El�zm�nyek

�v	Esem�nyek
1894	Els� verseny Franciaorsz�gban
1906	Els� Francia Nagyd�j; nyertese Szisz Ferenc, a Renault magyar sz�rmaz�s� versenyz�je.
1921	Els� Olasz Nagyd�j
1922	A 2 literes hat�r bevezet�se az els� nemzetk�zileg �rv�nyes szab�ly
1925	Els� Belga Nagyd�j
1926	L�kett�rfogat cs�kkent�se 1,5 literre. Els� Brit �s N�met Nagyd�j
1928	Nincs fels� l�kett�rfogat-hat�r
1929	Els� Monac�i Nagyd�j
1934	Kocsik megengedett legnagyobb s�lya 750 kg
1934-39	A Mercedes-Benz �s az Auto Union domin�l
1938	Dick Seaman megnyeri a N�met Nagyd�jat
1945	H�bor� ut�ni els� verseny
1946	Nemzetk�zi ir�ny�t� test�letek F�d�ration International de I'Automobile n�ven egyes�lnek
1947	�jr��leszt�sek �v�ben az Alfa Romeo domin�l
1948	Bevezetik az �j Formula 1-et: s�r�t�vel (kompresszorral) 1,5 liter, an�lk�l 4,5 liter a fels� hat�r. Megjelenik a Maserati �s az �j Ferrari m�rka. Achille Varzi meghal a Sv�jci Nagyd�jon. Sikerei ellen�re az Alfa gazdas�gi okokb�l kisz�ll.
1949	Juan Manuel Fangio eur�pai deb�t�l�sa. Bemutatj�k a balsorsra �t�lt BRM V16-os kocsit. 1950-es �vek �v Esem�nyek 1950 Els� FIA egy�ni vil�gbajnoks�g – hat eur�pai Grand Prix plusz Indy500. Az Alfa Fangi�val, Giuseppe Farin�val �s Luigi Fangiolival visszat�r �s uralja a bajnoks�got. Fangio el�tt Farina szerzi meg a tr�fe�t. 1951 Az Alfa domin�l, de a Ferrari �s Froilan Gonzalez �tt�r�st hajt v�gre a Brit Nagyd�jon. Az utols� futamon Fangio (Alfa) megszerzi a c�met Alberto Ascari (Ferrari) el�l. A BRM �s a Girling bemutatja a t�rcsaf�keket. 1952 Az Alfa visszavonul�sa ut�n a vil�gbajnoks�got a 2 literes, s�r�t� n�lk�li kocsiknak rendezik. A Ferrari domin�l, Ascari k�nnyen gy�z. 1953 Ism�t Ascari �s a Ferrari a bajnok. Mike Hawthorn (Ferrari) �s Fangio (Maserati) legend�s p�rbaja Reimsben 1923 �ta az els� brit gy�zelmet eredm�nyezi. 1954 Bevezeti a 2,5 literes, s�r�t� n�lk�li Formula 1-et, ami visszacs�b�tja a Mercedest. Fangio m�sodszor is vil�gbajnok. Az �vet a Maseratival kezdte, �s a Mercedesszel fejezte be. 1955 Stirling Moss is be�ll a Mercedeshez, Fangio harmadszor is vil�gbajnok. Ascari Monz�ban sportkocsibaleset �ldozata lesz. Tony Brooks �s a Connaught megszerzi az 1924-es syracuse-i futam �ta els� tiszta brit Grand Prix gy�zelmet. A Le Mans-i trag�dia miatt a Mercedes kisz�ll. 1956 Fangio a Lancia–Ferrarival negyedszer is vil�gbajnok. Er�s�dik a brit konkurencia: Moss �s Peter Collins is futamels�s�ghez jut. 1957 Fangio a Maseratihoz szerz�dik, �s megszerzi �t�dik vil�gbajnoki c�m�t. N�gy futamgy�zelme sor�n nagyot csat�zott t�bbek k�z�tt a N�rburgringen is Collinsszal �s Hawthornnal. Moss �t�ll a Vanwallhoz, �s megnyeri a Brit (Brooksszal), a Pescarai �s az Olasz Nagyd�jat is. 1958 Hawthorn (Ferrari) egyetlen franciaorsz�gi Grand Prix-gy�zelemmel az els� brit vil�gbajnok. �let�t veszti Collins, Stuart Lewis-Evans �s Luigi Musso, valamint k�z�ti balesetben a gy�szol� Hawthorn is. Fangio visszavonul, Moss a Cooperrel megszerzi a farmotoros kocsik els� Grand Prix-gy�zelm�t. A Vanwall az els� vil�gbajnok konstrukt�r. 1959 A farmotoros kcosik �tveszik az uralmat. Jack Brabham, a Cooper gy�ri pil�t�ja vil�gbajnok, Moss egy�nileg nevezett Cooperje lerobban. A Vanwall kisz�ll�sa �s a Ferrari k�zdelmei miatt a Cooper nyeri a konstrukt�r-vil�gkup�t. Deb�t�l a Lotus. 1960-as �vek �v Esem�nyek 1960 Ism�t Brabham �s a Cooper a bajnok, a Lotus megszerzi els� Grand Prix-els�s�g�t. A Ferrari nyeri az Olasz Nagyd�jat, melyet a britek a z�ty�g�s d�nt�tt szakasz miatt bojkott�lnak. Az Indy500 utolj�ra szerepel a vil�gbajnoks�gban. 1961 A Formula 1 el��rja az 1,5 literes s�r�t� n�lk�li kocsik haszn�lat�t. Ferrari �s a V6-os Dino domin�l. Phil Hill az USA els� vil�gbajnoka, de csapatt�rsa Wolfgang von Trips Monz�ban meghal. A Lotus begy�jti a morzs�kat: Moss N�metorsz�gban, Innes Ireland az USA-ban gy�z. 1962 Ism�t a britek uralj�k a mez�nyt a Climaxszal �s a BRM V8-as�val. Az �j szt�rok a vil�gbajnok Graham Hill (BRM) �s Jim Clark (Lotus). Moss balesete Goodwoodban kett�t�ri a p�lyafut�s�t. A h�jszerkezet� Lotus 25 forradalmas�tja a sport�gat. Monac�ban Vruce McLaren a r�la elnevezett kocsiban gy�z. 1963 H�t Grand Prix-b�l hetet Clark �s a Lotus nyer meg. A britek tarolnak: Hill �s a BRM k�tszer, a volt motorker�kp�r vil�gbajnok John Surtees �s a Ferrari egyszer gy�z. 1964 Folytat�dik a britek dominanci�ja. A mexik�i d�nt�ben h�rmas csata d�l Surtees (Ferrari), Hill (BRM) �s Clark (Lotus) k�z�tt. Surtees lesz a vil�gbajnok. 1965 A Lotus �s Clark m�sodszor is vil�gbajnok. Clark t�z futamb�l hatszor gy�z, Jackie Stewart megszerzi els� olaszorsz�gi gy�zelm�t a k�s�bbi huszonh�tb�l, m�g a Honda �s a Goodyear Mexik�ban Richie Ginther r�v�n el�sz�r lesz futamels�. 1966 A 3 literes formula d�c�g�s bemutatkoz�sa. Jack Brabham �s a Brabham-Repco lesz a vil�gbajnok. 1967 Denny Hulme megszerzi a Brabham egym�s ut�ni m�sodik vil�gbajnoki c�m�t. Monac�ban �let�t veszti Lorenzo Bandini (Ferrari). Clark Lotus�ban Zandvoortban gy�zelemmel deb�t�l minden id�k legsikeresebb Forma–1-es motorja, a Ford DFV. 1968 A vesztes�glista: Jim Clark, Ludovico Scarfiotti, Mike Spence �s Jo Schlesser. Clark megmagyar�zhatatlan balesetet szenved egy hockenheimi Forma–2-es futamon. Hill az els� DFV-motoros gy�zelemmel helyre�ll�tja a Lotus harci kedv�t. A sz�rnyak �s az aerodinamika egyre nagyobb jelent�s�gre tett szert. A Gold Leaf Lotusszal bek�sz�nt a szponzorok kora. 1969 Jackie Stewart, a Tyrell �ltal benevezett Matr�k �s a DFV-k domin�lnak: megnyernek hat Grand Prix-t, valamint az egy�ni �s konstrukt�r�k vil�gbajnoks�g�t is. 1970-es �vek �v Esem�nyek 1970 Jochen Rindt lesz az els� posztumusz vil�gbajnok, miut�n az Olasz Nagyd�j el�tt az edz�sen �let�t vesztette. Bruce McLaren meghal CanAm-kocsija tesztel�se k�zben. A tragikus szezon harmadik �ldozata Piers Courage. Jack Brabham visszavonul, �s bemutatkoznak a Tyrell saj�t �p�t�s� kocsijai. 1971 Jackie Stewart m�sodik vil�gbajnoks�g�val megszerzi a Tyrell els� konstrukt�-vil�gbajnoki c�m�t. Pedro Rodriguez �s Jo Siffert �let�t veszti. 1972 Emerson Fittipaldi �s a Lotus �t futamgy�zelemmel vil�gbajnok lesz. Betegs�ge ut�n Stewart csak m�sodik. Jo Bonnier Le Mansban hal�los balesetet szenved. 1973 Stewart eld�nti, hogy visszavonul, de el�bb m�g harmadszor is megszerzi a vil�gbajnoki c�met. Futamels�s�gei sz�ma �ttel n�, �gy 27 Grand Prix-gy�zelm�vel megjav�tja Fangio 24-es rekordj�t. Csapatt�rsa, Fran�ois Cevert �let�t veszti az Amerikai Nagyd�j edz�s�n. 1974 Emerson Fittipaldi �tigazol a McLarenhez, majd vil�gbajnok lesz. Peter Revson D�l-Afrikai Nagyd�j karambolozik az edz�sen, �s belehal s�r�l�seibe. 1975 Niki Lauda el�sz�r vil�gbajnok az egyre er�s�d� Ferrarival. Mark Donouhue nem �li t�l az ausztriai baleset�t. James Hunt �s a Hesketh megnyeri a Holland Nagyd�jat. Graham Hill �s v�dence, Tony Brise meghal egy kisrep�l�g�pes balesetben. 1976 James Hunt az es� �ztatta jap�n fin�l�ban vil�gbajnok lesz a McLarennel. Csaknem hal�los n�rburgringi balesete ellen�re Lauda mindv�gig versenyben van a c�m�rt. 1977 Niki Lauda �s a Ferrari az els�, de az osztr�k pil�ta 1978-ban a Brabhamhez szerz�dik. Renault az RS01-gyel bemutatja az 1,5 literes turb�felt�lt�s motorokat, a Lotus 78-cal pedig megjelennek a l�gp�rn�s kocsik. Tom Pyrce �let�t veszti a D�l-Afrikai Nagyd�j borzalmas baleset�ben. 1978 Miut�n a Lotus v�gig uralta a mez�nyt, Mario Andretti vil�gbajnok lesz. Csapatt�rsa, Ronnie Peterson belehal az Olasz Nagyd�j rajtj�n�l t�rt�nt balesete sz�v�dm�nyeibe. A Brabham-f�le „propellerkocsi” megnyeri a Sv�d Nagyd�jat, majd eltiltj�k a tov�bbi futamokt�l. 1979 A l�gp�rna elterjedt, a Ferrari visszat�rt. Jody Scheckter csapatt�rsa, Gilles Villeneuve el�tt szerzi meg a vil�gbajnoki c�met. Clay Regazzoni Silverstone-ban meghozza a Williams els� futamgy�zelm�t, melyhez Alan Jones m�g n�gyet tesz hozz�. Jean-Pierre Jabouille �s a Renault megszerzi a turb�felt�lt�s kocsik els� futamels�s�g�t. Lauda �s Hunt visszavonul.