Korszakolása

• 750-1170 kora középkori irodalom
• 1170-1270 középkori irodalom
• 1270-1500 késő középkori irodalom
• 1470-1600 reneszánsz irodalom
• 1600-1720 barokk irodalom
• 1720-1785 a felvilágosodás és előzményei irodalma
• 1740-1780 szentimentalizmus irodalma
• 1767-1785 Sturm und Drang
• 1786-1832 klasszicizmus, weimari klasszika
• 1798-1835 a romantika irodalma
• 1820-1850 a biedermeier kora
• 1830-1850 Junges Deutschland és Vormárz

A német irodalom történetének korszakhatárait a német nyelv fejlődésének szakaszaihoz is kötik.

Középkori német irodalom 750-1500

Az ófelnémet (althochdeusch) korszak a 8-11. századra tehető.

• A Merseburgi varázsigék (Merseburger Zaubersprüche) 750 körül keletkeztek és a 10. században jegyezték fel őket.
• Germán hősi mondára épült a Hildebrand-ének (Hildebrandslied), a 9. század elejéről.
• Ugyancsak germán motívumokat tartalmaz két költői elbeszélés, a Muspilli, illetve a Heliand, már a 10. század termékei.

Az ófelnémet mellett megjelenik a latin nyelvű kultúra és irodalom.

A középfelnémet (mittelhochdeutsch) korszak a 11-13. század időszaka

A keresztes háborúk idején új világkép, új történeti témák merültek fel. A lovagi kultúra elterjedése a Hohenstaufok korára tehető. Fénykorát érte mind a költészet, mind az epika.

1. Német lovagi eposzok Az udvari epika Európa-szerte népszerű témaköreit dolgozta fel, merített Artúr király mondaköréből, a Grál - mondákból, a Trisztán-mondából. Elterjedt a verses lovagregény műfaja. De megjelent a lovagvilág bírálata is.

• Hartmann von Aue: A szegény Henrik (Erec) (1180/85)
• Wolfram von Eschenbach: Parzival (1200/1210)
• Gottfried von Straßburg: Trisztán és Izolda (Tristan und Isolde) (1210 körül)

A lovagi téma mellett felmerül a germánok és hunok kora a népvándorlás történeteiben.

• A Nibelung - ének (Nibelungenlied) (1200 körül) a hősi eposzok kimagasló, máig legjelentősebb német példája.

2. Minnesang - udvari költészet

A "Minne"-költészet Provence-ban született, majd az Észak -Francia területek közvetítésével jutott német földre. A trubadúrok német megfelelői a Minnesángerek voltak. Témájuk elsődlegesen a szerelem, az áhított nő szépségének stilizált leírása. A legismertebb alkotók: Der Kürenberger, Ulrich von Gutenberg, Rudolf von Fenis, Friedrich von Hausen, Hartmann von Aue.

• Heinrich von Veldeke: Eneit
• Heinrich von Morungen
• Reinmar von Hagenau
• Walther von der Vogelweide (1168-1228): a középkori német költészet legnagyobb alakja "Mädchenlieder".

Az újfelnémet (niederhochdeutsch) korszak a 13-15. század kora (...)

Humanizmus, reneszánsz és reformáció irodalma 1470-1600

A 16. századtól a humanista világkép elterjedése, majd a katolikus egyház tekintélyének csökkenése, a reformáció változásokat hozott az irodalomban is.

• Rotterdami Erasmus (Erasmus von Rotterdam) (1469-1536) a német humanizmus mestere kirejedt levelezést folytatott Európában. Eszméi széles körben elterjedtek.
• Martin Luther (1483-1546) mozgalma hozzájárult a nemzeti nyelvű irodalom széles körű kibontakozásához. A Biblia német nyelvű fordítása is az ő nevéhez fűződik.
• Ulrich von Hutten (1488-1523) a humanista költészet legkiemelkedőbb alakja, ugyancsak németül fordult lázadó hangú verseivel a néphez.

A korszak több népkönyve igen érdekes utóélete mondhat magáénak és évszázadok múltán is befolyásolta az európai művészeteket. Említésre méltó Doktor Faust története.

Barokk irodalma 1600 - 1720

1. A barokk líra képviselői:

• Georg Rodolf Weckherlin (1584-1653),
• Christian Hofmann von Hofmannswaldau (1617-1679),
• Andreas Gryphius (1616-1664): regényeket és drámákat is írt
• Daniel Caspar von Lohenstein (1635-1683): mára ismeretlen de saját korában igen népszerű költő.

2. A barokk prózairodalom:

• Martin Opitz (1597-1639):Buch von der deutschen Poeterey
• Hans Jacob Christoffel von Grimmelshausen (1621/22-1676): a barokk regény mestere, fő műve: Simplicissimus (Der abenteuerliche Simplicissimus)

Felvilágosodás irodalma 1720 - 1785

1. német filozófiai háttere:

• Gottfried Wilhelm Leibniz (1646-1716)
• Immanuel Kant (1724-1804): A tiszta ész kritikája (Kritik der reinen Vernunft) (1781)

2. alkotók, fő művek:

• Gotthold Ephraim Lessing (1729-1781): esztétikus, kritikus, drámaíró művei közül Miß Sara Sampson (1752), Minna von Barnhelm (1767), Emilia Galotti (1772), A bölcs Náthán (Nathan der Weise) (1779) érdemelnek figyelmet. Neki köszönhető a német polgári szomorújáték és a polgári vígjáték műfaja is.
• Johann Christoph Gottsched (1700-1766): Versuch einer Critischen Dichtkunst vor die Deutschen (1730) című munkájában az új német irodalom esztétikai követelményeinek megfogalmazójává vált.
• Christoph Martin Wieland (1733-1813): Agathon (Geschichte des Agathon) (1794) című szatírikus regénye mellett verses elbeszéléseket is alkotott.

3. Sturm und Drang (1767-1785) mozgalom - a német szentimentalizmus.

Nevének kitalálója Maximilian Klinger (1752-1831); az egész korszakot egy művének címéről nevezték el. Alapvető jellegzetessége, hogy csak irodalmi irányzat. Hatott a mozgalomra Herder tézise, a népköltészetről, mint a kultúra legősibb forrásáról.

Legjelentősebb alkotók és műveik:

• Johann Wolfgang Goethe (1749-1832): Zum Schäkespears-Tag (beszéd, 1771), Sesenheimer Lieder (1770/71), Götz von Berlichingen (1773, dráma), Prométheusz (Prometheus) (1773/77), Ganümédesz (Ganymed) (1774, költemények), Az ifjú Werther szenvedései (Die Leiden des jungen Werthers) (1774, regény)
• Friedrich Schiller (1759-1805): Haramiák (Die Räuber) (1781, dráma), Ármány és szerelem (Kabale und Liebe) (1784, dráma)
• Jakob Michael Reinhold Lenz (1751-1805): Der Hofmeister (1774, dráma), Die Soldaten (1776, dráma)
• Gottfried August Bürger (1747-94): balladák, Lenore 1773
• a Göttinger Hain ("Göttinger Musenalmanach") munkatársai: Johann Heinrich Voss (1751-1826): Homérosz: Odüsszeia és Íliász fordítása németre és Christoph Heinrich Hölty (1748-1776).

Német klasszicizmus

A weimari klasszika:

• Johann Wolfgang Goethe (1749-1832)
• Friedrich Schiller (1759-1805): drámák: Don Carlos (1787), Wallenstein (1799), Maria Stuart (1800), Wilhelm Tell (1804)

Német romantika irodalma 1798 - 1835

1. Filozófiai háttere:

• Johann Gottlob Fichte (1762-1814)
• Friedrich Wilhelm Schelling (1775-1854)

2. Központjai: A német romantika szellemi centrumai a német egyetemvárosok voltak. Az írók, művészek, filozófusok sokszor neves asszonyok szalonjaiban gyűltek össze, a leghíresebbek:

• Karoline Schlegel: August Wilhelm Schlegel, majd Schelling felesége
• Elisabeth (ismert nevén Bettina) von Arnim: Achim von Arnim felesége, Clemens Brentano testvére
• Rahel Levin és Henriette Herz: akik Berlinben irodalmi szalonokat tartottak fenn.

3. Korszakai:

Több korszakolási lehetőség is létezik:

• a) Korai romantika - erősen filozofikus, teoretikus (Jena, Berlin) és Kései romantika (Heidelberg)
• b) Korai romantika - Jena, Hochromantik - Heidelberg, Kései romantika - Berlin

3.1. A korai romantika

3.1.1. Jena alkotói - Jenai romantika

• Friedrich Schlegel (1772-1829): Lucinde (regény 1799)
• August Wilhelm Schlegel (1767-1845): 1798-1800 az "Athenaeum" kiadása Friedrich Schlegel közreműködésével, a német romantika kezdete.
• Novalis / Friedrich Leopold von Hardenberg (1772-1801): Költeményei: Himnuszok az éjszakához (Hymnen an die Nacht 1797) versciklus, melyben szerelme halála feletti megrendülését szembeállítja a dolgos nappalok birodalmával, Heinrich von Ofterdingen (regénytöredék 1802), melynek "kék virága" a romantika szimbólumává vált.
• Ludwig Tieck (1773-1853): A csizmás kandúr (Der gestiefelte Kater - dráma 1797)
• Wilhelm Heinrich Wackenroder (1773-1798): Theoretische Schriften (1796)

3.1.2. Berlin alkotói - berlini romantika

• Ernst Theodor Wilhelm Amadeus Hoffmann (1776-1822): Művei: Fantáziadarabok Callot modorában (1814-15), benne: Az arany virágcserép, Szerápioni testvérek (1819-21), Diótörő és egérkirály (1819), Murr kandúr (1820-22).

• Heinrich von Kleist (1777-1811): Drámái: Amphytrion - komédia, Homburg hercege (Prinz von Homburg), Heilbronni Katica (Kátchen von Heilbronn), Az eltört korsó (Zerbrochener Krug). Novellája: Kohlhaas Mihály (Michael Koohlhaas).

3.2. A kései romantika (Heidelberg)

• Clemens Brentano (1778-1842): költő
• Achim von Arnim (1781-1831): 1805 Des Knaben Wunderhorn (népdalgyűjtemény), Brentanoval közösen írták
• Joseph von Eichendorff (1788-1857): versek, Aus dem Leben eines Taugenichts novella (1826).
• Jakob Grimm (1785-1863) és Wilhelm Grimm (1786-1859): Kinder und Hausmärchen (1812,1815,1822), Deutsches Wörterbuch (1854-től, haláluk után folytatták, 1961 - ben befejezték)
• Bettina von Arnim (1785-1859)
• Adalbert von Chamisso (1781-1838)

3.3. Heinrich Heine (1797-1856): A legnépszerűbb lírikus, a "Buch der Lieder" (1827) nagy hatással volt a romantika korszakára és sok költeményét népdalként tartották számon, mint a leghíresebb "Die Lorelei" címűt. Poézisfelfogása különbözött a romantikusokétól, a valóságot széttöredezettnek látta, kritizálta a valós világot, de nem hitt a poézis mindenhatóságában. Politikai költészetének gyümölcse a "Deutschland, ein Wintermärchen" (1844).

A restauráció időszaka 1815 - 1848

1. A Biedermeier

• Anette von Droste - Hülshoff (1797-1848)
• Eduard Mörike (1804-1875)
• Adalbert Stifter (1805-1868) osztrák drámaíró
• Franz Grillparzer (1791-1872) osztrák drámaíró

2. "Junges Deutschland"

• Ludwig Börne (1786-1837)
• Ludolf Weinbarg (1812-1872)
• Heinrich Laube (1806-1884)
• Karl Gutzkow (1811-1878)

3. A forradalom előfutárai és a 48-asok

• Anastasius Grün (1806-1876)
• Hoffmann von Fallersleben (1798-1847)
• Robert Eduard Prutz (1816-1872)
• Franz Dingelstedt (1814-1881)
• Georg Herwegh (1817-1878)
• Adolf Grassbrenner (1810-1876)
• Ferdinand Freiligath (1810-1876)
• Nikolau Lenau (1802-1850)
• Georg Weerth (1822-1856)

A német realizmus korszaka 1850-1890

1. Filozófiai háttere

• Charles Darwin (1809-1882)
• Ludwig Feuerbach (1804-1872)
• Karl Marx (1818-1883)

2. Alkotók és művek

2.1. A realista prózairodalom

• Theodor Storm (1817-1888): novellák pl."Der Schimmelreiter"
• Gottfried Keller (1819-1890): A zöld Henrik (Der grüne Heinrich) - regény, novellák
• Theodor Fontane (1819-1898): Effi Briest - regény, Der Stechlin, Irrungen Wirrungen, Frau Jenny Treibel
• Wilhelm Raabe (1831-1910) "Der Hungerpastor"

2.2. A realista drámairodalom

• Friedrich Hebbel (1813-1863): Maria Magdalena
• Georg Büchner (1813-1837): Danton halála (Dantons Tod), Woyzeck

A német naturalizmus irodalma 1880-1900

• Arno Holz (1863-1929)
• Johannes Schlaf (1862-1941)
• Gerhart Hauptmann (1862-1946): Drámái: Vor Sonnenaufgang (1889), Die Weber (1892), Der Biberpelz (1893), Die Ratten (1911); novellái: Bahnwärter Thiel (1888), Die Ketzer von Soana (1916) a leghíresebbek.

A 20. századi német irodalom

1. Az impresszionizmus és szimbolizmus irodalma

2. Avantgarde áramlatok 1945-ig

2.1. Az expresszionizmus irodalma 1905-1925

líra:

• Gottfried Benn (1886-1956)
• George Trakl (1887-1914)

dráma:

• Bertold Brecht (1898-1956)

prózairodalom:

• Franz Kafka (1883-1924)
• Thomas Mann (1875-1955)
• Heinrich Mann (1871-1950)

• Hermann Hesse (1877-1962)
• Carl Spitteler (1845-1924)
• Lion Feuchtwanger (1884-1958)
• Alfred Döblin (1878-1957)
• Wolfgang Borchert (1921-1947)

3. Német nyelvű irodalom 1945 után

A II. világháború után a két Németországot, Ausztriát és Svájcot a közös nyelv és a közös olvasói piac kapcsolta össze.

3.1. Német Szövetségi Köztársaság irodalma

Epika:

• Heinrich Böll (1917–1985) rövid történeteiről ismert.
• regényírók: Wolfgang Koeppen (1906–1996), Siegfried Lenz, Christine Brückner, Martin Walser (* 1927)
• kiemelkedő tehetség Günter Grass (* 1927): "Die Blechtrommel" (1999, Nobel - díj).

Líra

• Günter Eich (1907–1972): költemények, hangjátékok
• Helmut Heißenbüttel (1921–1996): konkrét poézis

• Uwe Johnson (1934–1984)
• Ror Wolf (* 1932): nouveau roman
• Arno Schmidt (1914–1979): kísérletező
• Wolfgang Hildesheimer (1916–1991): abszurd drámaíró, Brecht útján halad.

• A vietnami háború, és 68-as mozgalmak után teret nyert a
  • politikai költészet: Hans Magnus Enzensberger (* 1929), Erich Fried (1921–1988)
  • és a politikai dráma: Peter Weiss (1916–1982), Rolf Hochhuth (* 1931).
• Ezzel ellentétes irányzatot képviseltek az új szubjektivizmus ("Neue Subjektivität") hírdetői, akiknek írásaiban a privát szféra kerül előtérbe.
• A 80 - as évek kiemelkedő alkotói: Botho Strauß (* 1944) drámaíró, [Ulla Hahn] (* 1946), és Durs Grünbein (* 1962) költő.

3.2. Német Demokratikus Köztársaság irodalma

• Az NDK "Literaturgesellschaft"-nak, irodalmi társadalomnak definiálta magát, (a fogalom: Johannes R. Becher nevéhez fűződik), harcolt az ún. nyugati "Poesiefeindlichkeit", azaz poézisellenesség és a magas kultúra gettósítása ellen. Azt vallották, hogy a demokratizálódás folyamatának három síkon kell megvalósulnia: a termelés, és a befogadás szintjén. "Produktion, Distribution, Rezeption". Mindazonáltal a cenzúra ad absurdum működött, az állam megkísérelte az irodalmat funkcionalizálni, saját céljaira, a szocialista realista útra terelni, ennek tervét "Bitterfelder Weg" néven emlegették. A rezsim elismert írói Hermann Kant (* 1926) és Johannes Bobrowski (1917–1965), aki jelentős prózát hagyott hátra.
• A 70-es években az NSZK -hoz hasonló tendenciaként jelentkezett az új szubjektivizmus, sok szerző elhagyta az NDK-t, mint Wolf Biermann (* 1936), Sarah Kirsch (* 1935) és Uwe Johnson. Az otthon maradt írók közül Christa Wolf (* 1929), Heiner Müller (1929–1995), Irmtraud Morgner (1933–1990), Stephan Hermlin (1915–1997), Stefan Heym (1913–2001) és Jurek Becker (1937–1997) neve vált ismertté.

3.3. Ausztria irodalma

• A II. világháború után Ausztria vezető alkotói csoportosulása a Bécsi Csoport (Wiener Gruppe), melynek elismert tagjai Gerhard Rühm (*1930) és H. C. Artmann (1921–2000) voltak.

Ismnertségre tettek szert: Albert Paris Gütersloh (1887–1973), Heimito von Doderer (1896–1966), Ernst Jandl (1925–2000), és Franzobel (*1967).

• Kiemelkedő ausztriai lírikusok: Friederike Mayröcker (*1924), Christine Lavant (1915–1973), Paul Celan (a 40-es évek végén Bécsben él, majd Párizsba megy), és Erich Fried (Nagy - Britanniába emigrált).
• Az 1960 - 70 - es évek az osztrák irodalom legújabbkori fénykora, melyet olyan tehetségek tettek kimagaslóvá, mint Peter Handke (*1942), Ingeborg Bachmann (1926–1973), és Thomas Bernhard (1931–1989).
• A jelenkori irodalom jelentős osztrák alkotói Norbert Gstrein, Elfriede Jelinek (*1946), O. P. Zier, Sabine Gruber, Ruth Aspöck, Christoph Ransmayr (*1954), Werner Schwab (1958–1994).

3.4. Svájc irodalma

A svájci irodalomban 1945 után nincs változás. A két legnevesebb író:

• Max Frisch (1911–1991): a regény, a dráma, az intellektuális irodalom terén alkotott kimagaslót, és
• Friedrich Dürrenmatt (1921-1991) svájci drámaíró, kinek legismertebb drámai művei: A nagy Romulus, Angyal szállt le Babilonba, Az öreg hölgy látogatása, az Ötödik Frank, és A fizikusok (1962) című tézisdráma.
• További fontos tehetségek: Adolf Muschg (*1934), Peter Bichsel (*1935) és Urs Widmer (*1938)...
• Svájc legjelentősebb irodalmi csoportosulása a 2002-ig létező Gruppe Olten volt.

Jelenlegi német irodalom

Aktuális tendencia az ún. "Fräuleinwunder", a popirodalom, a debütálók nagyszámú megjelenése az irodalomban. Részben a piac diktálja, mely 1945 óta jelentősen megnövekedett. Az aktuális német irodalmat politikai különbözőségek befolyásolják. Emellett azonban igen elterjedtek a gyermekkori autobiografikus témák is. Ellenpontot jelentenek Elfriede Jelinek (2004, Nobel - díj), politikai és feminista jellegű alkotásai.

Dél-Németország és Ausztria ma:

• Jelentős alkotók: Oswald Wiener, Hans Wollschläger, Christoph Ransmayr, Marlene Streeruwitz, Maurizio Poggio.
• Ismert jelenlegi szerző Németországból Andreas Eschbach (Das Jesus Video, Eine Billion Dollar), aki nagy sikerkönyveket ír. A popirodalom legnevesebb alkotói: Christian Kracht (Faserland), Benjamin von Stuckrad-Barre (Soloalbum), Rainald Goetz (Irre).

Nobel-díjak a Német - irodalomban

• 1902 Theodor Mommsen (Németország)
• 1908 Rudolf Eucken (Németország)
• 1910 Paul Heyse (Németország)
• 1912 Gerhart Hauptmann (Németország)
• 1919 Carl Spitteler (Svájc)
• 1929 Thomas Mann (Németország)
• 1946 Hermann Hesse (Svájc/Németország)
• 1966 Nelly Sachs (Németország)
• 1972 Heinrich Böll (Németország)
• 1981 Elias Canetti (UK)
• 1999 Günter Grass (Németország)
• 2004 Elfriede Jelinek (Ausztria)