A Formula-1 t�bb mint �tven esztendeje alatt a technika �ri�si fejl�d�sen ment kereszt�l, a szab�lyok is gy�keresen megv�ltoztak. M�g eleinte a l�tv�nyoss�gra, �s teljes�tm�ny n�vel�s�re fektett�k a hangs�lyt, az elm�lt �vtizedekben a biztons�g foglalja el a „pole poz�ci�t“.  Ha sz�ks�ges a teljes�tm�ny rov�s�ra. A 2006-os �vadt�l visszat�rtek a nyolchengeres er�forr�sok a Formula-1-be.

P�lya �s p�lya�r�k

A Formula-1 els� �vtized�ben gyakoriak voltak a tragikus kimenetel� balesetek, amelyek r�szben a p�ly�k alacsony biztons�gi sz�nvonal�ra vezethet�ek vissza. Az �tvenes �vek videofelv�telein l�that�, hogy a n�z�k k�z�l t�bben az aszfaltcs�k ment�n sorakoztak fel illetve, ahogy egy h�lgy a p�lya sz�l�r�l, a f�ben hasalva k�s�ri figyelemmel egy futam esem�nyeit. Ez manaps�g elk�pzelhetetlen. Az els� komolyabb szankci�ig t�bb olyan baleset t�rt�nt, amelynek �ldozatai n�z�k voltak.

Az 1953-as Argentin Nagyd�jon t�bb n�z�t hal�ra g�zoltak, 1955-ben Le Mansban k�zel sz�zan vesztett�k �let�ket, amikor Pierre Levegh aut�ja a zs�folt n�z�t�rre zuhant. A sport t�rt�net�nek legnagyobb katasztr�f�ja felh�vta a figyelmet arra, hogy l�pni�k kell. A Nemzetk�zi Automobil Sz�vets�g (FIA) a hatvanas �vek elej�n v�llalta a p�ly�k karbantart�s�t, konkr�t el��r�sok azonban csak 1970-ben sz�lettek, amikor meghat�rozt�k, hogy a p�ly�t dupla szalagkorl�ttal kell elv�lasztani a k�z�ns�gt�l. El��rt�k, hogy a n�z�knek legal�bb h�rom m�terrel a korl�t m�g�tt kell tart�zkodniuk, �s boxutc�t is fallal, illetve korl�ttal v�lasztott�k el a versenyp�ly�t�l. 1972-ben szab�lyk�nyvet hoztak l�tre, ahol m�r sz�ba ker�lt a szabv�nykorl�t alkalmaz�sa is. Betiltott�k a szalmakupacok haszn�lat�t is, mivel azok igen t�zvesz�lyesek voltak.

1963-ban m�r haszn�lt�k a ma is �rv�nyben l�v� z�szl�jelz�seket, amellyel a p�lya�r�k kommunik�ltak a versenyz�kkel.

A vesz�ly tov�bbra is jelen volt minden m�teren, �m a legnagyobb ellenf�lnek m�gis a t�z bizonyult, holott m�r 1973-ban el��rt�k, hogy minden helysz�nen rendelkez�se kell �llnia t�zolt� k�sz�l�keknek, a tapasztalatlans�gon azonban a szab�lyok sem tudtak v�ltoztatni. Zandvoortban a fiatal �s tehets�ges Roger Williamson felborult aut�j�val, a p�lya�r�k a robban�st�l tartva nem siettek a seg�t�s�gre. David Purley szemtan�ja volt a belesetnek, azonnal meg�llt, majd k�ts�gbeesetten pr�b�lta visszaford�tani a tetej�re fordult aut�t, mindhi�ba. K�s�bb m�r csak a pil�ta elszenesedett holttest�t tudt�k kiemelni az aut� roncsaib�l. Hab�r a t�zolt�-k�sz�l�k m�r a helysz�nen volt, a p�lya�r�k gyakorlatlans�ga miatt ez sem jelentett teljes v�delmet a t�zhal�lt�l, emiatt a „marshalloknak” egyre gyakrabban kellett szigor� kik�pz�sen r�szt venni�k.

A p�lya�r�k rutintalans�g�t az 1977-es D�l-Afrikai trag�dia is igazolja. Renzo Zorzi a p�lya bal oldal�ra parkolta le aut�j�t, miut�n abb�l a benzinvezet�k leszakad�s�t k�vet�en l�ngok csaptak fel. Az egyik p�lya�r (Jansen van Vuuren) egy t�zolt� k�sz�l�kkel a seg�ts�g�re sietett, �s keresztbe �tszaladt a p�ly�n, Tom Pryce �ppen akkor �rkezett meg a c�legyenesbe 270 kilom�teres �r�nk�nti sebess�ggel. Az �tk�z�s elker�lhetetlen volt. A p�lya�r azonnal �let�t vesztette, a t�zolt� k�sz�l�k eltal�lta Pryce-t, ami a hal�l�t okozta. Mire az aut� Jaques Laffite aut�j�nak �tk�zve meg�llt, a pil�ta m�r halott volt. Laffite k�nyebb s�r�l�sekkel �szta meg a katasztr�f�t.

A r�sztvev�k sz�m�nak korl�toz�s�ra a CSI �s a konstrukt�r�k 1974-ben meg�llapod�st k�t�ttek, amelynek �rtelm�ben legfeljebb huszon�t versenyz� �llhatott rajthoz egy-egy futam sor�n. Egyed�l a Belga Nagyd�jon tettek kiv�telt, ahol harmincegy pil�ta m�rhette �ssze tud�s�t.  A pil�t�k sorsz�mot kaptak, s biztons�gi okokb�l egy sorb�l csak k�t aut� v�ghatott neki a megm�rettet�snek. Az aut�k k�z�tt 12 m�teres volt a t�vols�g. Egy �vvel k�s�bb m�r k�telez�v� tett�k az orvosi ell�t�st is a p�ly�n, orvosi centrumokat l�tes�tettek, ment�si gyakorlatokat v�geztettek a felel�s�kkel.

Az 1974-es esztend�ben h�sz csapat, illetve �tvenhat pil�ta �llt rajthoz a Formula-1-es versenyeken, m�g sz�mos �j pil�ta nem tudott megfelelni az id�m�r� edz�s k�vetelm�nyeinek.

1978-ban 14 m�terre n�velt�k a t�vols�got a rajtr�cson az aut�k k�z�tt, a rajt m�g �gy is a futam egyik legvesz�lyesebb pillanata volt. Az 1978-as Olasz Nagyd�j emberi mulaszt�sb�l szint�n r�m�lomm� v�lt. Gianni Restelli m�r a megm�rettet�s elej�n egy hatalmas hib�t k�vetett el, aki annak ellen�re ind�totta �tj�ra a futamot, hogy egyesek m�g nem sorakoztak fel a rajtr�cson. A nagy z�rzavarban James Hunt �s Ronnie Peterson �ssze�tk�ztek, aminek k�vetkezt�ben a Lotus a szalagkorl�tnak �tk�z�tt, majd a sziv�rg� �zemanyag l�ngra lobbant. A sv�d pil�ta l�bt�r�st �s �g�si s�r�l�seket szenvedett, majd az �jszaka folyam�n emb�li�t kapott, �s m�r nem tudt�k megmenteni az �let�t. 1979-ben egys�gess� v�lt a rajtjel, �s hogy elker�lj�k a Monz�hoz hasonl� s�lyos baleseteket, 1980-ban egy k�s�r�kocsi vezette fel az els� k�rt.

A nyolcvanas �vekben m�r az FIA nevezte ki a versenyb�r�kat, �s minden helysz�nen k�szenl�tben kellett �llnia helikopternek is a gyors ment�s �rdek�ben. Az aut�k k�z�tti t�vols�g 16 m�ter volt a rajtr�cson. A p�lya�r�knek is szigor� kik�pz�sben kellett r�szt venni�k.

1992-ben m�r k�szenl�tben kellett �llnia a biztons�gi aut�nak, ami baleset eset�n maga m�g� gy�jti az aut�kat, a romok eltakar�t�s�ig. Egy esztend�vel k�s�bb 80 kilom�teres �r�nk�nti sebess�gre cs�kkentett�k a boxutc�ban megengedett sebess�get.

1996-ban m�r �lland� orvosi szem�lyzet minden helysz�nen, meg�jult a rajtproced�ra. Helysz�nenk�nt kett�re cs�kkentett�k a vesz�lyes kanyarok sz�m�t. Az �tlet, hogy minden Formula-1-es futamon ugyanaz az ember vezesse az orvosi aut�t, Innes Ireland-t�l sz�rmazik, aki m�r 1979 febru�rj�ban egy r�vid v�zlatot ny�jtott �t Sid Watkins professzor �rnak, a Formula-1 elismert orvos�nak.  Ebben felv�zolta annak az el�nyeit, hogy egy megfelel�en kik�pzett ember, aki tudja, hogy az egyes helyzetekben mi a teend�, �llna minden h�tv�g�n k�szenl�tben �s nem kellene k�thetene mindig �j embereket betan�tani, az esetleges nyelvi neh�zs�gekr�l nem is besz�lve.  Sid Watkins megmutatta ezen iratot Bernie Ecclestone-nak, aki szint�n j�nak tal�lta az �tlet, azonban a megval�s�t�ssal m�g v�rni szeretett volna. Emiatt az �vek sor�n sokf�le aut�val kellett Watkins professzornak a balesetek helysz�n�re igyekezni, �s n�ha ezek a bevet�sek sem voltak vesz�lytelenek.

Az 1997-ben Max Mosley �ltal alap�tott Forma One Safety Group tagjai Mosley-n k�v�l Sid Profesor Watkins, Jean Todt, Bernie Ecclestone, Damon Hill, Jacques Villeneuve, Mika Salo �s Charlie Whiting voltak. A nyolc f�s t�rsas�g Silvetsone-ban �lt �ssze, hogy arr�l d�ntsenek, ki legyen az orvosi aut� �lland� pil�t�ja. A v�laszt�s Oliver Gavierre esett, aki eg�szen az 1999-es esztend�ig teljes�tette k�teless�g�t. 1997 j�lius�ban Ecclestone �s Paddy McNalls a Mercedes-szel meg�llapod�st k�t�tt a pontos el��r�soknak megfelel� biztons�gi aut� sz�ll�t�s�r�l. Az�ta eltelt n�h�ny esztend�, �s Mercedes-hez az�ta is h� maradt az FIA.

A szigor� �vint�zked�sek, �s a megn�velt biztons�g sem jelent teljes garanci�t, ahogyan azt az �j �ra tragikus esem�nyei is mutatj�k. 2000-ben Pedro de la Rosa Monz�ban s�lyos balesetet szenvedett az Arrows vol�nj�n�l. A spanyol pil�ta s�rtetlen�l sz�llt ki a roncsb�l, a baleset egy p�lya�r �let�t k�vetelte. A biztons�ggal kapcsolatos k�rd�sek 2001-ben ism�t el�t�rbe ker�ltek, miut�n az �vad els� futam�n Melbourneben Jacques Villeneuve �s Ralf Schumacher �tk�z�s�t k�vet�en egy �jabb marshall vesztette �let�t.

Az �j �vezredben m�r sokkal szigor�bb felt�teknek kell megfelelnie a versenyp�ly�knak. A vesz�lyes helysz�neket �t�p�tett�k, egyes orsz�gokban �jakat hoztak l�tre. K�l�n�s tekintettel a buk�terekre.

Az FIA szab�lyzata �rtelm�ben a p�lyacs�k vesz�lyes szakaszain f�gg�leges korl�tot kell �p�teni, amely egy esetleges karambol sor�n elnyeli az �tk�z�si energi�t. Amennyiben a v�rhat� becsap�d�si sz�g meghaladja a harminc fokot gumifalat kell elhelyezni a versenyz�k testi �ps�g�nek meg�v�sa �rdek�ben.

A h�res p�lyatervez�, Hermann Tilke kih�v�st jelent�, �m biztons�gos felt�telekkel alkotta meg a j�v� �j versenyp�ly�it. „Egyes p�ly�k attraktivit�s�nak j�t tesz, ha n�z�bar�t elemekkel b�v�l. Nem szabad megfeledkezni a biztons�gtechnikai elemekr�l sem (nagy kifut�fel�letek, biztons�gi korl�tok, stb.), amelyek l�p�st tartanak a technika fejl�d�s�vel.” 

Olykor azonban a biztons�gi el��r�sok ellen�re is vesz�lybe ker�lnek a versenyz�k. N�h�nyszor el�fordult az elm�lt �vekben is, hogy egy-egy �r�lt rajong� verseny k�zben berohant a p�ly�ra. Ezzel nemcsak a saj�t �s a versenyz�k testi �ps�g�t vesz�lyezteti, hanem a verseny j�v�j�t is. Werner Aichinger, aki t�bb mint t�z esztend�n kereszt�l szolg�lt a N�met Nagyd�jon versenyigazgat�k�nt elmondta: „Hatalmas felel�ss�g nehezedik a v�llunkra, mert egyesek mindig megpr�b�lnak bejutni a p�ly�ra, ami nem csup�n komoly b�ntet�ssel j�r a rendez�knek, hanem �letvesz�lyes is.”

Aut�

Az 1954-es �vad kezdet�vel �letbe l�ptek a 2,5 literes szab�lyok a Formula-1-ben. A kor�bbi, 750 k�bcentim�teres, kompresszoros motorok haszn�lata is enged�lyezett volt, azonban ezt a lehet�s�get egyetlen csapat sem v�lasztotta. A vil�gbajnoks�g a Forma-2-es aut�kkal is �rdekes versenyeket eredm�nyezett, azonban az �j Formula-1 perspekt�v�i m�s elv�r�sokat �bresztettek. Az �j, technikai vonatkoz�s� m�dos�t�sok mellett m�r nem a legjobb n�gy, hanem a legjobb �t eredm�ny sz�m�tott a vil�gbajnoki �sszes�t�sbe.

1958-ban �j szab�lyokat l�ptettek �letbe, amelyek �rtelm�ben a versenyt�v maximum h�romsz�z kilom�ter lehetett, �s a megm�rettet�s id�tartama nem haladhatta meg a k�t �r�t. A csapatok kiz�r�lag 100-130-as okt�nsz�m� �zemanyagot haszn�lhattak, aminek k�vetkezt�ben cs�kkent a fogyaszt�s, �gy lehet�s�g�k ny�lott arra, hogy kevesebb benzinnel - �gy k�nnyebb �s ez�ltal gyorsabb aut�val - �lljanak rajthoz.

Az 1958-as esztend�ben bek�vetkezett tragikus baleseteket k�vet�en a felel�s�k bel�tt�k, hogy valamit tenni�k kell a pil�t�k biztons�ga �rdek�ben. A CSI 1958. okt�ber 29-�n ismertette az Formula-1-re vonatkoz� �j szab�lyokat. Az �j versenyg�peknek a szigor� biztons�gi el��r�soknak is meg kellett felelni�k. A brit csapatok vezet�inek tetsz�s�t nem nyerte el, mivel �ppen most vett�k �t az uralmat az aut�versenyz�sben az olasz konstrukt�r�kt�l. A Ferrari �s a Porsche hamar megbar�tkoztak a gondolattal, ugyanis �k a kor�bbi �vekb�l rendelkeztek a szab�lyoknak megfelel� aut�kkal. Az 1959-es esztend�ben a Charles �s John Cooper, Colin Chapman, valamint Leonard Lee �ltal �p�tett 2,5 literes motorok j�tszott�k a f�szerepet. A Ferrarik s�lya k�zel sz�z kilogrammal t�bb volt, mint a Cooper �s Lotus t�mege.

A Formula-1 t�rt�net�ben utolj�ra 1960-ban vettek r�szt orrmotoros aut�k a megm�rettet�seken. Ezt k�vet�en mind�ssze egyszer fordult el�, hogy egy ilyen g�pezet rajthoz �llt az aut�versenyz�s elit oszt�ly�ban. A Climax �s a BRM nyolchengeres motorjai csak az �vad v�g�n ker�ltek bevet�sre, �gy a Cooper �s a BRM mellett a Lotus versenyz�inek is a Climax n�gyhengeres motorj�val kellett be�rnie, amelynek teljes�tm�nye mind�ssze 150 l�er� volt. Ennek ok�n a Porsche alakulata bizakod� volt, mivel �k a Forma-2-ben m�r bizony�tott aut�ikkal vettek r�szt a megm�rettet�seken.

Nemcsak a teljes�tm�nyre, a biztons�gra is nagy gondot ford�tanak a hatvanas �vek elej�n. K�telez� teszik a buk�cs� �p�t�s�t, illetve meghat�rozz�k a biztons�gi �vek r�gz�t�si pontjait is.

Mivel az 1966-os �vadt�l �j, a h�romliteres szab�lyok l�ptek �letbe a Formula-1-ben, a csapatoknak a t�l sem jelentett pihen�t, kem�nyen dolgozniuk kellett, hogy meg tudjanak felelni a k�vetelm�nyeknek.

1968-ban m�r a h�trameneti kapcsol� is volt az aut�kon, javultak a ment�si lehet�s�gek, a buk�cs�nek pedig 5 centim�terrel a buk�sisak felett kellett lennie. A csapatok egyre gyakrabban �s a legk�l�nb�z�bb v�ltozatokban haszn�lt�k a terel�sz�rnyakat, amelyek t�bbsz�r leszakadtak az aut�r�l �s balesetet okoztak, ez�rt meghat�rozt�k az elemek r�gz�t�si m�dj�t.

1970-ben k�telez�v� tett�k a biztons�gi benzintank haszn�lat�t. K�t �vvel k�s�bb m�r csak az FIA �ltal j�v�hagyott, minimum 3 millim�teres magn�ziumlemezb�l k�sz�lt benzintankkal ell�tott aut�val lehetett rajthoz �llni. El��rt�k a pil�taf�lke minim�lis m�ret�t is, hogy a megn�velt �tk�z�si z�na cs�kkentse a s�r�l�s kock�zat�t.

Mivel az anyagf�rad�s gyakran vezetett s�lyos balesethez, 1973-ban megtiltott�k a kr�mozott felf�ggeszt�si elemek haszn�lat�t.

Az egyre gyakoribb s�lyos, hal�los �g�si s�r�l�ssel j�r� balesetek miatt - mint Tom Pryce trag�di�ja is - 1974-ben bevezett�k az �nz�r� benzintank haszn�lat�t. Az elk�vetkezend� �vekben tov�bb n�velt�k a m�szerfal (1976) �s a l�br�sz biztons�gi strukt�r�j�t (1977), megn�velt�k a pil�taf�lke ny�l�s�t, hat�konyabb t�zolt� berendez�ssel szerelt�k fel az aut�kat �s k�telez�v� tett�k a k�t visszapillant� t�k�r haszn�lat�t (1979).

Az �j, 1983-as hat�rozatok �rtelm�ben, k�telez�v� tett�k a 21 Wattos h�ts� vil�g�t�s haszn�lat�t, az aut�k fen�kr�sz�nek talajhoz viszony�tott magass�g�nak cs�kkent�s�t, �s betiltott�k az oldals� vezet�sz�rny haszn�lat�t, aminek k�vetkezt�ben a sz�v�hat�sok cs�kkentek; �gy a turb�felt�lt�k haszn�lata n�lk�l�zhetetlenn� v�lt.

1984-ben biztons�gi okokb�l �tmenetileg megtiltott�k a futam alatti tankol�st. Egy versenyaut� maximum 220 liter �zemanyaggal �llhatott rajthoz.

1985-ben az aut�kat front�lis t�r�stesztnek vett�k al�, 1988-ban m�r a buk�kabin �s a sisak tesztje is k�telez� volt.

1987-ben a Nemzetk�zi Automobil Sz�vets�g �gy gondolta, hogy a turb�motorok t�l nagy sebess�get eredm�nyeznek, �s a fejleszt�s�k is igen k�lts�ges, �gy az 1989-es �vadt�l sz�v�motorokat �rtak el�. Az �t�ll�sra a csapatoknak k�t �v �llt rendelkez�sre. Ennek eredm�nyek�nt a Cosworth DFV sz�v�-motorokat �p�tett; amit a Tyrrell, March, AGS valamint a Lotus csapatok haszn�ltak. A Honda a Lotus-szal k�z�s g�rd�ban folytatta r�szv�tel�t a vil�gbajnoki sorozatban. A Benetton Ford motorokat kapott. A McLaren-Honda MP 4/5 3,5 literes V10-es motorja Senna �s Prost vezet�i tud�s�val kombin�lva a Formula-1 t�rt�net�nek egyik legsikeresebb p�ros�t�sa volt. A Renault szint�n V10-es motorokat �p�tett, akik a Williams csapat motorsz�ll�t�jak�nt k�t gy�zelmet szereztek az 1989-es esztend�ben Thierry Boutsen r�v�n. Kezdet�t vette az �j, V10-es �ra.

A kilencvenes �vekben az FIA a gyorsan levehet� korm�ny haszn�lat�t is el��rta. A t�r�steszteket ekkor m�r 75 kilogrammos b�b�val v�gezt�k, �s az �vet is tesztelt�k. 1993-ban �jabb biztons�gi int�zked�seket hoztak, megn�velt�k a pil�ta m�g�tti �tk�z�si z�n�t, nagyobb m�ret� fejt�ml�t �rtak el� (400 cm²). K�telez� volt a 15 colos ker�k �s hagyom�nyos �zemanyag haszn�lata is.

Az 1994-es �vadot megel�z�en sokan egyetlen versenyz� gy�zelm�ben b�ztak. Sz�mos rajong� �s szak�rt� v�lem�nye osztozott abban, hogy Ayrton Senna da Silva vil�gbajnoki c�met szerez a Williams versenyist�ll� sz�neiben. A brazil versenyz� azonban mind�ssze h�rom futamon tudott rajthoz �llni, miel�tt � is a Formula-1 �ldozat�v� v�lt. A Formula-1 t�rt�net�nek egyik legeml�kezetesebb h�tv�g�j�n, az 1994-es San Marino Nagyd�j a p�nteki szabadedz�s�n Rubens Barrichello s�lyos balesetet szenvedett. Roland Ratzenberger Barrichello balesete ut�n azt nyilatkozta, hogy ez b�rkivel el�fordulhat, aki versenyezni indul. N�h�ny �r�val k�s�bb halott volt. Mindenki abban b�zott, hogy a brazil pil�ta balesete ut�n nagyobb baj nem s�jtja majd a Formula-1 vil�g�t, azonban a szombati edz�snap m�r trag�di�val �rt v�get. A fiatal �s tehets�ges Roland Ratzenberger 314 kilom�teres �r�nk�nti sebess�ggel a betonfalnak csap�dott, aminek k�vetkezt�ben �let�t vesztette. Senna a baleset helysz�n�re ment, �s vas�rnap d�lben �, Michael Schumacher �s Michele Alboreto �sszeh�vta a GPDA-t (Grand Prix Drivers Association), hogy �jabb biztons�gi int�zked�seket hozzanak. Az osztr�k pil�ta trag�di�ja sokkolta a pil�t�kat �s a k�z�ns�get is, azonban a munk�t folytatni kellett, �gy Ratzenberger csapatt�rsa, David Brabham ennek ellen�re rajthoz �llt a vas�rnapi megm�rettet�sen. A szombati trag�di�t k�vet�en Senna fontol�ra vette, hogy nem indul el a versenyen, azonban m�gis �gy hat�rozott, hogy r�szt vesz a Nagyd�jon.  A rajtn�l Pedro Lamy nem vette �szre, hogy JJ Letho aut�ja lefulladt, �s neki�tk�z�tt. A sz�trep�l� roncsok kilenc n�z�t sebes�tettek meg. A Safety Car vezette mez�nyt, am�g eltakar�tott�k a roncsokat a p�ly�r�l. Miut�n a biztons�gi aut� elhagyta a p�ly�t Senna �s Schumacher kezdtek elszakadni a mez�nyt�l. Senna Michael Schumacher el�tt aut�zott amikor a fed�lzeti kamer�b�l egy pillanatra l�tni lehetett, hogy a Benetton el�tt halad� aut� let�r a p�ly�r�l, majd f�kez�s n�lk�l a Tamburello kanyar kij�rat�n�l a biztons�gi falnak csap�dik. Eleinte azt hitt�k Hill volt az, de a sisak sz�n�b�l tudt�k, hogy Senna. Egy pillanatra l�tni lehetett ahogyan a s�rga sisak f�lrebillen. Sokan fell�legeztek, hogy Ayrton m�g �l, azonban mozogni m�r nem tudott. Voltak, akik m�r ekkor a legrosszabbra sz�m�tottak, �s ez csak fokoz�dott, amikor az elsz�ll�t�s ut�n v�rnyomok voltak a kavics�gyon.

N�h�ny �r�val k�s�bb hivatalosan nyilv�noss�gra hozt�k Ayrton Senna de Silva hal�l�t.

Neh�z h�napok k�vetkeztek a Formula-1-ben, amit nem k�nny�tett meg Karl Wendlinger Monte Carl�ban elszenvedett balesete is, aminek k�vetkezt�ben a pil�ta t�bb h�tig �let �s hal�l k�z�tt lebegett. Barcelon�ban Andrea Montermini t�l�lt egy s�lyos balesetet azzal az aut�val, amelyet Ratzenberger vezetett volna.

A Nemzetk�zi Automobil Sz�vets�g eln�ke, Max Mosley �jabb �s �jabb int�zked�seket vezetett be, amelyek a biztons�g n�veked�s�t szolg�lt�k.  A habanyagb�l k�sz�lt fejt�mla vastags�g�nak legal�bb 75 millim�ternek kellett lennie. �j szab�lyok ker�ltek bevezet�sre a l�gterel�re vonatkoz�an is, �s betiltott�k az elektronikus seg�deszk�z�ket. Az aut�kat szigor�bb oldals� t�r�stesztnek kellett al�vetni.

1995-ben m�r 3 literes motorral szerelt aut�val lehetett r�szt venni a bajnoks�gban, az �jabb el��r�sok azonban nemcsak a teljes�tm�nyre vonatkoztak. A l�br�sz hossz�t 33 sz�zal�kkal megn�velt�k a hat�konyabb energia elnyel�se �rdek�ben. K�telez� volt az automata �resj�rati kapcsol� be�p�t�se, de a szigor�bb t�r�stesztek �s a minim�lis fen�klemez magass�g meghat�roz�sa is a biztons�g n�vel�s�t szolg�lta. 1996-ban megjelent a fed�lzeti adatr�gz�t� is az aut�kon.

1997-ben a hajt�m�be energia-elnyel� rendszereket �p�tettek be,  a korm�nyt is sokkal szigor�bb t�r�stesztnek vett�k al�, felf�ggeszt�st �gy kellett megtervezni, hogy leszakad�sa eset�n se okozzon k�rt a versenyz�ben.

Az 1998-as �vadot megel�z�en a Nemzetk�zi Automobil Sz�vets�g �gy hat�rozott, hogy a Slick gumikat a bord�zott abroncsok v�ltj�k fel. A pil�taf�lke m�rt�t tov�bb n�velt�k, �s nagyobb visszapillant� t�kr�ket helyeztettek el az aut�kra. A t�r�steszteket tov�bb szigor�tott�k.

1999-t�l k�bellel kell r�gz�teni a kerekeket a karossz�ri�hoz, hogy egy esetleges baleset k�vetkezt�ben ne rep�lhessen el. A versenyz� �l�s�t komoly tesztnek vett�k al�, hogy a nagy temp�j� �tk�z�sekkor is megv�dj�k a sportol�kat.

A Nemzetk�zi Automobil Sz�vets�get gyakran b�r�lt�k szigor� �s sokak �ltal �rtelmetlennek v�lt el��r�sai miatt, azonban azt m�g a kritikusok is elismert�k, hogy Michael Schumacher 1999-es silverstonei balesete – amennyiben az n�h�ny esztend�vel kor�bban k�vetkezik be – a pil�ta �let�be is ker�lhetett volna.

A jubileumi �vad sor�n t�bb s�lyos baleset is t�rt�nt, amelyek szerencs�re nem v�gz�dtek trag�di�val. A sz�guld� cirkusz artist�i szerencs�snek mondhatt�k magukat, hogy egyetlen pil�tat�rsuk sem vesztette �let�t, m�g Amerik�ban t�bb hal�los �ldozattal j�rt a k�zdelem. A CART bajnoks�g k�t pil�t�j�t is elvesztette, a 24 esztend�s Greg Mooret �s a h�rom �vvel id�sebb Gonzalo Rodriguezt.

Sz�mos pil�ta ennek ellen�re el�gedetlen volt a Formula-1 renesz�nsz�val, ahol n�h�ny foknyi h�m�rs�klet k�l�nbs�g megv�ltoztathatja az aut� menettulajdons�gait. Az, hogy az elk�vetkezend� �tven esztend�ben mennyiben v�ltozik meg a Formula-1 vil�ga, l�tezni fog-e a vil�gbajnoks�g, m�g a j�v� zen�je…

A Nemzetk�zi Automobil Sz�vets�g sokat f�radozik annak �rdek�ben, hogy az �j �vezredben is biztons�goss� tegye az aut�sportot, ez�rt 2005 v�g�n �gy hat�roztak, hogy bevezetik a V8-as er�forr�sokat, hogy cs�kkents�k a sebess�get, de mint ut�lag kider�lt, a csapatok �gy is megtal�lt�k a megold�st arra, hogy hasonl� id�ket �rjenek el, mint kor�bban.

A biztons�g �rdek�ben hozott korl�toz� el��r�sok sem tudt�k meg�ll�tani a fejl�d�st. A sz�guld�s azonban tov�bbra sem biztons�gos.

A versenyz� felszerel�se

Nem telt el k�t esztend� a Formula-1 t�rt�net�b�l, m�r megsz�lettek az els�, forradalmi �j�t�sok. Az 1952-es szab�lym�dos�t�sok r�v�n a Nemzetk�zi Automobil Sz�vets�gnek siker�lt gy�keresen megv�ltoztatnia a Formula-1-et, amikor javasolt�k a buk�sisak haszn�lat�t. Ezen el��r�s nem sokkal k�s�bb megmentette Juan-Manuel Fangio �let�t. A buk�sisak azonban m�g mindig nem volt elegend� ahhoz, hogy vesz�lytelenn� tegye az aut�sportot.

A Formula-1 els� �vtized�ben m�g nem ford�tottak kell� gondot a biztons�gos felszerel�sre, �jabb baleseteknek kellett t�rt�nnie ahhoz, hogy �jabb l�p�seket tegyenek.

Alan Stacey 1960-ban bek�vetkezett katasztr�f�ja egy �jabb vesz�lyforr�sra h�vta fel az aut�sport figyelm�t; a fiatal versenyz� sisakj�nak egy mad�r csap�dott, ami az �let�be ker�lt.  A hatvanas �vek elej�n m�g csak javasolt volt a sisak haszn�lata, 1968-ban viszont m�r azt is meghat�rozt�k, hogy a sisakrost�lynak t�r�s�ll� m�anyagb�l kell k�sz�lnie. Egyre t�bb versenyz� haszn�lta a t�z�ll� versenyruh�zatot is.

Wolfgang Berghe von Trips pap�rra vetett n�h�ny gondolatot a biztons�gi �v haszn�lat�nak fontoss�g�r�l, �m mivel a hatvanas �vek elej�n nem volt k�telez�, egyesek pedig f�rfiatlannak tal�lt�k az alkalmaz�s�t, szinte senki nem haszn�lta. A soros �gy hozta, hogy a n�met versenyz� az 1961-es Olasz Nagyd�jon felborult aut�j�val, kizuhant, �s a helysz�nen �let�t vesztette. Javaslat�val nem tudta megmenteni saj�t �let�t.

1972-ben v�lt csak k�telez�v� a hatpontos biztons�gi �v haszn�lata, �s orvosi vizsg�laton kellett �tesnie minden versenyz�inek. H�rom esztend� m�lva m�r csak olyan versenyz�i �lt�z�kben indulhattak, amelyet az FIA j�v�hagyott, 1977-ben a sisaknak is meg kellett felelnie a sz�vets�g el��r�sainak.

1978-ban csak speci�lis vezet�i enged�llyel vehettek r�szt a futamon, �m ennek bevezet�s�vel sokan nem �rtettek egyet. A kulissz�k m�g�tt �les vit�k d�ltak. A pil�t�k sztr�jkolni kezdtek, mivel nem akart�k elfogadni a FISA �ltal bevezetett �s a FOCA �ltal j�v�hagyott �j szab�lyt, amelynek �rtelm�ben a Formula-1-ben val� szerepl�shez egy enged�ly sz�ks�geltetik. A pil�t�k az okm�ny al��r�s�val egyben elfogadt�k a szab�lyokat, hogy egy s�lyos baleset vagy hal�leset eset�n nem volt lehet�s�g a k�rt�r�t�sre. 1984-ben m�r az �gynevezett szuperlicensz n�lk�l senki sem versenyezhetett. Ennek megszerz�s�hez adott kilom�ter megt�tele volt sz�ks�ges.

1994-t�l az FIA a versenyz�k teljes felszerel�s�t fel�gyelik, �s r�gz�tik azok sorsz�m�t. Pr�baszer�en ellen�rzik, hogy a versenyz� val�ban a szabv�nynak megfelel�, ellen�rz�tt ruh�t viseli-e.

2000-ben a versenyz�nek t�z m�sodperc alatt el kell hagynia az aut�t, illetve le- �s (adott esetben, ha nem �ll fenn k�zvetlen v�szhelyzet) visszaszerelnie a korm�nyt. Ez a p�lya�r�k munk�j�t seg�ti.

A Head And Neck Support rendszer sz�nsz�las anyagb�l k�sz�l. A versenyz� v�ll�ra t�maszkodva, annak k�t oldal�n r�gz�t� szalagokkal kapcsol�dik a sisakhoz. A k�l�nb�z� tesztek alkalm�val meg�llap�tott�k, hogy az �tk�z�sek sor�n a fejre �s a nyakra a gravit�ci�s er� nyolcvanszoros �rt�ke is nehezedhet, �gy elengedhetetlen a haszn�lata, amely 2003-t�l k�telez� a Formula-1-ben.”

A teljes�tm�ny n�vel�s �s a siker ut�ni hajsza gyakran tragikus v�get �rt. Sz�mos baleset megel�zhet� lett volna, ha nem t�rt�nik emberi mulaszt�s, vagy komolyabb k�vetel�seket t�masztanak a gy�rt�kkal, p�lya�zemeltet�kkel, seg�t�kkel �s versenyz�kkel szemben.

B�r a folyamatos trag�di�k k�vetkezt�ben a biztons�g egyre nagyobb szerepet kapott, �s a pil�t�k �rdekeit k�pvisel� szervezet, Grand Prix Drivers Association is sikerrel vette fel a k�zdelmet a versenyek szervez�i ellen (t�bbek k�z�tt el�rt�k, hogy 1969-ben ne rendezz�k meg a Belga Nagyd�jat, mivel a p�lya t�l vesz�lyes), a trag�di�k m�gsem k�m�lt�k a sz�guld� cirkusz vil�g�t. Sz�z sz�zal�kos biztons�got a mai napig nem lehet garant�lni.

A folytat�sban: vesz�lyes helysz�nek