M�g az Olasz Nagyd�jnak egyetlen igazi vesztese volt - tal�lt, s�llyedt: Lewis Hamilton -, addig a dobog� tetej�r�l integet� Fernando Alonso mellett gy�ztesnek sokan m�sok is �rezhett�k (volna) magukat. Nem utols�sorban Jenson Button, aki Monz�ban eg�szs�ges csap�st m�rt a technokratizmusra...

Monac�ban nagy leszor�t�er� kell, Monz�ban meg kicsi, nemde? Legszebb �lm�b�l felr�zva is tudja ezt mindenki, hiszen ez a Forma-1 egyszeregye, ami�ta vil�g a vil�g. Na j�, egye fene: csak az�ta, hogy Colin Chapman az 1968-as Monac�i Nagyd�jon, az amerikai Chaparral Cars �tlet�t lem�solva sz�rnyakkal szerelte fel Graham Hill Lotus 49B-j�t, �gy kit�rva ezzel az ablakot az aerodinamika fel�, hogy az�ta is huzat van.

�vtizedes trendekkel szembe menni mindig nagy b�tors�gra vall. Fenn�ll a vesz�lye, hogy az ember hirtelen �gy kezdi �rezni, nem egyetlen �mokfut� sz�guld az rossz ir�nyba, hanem sz�z - m�r ha �rtik, mire gondolok. Olykor m�gis megesik, hogy annak az egynek lesz igaza. Ez�ttal a McLaren� az �rdem: amikor az Olasz Nagyd�j p�ntek d�lel�tti szabadedz�s�n Lewis Hamilton �s Jenson Button akkora fel�let� h�ts� vezet�sz�rnnyal gurultak ki a gar�zsb�l, mintha sz� szerint p�ly�t t�vesztettek volna, abban a hiszemben, hogy Monac�ban, de legal�bbis Sp�ban vannak, a boxutca sz�lt�ben-hossz�ban mindenkinek az aszfalton koppant az �lla. H�t meg�r�ltek ezek? R�videsen h�re is ment, hogy a McLaren sz�rny helyett t�ved�sb�l egy wiltshire-i teh�nfarm leselejtezett cs�rajtaj�t buher�lta fel az MP4-25-re.

Azt persze m�r el�re lehetett tudni, hogy a hat�kony F-csatorn�val rendelkez� csapatok - els�sorban nyilv�n a McLaren - a Monz�ban megszokottn�l nagyobb fel�let� sz�rnyat haszn�lhatnak majd, hiszen a l�gellen�ll�s�t az egyenesekben �gyis cs�kkenteni tudj�k. Ennyire drasztikus megold�sra azonban senki nem sz�m�tott.

A p�ntek reggeli szabadedz�sen m�g Button �s Hamilton is a nagy sz�rnnyal k�r�z�tt. Jenson sz�k 3 tizedet vert a csapatt�rs�ra (ami a h�tv�g�nek ebben a szakasz�ban teljesen �rdektelen volt), azt�n Lewis d�lut�n kipr�b�lta az F-csatorna n�lk�li, Monz�ban j�l ismert pengev�kony h�ts� sz�rnyat - �s annak ellen�re gyorsabb lett Jensonn�l, hogy sokkal kevesebb k�rt tett meg, mint �. �m a k�l�nbs�g, �s itt j�n a java, leny�g�z�en kicsi volt k�zt�k: 56 ezredm�sodperc. L�nyeg�ben semmi.

Ez a t�ny m�r �nmag�ban is elk�peszt�nek t�nt. Gondoljunk bele: itt van k�t, kis t�lz�ssal a leszor�t�er� sk�l�j�nak ellent�tes v�g�t k�pvisel� versenyaut�, �s a Forma-1 leggyorsabb p�ly�j�nak csaknem 6 kilom�ter�t l�nyeg�ben m�gis ugyanannyi id� alatt teljes�tik. Ez m�r-m�r ellentmondott a j�zan�sznek, mese azonban nem volt, a sz�mok nem hazudhattak most sem.

A McLaren dilemm�ja �ppen az elt�r�s hajsz�nyi volt�b�l ad�dott. Ha valamelyik aerodinamikai konfigur�ci� sokkal gyorsabb, a v�laszt�s egy�rtelm�, nincs mir�l besz�lni. A m�sikat m�r dobhatj�k is ki a kuk�ba a motorhome m�g�tt, vagy farigcs�lhatnak bel�le high-tech nyakkend�t�t a VIP-vend�geknek. �gy viszont ahhoz a frapp�ns megold�shoz voltak k�nytelenek folyamodni, hogy k�l�n-k�l�n, azaz egym�st�l f�ggetlen�l a versenyz�ikre (illetve a m�rn�keikre) b�zt�k a d�nt�st. Azt�n term�szetesen nagyonis kap�ra j�tt nekik, hogy Jenson �s Lewis ellent�tes ir�nyba indultak, hiszen �gy minden eshet�s�get le tudtak fedni. A csapat szintj�n k�ts�gk�v�l ez volt az optim�lis forgat�k�nyv.

De vajon melyik�k akart t�lj�rni a m�sik esz�n? Ki v�lasztotta a kock�zatosabbnak tartott megold�st? Monz�r�l l�v�n sz� az ember hajlamos lenne azt hinni, hogy a kis fel�let� h�ts� sz�rny volt a biztons�gi v�ltozat, a jelek szerint azonban nem �gy �ll a helyzet: a McLarenn�l a szimul�ci�k alapj�n eleve a nagy sz�rnnyal akartak versenyezni, a kicsit csak a rend kedv��rt pr�b�lt�k ki, nehogy mell�fogjanak. Ebben az esetben teh�t Lewis volt az, aki a hagyom�nyos, paradox m�don m�gis kock�zatosabb �tra l�pett. Alighanem � pr�b�lt ravaszkodni, b�r mindj�rt hozz� kell tenn�nk, hogy a d�nt�st a versenyz�k nyilv�n nem egyszem�lyben hozt�k meg.

M�g a szombat d�lel�tti szabadedz�s ut�n is �gy l�tszott, hogy Lewis d�nt�tt helyesen. Mindenkin�l gyorsabb volt, de ami t�rt�net�nk szempontj�b�l fontosabb, 2 tizedm�sodpercet vert az F-csatorn�t haszn�l� Jensonra. Az id�m�r�t teh�t abban a hiszemben v�rhatta, hogy neki �ll a z�szl�, m�g a gar�zs m�sik oldal�n Jenson kezdhette vakargatni a fej�t. L�hal�l�ban visszat�rnie a kis leszor�t�er�s aero-csomaghoz, amit eg�sz h�tv�g�n ki sem pr�b�lt, m�r k�s� lett volna. A kocka el volt vetve...

�s csak a Q2-ben fordult meg - akkor is �pphogy. A Q1-ben Lewis megint 2 tizeddel el�zte meg Jensont, s b�r a Q2-ben 4 sz�zaddal kikapott t�le, ez nem felt�tlen�l volt balj�s el�jel. A d�nt�ben viszont bumm, be�t�tt a mennyk�: kem�ny f�l m�sodperccel kikapott Jensont�l, �s azon a p�ly�n, amit mintha a McLarenhez tal�ltak volna ki, ott tal�lta mag�t az 5. rajtkock�ban, vil�gbajnoki ellenfele, Mark Webber m�g�tt. Igaz ugyan, hogy az �lmez�nyb�l � volt az egyetlen, aki a Q3-ban nem jav�tott a kor�bbi id�eredm�ny�n, azaz a k�rei sem siker�lhettek t�k�letesen, de az id�m�r�n el�rt legjobb k�rid�ket n�zve is 0.310 m�sodperc volt a h�tr�nya Jensonhoz k�pest. �gy t�nt, a k�rd�s eld�lt: Jenson v�lasztott j�l.

Dac�ra annak, hogy az aut�ja az egyenesben 14.8 km/�r�val volt lassabb Lewis�n�l; a v�gsebess�gek list�j�n m�g m�k�d� F-csatorn�val is csak a k�t (eg�sz �vben ugyanazt a h�ts� sz�rnyat haszn�l�) Hispani�t el�zte meg, m�g Lewis csup�n a k�t Toro Ross�t�l maradt le. Monza saj�tos vonalvezet�s�nek csod�ja, �s rendk�v�l meglep�, hogy a lend�letesebb kanyartemp� meg a nagyobb cs�cssebess�g nemcsak a k�r eg�sz�ben, hanem a p�lya egyes szektoraiban k�l�n-k�l�n is kiegyenl�tette egym�st.

Sz�rnyak a McLarenen. Fel�lr�l lefel�: Button� Sp�ban, azt�n Button� Monz�ban, v�g�l Hamilton� Monz�ban. A k�pekr�l is l�tszik, hogy Jenson t�nyleg a sp�i sz�rnyat haszn�lta, b�r nem ugyanazzal a v�glappal, �s m�s fels� �llel.

Az els� szektorban, amely a hossz� c�legyenes szinte eg�sz�t, az els� sik�nt, azaz a Rettifil�t, majd a Curva Grand�t foglalja mag�ban, Lewis jobb r�szid�t �rt el - de az id�m�r�n �ssz-vissz 42 ezreddel! Hi�ba kezdett f�kezni 15 km/�r�val nagyobb sebess�gr�l, mint Jenson, a kis leszor�t�er� miatt a Rettifil�n sokkal lassabban kellett �tegyens�lyoznia. A kanyarokb�l val� kigyors�t�s k�zben azt�n a nagy leszor�t�er� egyszerre volt �ld�s meg �tok, hiszen egyfel�l n�velte a tapad�st a h�ts� tengelyen, m�sfel�l viszont ugyan�gy n�velte a l�gellen�ll�st is - igaz, mindk�t hat�s csak viszonylag nagy sebess�gn�l jelentkezett hangs�lyosan. A Curva Grande Lewis aut�j�val is sim�n padl�g�zos volt, azt teh�t technikailag egyenesnek lehetett tekinteni (b�r sokkal meredekebb, mint amilyennek k�v�lr�l l�tszik, ezt n�h�ny h�nappal ezel�tt, egy k�t�l�ses WTCC-s Chevrolet jobbegy�ben kuporogva �n magam is tapasztalhattam).

A m�sodik szektorban van a Roggia �s a k�t Lesmo, ez�rt ez az Ascarihoz vezet� hossz� egyenes ellen�re is a nagyobb leszor�t�er�s aut�knak kedvez: itt Jenson volt a gyorsabb, kereken k�t tizeddel el�zte meg Lewist az id�m�r�n. Eddig a m�r�si pontig teh�t 16 sz�zad volt Jenson el�nye, amit Lewis elvben ledolgozhatott volna a harmadik, a gyors Ascari sik�nt �s Parabolic�t mag�ba foglal� szektorban. Ez volt a legizgalmasabb szakasz, mert itt volt a legkev�sb� egy�rtelm�, hogy melyik aerodinamikai megold�s a kedvez�bb. P�ntek d�lut�n p�ld�ul mindenest�l 2 ezredm�sodperc volt ott a k�l�nbs�g a k�t McLaren k�z�tt, m�g szombat d�lel�tt Lewis 122 ezreddel �rt el benne jobb r�szid�t, mint Jenson. A meccs teh�t pap�ron k�tes�lyesnek l�tszott... Csakhogy ott a Q3-ban Jenson 3 tizedet lefaragott a r�szidej�b�l, m�g Lewis egy hajsz�llal rontott a saj�tj�n. Az eredm�ny: Button 1:22.084, Hamilton 1:22.623. Hopp�.

A verseny azonban m�g ezzel sem l�tszott lefutottnak, mivel k�ts�ges volt, hogy Jenson az egyenesekben k�pes lesz maga m�g�tt tartani a sokkal nagyobb temp�ra gyorsul� ellenfeleket. A nagyobb leszor�t� er�b�l ad�d�an persze k�t okb�l is r�videbb f�kt�vokat vehetett, mint �k - egyr�szt �ppen a kisebb egyenesbeli sebess�gnek, m�sr�szt a nagyobb kanyarsebess�gnek k�sz�nhet�en, vagyis az�rt, mert a t�bbiekn�l kisebb temp�r�l, de n�luk nagyobb temp�ra kellett lelass�tania az aut�j�t -, �m �gy is izgalmas tal�l�s k�rd�s volt, hogy ez el�g lesz-e sz�m�ra a v�dekez�shez. �ltal�ban v�ve persze igaz, hogy nagy leszor�t�er� mellett nem kell olyan finoman b�nni a korm�nnyal �s a g�zped�llal, mint a h�mestoj�ssal, s �gy k�nnyebb egyenletes temp�t dikt�lni is, Jensonnak azonban alaposan fel volt adva a lecke: tudta, hogy el�g egyetlen alkalommal rosszul kigyors�tania valamelyik kanyarb�l, �s az �ld�z�i azonnal ott teremnek a sz�l�rny�k�ban. Nem volt kecmec, musz�j volt k�rr�l k�rre kihaszn�lnia, hogy lend�letesebben tud fordulni a t�bbiekn�l, �s az ilyesmi mindenk�ppen pszich�s teher.

Jellemz� a csapatok tudom�nyos alaposs�g� m�dszereire, hogy a McLarenn�l az els� kanyarig m�rt t�vols�got, a f�kt�v hossz�t, valamint az F-csatorna l�gellen�ll�s-cs�kkent� hat�s�t figyelembe v�ve el�re kisz�molt�k, Button meg tudja-e majd tartani a poz�ci�j�t a rajt ut�n. H�t, m�g enn�l is t�bbre vitte, hiszen megszerezte a vezet�st, b�r saj�t bevall�sa szerint is meglep�d�tt, hogy Fernando Alonso a Ferrari kisebb leszor�t�ereje ellen�re mennyire r�videt tudott f�kezni a Rettifilo el�tt.

V�g�l, amint azt nemsok�ra l�tni fogjuk, Jenson Button nem a szokatlan be�ll�t�sokon bukta el a gy�zelmet az Olasz Nagyd�jon. �m az mindenk�ppen �d�t� volt, hogy ebben a sz�m�t�g�pek �ltal uralt korban, amikor a csapatok mindent el�re lemodelleznek, tizedm�sodperces pontoss�ggal, egyre hat�konyabban becs�lve meg a k�rid�ket is, n�ha m�giscsak k�nytelenek visszat�rni az alapokhoz, �s k�t, egym�ssal sz�gesen ellent�tes megold�s k�z�l szimpla pr�b�lgat�ssal v�lasztj�k ki a jobbat. A technikai fejleszt�sek manaps�g m�r sokkal ink�bb sz�lnak a leheletfinom r�szletek finomhangol�s�r�l, semmint a dr�mai v�ltoztat�sokr�l. Ahogy a McLaren j�tszott Monz�ban, az mer�ben szokatlan, de �ppen ez�rt p�ratlanul izgalmas is volt. Tal�n van rem�ny, �s m�gsem minden kisz�m�that�...

* * *

...Ami egy gyors kanyarlev�g�ssal el is vezet minket a Ferrari hockenheimi csapatutas�t�s-botr�ny�nak �gy�ben sz�letett �t�lethez. Vihar a kutya t�lk�j�ban, tudom, r�ad�sul ler�gott csont is, �gyhogy nem akarok sokat nyammogni rajta, de az�rt m�gis neh�z lenne sz� n�lk�l hagynom, hogy a Motorsport Vil�gtan�csnak (WMSC) ism�t siker�lt olyan indokl�st adnia, amely mindk�t ir�nyb�l olvasva egyform�n �rtelmetlen�l hangzik.

Az �t�let, miszerint a Ferrari b�n�s, de nem �rdemel b�ntet�st, ink�bb illik egy kisiskol�soknak sz�nt erk�lcsi p�ld�zathoz, net�n valamelyik Sherlock Holmes-novell�ba, mint egy �nmag�t komolyan vev� b�r�i test�let alapos m�rlegel�s ut�n sz�letett d�nt�s�hez. Merthogy t�nyleg ezt �llap�tott�k meg. A k�m�gynek, a szingap�ri �tk�z�sbotr�nynak meg az elm�lt id�szak t�bbi kalamajk�nak vaskos peranyag�hoz k�pest friss�t�en r�vid, mind�ssze 9 oldalas dosszi�ban explicite le�rva szerepel, hogy a Ferrari a jelent�s szerz�je szerint egy�rtelm�en v�tkes a Sportszab�lyzat 39.1-es cikkely�nek �s a Nemzetk�zi Sportk�dex h�rhedt, 151/c) paragrafus�nak megs�rt�s�ben - azaz csapatutas�t�sokat alkalmazott, s ezzel �rtott az aut�sport h�rnev�nek -, a N�met Nagyd�j sportfel�gyel�i �ltal a helysz�nen kiszabott 100 ezer doll�ros p�nzb�rs�gon fel�l m�gsem b�ntetik meg.

Gondoljunk b�rmit a csapatutas�t�sokr�l, egy dolog biztos: jelenleg tiltva vannak. �t lehet, s�t, tov�bbmegyek, �t is kell gondolni �ket, de erre visszamen�leges hat�llyal nincs �pk�zl�b lehet�s�g. Amikor a Ferrari Hockenheimben Fernando Alonso m�g� parancsolta Felipe Mass�t, a tilalom hat�lyban volt. �k megszegt�k. Teh�t minden j�zan logika szerint meg kellene �ket b�ntetni. Azt�n ut�lag persze el lehet t�prengeni a szab�ly m�dos�t�s�r�l; de csakis ut�lag. Mondom ezt �gy, hogy �n magam nem tartom sem felh�bor�t�nak, sem etik�tlannak azt, amit a Ferrari Hockenheimben tett.

B�rmennyire is az unalomig ismert a k�rd�sk�r, hi�ba j�rtuk m�r k�rbe oldalr�l, alulr�l �s fel�lr�l az �sszes �rvet ezerszer pro �s kontra, a Ferrari v�dekez�s�ben ez�ttal felbukkant egy �jszer� elem: azt �ll�tott�k, hogy amihez Hockenheimben folyamodtak, az nem "csapatutas�t�s" volt, hanem "csapattaktika." Nem eml�kszem, hogy ezt a kett�t eddig valaha is megk�l�nb�ztett�k volna, legal�bbis ebben a kontextusban. A Ferrari �gyv�dei egy izgalmas �j fogalmat dobtak be a k�ztudatba, hurr�.

Az �rvel�s�k arra �p�lt, hogy a r�di�n semmif�le "utas�t�s" nem hangzott el Massa fel�, ergo egy�ltal�n nem is lehetett sz� "csapatutas�t�sr�l." Ez megmosolyogtat�an trivi�lis gondolat, m�gis neh�z belek�tni. Amint a WMSC �t�lete is kit�rt r�, mindenki sz�m�ra nyilv�nval�, hogy a "Fernando gyorsabb n�lad" �zenet mit sugallt Mass�nak, r�ad�sul a jelent�s �r�ja szerint m�g csak igaz sem volt, mivel a k�t versenyz� k�z�tti temp�k�l�nbs�g abb�l (is) ad�dhatott, hogy Alonso feljebb tekerhette a motorj�t, mint csapatt�rsa. Klasszikus deus ex masina. Ilyen alapon semmit nem lehetne utas�t�snak tekinteni. A Ferrarin�l a verseny el�tt p�ld�ul meg�llapodhatn�nak abban, hogy ha Rob Smedley a boxutcai ir�ny�t�k�zpontb�l egy sziv�rv�nysz�n� nyal�k�val kezd integetni Mass�nak, vagy a r�di�n el�nekli a Mary Poppins egyik bet�tdal�t, az azt jelenti, hogy Felipe l�pjen sz�pen a f�kre, �s osonjon vissza Alonso h�ts� sz�rnya m�g�. Akkor ez m�r nem lenne utas�t�s? Nevets�ges.

Persze t�ny �s val�, hogy a nevezetes 39.1-es cikkely tiltja ugyan a versenyek eredm�ny�t befoly�sol� "csapatutas�t�sok" alkalmaz�s�t, a "csapatutas�t�s" fogalma azonban sehol sincs defini�lva. N�mi logikai �gyesked�ssel felvethetn�nk, hogy tulajdonk�ppen maga a cikkely hat�rozza meg a fogalmat, vagyis azt tekinthetj�k csapatutas�t�snak, ami befoly�solja a verseny eredm�ny�t, ez azonban f�b�l vaskarika lenne. Node m�gis mit v�rhatunk egy olyan p�rben, melynek sor�n az FIA �gyv�dei m�g azt is bizony�t�kk�nt igyekeztek felhaszn�lni, hogy a Ferrari versenyz�inek szerint�k milyen volt a hangulata a dobog�n?

Az �t�letben megjegyezt�k - k�ts�gk�v�l jogosan -, hogy neh�z bebizony�tani a csapatutas�t�s t�ny�t, ha valaki konkr�t parancs elhangz�sa n�lk�l, l�tsz�lag �nk�nt adja �t a hely�t a csapatt�rs�nak, �s ut�lag nem emel kifog�st az elj�r�s ellen. A Ferrari azzal v�dekezett, hogy Smedley csup�n t�j�koztatta Mass�t a helyzetr�l, �s � az inform�ci� f�ny�ben mag�t�l �llt f�lre Alonso el�l, mivel r�j�tt, hogy "ezt k�v�nja a csapat �rdeke". Ha �gy t�rt�nt, h�t el�g lass� lehet a felfog�sa, mert n�gyszer kellett elmondani neki ugyanazt a nem t�l bonyolult mondatot - "Fernando gyorsabb n�lad" -, mire v�g�l �sszerakta a puzzle-t, �s megtette, amit megk�vetelt a haza. Na j�, Felip�n nem �lcel�d�m tov�bb, hiszen ebben az �gyben nyilv�n nem az � fej�r�l folyik a vaj. Ahogy egy�bk�nt nem is Fernand��r�l.

A hockenheimi miz�ria kapcs�n Sam Michael, a Williams technikai igazgat�ja elmondott egy tanuls�gos t�rt�netet a versenyz�i pszich�r�l, visszaeml�kezve r�, hogy amikor az 1998-as Belga Nagyd�jon a r�di�n - Eddie Jordan utas�t�s�ra - megtiltotta Ralf Schumachernek az �len halad� Damon Hill elleni t�mad�st, Ralf az els� h�rom alkalommal �gy tett, mintha nem m�k�dne a r�di�ja. Ismer�s? Azt�n �vekkel k�s�bb, tal�n 2001-ben, az egyik Francia Nagyd�jon hi�ba macer�lta vele Michael ism�t, hogy engedje el Juan-Pablo Montoy�t, aki gyorsabb volt n�la, Ralf egyszer�en nem vett tudom�st a k�r�sr�l (a f�lre�rt�sek elker�l�se v�gett ez nem abban az �vben, 2004-ben t�rt�nt, amikor Montoya kiakadt a Williamsre Magny-Cours-ban). Sz�val ha el�g t�k�s - vagy illoj�lis, ez n�z�pont dolga - az ember, megtagadhat egy ilyen parancsot, de nem biztos, hogy hossz� t�von j�l j�r vele. K�l�n�sen, ha a csapat vil�gbajnoki es�lyeit vesz�lyezteti. Am�g az aut�ban �l, m�dj�ban �ll el�l maradni, azt�n amikor kisz�llt bel�le, a f�n�k�nek m�dj�ban �ll p�ros l�bbal azonnal kir�gni. Akkor kinek a kez�ben is van a korm�ny?

S hogy milyen kompromisszumos megold�s k�pzelhet� el a probl�m�ra? H�t, kezdetnek p�ld�ul meg lehet pr�b�lkozni azzal, hogy csapatutas�t�sokat csak a szezon utols� harmad�ban lehessen alkalmazni, �s egy adott versenyz�nek kedvezve akkor is legfeljebb k�tszer - elv�gre ha valaki �gy nyer vb-t, hogy a csapatt�rsa h�rom-n�gy alkalommal ugr�l f�lre el�re, a gy�zelme m�r er�sen k�ts�gbe vonhat� �rt�k� lesz. Mindenesetre biztosan csak olyan szab�lyt �rdemes hozni, amit be is tartanak; k�rd�s, hogy l�tezik-e ilyen. A Ferrarinak az az �rve viszont, hogy ha Hockenheimben hagyt�k volna szabadon megk�zdeni egym�ssal Alons�t meg Mass�t, ak�r �ssze is �tk�zhettek volna, mint Webber �s Vettel Isztambulban, egyszer�en r�hejes: ennyi er�vel rajthoz sem kellene �llniuk.

Ja, �s a fent eml�tett kisz�m�that�s�g, ami az �tv�gott kanyarral elvezetett minket id�ig: az FIA azzal az indokkal bizonygatta a csapatutas�t�sok l�tjogosults�g�t, hogy "az aut�sportnak kisz�m�thatatlannak kell lennie, �s annak is kell maradnia." Ez sz�p �s j�, de ahogy �n l�tom, ennek nem Massa �s Alonso hockenheimi helycser�je a legnagyobb akad�lya.

* * *

B�r, hogy megint ugyanazt a vez�rfonalat k�vess�k tov�bb, a kisz�m�thatatlans�got nem hi�nyolhatjuk: ha az Olasz Nagyd�j puszt�n a p�ly�n t�rt�nteket n�zve nem is t�nt kir�v�an izgalmasnak, a h�tv�g�n megval�sult a Ferrari-McLaren-Red Bull er�sorrend, ami a sp�i G�rbe T�k�rbe gyorsan visszapillantva azt jelenti, hogy a legut�bbi h�t versenyen a h�rom �lcsapat mind a hat lehets�ges konstell�ci�ja el�fordult.

Monz�t azonban nem ez az �nmag�ban �rdektelen matematikai �sszef�gg�s, hanem k�t taktikai j�tszma tette igaz�n lebilincsel�v�. Tulajdonk�ppen csak akkor der�l ki, hogy Fernando Alonso gy�zelme �s Sebastian Vettel 4. helye t�nyleg mennyire hajsz�lon m�lt, ha ut�lag bele�ssuk magunkat a r�szletes adatokba. H�t persze, l�ttuk m�r k�zben is, hogy milyen szoros csat�t v�vtak Jenson Buttonnal illetve Nico Rosberggel, az viszont nem volt nyilv�nval�, hogy a siker�kben a v�letlen is jelent�s szerepet j�tszott.

�s tess�k, �me az egymilli� doll�ros k�rd�s: vajon nyerhetett volna Jenson, ha a McLaren m�shogy alak�tja a boxstrat�gi�j�t? �rezhet�en csal�dott volt, amikor Fernando a ker�kcser�je ut�n �ppen az orra el�, s�t, voltak�ppen mell�je �rkezett vissza a p�ly�ra, mert t�le szokatlan m�don � maga is k�rd�re vonta a csapat�t, hogy mi�rt h�vt�k a ki �t a boxba egy k�rrel kor�bban Alons�n�l.

Nos, a McLaren val�j�ban kutyaszor�t�ban volt. Hi�ba �llt az �lre Jenson a rajtn�l, Fernando v�gig ott loholt a sark�ban, nem sok k�ts�get hagyva afel�l, hogy gyorsabban is tudna menni, ha szabad lenne el�tte az �t. Igaz, hogy Jenson sokat emlegetett nagy leszor�t�er�s aerodinamikai konfigur�ci�ja elvileg k�m�letesebben b�nt a gumikkal, de a kop�s val�j�ban annyira m�rs�kelt volt, hogy a l�gy kever�k, amin szinte mindenki rajtolt, a hagyom�nyosabb sz�rnybe�ll�t�st haszn�l� Ferrarikon is sim�n b�rta a strap�t. El�bb-ut�bb persze �hatatlanul elj�tt az a pont, amikor tiszt�n matematikai �rtelemben �rdemes lett kereket cser�lni, mert az �j kem�ny gumik gyorsabbak lettek a haszn�lt l�gyakn�l. Amikor Robert Kubica a 33. k�rben - az �lmez�nyb�l els�k�nt - ki�llt �rt�k a boxba, �s 1:26.396-os addigi legjobbj�t azonnal 1:25.768-ra jav�totta, a McLarenn�l el�rkezettnek l�tt�k az id�t, hogy a 36. k�rben kisz�l�ts�k Jensont. Titkon b�ztak benne, hogy Fernando is k�vetni fogja �t a boxutc�ba, mert �gy volt a legjobb es�ly�k el�tte maradni, de a Ferrari sem ma j�tt le a falv�d�r�l: Alons�t m�g egy k�rig a p�ly�n hagyt�k. Jenson helyzete azonban pap�ron nem t�nt rem�nytelennek, mert ha a friss kem�ny gumikon gyorsabb tudott volna lenni, mint Fernando a haszn�lt l�gyakon, tal�n meg�rizhette volna a vezet�st. �s Kubica p�ld�ja azt sugallta, hogy erre van is re�lis es�lye.

Alonso, Massa �s Button k�ridejei (nagy�that�). A Ferrari Monz�ban egy�rtelm�en gyorsabb volt, �gyhogy Jensonnak val�j�ban a taktik�t�l f�ggetlen�l sem volt re�lis es�lye a gy�zelemre, hi�ba rajtolt j�l, �s vezetett sok�ig. Persze nem tudjuk, mennyi id�t vesztett az els� kanyarban megrong�l�dott diff�zor miatt.

Igen �m, csakhogy volt egy b�kken�: a kem�ny kever�k a legels�, boxb�l kivezet� k�rben, am�g nem melegedett be, m�g nem volt el�g gyors. A 37. k�rt Jenson �gy tette meg, hogy �rezte, amint a hideg gumikkal remeg az aut� eleje a bekorm�nyz�skor, mik�zben Fernando a boxba tartva alaposan odatette mag�t. Berobogott a boxutc�ba, lecser�lt�k a kerekeit (annyira gyorsan, hogy ez m�g �t is meglepte), �s amikor �jra ki�rt a p�ly�ra, �ppen l�tta, hogy Jenson a k�ls� �vr�l meg�rkezik mell� a Rettifilo f�kt�vj�n. Fernando nem eg�szen egy aut�hosszal j�rt el�r�bb a McLarenn�l, ami azt jelenti, hogy az el�nye legfeljebb 2-3 tizedm�sodperc lehetett.

Miel�tt Jenson a boxba hajtott, 9 tizedm�sodperc volt k�zt�k a k�l�nbs�g. Csakhogy a McLaren ker�kcser�je 4.2 m�sodpercig tartott, m�g a Ferrari szerel�i hihetetlen�l gyorsan, 3.4 m�sodperc alatt rakt�k fel az �j gumikat Alonso aut�j�ra. Fernando pont ennyivel, kereken 8 tizedm�sodperccel t�lt�tt kevesebb id�t a boxutc�ban, mint Jenson (22.154 m�sodpercet a 22.955-tel szemben), ami azt jelenti, hogy mindketten ugyanolyan j�l �rkeztek meg oda, �s ugyanolyan j�l is gyors�tottak ki. Abb�l az 1.1-1.2 m�sodpercb�l teh�t, amit Fernando a plusz k�r�vel ledolgozott Jensonhoz k�pest, 8 tizedet a szerel�inek k�sz�nhetett. � maga 3-4 tizedet tudott hozni a McLarenen a 37. k�rben, ami nem lett volna el�g. Ez�rt mondta - �s joggal -, hogy a szerel�k nyert�k meg neki az Olasz Nagyd�jat.

Vajon a McLaren elj�tszhatta volna ugyanazt a tr�kk�t, mint a Red Bull Vettellel, azaz �rdemes lett volna a verseny v�g�re halasztania Button ker�kcser�j�t? A v�lasz egy�rtelm�en nem. A Ferrari ugyanis megtehette volna, hogy a 37. k�r t�j�k�n mindenk�ppen beh�vja Alons�t, s mivel akkor az �j kem�ny gumi m�r egy�rtelm�en gyorsabb volt a haszn�lt l�gyn�l, Jenson csak minden egyes tov�bbi k�rrel, am�g kint maradt, vesz�tett volna az el�ny�b�l a Ferrarihoz k�pest. Az egyetlen es�lye az lett volna, ha � tud egyetlen k�rrel k�s�bb kereket cser�lni Alons�n�l, mert akkor tal�n Fernando vesz�t id�t a hideg gumikon a boxb�l kihajtva, mik�zben � m�g a l�gy gumikkal tehet meg egy gyors k�rt. Persze ezut�n ugyan�gy k�szk�d�tt volna, am�g bemeleg�ti a Bridge-eket, de ha a ki�ll�s ut�n el�l marad, Alons�nak nem lett volna egyszer� megel�znie.

A Ferrari azonban, �s ez m�r t�nyleg vel�tr�z�an izgalmas sakkj�tszma, ezt a lehet�s�get is le tudta v�deni, m�gpedig Massa r�v�n. Ha net�n a McLaren arra j�tszva, hogy Alonso ut�n cser�ljen kereket, kint hagyja Buttont a p�ly�n, Felip�t nyugodtan beh�vhatt�k volna a 37. k�rben, �s att�l kezdve az �j gumikon gyorsabb lett volna Jensonn�l �s Fernand�n�l is. A boxki�ll�sok el�tt, a 31-37. k�rig eleve � dikt�lta a legjobb temp�t az eg�sz mez�nyben. Kereken 3 m�sodperces h�tr�nyban k�vette a McLarent, �s a ker�kcser�je ut�n f�l m�sodperccel m�g enn�l is jobb k�r�ket kezdett aut�zni, �gyhogy 6-7 k�r alatt hozott volna annyit Jensonon, hogy a ki�ll�s�t k�vet�en m�r �tveszi t�le a vezet�st. �gy valamelyik Ferrari mindenk�ppen az �lre �llt volna, a McLaren teh�t nem v�rhatott. Az egyetlen re�lis lehet�s�g�ket pr�b�lt�k kihaszn�lni, amikor a 36. k�rben kih�vt�k a boxba Jensont; helyesen taktik�ztak. Ak�rcsak a Ferrari. Ez a gy�zelem taktik�t�l f�ggetlen�l nekik j�rt.

Aki kock�ztatott, �s nyert, az Vettel volt. Ut�lag sokan h�zt�k a sz�jukat, a Red Bull elfogults�g�t l�tva abban, hogy vele, nem pedig Webberrel j�tszott�k el ezt a taktikai tr�kk�t, �t hagyva kint a p�ly�n a verseny utols� el�tti k�r�ig, holott val�j�ban j�r�szt a vakv�letlennek k�sz�nheti a 4. hely�t.

Seb strat�gi�ja egyetlen okb�l v�lt be: az�rt, mert a haszn�lt l�gy gumikon is gyorsabb volt, mint a 35. k�rben kereket cser�l� Nico az �j kem�nyeken. Csakhogy alig-alig. A 36. k�r v�g�n, amikor megkezd�d�tt k�z�tt�k a k�t�lh�z�s, Vettel el�nye Rosberggel szemben 17.229 m�sodpercre r�gott. Ezt az 50. k�r v�g�re is csup�n 20.008-ra siker�lt feltorn�znia, ami azt jelenti, hogy k�r�nk�nt �tlagosan 0.199 m�sodperccel szakadt le a Mercedest�l. A boxki�ll�shoz v�g�l 21.558 m�sodpercre volt sz�ks�ge (mindenkin�l kevesebb id�t t�lt�tt a boxutc�ban, miut�n a Red Bull szerel�i m�g ferraris koll�g�ikn�l is hamarabb, 3.3 m�sodperc alatt v�geztek az aut�j�val), �s a fenti iramban m�g legal�bb 7-8 k�rbe telt volna neki, hogy kiaut�zza ezt az el�nyt Nic�val szemben. A versenyb�l azonban m�r csak 3 k�r maradt... Itt sietett a seg�ts�g�re a szerencse: az 51. k�rt Rosberg valami�rt - nem tudjuk, mi�rt, mert nem mutatt�k, tal�n az egyik Virgin lek�r�z�se miatt - kir�v�an lassan, 1:26.843 alatt teljes�tette (a k�vetkez�ben azt�n visszaz�kkent a norm�lis ker�kv�g�sba, 1:24.497-gyel megfutva egy�ni legjobbj�t, amivel mellesleg 3. lett a leggyorsabb k�r�k list�j�n). A l�nyeg, hogy ezzel Seb el�nye kap�sb�l 22 m�sodperc f�l� n�tt, ez�rt azonnal le is csapott a lehet�s�gre, �s a k�r v�g�n kiment lebonyol�tani a k�telez� ker�kcser�j�t. Ha Nico abban az egy k�rben, az 51-edikben nem vesz�t valamivel b� 2 m�sodpercet, Seb a Mercedes m�g� t�r vissza - s�t, m�g az is lehet, hogy Webber m�g�, aki karny�jt�snyi, 1.3 m�sodperces t�vols�gb�l k�vette a Rosberget. Szeg�ny Mark j�form�n az eg�sz versenyt a p�ly�t keresztbe-kasul levagdos� Nico H�lkenberg m�g�tt t�lt�tte, akit egy�bk�nt a Red Bull futam ut�ni k�zlem�ny�ben k�vetkezetesen "Hulkenburg" n�ven emlegettek - hogy bossz�b�l vagy t�ved�sb�l, az nem der�lt ki...

A Vettel �s Rosberg k�z�tti t�vols�g alakul�sa (nagy�that�). Seb alig tudta n�velni az el�ny�t Nico ker�kcser�je ut�n, s ha Rosberg az 51. k�rben nem vesz�t egyszerre 2 teljes m�sodpercet, Vettelnek szinte biztosan nem lett volna es�lye visszat�rnie el� a boxb�l.

A Red Bull csapaton bel�li taktik�j�r�l szinte mindenkinek megvan a v�lem�nye, �s sokan azon fanyalognak, hogy ha nem kezdik el s�rg�sen Webber szeker�t tolni, j� es�llyel elbukj�k a vil�gbajnoks�got. M�r eln�z�st a l�tv�nyosan ostoba k�rd�s�rt, de biztosak vagyunk benne, hogy nem akarj�k elbukni? �gy �rtem, nyilv�n nem b�nn�k, ha megnyern�k, az viszont nem egy�rtelm�, hogy pontosan milyen priorit�saik vannak. Ne felejts�k el, hogy a Red Bull alapvet�en egy marketingc�g, nem a versenyz�s a f� profilja, mint a McLarennek vagy a Williamsnek; lehet, hogy h�ly�n hangzik, de ha sz�mukra az a l�nyeg, hogy nyilv�noss�got kapjanak, vagyis min�l t�bbet besz�ljenek r�luk, az isztambuli �tk�z�shez hasonl� esetek is csak az � malmukra hajtj�k a vizet. Illetve a Red Bullt. A v�llalat k�l�nb�z� szintjei k�z�tt persze lehet �rdekellent�t, mert Adrian Newey �s Christian Horner bizony�ra �pp�gy a gy�zelemr�l �lmodik, mint Seb vagy Mark, a p�nzt azonban nem �k adj�k. A kutya meg ugye ugathat. Nem kiz�rt, hogy a Red Bullnak t�nyleg fontosabb a versenyz�i k�z�tti azonos elb�n�s, mint a vil�gbajnoki c�m, m�g ha ezt a Forma-1-en szocializ�l�dott l�lekkel neh�z is meg�rteni.

Mert Monz�ban sokan kezdt�k b�logatva d�rzs�lgetni a tenyer�ket, hogy l�m, m�giscsak kil�g a l�l�b, amikor Seb f�kje a 20. k�rben bekapott, �s Mark k�nnyed�n elgaloppozott mellette, de korai volt a k�r�r�m�k: v�g�l Vettel �rt c�lba el�r�bb, rem�nytelen�l �sszezavarva ezzel az �sszeesk�v�s-elm�letek h�veit. Ha a Red Bulln�l van is csapatsorrend, azt m�g �k sem tudj�k kibogozni...