re is csup�n 9 versenyz�nek volt jobb. �sszehasonl�t�sk�ppen Vettel 1:29.153-as, Kubica pedig 1:29.615-�s �tlagot �rt el. Az �sszes versenyz� �gy sz�molt eredm�nye a jobb oldali t�bl�zatban l�that� (a Leg oszlop azt mutatja, hogy az illet� h�ny k�rben volt mindenkin�l gyorsabb. Az egy�ni legjobbhoz k�pest 105%-on k�v�l es� k�r�ket senkin�l nem vett�k figyelembe).

A BMW-n�l meggy�z�d�ssel �ll�tott�k, hogy Kubic�nak eg�szen az 56. k�r elej�n t�rt�nt �tk�z�sig re�lis es�lye volt a gy�zelemre. Mario Theissen �s Willy Rampf ritk�n szoktak t�lozni, ez a kijelent�s�k azonban a sz�mok t�kr�ben kiss� mer�sznek t�nik. A 48. k�r v�g�n, amikor m�r mindketten �testek az utols� boxki�ll�sukon, Kubica 4.689 m�sodpercre volt lemaradva Buttont�l. Ezt a k�l�nbs�get az 54. k�rig, am�g szabad p�ly�n aut�zhatott, 3.864 m�sodpercre faragta le, azaz 6 k�r alatt mind�ssze 8 tizedm�sodpercet hozott Buttonon - teh�t m�g akkor is meglehet�sen optimista felt�telez�s, hogy a fennmarad� 4 k�r alatt k�pes lett volna ledolgozni a marad�k 3.8 m�sodperces h�tr�ny�t, ha az el�z�si neh�zs�gekt�l eltekint�nk.

Arr�l nem besz�lve, hogy Kubica eleve csak a Safety Car-nak k�sz�nhet�en tudott Button �s Vettel k�zel�ben maradni. � vel�k ellent�tben (de a Ferrarikhoz, illetve Jarno Trullihoz, S�bastien Bourdais-hoz �s Hamiltonhoz hasonl�an) a verseny elej�n haszn�lta el a szuperl�gy gumikat, amivel r�pke 11 k�r alatt �ssze is szedett 28.051 m�sodpercnyi lemarad�st. Ez a Kazuki Nakajima balesete miatt p�ly�ra k�ld�tt Safety Car m�g�tt cs�kkent l�nyeg�ben null�ra. Vagyis �gy �llt a helyzet, hogy Kubica egy szerencs�s v�letlennek k�sz�nhet�en tulajdonk�ppen meg�szta a szuperl�gy gumik haszn�lat�val j�r� h�tr�nyokat.

A Bridgestone el�re figyelmeztette a csapatokat, hogy a verseny els� fel�ben, am�g a p�lya nem gumiz�dik fel, a l�gyabb kever�k m�g 5-6 m�sodperccel is lassabb lehet, mint a v�g�n. Ennek ellen�re t�bben bev�llalt�k, hogy azokon indulnak - egyr�szt az�rt, mert a rajtn�l a nagyobb tapad�s r�v�n nyilv�nval� el�nyt jelentettek, m�sr�szt az�rt, mert egy korai Safety Car-f�zis eset�n (amire Melbourne-ben a tapasztalatok szerint mindig van es�ly) azonnal feltehett�k volna az aut�ikra a kem�nyebb kever�ket, f�jdalommentesen t�lesve a nehez�n. Csakhogy elsz�molt�k magukat, a szuperl�gy gumik ugyanis a v�rtn�l is gyorsabban koptak el, ez�rt m�r 5-6 k�rrel a tervezett id�pont el�tt ki kellett �llniuk a boxba.

A Ferrarit ezen a t�ren k�l�n�sen kellemetlen meglepet�s �rte, hiszen a t�li teszteken - s�t, m�g a p�nteki szabadedz�seken is - �gy t�nt, a gumikkal �k b�nnak a legk�m�letesebben. Ehhez k�pest vas�rnap d�lut�n azzal szembes�ltek, hogy az F60 val�s�ggal zab�lja a szuperl�gy Bridgestone-okat, m�g a k�zepeseket k�ptelen felmeleg�teni. Az ut�bbi probl�m�val szinte mindenki m�s is k�szk�d�tt: Felipe Mass�r�l j�l l�ttuk, hogy a Safety Car m�g�tt t�bbsz�r durv�n elf�kezte mag�t, ahogy k�ts�gbeesetten igyekezett n�mi �letet lehelni a leh�lt gumikba, de p�ld�ul Button is ugyan�gy j�rt, ez�rt a k�z�ps� etapban folyamatosan r�zk�dott az aut�ja egy kock�sra rad�rozott ker�kt�l. A k�l�nbs�g az volt, hogy a Brawn GP a szuperl�gy Bridgestone-okkal is gyeng�den b�nt; azokkal Button a verseny v�g�n sim�n 1:29.4-6-os k�r�ket aut�zott, mik�zben Kubica a k�zepesekkel 1:29.2-4-eseket teljes�tett (�ppen ez�rt nem cs�kkent k�zt�k jelent�sen a k�l�nbs�g).

Button, Vettel �s Kubica k�rid�-grafikonja (klikkelve nagy�that�). J�l l�tszik, hogy Kubica a verseny elej�n mennyire lelassult, de a h�tr�ny�t neg�lta a Safety Car. ALUL: N�h�ny pil�ta k�rid�-eloszl�sa. Vettel �s Button f�l�nye nyilv�nval�, mint ahogy az is, hogy a Ferrari alapvet�en nem volt lassabb a BMW-n�l. A McLaren h�tr�nya viszont tetemes.

Mik�zben a Ferrari a strat�gi�val is fejvesztve kapkodott, menet k�zben h�rom ki�ll�sosra v�ltoztatva Massa taktik�j�t (n�la csak Bourdais j�rt rosszabbul, akinek m�r a 21. k�rben a futam v�g�ig tankolt�k fel az aut�j�t, ez�rt �gy �rezte, "lak�kocsit" vezet), a McLaren a verseny �gyes menedzsel�s�vel p�tolta az MP4-24 hi�nyoss�gait. Hamiltonnak egyetlen rossz mozdulata sem volt, de � is pontosan tudja, hogy a szerencs�s k�r�lm�nyek - Vettel �s Kubica �tk�z�se, Trulli b�ntet�se, a Ferrarik senyved�se - n�lk�l nem rangsorolt�k volna a 3. helyen. A McLaren jelenleg a Ferrarit�l is b�ven le van maradva: a h�tv�ge eg�sz�t tekintve ugyan csak 0.346 m�sodpercre r�gott a k�l�nbs�g a k�t csapat legjobb k�rideje k�z�tt, de a futamon Hamilton leggyorsabb k�re 0.532 m�sodperccel volt rosszabb a hasonl� taktik�t k�vet� R�ikk�nen�n�l. A McLaren most nyers temp� tekintet�ben valahol a Brawn GP, a Red Bull, a Williams, a BMW, a Toyota, a Ferrari �s alighanem a Renault ut�n k�vetkezik. Mindenesetre a Brawn GP-t lesz�m�tva nem t�nik lefutottnak a k�zdelem; az er�viszonyok val�sz�n�leg p�ly�r�l p�ly�ra v�ltozni fognak, �s Melbourne k�l�nben is hajlamos rendhagy� eredm�nyeket produk�lni. Ugyanez�rt nem �rdemes m�g �t�lkezn�nk az �j szab�lyokr�l �s a KERS-r�l sem.

Igazi meglepet�st Ausztr�li�ban tal�n csak a Red Bull okozott, hiszen Vettel k�nnyed�n tartotta a 2. hely�t, aminek a t�li teszteken nem volt komoly el�jele egyetlen, Jerezben futott j� k�r kiv�tel�vel. Hogy Button mennyire pr�selt ki mindent az aut�j�b�l, nem tudjuk: t�ny, hogy mind az els�, mind a m�sodik etapban szert tett egy 4 m�sodperc k�r�li el�nyre, azt�n nem t�volodott tov�bb Vettelt�l, ami azt sugallja, hogy saj�t kedv�re dikt�lta a temp�t.

A szezont ett�l f�ggetlen�l nem �rdemes m�ris temetni. M�g ha a vitatott diff�zorokat nem is tiltj�k be, az er�viszonyok hamar �rnyal�dhatnak. 1998-ban p�ld�ul, ugyancsak Melbourne-ben a McLaren m�g enn�l is els�pr�bb f�l�nnyel ind�tott - Mika H�kkinen �s David Coulthard az id�m�r�n 0.757 m�sodpercet vertek Michael Schumacherre, a versenyen pedig csaknem 2 m�sodperccel volt jobb a leggyorsabb k�r�k a t�bbiek�n�l -, de a harmadik futamon m�r Schumacher nyert, �s a vil�gbajnoks�g csak a legutols� fordul�ban d�lt el. Egy j� kezdet �nmag�ban m�g semmire nem garancia.

Az Ausztr�l Nagyd�j egyik ut�z�ng�je, a Trulli/Hamilton incidens �ltal�nos nemtetsz�st aratott, ahogy az eredm�ny ut�lagos m�dos�t�sa szinte mindig, holott - mint oly sokszor - most sem volt sz� t�bbr�l egy balszerencs�s epiz�dn�l, amely�rt tulajdonk�ppen senkit nem lehet hib�ztatni.

Teljesen egy�rtelm�, hogy Hamilton jogosan ment el Trulli mellett, amikor az a Safety Car m�g�tt kics�szott: mivel a Toyota �ppen nem tart�zkodott a p�ly�n, a man�ver nem min�s�lt el�z�snek. Az �rdekes k�rd�s az, hogy vajon Trulli k�s�bb jogosan vette-e vissza a hely�t.

Hamilton elismerte, hogy a McLaren utas�t�sra lelass�tott, �s elengedte a Toyot�t. Ez l�tsz�lag Trulli mellett sz�l, de a helyzet az�rt bonyolultabb enn�l. Att�l ugyanis, hogy egy focimeccsen az ellenf�l udvariasan a kezedbe passzolja a labd�t, m�g szab�lytalankodsz, ha elkapod; Trullinak nem volt joga el�zni a Safety Car m�g�tt csak az�rt, mert Hamilton maga el� tess�kelte �t. A probl�ma abb�l ad�dott, hogy k�nytelen volt hirtelen d�nteni. A 2009-es Sportszab�lyzat 40.7-es paragrafusa szerint egy Safety Car-f�zisban meg szabad el�zni azokat az aut�kat, amelyek "nyilv�nval�an valamilyen probl�ma miatt lassulnak le." De vajon mit tekinthet�nk "nyilv�nval�nak"? Ez term�szetesen szubjekt�v, �s Trulli abban a pillanatban azt hitte, Hamilton az�rt lassul le �s h�z�dik f�lre, mert valamif�le gondja akadt. Alighanem mindenki ugyan�gy reag�lt volna a hely�ben.

Egyesek �gy v�lt�k, a McLaren rosszhiszem�en csalta t�rbe a Toyot�t, ez azonban t�lz�s. Val�j�ban csak biztosra akartak menni: azzal, hogy visszaengedt�k Trullit, gondoskodtak r�la, hogy Hamilton semmik�ppen ne kapjon b�ntet�st, ha a sportfel�gyel�k esetleg �gy �t�lik, el�z�leg szab�lytalanul ment el a p�ly�r�l lesodr�d� Toyota mellett, ugyanakkor fenntartott�k annak a lehet�s�g�t is, hogy ut�lag kiharcolj�k maguknak a 3. helyet. Egyszer�en ez volt a legc�lszer�bb �t - nem kell semmif�le erk�lcsi jelent�s�get tulajdon�tani neki. A d�nt�s�k tulajdonk�ppen az �gyes helyzetfelismer�s�ket dics�ri, nem �rulkodik semmi m�sr�l.

�gy is fogalmazhatunk, hogy Trulli nem volt hib�s, csak szab�lytalan. Pech, de ink�bb a Toyota sara, hogy a McLarennel ellent�tben nem kezelte j�l a szitu�ci�t, �s nem utas�totta Trullit a megfelel� l�p�sre a boxutcai ir�ny�t�k�zpontb�l. Elv�gre a versenyz�t�l nem v�rhat� el, hogy a pil�taf�lk�ben �lve a szab�lyk�nyvet pr�b�lja felid�zni; az�rt vannak strat�g�k a csapatokn�l, hogy az ilyen probl�m�kat megoldj�k. Ez is csak egy lecke volt.