�rthetetlen, hogy a McLarenn�l egy jellemz� kifejez�ssel ut�lag is "szub-optim�lisnak" nevezik azt a strat�gi�t, amely n�lk�l a brav�rosat v�gt�z� Lewis Hamilton val�sz�n�leg Kimi R�ikk�nent sem tudta volna legy�zni a T�r�k Nagyd�jon. A r�videbb �t tal�n meredekebb, n�ha m�gis gyorsabb...

A h�tv�ge legnagyobb szenz�ci�ja egy�rtelm�en Lewis Hamilton h�romki�ll�sos boxstrat�gi�ja volt, amely hat�lyon k�v�l helyezte a bosszant�an unalmas �s egyszer�, "k�s�bbi ker�kcsere = jobb helyez�s" k�pletet, s �gy a verseny csak a szok�sosn�l k�s�bb laposodott el. Az persze m�r senkinek nem �jdons�g, hogy a k�zdelem az esetek z�m�ben, a p�ly�n t�rt�n� el�z�sek kr�nikus hi�nya miatt lez�rul a ki�ll�sok utols� fordul�j�val, de a val�s�gban enn�l is elkeser�t�bb a helyzet: az igazi harc ugyanis t�bbnyire csak az els� tankol�sig tart, mert aki akkor kor�bban �ll ki, az �ltal�ban m�sodszorra is kor�bban fog ki�llni, a lapok teh�t m�ris le vannak osztva. GAME OVER. R�ad�sul a szabv�nygumik bevezet�se �ta egyre ink�bb a k�t ker�kcser�s megold�s v�lt uralkod�v�, m�g a kor�bbi �vekben megszokott, nagy taktikai csat�k izgalm�t�l is megfosztva a k�z�ns�get.

Ezt a poshadt �ll�vizet kavarta fel a McLaren Isztambulban - j�llehet, sajnos nem �nsz�nt�b�l. A T�r�k Nagyd�j el�tt t�bben megk�rdezt�k t�lem, hogy a csapat vajon hajland� lesz-e bev�llalni v�gre egy r�men�s, r�vid nyit�etapos strat�gi�t, amivel esetleg zavarba hozhatn� a Ferrarit, �n pedig azt feleltem, hogy a McLaren k�zismert konzervativizmus�nak f�ny�ben ezt nem tartom val�sz�n�nek. Amikor azonban Hamilton m�r a 16. k�rben ki�llt a boxba, �s csup�n 6.4 m�sodpercig kapott �zemanyagot, azonnal egy�rtelm� lett, hogy m�g k�tszer tisztelet�t kell tennie a szerel�in�l, mivel ism�t kem�ny kever�k� gumikat kapott, �s a tankol�s hossz�nak alapj�n a m�sodik ki�ll�sa a 31-32. k�rben volt esed�kes - ha teh�t az lett volna sz�m�ra az utols�, a fennmarad� 26-27 k�rt a l�gyabb Bridgestone-okon kellett volna teljes�tenie. M�rpedig ha azokat a 16 k�r�s nyit�etapra sem haszn�lta, gondoltam, akkor egy ilyen hossz�ra biztosan nem fogja. R�videsen beigazol�dott, hogy ez az egyszer� logika helyes volt.

�gy h�t �r�mmel nyugt�ztam, hogy a szkepticizmusom indokolatlannak bizonyult, mert a McLaren v�gre hajland� volt szak�tani a konvenci�kkal, �s ezzel felbor�totta a pap�rform�t, ami m�r, valljuk be, alaposan r�nk f�rt. �m a boldogs�gom csak addig tartott, am�g ki nem der�lt, hogy mindezt k�nyszerb�l, a gumik tart�ss�g�val kapcsolatos aggodalmaik miatt tett�k. Ez�rt �rtam, hogy a McLaren "sajnos" nem �nsz�nt�b�l vetemedett erre a formabont� l�p�sre, de err�l majd k�s�bb.

Hamilton gondjai rendhagy� m�don m�r az egy �vvel kor�bbi T�r�k Nagyd�jon elkezd�dtek, melynek 43. k�r�ben v�ratlanul defektet kapott, amivel elvesz�tette a 3. helyet (v�g�l �t�dikk�nt �rt c�lba). Ma m�r k�zismert, hogy a Bridgestone, �ppen az � eset�b�l okulva, meger�s�tette gumijainak szerkezet�t (ez a v�ltoz�s a kever�keket nem �rintette), b�zva benne, hogy ezzel orvosolta is a probl�m�t. Erre mondj�k, hogy a m�t�t siker�lt, a beteg meghalt - a tavalyi jelens�g, amely abb�l �llt, hogy a gumi oldalfal�r�l nagy darabok t�rtek le, ugyanis megsz�nt, helyette viszont a r�tegek kezdtek sz�tv�lni. Teh�t nem ugyanarr�l, de �ppolyan s�lyos probl�m�r�l volt sz�, mint egy �vvel ezel�tt.

A 2007-es verseny h�tv�g�j�n m�g nem csak a McLarennek, hanem n�h�ny m�s csapatnak is akadtak gondjai a gumikkal, ez�ttal viszont egyed�l �k okoztak fejt�r�st a Bridgestone-nak. Hogy mi�rt? A rejtv�ny megold�sa az Istanbul Park h�res, 8-as sz�m� kanyarja, egy t�bb cs�cspontb�l �ll�, temp�s balos, ahol az oldalgyorsul�s tart�san el�ri a 4.5 g-t, k�l�n�sen a jobb els� gumira r�va sz�ls�s�gesen nagy terhel�st. Az ilyen kanyarok alkalmasint igen neh�z feladat el� �ll�tj�k a gumisz�ll�t�k m�rn�keit; eml�kezz�nk p�ld�ul a 2005-�s USA Nagyd�jra, ahol a Michelinek egy sz�m�t�si hiba k�vetkezt�ben nem voltak k�pesek biztons�gosan megbirk�zni a c�legyenesre vezet� d�nt�tt kanyarban fell�p� er�kkel. Ha k�pet akarunk alkotni err�l a 4.5 g-r�l, �sszehasonl�t�sk�ppen �rdemes felid�zn�nk, hogy a spa-francorchamps-i Eau Rouge-ban is "csup�n" 3.1, a silverstone-i c�legyenes v�g�n tal�lhat� Copse-ban pedig 3.3 g-s terhel�s �ri a versenyz�ket �s aut�ikat. A jelenlegi versenynapt�rban az isztambuli 8-as mellett a Jap�n Nagyd�jnak otthont ad� Fuji egyik kanyarja, a 100 R az egyetlen, ahol szint�n 4.5 g k�r�li az oldalgyorsul�s. Az is egy hossz� kanyar, ez�rt �rdekes lesz l�tni, hogy a Bridgestone mihez kezd vele - k�l�n�sen, hogy a szabv�nygumijaik specifik�ci�j�t az id�ny k�zben elvileg m�r nem v�ltoztathatj�k meg.

�gy t�nik, a Bridgestone aggodalmai Isztambulban az�rt korl�toz�dtak a McLarenre, mert az MP4-22 aerodinamikailag hat�kony orr-r�sze kiv�telesen nagy leszor�t� er�t �ll�t el�, ami a gyors kanyarokban alaposan meggy�tri a gumikat. Maga az ist�ll� legal�bbis ezt a magyar�zatot adta a t�rt�ntekre. Amikor meg�rkeztek T�r�korsz�gba, a McLarenn�l m�r el�re tiszt�ban voltak vele, hogy a Bridgestone tan�cs�ra, a gumik oldalfal�nak al�gy�r�d�s�t megakad�lyozand�, a szok�sosn�l nagyobb ker�knyom�st, illetve a jap�n m�rn�k�k �ltal javasolt ker�kd�l�st kell majd haszn�lniuk. A szombat reggeli szabadedz�s el�tt azt�n m�g tov�bb n�velt�k a nyom�st, s noha a Bridgestone �gy egy 20/18/20 k�r�s etapokb�l �ll� boxstrat�gi�t m�r biztons�gosnak �rzett volna, a McLarenn�l m�gis ink�bb a h�rom ki�ll�s mellett d�nt�ttek.

M�rmint Hamilton eset�ben. Kovalainenn�l, aki az els� gumikkal n�mileg k�m�letesebben b�n� be�ll�t�sokat kedvel, megkock�ztatt�k a k�t ki�ll�st, a probl�ma azonban v�g�l ironikus m�don r� is kihatott: miut�n a Kimi R�ikk�nennel t�rt�nt koccan�s k�vetkezm�nyek�nt bal h�ts� defektet kapott, ez�rt m�r a 2. k�rben kereket kellett cser�lnie, norm�lis k�r�lm�nyek k�z�tt �t�ll�tott�k volna egyki�ll�sos taktik�ra. Martin Whitmarsh ut�lag elismerte, hogy ezt az�rt nem mert�k megtenni, mert a gumikkal kapcsolatos helyzetre val� tekintettel maximum 20-21 k�r�s etapokat tartottak biztons�gosnak (Kovalainen aut�j�ba az�rt gyorsan pump�ltak egy kis extra �zemanyagot, �s v�g�l 24/24/8 k�r�s eloszt�sban teljes�tette a versenyt�v marad�k�t). Ezzel Heikki sorsa is megpecs�tel�d�tt.

�s akkor k�vetkezzen v�gre az egymilli� doll�ros k�rd�s: vajon igaza volt Whitmarsh-nak abban, hogy 1) Hamilton, ha nem k�nyszer�l h�rom ker�kcser�re, er�b�l legy�zhette volna mindk�t Ferrarit, �s 2) Kovalainen, ha a rajtn�l nem koccan R�ikk�nennel, ugyancsak megnyerhette volna a versenyt? Akinek az im�nti mondatban t�l sok a "ha", az gondoljon arra, hogy ugyanezeket a k�rd�seket egy verb�lis husz�rv�g�ssal �gy is fel lehet tenni: igaz-e, hogy a McLaren a nyers temp�t n�zve utol�rte a Ferrarit?

Hamilton esete az egy�rtelm�bb. Lewis a Q3-ban annak ellen�re csup�n 13 ezredm�sodperccel verte meg Kimit, hogy 5 k�rrel t�bb benzin volt az aut�j�ban; ha teh�t k�tki�ll�sos taktik�t v�laszt, ami �rtelemszer�en magasabb �zemanyagszintet is jelent, az elm�leti sz�m�t�sok alapj�n biztosan veres�get szenved Kimit�l az id�m�r� d�nt�j�ben (Hamilton ugyan saj�t �s a McLaren bevall�sa szerint is elrontotta a m�rt k�r�t, de ugyanezt �ll�totta mag�r�l R�ikk�nen is). Robert Kubic�t ugyanakkor b� 4 tizedm�sodperccel el�zte meg, �t teh�t alighanem a k�t ki�ll�shoz sz�ks�ges 3-5 k�rrel magasabb �zemanyagszint mellett is kord�ban tudta volna tartani. Mindez azt jelenti, hogy Hamiltonnak, amennyiben ragaszkodik a hagyom�nyos, k�tstopos taktik�hoz, val�sz�n�leg nem a 3., hanem a 4. rajtkock�b�l kell indulnia, amely a p�lya poros oldal�n van, s ahonnan a Ferrarik hagyom�nyosan er�s startjainak k�sz�nhet�en egy�bk�nt is teljesen m�s lett volna a le�nyz� fekv�se. Ebben az esetben ism�t a m�r eml�tett, "k�s�bbi ker�kcsere = jobb helyez�s" k�plet �rv�nyes�lt volna, ami - ismerve R�ikk�nen tradicion�lisan hossz� nyit�etapjait - akkor sem lett volna k�l�n�sebben kecsegtet� a McLaren sz�m�ra, ha Lewis �ppens�ggel Kimi sark�ban tud maradni.

Itt �rdemes tenni egy r�vid kit�r�t. Mivel Whitmarsh azt �ll�totta, a McLaren sz�m�t�sai szerint a h�romki�ll�sos taktika a teljes versenyt�von nagyj�b�l 5 m�sodperccel volt lassabb a k�tki�ll�sosn�l, �s Hamilton v�g�l mind�ssze 3.779 m�sodperccel a gy�ztes Felipe Massa m�g�tt �rt c�lba, k�zenfekv� a k�vetkeztet�s: k�t ker�kcser�vel Lewis nyerhetett volna. Na, ez az a gondolatmenet, amit soha nem szabad k�vetni - nem csup�n a taktik�k fent ecsetelt, rajtpoz�ci�kra gyakorolt hat�sa miatt, hanem az�rt sem, mert az �len halad� versenyz� a ki�ll�sok utols� fordul�j�nak lez�rult�val m�r csak biztons�gos el�ny�nek megtart�s�ra t�rekszik, s �gy a v�gs� id�k�l�nbs�gek nem re�lisak. A lemarad�s-grafikonb�l t�k�letesen l�tszik, hogy Massa ez�ttal is �rizte az 5-6 m�sodperces t�vols�got, miel�tt az utols� k�rben szok�s szerint v�gleg visszavette a temp�t, �s k�zelebb engedte mag�hoz Hamiltont. Nincs ebben semmi meglep�: ford�tott esetben Lewis is ugyanezt tette volna.

Mivel a verseny sor�n az aut�ja j�form�n v�gig k�nnyebb volt, �s a Q3-ban is hib�zott, Hamilton k�ridejeit neh�z pontosan �sszehasonl�tani a Ferrarik�val. Mind�ssze annyi l�tszik biztosan, hogy az utols� 13 k�rben, amikor egyforma �zemanyagszinttel haladtak, Kimi gyorsabb volt a kem�ny gumikon, mint Lewis a k�zepeseken - de ez ism�t csak nem jelent semmit, hiszen mindk�t csapat (vagy legal�bbis a McLaren) sz�m�ra ez volt a kedvez�tlenebb kever�k. A rajtpoz�ci�kkal kapcsolatos, fenti �rvel�s f�ny�ben mindenesetre azt gondolom, hogy ha marad a k�t ki�ll�sn�l, Hamilton m�g R�ikk�nent sem tudta volna megel�zni, Mass�t pedig v�gk�pp nem - a jelenlegi er�viszonyok mellett az is brav�rnak sz�m�tott a r�sz�r�l, hogy be tudott f�rk�zni a k�t Ferrari k�z�.

Ugyancsak �rdekes k�rd�s, hogy vajon Felip�nek nem illett-e volna tov�bb feltartania Lewis-t, amivel esetleg megakad�lyozhatta volna, hogy Kimi elvesz�tse a 2. helyet. A sz�mok azt mutatj�k, hogy ha Lewis a m�sodik boxki�ll�sa el�tt tov�bbi 2 m�sodpercet vesz�t, a tankol�s�t k�vet�en m�r nem a 3. helyre, hanem a 4-edikre, k�zvetlen�l Kubica BMW-je m�g� t�r vissza a p�ly�ra. Mivel ekkort�jt k�r�nk�nt durv�n egy m�sodperccel volt gyorsabb Mass�n�l, �gy t�nik, ehhez az is el�g lett volna, hogy Felipe m�g 2 k�r�n �t maga m�g�tt tudja tartani �t. Ez azonban kiss� m�lt�nytalan elv�r�s Mass�val szemben, aki - tudva, hogy Hamiltonnak h�rom ker�kcser�je lesz - nem akart a kellet�n�l t�bbet kock�ztatni a v�dekez�s sor�n, r�ad�sul Kimi sz�m�ra az sem garant�lta volna automatikusan a 2. helyet, ha Lewis t�rt�netesen beszorul Robert m�g�. A sz�m�t�sok itt m�r t�ls�gosan elnagyoltt� v�lnak, �s t�l sok benn�nk a "ha", semhogy ak�r a minim�lis elv�rhat� m�rt�kben pontosak legyenek. Mindenesetre a McLaren szempontj�b�l legrosszabb forgat�k�nyv szerint - amennyiben feltessz�k, hogy a p�ly�n nem tudja megel�zni Robertet - Lewis a 40. k�rben 2.2 helyett �gy 7 m�sodperccel lett volna Kimi m�g�tt. Tekintve, hogy ekkorra mindkettej�knek egy-egy ki�ll�sa maradt, �s k�zel azonos volt az �zemanyagszintj�k (s�t, Lewis 2 k�rrel t�bb benzint cipelt), valamint a temp�juk is, Hamilton egy ilyen tetemes h�tr�nyt m�r val�sz�n�leg nem tudott volna ledolgozni. Ez azonban hangs�lyozottan a legrosszabb, �s er�sen hipotetikus forgat�k�nyv.

�s hogy mi a helyzet Kovalainennel, aki a McLaren szerint csal�dott volt, mert �gy �rezte, a rajtn�l a gy�zelmi es�lyeit vesztette el? Heikki sz�m�ra val�s�gos k�lv�ri�nak bizonyult a T�r�k Nagyd�j: a 14. k�rben utol�rte Sebastien Vettelt, akit 3 k�rrel k�s�bb megel�z�tt, de ezut�n a 25. k�rig be volt ragadva Nelsinho Piquet m�g�. V�g�l �t is kiker�lte, �m r�gt�n ezut�n ki kellett mennie a boxba, ahonnan 12 m�sodperccel Jarno Trullit k�vetve t�rt vissza a p�ly�ra. Ekkor tiszta lett volna el�tte a leveg�, csakhogy pechj�re a k�s�bb tankol� Piquet ism�t el�je ker�lt, majd Timo Glock is az orra el� �rkezett meg a boxb�l. Sebaj: megel�zte Glockot, de az �r�me ism�t korainak bizonyult, ez�ttal ugyanis Jenson Button jelent meg a l�t�ter�ben. Miut�n legy�rte a Hond�t, megint a r�gi ismer�s Piquet Renault-j�nak h�ts� sz�rny�t b�mulhatta 9 k�r�n �t. Piquet ki�ll�sa ut�n pedig meg kellett el�znie David Coulthardot �s Nico Rosberget, miel�tt sort ker�tett utols� tankol�s�ra, amelyet k�vet�en �jfent Glock �s Button m�g�tt s�nyl�d�tt. V�gigzongor�zni is f�raszt�, Heikki sz�m�ra azonban olyannak t�nhetett az eg�sz, ak�r egy r�m�lom: mintha valamilyen fels�bb hatalom passzi�b�l azzal sz�rakozott volna, hogy mindig, mindenkit az �tj�ba k�ldj�n. F�jdalmasan �rz�kletes p�ld�ja volt ez annak, hogy a k�z�pmez�nyben m�g egy McLaren-szint� aut�val is mennyire neh�z el�rejutni, ha a boxki�ll�sok nincsenek kell�en az ellenfelek�hez igaz�tva.

A l�nyeg a l�nyeg, Kovalainennek mind�sszesen 14 tiszta k�re volt: a 3-13., valamint a 27-29., �m ezekben egy�ltal�n nem aut�zott meggy�z� lend�lettel. Lehet, hogy elkedvetlenedett a rajtn�l, de t�ny, hogy a 13. k�rig ijeszt�en szesz�lyes, 1:28.083 �s 1:29.936-os k�rid�ket produk�lt, mik�zben Massa �s Hamilton 1:27.3-as illetve 1:27.4-es �tlagokat futott (�s a n�la mind�ssze 3 k�rrel kevesebb benzint cipel� R�ikk�nen is 1:27.5-�set). Ennek t�kr�ben kiss� vadnak t�nik az a felt�telez�s, hogy Heikki k�pes lett volna a gy�zelemre. Nem tudjuk, Kovalainen eredetileg pontosan mennyi benzinnel v�gott neki a versenynek, �n azonban 20 k�rre tippelek, mert Whitmarsh azt �ll�totta, t�bb benzin volt az aut�j�ban, mint Mass��ban (19), R�ikk�nen�r�l (21) viszont m�r nem tett eml�t�st. Ha val�ban �gy t�rt�nt, Heikki a Q3-ban 4 k�rrel magasabb �zemanyagszinttel gy�zte le Lewis-t, ami az�rt elismer�sre m�lt� teljes�tm�ny.

Massa, Raikk�nen, Hamilton �s Kovalainen k�rid�-grafikonja (nagy�that�). Megfigyelhet�, hogy Kovalainen temp�ja v�gig mennyire szesz�lyes volt, �s a Ferrarik a m�sodik etapjuk v�g�n, a k�zepes gumikon lassultak. ALUL: A n�gy pil�ta k�rid�-eloszl�sa. Hab�r a leggyorsabb k�rt Raikk�nen futotta, l�tszik, hogy k�nnyebb aut�j�val Hamilton egyenletesebb lend�lettel aut�zott.

Mi ebb�l a tanuls�g? Az, hogy r�men�s - azaz r�vid nyit�etapos, s�t, alkalmasint h�romki�ll�sos - boxtaktik�val igenis zavarba lehet hozni a Ferrarit. A Renault m�r r�j�tt erre (l�sd Barcelon�t), de ha az isztambuli eset nem nyitotta fel a hagyom�nyosan konzervat�v McLaren szem�t, akkor semmi sem fogja. Az embernek n�ha olyan �rz�se van, mintha a McLarenn�l egyszer�en lej�tszan�k a szimul�ci�t a sz�m�t�g�p�k�n, azt�n automatikusan kiv�lasztan�k az elm�letileg optim�lis boxstrat�gi�t - vagyis azt, amelyikkel, ha egyed�l lenn�nek a p�ly�n, a legr�videbb id� alatt teljes�ten�k a versenyt�vot. A baj csak az, hogy nem egyed�l vannak - de �ppen ezt kellene kihaszn�lniuk, mert semmi nem bor�thatja fel olyan k�nnyed�n a pap�rform�t, mint az el�re kalkul�lhatatlan forgalmi helyzet. Ha a Ferrarit, m�g ha k�nnyebb aut�val is, a m�sodik rajtsorba k�nyszer�tik, ott m�ris t�bb lesz a kock�zat; sim�n megeshet, hogy R�ikk�nen vagy Massa az els� etapra beragad valaki m�g�, �s nem tud �lni az elm�leti sebess�gf�l�ny�vel, ami nyert helyzetet teremt a McLaren sz�m�ra. Kicsit mulats�gos, hogy mik�zben Whitmarsh tov�bbra is k�nyszerb�l v�lasztott, "szub-optim�lis" strat�gi�t emleget, a Ferrarin�l felismert�k ezt; a csapatf�n�k Stefano Domenicali a verseny ut�n azt mondta, "ma egy �j ir�nyt jel�ltek ki, amely mer�ben m�s, mint az eddigiek: a McLaren, hogy t�madni tudjon minket, teljesen megv�ltoztatta a verseny �s az id�m�r� filoz�fi�j�t, k�l�n�sen Lewis eset�ben. Szerintem ennek nagy jelent�s�ge van."

Ha minden csapat ragaszkodik az elm�letileg optim�lis strat�gi�hoz, egyszer�en az aut�k nyers temp�ja fog �rv�nyes�lni, �s a v�letlen t�nyez�k hat�sa a minim�lisra cs�kken. A jelenlegi helyzetben ez az, amit�l a McLarennek (�s persze a Ferrari �sszes t�bbi ellenfel�nek) mindenk�ppen �vakodnia kell.

Persze t�ny, hogy a t�bb ki�ll�s nagyobb kock�zatot is jelent (minden ker�kcsere �s tankol�s mag�ban hordozza a hiba lehet�s�g�t), �s s�lyosabb terhet r� a versenyz�re is, akinek ilyenkor sprintek sorozat�t kell teljes�tenie, az alacsony �zemanyagszint miatt l�nyeg�ben edz�stemp�ban. Mivel ez a strat�gia arra �p�l, hogy a kev�s benzint kihaszn�lva ki kell aut�zni a plusz ki�ll�sokat, rontani egy�ltal�n nem szabad - ami rendk�v�li koncentr�ci�t ig�nyel, egy ilyen feladatot nem k�pes b�rki megoldani. �s Lewis - noha nem gy�zte le vele a Ferrarikat, mint Michael Schumacher az 1998-as Magyar Nagyd�jon az akkor uralkod� McLareneket - bebizony�totta, hogy k�pes r�; nem v�letlen, hogy a verseny 56 tiszta k�r�b�l 30-ban � volt a leggyorsabb. A vil�g�rt sem szeretn�m azt a l�tszatot kelteni, mintha okosabbnak akarn�k t�nni a n�luk, m�gsem hagy nyugton a gondolat, hogy a McLarennek m�r csak az�rt is �rdemes lenne sz�nd�kosan megj�tszania egy ilyen strat�gi�t, mert van kire �p�tenie. Nem kell �tesni�k a l� t�loldal�ra, �s bev�llalniuk egy arc�tlanul virtuskod� n�gyki�ll�sos taktik�t, a'la Ferrari/Schumacher, Magny-Cours 2004, de ha nem l�pnek, el�bb-ut�bb alighanem a BMW fogja �ket t�madni valami ilyesmivel, �s akkor �ld�z�b�l �ld�z�tt� v�lnak.

Hab�r a Ferrari v�g�l csak beh�zta a T�r�k Nagyd�jat, r�juk sem mondhatjuk, hogy megk�nny�tett�k volna a saj�t helyzet�ket. Bizonyos szempontb�l meglep�, hogy Massa a tavalyihoz hasonl�an ism�t talpra �llt a gyenge id�nykezdet ut�n (ez tagadhatatlanul komoly lelkier�t ig�nyel), �s tov�bbra is ilyen kem�ny ellen�ll�st tan�s�t R�ikk�nennel szemben. M�sfel�l viszont �rdemes belegondolni, hogy egy k�l�n�s v�letlennek k�sz�nhet�en most �ppen az a h�rom p�lya k�vetkezett egym�s ut�n - Bahrein, Barcelona �s Isztambul -, ahol egy �vvel ezel�tt a h�rom gy�zelm�t aratta, s ebb�l ez�ttal csak kett�n tudott nyerni. Ebben az �rtelemben a matematikailag lehets�ges 30-b�l begy�jt�tt 28 pontja ellen�re is alulteljes�tett �nmag�hoz k�pest; ez nem k�t�zk�d�s, m�gis �rdekes lesz l�tni, hogy a t�bbi p�ly�n is ennyire er�s marad-e.

Mik�zben a McLarent komfortz�n�j�nak v�g�l gy�m�lcs�z� elhagy�s�ra k�nyszer�tett�k a k�r�lm�nyek, Isztambulban kider�lt, hogy olykor a Ferrari is hajlamos n�mileg fafej�en ragaszkodni a j�l bev�lt m�dszereihez. Igen, a gumiv�laszt�sra gondolok.

Tavaly az Istanbul Park volt az egyik olyan p�lya, ahol a Ferrari a vet�lyt�rsaival ellent�tben k�pes volt a h�romb�l k�t etapban is a l�gyabb (azaz k�zepes kever�k�) gumikat haszn�lni. Most m�r p�nteken l�tszott, hogy ez id�n nem felt�tlen�l lesz �gy - Massa az aznapi szabadedz�seken sz�pen elboldogult vel�k, R�ikk�nen viszont k�nyelmesebben �rezte mag�t a kem�nyebb Bridgestone-okon -, a Ferrari azonban a kor�bban megszokottn�l jelent�sen (�gy 20 fokkal) alacsonyabb aszfalth�m�rs�klet dac�ra ragaszkodott hozz�, hogy a gumiv�laszt�shoz figyelembe vegye az el�z� �vek sor�n gy�jt�tt adatait is. �rdekes r�szlet, hogy nem minden csapat tett �gy; �gy t�nik, nekik volt igazuk. Ugyan a Bridgestone m�r p�nteken elismerte, hogy a hideg miatt a k�zepes �s a kem�ny specifik�ci� helyett a l�gyat �s a k�zepeset kellett volna Isztambulba vinnie, elk�pzelhet�, hogy ez az �n�storoz�s elhamarkodott volt, hiszen a verseny napj�n a csapatok z�me m�giscsak a kem�ny kever�ket r�szes�tette el�nyben.

Ennek legink�bb az volt az oka, hogy a p�lya �llapota a v�rtn�l lassabban javult, amiben alighanem a p�ntek d�lel�tti szabadedz�st megel�z�, abszurd fellocsol�snak, valamint az aszfaltot p�ntekr�l vas�rnapra virrad�ra el�ztat� es�nek is jutott n�mi szerep. Amikor Hamilton a Q3-ban teljes�tett utols� m�rt k�r�re a kem�ny Bridgestone-okat v�lasztotta, sok�ig azt hitte, hib�t k�vetett el, a McLaren sz�m�t�sai azonban m�r a verseny reggel�re igazolt�k, hogy val�j�ban helyesen d�nt�tt.

Legk�s�bb a futam els� etapja k�zben a Ferrarinak is leeshetett volna a tantusz, hogy a kem�ny kever�k a nyer�. Mint kider�lt, fontol�ra is vett�k, hogy a boxki�ll�sukn�l mind Massa, mind R�ikk�nen eset�ben �tv�ltanak arra, de megzavarta �ket, hogy Kimi a tankol�sa el�tti utols� teljes k�rben (a 20-adikban), a haszn�lt k�zepes gumikon kir�v�an j� k�rt futott, amely v�g�l a verseny leggyorsabb k�r�nek is bizonyult. (Ekkor Felip�nek persze k�s� b�nat volt: � m�r egy k�rrel kor�bban kereket cser�lt.) A bajt tet�zte, hogy a m�sodik garnit�ra gumij�val valami�rt a Ferrari mindk�t versenyz�je el�gedetlen volt; Massa �tlagosan 4, R�ikk�nen pedig 1 tizedet lassult az el�z� etapj�hoz k�pest, holott �ltal�ban �ppen a futam k�zep�n szoktak a leggyorsabbak lenni. �s, ami m�g �rulkod�bb, a m�sodik etapjuk v�g�n mindketten fokozatosan lassulni kezdtek, tan�s�tva, hogy azok a k�zepes kever�k� gumik m�gsem b�rj�k a gy�r�d�st.

A Ferrari Isztambulban meg�rizte az el�ny�t, de hogy pontosan mekkor�t, az a v�letlenek kegyes �sszej�tsz�sa folyt�n nem der�lt ki, �gy b�zhatunk benne, hogy a k�zdelem kezd szorosabb� v�lni. A k�vetkez� k�t p�ly�n - Monac�ban �s Montrealban - ink�bb a McLarennek kedvez a pap�rforma, legal�bbis, ha a tavalyi eredm�nyekb�l indulunk ki. A k�t �lcsapat tervez�si filoz�fi�ja azonban 2007 �ta k�zeledett egym�shoz az �r�k�s aerodinamika/mechanika k�t�lh�z�s ter�n, �s figyelemrem�lt�, hogy a McLaren id�n a barcelonai �s az isztambuli p�lya utols�, kanyarg�s szektor�ban is viszonylag gyeng�n muzsik�lt, holott ezekben tavaly m�g er�s volt. Ez fel�breszti a gyan�t, hogy esetleg Monac�ban (vagy Szingap�rban, amely ett�l az �vt�l kezdve a versenynapt�r legnagyobb leszor�t� er�t k�vetel� p�ly�ja lesz) sem sz�m�thatnak olyan dominanci�ra, mint amit egy �vvel ezel�tt tapasztaltunk t�l�k - pedig m�r igaz�n r�nk f�rne, hogy valaki megszak�tsa a Ferrari n�gy futam �ta tart� gy�zelmi sorozat�t.