Michael Schumacher �s Williams: k�t olyan n�v, amely a Forma-1-ben n�h�ny �ve m�g a gy�zelem szinonim�ja volt, mostan�ban m�gis az elm�l�s mind nyomaszt�bb mement�j�v� v�lik. Dics� m�lt, dicstelen jelen - vajon van-e j�v�?

R�luk sz�lt az 1990-es �vek d�nt� r�sze, megker�lhetetlenek a sport t�rt�net�ben, de ha valaki manaps�g kapcsolna el�sz�r a Forma-1-re, m�g fel sem t�nn�nek neki. Hogy kikre gondolok? Term�szetesen Michael Schumacherre �s a Williamsre. Volt id�, �s nem is olyan r�gen, amikor a gy�ztes csakis k�z�l�k ker�lhetett ki, most m�gsem jelentenek m�st, mint az �l� bizony�t�kot arra, hogy elm�lik a vil�g dics�s�ge.

A helyzet�k persze nem egyforma, mert m�g az ember keveset tehet az �reged�s elker�lhetetlen k�vetkezm�nyei ellen, egy ist�ll� elvileg �jra �s �jra meg�julhat, nincs v�groml�sra predesztin�lva. A legkritikusabb id�szakokat rendszerint a gener�ci�v�lt�s k�rny�k�n �li meg, s nem volt ez m�sk�nt a Williams eset�ben sem. Ha belegondolunk, a Red Bull abb�l a szempontb�l el�nyben van, hogy fiatal csapat l�v�n most �llt �ssze kerek eg�ssz�, s am�g valamelyik kulcsfigur�ja - aki a kor�t ismerve v�rhat�an Adrian Newey lesz - nem bontja meg a nyer� egys�get, a p�ly�n k�v�l nem kell egy ilyen, mindenk�ppen nagy traum�val j�r� v�ls�g kezel�s�re ford�tania az energi�it.

Egy j�r�szt v�letlen egybees�s folyt�n a Forma-1 t�rt�net�nek m�sik k�t akt�v sikercsapata, a McLaren �s a Ferrari is mostan�ban esett �t a gener�ci�v�lt�s f�jdalmas folyamat�n - felem�s eredm�nnyel. A McLarenn�l Ron Dennis a jelek szerint a megfelel� ut�dot tal�lta meg �s nevelte ki maga mellett Martin Whitmarsh szem�ly�ben, aki el�dj�nek megsz�llott technokratizmus�n enyh�tve �gy tudta vonz�bb� tenni az ist�ll� kor�bban kiss� robotszer�nek hat� arculat�t, hogy az nem ment l�tv�nyosan az eredm�nyek rov�s�ra. A Ferrari �j menedzsmentje ezzel szemben m�g nem bizony�tott, s hi�ba pislog menteget�zve jellegzetes, Enz�t id�z� szem�vege m�g�l szinte minden edz�s- �s versenynap ut�n, a szel�d �s �rtalmatlan Stefano Domenicalival kapcsolatban felmer�l a gyan�, hogy amikor olyan bev�lt szakembereket v�lt le, �ket t�ve felel�ss� a kudarcok miatt, mint Luca Baldisserri vagy Chris Dyer, �ppens�ggel csak a t�k�rbe felejt el belen�zni. A Ferrarin�l az a bibi, hogy f�n�k�t k�v�lr�l import�lni �rthet� m�don nem szeretnek, Domenicali m�g�tt viszont nem �ll senki a sorban, akit egy logikus sakkl�p�ssel a hely�re tolhatn�nak, ha Luca di Montezemol�nak elfogy a t�relme. Mert el�bb-ut�bb, ebben biztosak lehet�nk, el fog. Az utols� pillanatban elbukott vb ut�n egy k�sza dobog�s helyez�s a szezon negyedik verseny�n �deskev�s a vil�gmegv�lt� optimizmushoz.

A Williams probl�m�ja teh�t kor�ntsem egyedi. Van azonban egy fontos k�l�nbs�g: m�g a Ferrari olyan gazdag h�torsz�ggal rendelkezik, amely tal�n szem�lyi vesztes�gek �r�n, de ki tudja h�zni a cs�v�b�l az ist�ll�t, �k teljes eg�sz�ben �nmagukra vannak utalva. Gondolhatn�nk, hogy ez nem nagy v�sz, hiszen �pp most j�tt el a mag�ncsapatok m�sodik aranykora, a val�s�g azonban t�volr�l sem ennyire egyszer�: a Brawn GP a Honda p�nz�vel �s infrastrukt�r�j�val nyerte meg a vil�gbajnoks�got, a Red Bull m�g�tt pedig aut�gy�r ugyan t�nyleg nem �ll, egy t�keer�s befektet�, amely nincs a versenyz�sre utalva, viszont igen.

Vajon hol ronthatta el a Williams? Els� r�n�z�sre �gy t�nhet, nem k�sz�tett�k el� idej�ben a gener�ci�v�lt�st, csakhogy ez nem igaz. Nagyon is hajland�ak voltak fiatal�tani, amire a legjobb p�lda �ppen a posztj�r�l a m�lt h�ten �nk�nt lemond� Sam Michael: �t 2004 m�jus�ban, 33 �vesen nevezt�k ki technikai igazgat�v�, mik�zben Patrick Head elsz�nta mag�t a legnehezebb l�p�sre a sz�nfalak m�g�, t�vol a rivaldaf�nyt�l. �s amennyire tudni lehet, m�r Frank Williams is ink�bb az emblematikus apafigura, semmint az operat�v f�n�k szerep�t t�lti be, mert a csapat mindennapi �gyeit 2006 novembere �ta a vez�rigazgat�, Adam Parr int�zi.

Ijeszt�en hangzik, hogy a Williams 113 gy�zelme k�z�l, amivel harmadik az �r�kranglist�n a Ferrari �s a McLaren m�g�tt, 2004 okt�ber�ben, a Brazil Nagyd�jon, m�g Juan-Pablo Montoy�val aratta az utols�t. Az id�beli egybees�s f�ny�ben k�nny� lenne Michaelre kenni az elm�lt �vek kudarcait, de nem volna fair, hiszen a csapat val�j�ban m�r sokkal kor�bban lesz�ll� �gba ker�lt: 1997 �ta nem nyertek vb-c�met, �s legut�bb 2003-ban harcoltak �rte igaz�n. S�t, Michael kereken h�t �vvel ezel�tti kinevez�s�nek kapcs�n is sz�rnyra kapott egy olyan h�resztel�s, hogy Head nem �nk�nt �s dalolva, hanem a motorsz�ll�t� BMW nyom�s�ra, ugyancsak az ist�ll� sikertelens�ge miatt mondott le a posztj�r�l, ami azt sugallja, hogy a probl�m�k r�gebben kezd�dtek. A sokak �ltal a r�giv�g�s� versenyist�ll�k mintap�ld�j�nak tartott Williams a McLarennel ellent�tben soha nem keltette meg�julni k�pes, a Forma-1 modern szellemis�g�hez alkalmazkod� csapat benyom�s�t; a karbonsz�las, informatikai c�gek szponzorlog�ival tark�tott felsz�n alatt is maradt benne valami az 1980-as �vek hangulat�b�l. Akadnak j�p�ran, akiknek tulajdonk�ppen pont ez az aranykort id�z� aura tette szimpatikuss� a Williamst, a p�ly�n azonban, ezt felesleges is vitatni, nem volt kifizet�d�.

Ha felid�zz�k, hogy Alain Prost �s Damon Hill 1993-as FW15C-je az akt�v felf�ggeszt�ssel, az automata sebess�gv�lt�val, a kip�rg�sg�tl�val �s a t�bbi, a maga kor�ban ultramodernnek sz�m�t� ketyer�vel a mai napig is minden id�k egyik legfejlettebb versenyaut�ja, amellyel a Williams porig al�zta az ellenfeleit, tal�n furcsa technikailag maradinak min�s�teni a csapatot. M�gis van benne n�mi igazs�g, mert a 21. sz�zad legnagyobb kih�v�s�val, az aerodinamik�val az ellenfeleikhez k�pest sohasem jutottak teljesen d�l�re. Aligha v�letlen, hogy legut�bb az utols� olyan modellel lettek vil�gbajnokok, amit m�g Adrian Newey tervezett; miut�n 1998-ban csatlakozott a McLarenhez, vajon melyik csapat nyerte a k�vetkez� k�t vb-t? Na ugye. Ebben az �rtelemben mondhatjuk, hogy akkor k�vett�k el a legs�lyosabb hib�t, amikor elengedt�k Newey-t, de igazs�g szerint nem is tudt�k volna magukn�l tartani, mert m�r nagyon mehetn�kje volt. Felmer�l a k�rd�s, hogy vajon mi�rt? Nem kiz�rt, hogy a konzervat�v Head nem tudott azonosulni az aerodinamik�t hajthatatlanul az el�t�rbe helyez� Newey szeml�let�vel. Persze a t�rt�nelem, ezt mondhatjuk nyugodtan, az�ta igazs�got tett k�z�tt�k.

Jelenleg is az aero a Williams leggyeng�bb pontja, b�r Michael szerint abban Rubens Barrichell�nak nem volt igaza, hogy a sz�lcsatorn�ban nyert adatok nem korrel�lnak a p�ly�n gy�jt�ttekkel. "Rubens arr�l a diff�zorr�l besz�lt, amit Sanghajba vitt�nk el. Haszn�lat k�zben romlott a teljes�tm�nye, de csak az�rt, mert (a kipufog�) meg�gette a padl�lemezt" - magyar�zta Michael. - "Legut�bb 12 h�nappal ezel�tt akadtak korrel�ci�s probl�m�ink, az els� sz�rny szint�n Sanghajba sz�ll�tott r�szeivel. Az�ta a sz�lcsatorn�ban, a CFD-ben �s a p�ly�n szerzett adatok nagyon sz�pen �sszhangban voltak egym�ssal." A t�r�korsz�gi h�tv�ge m�gis j� p�lda a Williams k�szk�d�s�re: az �j els� sz�rnyat a versenyen csak Barrichello kapta meg, mivel Pastor Maldonado �sszet�rte a saj�tj�t, a h�ts�t pedig nem mert�k bevetni, mert a fels� terel�lap visszad�nt�se ut�n a sz�rnyra �rkez� leveg� nem kezdett azonnal a rendes �tj�n �ramlani, �gy a kanyarok bej�rat�n�l nem �ll�tott el� kell�en nagy leszor�t�er�t. (Egy�bk�nt a Mercedes a szezon els� futamain ugyanezzel a gonddal bajl�dott. Maga a terel�lap gyorsan vissza�llt az eredeti poz�ci�j�ba, csak egy ideig m�g rosszul �rv�nylett k�r�l�tte a leveg�.) �gy becs�lt�k, az FW33 a r�gi sz�rnnyal 3.7 km/�r�val lassabb v�gsebess�gre volt k�pes, ami az id�m�r�n kb. 3 tizedm�sodpercnyi vesztes�get okozott. Ha ez igaz, Barrichello az �jjal bejuthatott volna a Q2-be.

Az a t�ny, hogy a t�voz�sa miatt csal�dott Barrichello, aki m�r a Jordann�l is dolgozott egy�tt vele, Michael "t�lterhelts�g�nek" rov�s�ra �rta a probl�m�kat, felett�bb izgalmas. 2006 okt�ber�ben ugyanis Head pontosan ugyanezt a kifejez�st haszn�lta r�, mondv�n: a technikai igazgat� sem tarthatja egyed�l k�zben az �sszes r�szter�letet. "Sam adatfeldolgoz� m�rn�kk�nt kezdett, azut�n versenym�rn�kk�, rangid�s m�rn�kk�, v�g�l pedig technikai igazgat�v� avanzs�lt. �gy �rzem, tal�n m�g ma is t�ls�gosan a p�ly�n zajl� m�veletekre koncentr�l, nem pedig a gy�rra, pedig ott d�lnek el a teljes�tm�ny, a sebess�g �s a megb�zhat�s�g kulcsk�rd�sei" - magyar�zta akkor Head. A Williams a Brazil Nagyd�jra m�r el sem engedte Michaelt, �s 2007-ben ahhoz k�t�tte a szem�lyes r�szv�tel�t a versenyeken, hogy a f�hadisz�ll�son kialak�t maga alatt egy megb�zhat� vez�rkart.

Ekkor cs�szhatott f�lre valami. Mag�t Michaelt ugyanis �ll�t�lag a csapaton bel�l is kevesen hib�ztatj�k k�zvetlen�l a kudarcok miatt, de azt � sem tagadja, hogy k�zvetve felel azoknak a szakembereknek a munk�j��rt, akiket � v�logatott �ssze. �m ha t�nyleg mind�ssze ennyi volt a szerepe, az balj�s j�v�t vet�t el�re: Michael t�voz�s�val a Williams, legal�bbis �tmenetileg, m�g tov�bb gyeng�lhet, mik�zben akiknek a mindennapi eg�rtologat�s�n az aut� fejleszt�se m�lt, tov�bbra is a hely�k�n maradnak. Nem csoda, hogy a cinikusabb megfigyel�k szerint tulajdonk�ppen nem a Williams v�lik meg Michaelt�l, hanem ford�tva, Michael hagyja el a s�llyed� haj�t egy h�siesnek tettetett, a saj�t �rdekeit szolg�l� l�p�ssel.

A v�lt�s persze v�geredm�nyben neki �s a csapatnak is j�t tehet. �j �ll�st szinte biztosan tal�l mag�nak, mert a Williams k�lv�ri�j�t paddock-szerte kevesen �rj�k az � rov�s�ra, �s a bej�ratott m�rn�k�k k�rforg�sa szinte m�g a versenyz�k�n�l is belterjesebb. M�gis mikor ker�lt be a sz�lesebb k�ztudatba �j n�v a technikai fronton? Adrian Newey, Aldo Costa, Ross Brawn, Geoff Willis, Paddy Lowe, Sam Michael, Nick Tombazis, Mike Coughlan, Pat Symonds... Ebbe a sz�k k�r�, exkluz�v klubba ritk�n hirdetnek felv�telt. A nagyk�z�ns�g az ut�bbi id�ben tal�n csak a sauberes James Key �s a renault-s James Allison nev�vel ismerkedett meg, de az �v�k sem forog igaz�n k�zsz�jon. M�g a Williams is ink�bb a h�res-h�rhedt Coughlant, a Ferrari/McLaren k�m�gy egykori f�kolomposainak egyik�t igazolta le, semhogy egy noname gurut toljon az el�t�rbe, ak�r bels� prom�ci� r�v�n. Neki is lehet sok sikert k�v�nni; vannak, akik nagyobb hib�t k�vetnek el az �letben, m�gsem b�nh�dnek meg �rte annyira, mint � vagy Symonds. A vezekl�s ut�n a tiszta lap mindenkinek j�r.

A fentiek f�ny�ben a Williams val�sz�n�leg k�nytelen lesz el�lr�l kezdeni a gener�ci�v�lt�st, amit ak�r �gy is �rtelmezhet�nk, hogy elvesztegett�k az elm�lt h�t �vet. �m m�sf�le hib�kat is k�vettek el. A BMW p�ld�ul j�r�szt az�rt dobbantott 2005-ben, mert Frank �s Patrick nem volt hajland� eladni nekik a csapat egy r�sz�t. Azok ut�n, hogy a n�met aut�gy�r teljesen h�tat ford�tott az F-1-nek, ezt ma tarthatn�nk ak�r szerencs�nek is, ami azonban elhamarkodott �t�let lenne, hiszen egyr�szt nem tudhatjuk, mire lettek volna k�pesek egy�tt (m�g ha a kultur�lis k�l�nbs�gek m�r kor�n jelentkeztek is), m�sr�szt a BMW tal�n m�sk�pp d�nt a programj�r�l, ha csak r�sztulajdona van egy ist�ll�ban, s �gy nem kell annyit k�ltenie r�. Ahhoz k�pest, hogy a BMW-nek ellen�llt, Williams �s Head 2009 november�ben egy F-1-es k�r�kben alig ismert befektet�nek, Toto Wolffnak v�g�l m�giscsak eladta a csapata egy r�sz�t. Ez legal�bb annyira t�nt �letment� t�keinjekci�nak, mint az idei r�szv�nykibocs�t�suk a frankfurti t�zsd�n, ami az �zleti elemz�k szerint az�rt sem volt bizalomgerjeszt� akci�, mert nem �j r�szv�nyeket dobtak piacra, hanem a saj�t r�sz�ket �rt�kes�tett�k, azt a benyom�st keltve ezzel, hogy menek�ln�nek a tulajdonosi k�rb�l. R�vid t�von kasz�ltak ugyan 60 milli� eur�t vele, de mivel a befektet�k �t�lete a m�faj term�szet�b�l ad�d�an f�leg a Williamsek p�ly�n ny�jtott teljes�tm�ny�t�l f�gg, s az egyel�re nem t�l �g�retes, hossz� t�von meglehet�sen ingatag ez az �zleti modell. Nem csoda, hogy a r�szv�nyeik n�v�rt�ke a kezdeti 25 eur�r�l 18-19-re zuhant vissza.

Mindig szomor�, amikor egy r�gi nagy n�v h�rneve megkopik. A Lotus, a Brabham, a Tyrrell, a BRM vagy a Cooper p�ld�j�n kereszt�l m�r meg�lt�k, hogy milyen elvesz�teni egy legend�s csapatot. A Williams buk�sa m�g megr�z�bb lenne, mert a Ferrari ut�n, kilenc konstrukt�ri vb-c�m�kkel, m�giscsak �k az F-1 t�rt�net�nek m�sodik legsikeresebb alakulata. Temetn�nk persze m�g nem szabad �ket, de az a baj, hogy ebb�l a negat�v spir�lb�l neh�z l�tni a kiutat: min�l hosszabb egy kudarcos id�szak, ann�l bajosabb szponzorokat, szakembereket �s versenyz�ket tal�lniuk, ami csak m�gjobban elm�ly�ti a v�ls�got. Ki gondolta volna p�ld�ul, hogy a Williams valaha fizet�s pil�t�t lesz k�nytelen alkalmazni? T�nyleg �gy m�lik el a vil�g dics�s�ge. B�zzunk benne, hogy az ide�lis �vre m�gis r�lelnek valamik�ppen.

* * *

�s itt van akkor Michael Schumacher is, aki legal�bb olyan hat�konyan dolgozik saj�t h�rnev�nek m�dszeres lerombol�s�n, mint a Williams. A nyugtalan�t� k�rd�s ott motoszk�l mindenkiben: vajon most der�lt ki igaz�n, hogy mennyit �r val�j�ban, vagy puszt�n arr�l van sz�, hogy m�r csak �rny�ka hajdani �nmag�nak?

A legt�bben r�gen v�laszoltak erre, t�bbnyire persze �rzelmi alapon. Aki nem �llhatja Schumachert - �s nincsenek kevesen -, a verg�d�s�ben �hatatlanul annak a bizony�t�k�t l�tj�k, hogy �rdemtelen�l szerezte a vil�gbajnoki c�meit, m�g a h�vei �rthet� m�don foggal-k�r�mmel tiltakoznak az ilyen interpret�ci�k ellen.

Objekt�ven igazs�got tenni nem k�nny�, m�gpedig els�sorban az�rt, mert nincs igazi �sszehasonl�t�si alapunk. Az elm�lt j�p�r �vtizedben senki sem akadt, aki h�rom�ves kihagy�s ut�n, �ppen akkor, amikor a sport ennyire gyorsan v�ltozik, a negyedik ikszet �tl�pve visszat�rt volna az F-1-be. �gy azt�n nem tudjuk biztons�gosan meg�t�lni, hogy amit l�tunk, az csoda egy v�nembert�l, vagy ink�bb sz�gyen egy korszakos zsenit�l.

Tegy�k hozz� mindj�rt, hogy a k�szk�d�se j�csk�n t�l van lihegve. Ez bizonyos fokig �rthet�, hiszen egy h�tszeres vil�gbajnokt�l mindenki m�st v�r, mint az �gy�t�ltel�kk�nt szolg�l� tucatpil�t�kt�l, de az�rt �rdemes bekukkantani a felsz�n al�. T�ls�gosan is k�nny� abb�l a n�h�ny momentumb�l levonni a v�gzetes k�vetkeztet�st, amit a t�v�ben mutatnak: Schumacher cs�fos veres�get szenved Nico Rosbergt�l az id�m�r�n (m�r megint), �tk�zik Vitalij Petrovval, h�traesik a 22. helyre, egy Williams meg egy Force India laz�n megel�zi. Mindez azonban csak a k�rnyezet�b�l kiemelt r�szigazs�g.

Michael verseny�nek alaposabb elemz�se teljesen m�s k�pet t�r fel. A 2. k�rben k�ts�gk�v�l saj�t hib�j�b�l koccant Petrov Renault-j�nak, ahogy azt � maga is elismerte, s �gy senkit nem hib�ztathatott amiatt, hogy azonnal ki kellett �llnia a boxba egy �j orrk�p�rt. Tiszta sor. Ez azonban azt eredm�nyezte, hogy l�nyeg�ben �tv�ltott h�rom ker�kcser�s taktik�ra: a fennmarad� 56 k�rben csak ennyiszer j�rt a boxban, m�g az �llovasok z�me ugyeb�r n�gyszer. S ha �sszehasonl�tjuk a temp�j�t a t�vot h�rom ki�ll�ssal teljes�t� t�bbi versenyz�j�vel, hamar kider�l, hogy � volt k�z�l�k a m�sodik leggyorsabb, lepip�lva Jenson Buttont is. A sz�mok egyszer�ek: a 3. k�rben 27.7 m�sodperc volt a h�tr�nya a McLarenhez k�pest, az 58. k�r v�g�n viszont csak 26.0. K�t, r�vid szakasz kiv�tel�vel annak ellen�re folyamatosan k�zeledett hozz�, hogy a mez�ny s�r�j�ben t�bbet kellett harcolnia, olykor kelletlen�l elengedve a frissebb gumikon rohamoz� vet�lyt�rsait. S m�g Button a hibahat�ron k�v�l es� (boxba be-/boxb�l kivezet�) k�r�ket lesz�m�tva �tlagosan 0.86 m�sodperccel volt lassabb Lewis Hamiltonn�l, aki az optim�lis, azaz n�gyki�ll�sos boxstrat�gi�t k�vette, Schumacher k�r�nk�nti h�tr�nya a szint�n n�gyszer kereket cser�l� Rosberghez k�pest csak 0.46 m�sodpercre r�gott. R�ad�sul a verseny els� fel�ben l�tv�nyosan jobban b�nt a gumikkal is, ez�rt voltak olyan k�r�k, amikor mindketten k�tszer j�rtak a boxban, Michael m�gis csup�n 3.5 m�sodperces t�vols�gb�l k�vette Nic�t. Az ugyancsak h�romszor ki�ll� Kamui Kobayashin 11, S�bastien Buemin 4 m�sodpercet hozott a verseny alatt. (Tal�n n�mi meglepet�sre egyed�l Sergio P�rez volt gyorsabb n�la: � a kertek alatt hihetetlen�l j�l ment, kihaszn�lva, hogy h�rom etapra is maradt �j gumija, mik�zben Schumachernek kett�re, Buttonnak pedig csak egyre. Az 1. k�r v�g�t�l a leint�sig sz�molva 8 m�sodperccel ker�lt k�zelebb a McLarenhez.)

A leggyorsabb "h�rom" ki�ll�sosok �sszehasonl�t�sa (nagy�that�). P�rez �s Schumacher ugyan pap�ron n�gyszer j�rtak a boxban, de el�sz�r m�g a verseny legelej�n, ez�rt a h�rom ker�kcser�sekkel ker�ltek szinkronba. Buttonn�l mindketten gyorsabbak voltak.

Persze mondhatjuk, hogy mindez csak m�g bosszant�bb� teszi Schumacher Petrovval t�rt�nt koccan�s�t, hiszen �gy egy�rtelm�v� v�lik, hogy egy j� lehet�s�get szalasztott el. Ebben van is igazs�g, de most nem ez a l�nyeg, hanem az, hogy a verseny�r�l kialakult felsz�nes benyom�sok �s a 12. helyez�s ellen�re kor�ntsem volt katasztrof�lisan lass�. Ahogy egy�bk�nt a versenytemp�ja nem volt gyenge az el�z� h�rom nagyd�jon sem.

A probl�m�i az id�m�r�n jelentkeznek a leghangs�lyosabban, ahol rendre kikap Rosbergt�l. A lemarad�sa �ltal�ban 3-4 tized szokott lenni, de az isztambuli Q3-ban magasan az elviselhet� szint f�l� n�tt: egy teljes m�sodperc volt. �gy �rezte, rem�nytelen�l cs�szk�lt a p�ly�n, s ami a legrosszabb, nem is tal�lt �pk�zl�b magyar�zatot erre. Ciki. "Min�l kem�nyebben igyekeztem, ann�l rosszabb lett a helyzet, �s a v�g�re m�r semmi tapad�s nem maradt" - ismerte el.

Az egyik leg�kesebb bizony�t�kot arra, hogy visszaromlott �nmag�hoz k�pest, �ppen az olyan esetek szolg�ltatj�k, mint az isztambuli id�m�r�. Schumacher volt az egyetlen, aki a Q3-ban nem jav�tott, hanem rontott a Q2-es k�ridej�n, vagyis a kritikus pillanatban nemcsak relat�v, hanem abszol�t �rtelemben is lassult. Ez kor�bban, a p�lyafut�sa el�z� szakasz�ban szinte elk�pzelhetetlen volt, mostans�g viszont m�r-m�r �ltal�noss� v�lik. S minden bizonnyal pszich�s jelens�g: m�g ha furcsa is ilyet mondani valakire, aki j�n�h�ny vb-d�nt�t meg�lt, �gy t�nik, Michael m�r nem b�r megbirk�zni az egyetlen, d�nt� pillanatra �sszpontosul� nyom�ssal. Az csak egy ostoba m�tosz, hogy soha nem b�rta a nyom�st - sz�mtalan esetet fel lehetne hozni, amikor a Ferrarin�l a koll�g�i is az ideg�sszeoml�s sz�l�n �lltak, � m�gsem hib�zott (gondolhatunk p�ld�ul a 2000-es Olasz Nagyd�jra, hogy a legsz�ls�s�gesebb p�ld�t eml�ts�k) -, de most t�nyleg minden jel erre utal.

Volt id�, amikor az ellenfelei nem hittek benne igaz�n, hogy legy�zhetik; most mintha � nem hinne igaz�n abban, hogy legy�zheti �ket. Ez is egy negat�v spir�l, ami defenz�v hozz��ll�shoz, s v�g�l nagy val�sz�n�s�ggel cs�dh�z vezet. A g�rcs�ss�ge rombol�, �s egyre rosszabb. Egy siker�lm�ny tal�n meghozhatn� az �tt�r�st, de egyre fogy az es�lye r�. Michael a versenyeken gyors, a probl�m�i teh�t alighanem ment�lisak, nem fizikaiak vagy technikaiak. M�r a tavalyi Magyar Nagyd�j h�tv�g�j�n, k�zvetlen�l a p�lya mell�l figyelve is ugyanez volt a benyom�som r�la: t�ler�lteti az aut�j�t, m�rpedig ez a frusztr�ci� egyik legbiztosabb jele. A Hungaroring 8/9-es kanyarkombin�ci�j�ban p�ld�ul, amely a t�relem igazi pr�b�ja, rendszerint a kellet�n�l nagyobb lend�lettel fordult el a balosban, ett�l a jobboshoz is rossz �ven �rkezett meg, de nem �rdekelte, hogy mi lesz, csak az�rt is k�s�n f�kezett, azt�n rajta tartotta a l�b�t a g�zon, �s keresztbe-kasul esett �t a kanyaron. Ak�rmilyen abszurd, Michael egyszer�en hanyagul vezet.

R�gebben soha nem l�ttunk t�le ilyesmit. Nyoma sincs a st�lus�ban annak az eleg�ns lend�letnek �s k�m�letlen precizit�snak, amit�l az embernek annak idej�n t�tva maradt a sz�ja, ha k�zelr�l figyelhette a p�ly�n. Idestova k�t �s f�l �vtizede k�vetem nyomon az F-1-et, de az olyan k�rei, mint a 2006-os Magyar Nagyd�j Q2-j�ben, amikor kis h�j�n a 2 m�sodperces id�b�ntet�s�vel egy�tt is bejutott a legjobb t�zbe, a legeml�kezetesebb �lm�nyeim k�z� tartoznak az F-1-b�l. Vezet�stechnikailag kevesen tudt�k ennyire megk�zel�teni a t�k�letess�get; ma m�r � sem tudja. Ha a szezon eddigi n�gy p�ly�j�n �sszehasonl�tjuk a 2006-os legjobb id�eredm�nyeket az ideiekkel, kider�l, hogy Schumacher a v�ltoz�shoz k�pest relat�ve 1.0-1.7 m�sodperccel lassabb lett.

H�t j�, tulajdonk�ppen nem nagy dr�ma: Michael nem a r�gi. Senki sem marad az. Anno vibr�lt k�r�l�tte a leveg� a gy�zni akar�st�l, ma viszont olykor szinte riadt a tekintete, m�r amennyit a felcsapott sisakrost�ly l�ttatni enged bel�le az id�m�r�k alatt. Szomor�, de ez szimpla biol�gia is. Nem egyszer�en a reflexekr�l van sz�; ha megn�zz�k, hogy h�ny helyet szokott jav�tani, Schumacher jelenleg a mez�ny egyik legjobb, ha nem a legjobb rajtol�ja, holott a verseny els� m�terein van sz�ks�g a leghirtelenebb reakci�kra. B�r ezt huszon�vesen senki nem hiszi el, az ember kock�zatv�llal�si hajlama a korral t�nyleg cs�kken. Az �j Senna-film, a hamarosan a magyar mozikban is megjelen� "Beyond the Speed of Sound" n�h�ny megr�z�, eddig nem l�tott 1994-es bej�tsz�s�n p�ld�ul Ayrton arckifejez�se k�s�rtetiesen hasonl�t arra, amit manaps�g Michael tekintet�ben lehet l�tni; ha nem tudn�m, hogy r�la van sz�, azt hinn�m, f�l. Az � szem�ben sem a ragadoz� hajdani, gy�zelmet mindenek f�l� helyez� gyilkos �szt�ne, hanem aggodalom l�tszik sejleni. Pedig akkor nyolc �vvel fiatalabb volt, mint Michael most. �hatatlanul eszembe is jutott r�la �prily Lajos szomor� verse a kiv�nhedt farkasr�l, A fin�l�: "Csak cs�ndre v�rok �s komor k�vetre / s barlang-hom�lyba visszaroskadok. / M�g zeng az erd� s forr� �tk�zetre / rohannak boldog, ifj� farkasok."

Node f�lre a l�r�val! A l�nyeg, hogy 42 �vesen Usain Bolt sem fogja 9.58 alatt futni a sz�zat, ez azonban visszamen�leg nem fogja megk�rd�jelezni az eredm�nyeit. A kihagy�s el�tt Schumacher nem volt lassabb Fernando Alons�n�l vagy Jenson Buttonn�l - csak hogy k�t vil�gbajnokot eml�ts�nk -, most m�gis nehezen tudja tartani vel�k a l�p�st, ez�rt val�sz�n�leg azoknak van igazuk, akik a h�rom�ves sz�netben keresik a probl�m�i gy�ker�t. Enn�l kevesebb is b�ven el�g ahhoz, hogy valaki elvesz�tse a fonalat. Isaac Newton a term�szettudom�ny t�rt�net�nek egyik legragyog�bb elm�je volt, de ha ma hirtelen felt�madna, �s a kez�be nyomn�nak egy mobiltelefont, amit minden kisiskol�s naponta k�szs�gszinten haszn�l, alighanem rem�nytelen�l ostob�nak t�nne. 84 �vesen val�sz�n�leg k�ptelen is lenne megtanulni, hogyan h�vhatja fel rajta a feles�g�t, ett�l azonban m�g nem volna h�ly�bb, mint a villamoson sms-ezget� tinik. A t�rt�nelmi kontextus�b�l kiemelve mindenki idi�t�nak hathat.

R�ad�sul a jelenlegi mez�ny p�ratlanul er�s, ez nyilv�nval�. Schumacher val�sz�n�leg f�nykor�ban sem tudott volna olyan fejmagasan kiemelkedni bel�le, mint tette azt az 1990/2000-es �vekben, de enn�l az�rt l�nyegesen sikeresebb lett volna. �s van egy fontos szempont, amit m�lt�nyos m�rlegelni: a versenyz�s modern technik�j�t j�r�szt � tette ilyenn� Ross Brawnnal �s m�sokkal kar�ltve. Hamilton, Vettel, Alonso meg a t�bbiek m�r csak a t�k�lyre fejlesztve ut�nozz�k azt, amit Schumachert�l �s Brawnt�l eltanultak. Az 1994-es Francia Nagyd�jon p�ld�ul m�g senki nem �rtette, hogy Schumacher mik�nt gy�zheti le h�rom boxki�ll�ssal Hillt, akin�l pedig az id�m�r�n 4 tizedm�sodperccel lassabb volt; ma ez m�r egyszer� tr�kknek sz�m�t. Ut�lag ugyeb�r k�nny� okosnak lenni.

Az is s�lyos t�ved�s, hogy Schumacher mindig csak a legjobb aut�kkal tudott brill�rozni. Ellenkez�leg: a legnagyobb brav�rjait olyankor - 1997-ben, 1998-ban, 2005-ben - hajtotta v�gre, amikor technikai h�tr�nnyal kellett k�zdenie. Ezekben a helyzetekben n�tt legl�tv�nyosabban a csapatt�rsai f�l�. Hogy azok mind l�zerek voltak? Bullshit! Schumacher 1991-ben, �jonck�nt az els� pillanatt�l fogva verte a h�romszoros vil�gbajnok Nelson Piquet-t a Benettonban. Igaz, Piquet akkor m�r ki�reged�f�lben volt, nem volt a r�gi - de ha ezt n�la elfogadjuk enyh�t� k�r�lm�nyk�nt, akkor el kell fogadnunk Michaeln�l is. Akinek egy�bk�nt a hib�i megmaradtak, k�zt�k az, hogy nem tudja, mikor kell feladni egy poz�ci�t. Erre Isztambulban is l�thattunk �zel�t�t b�ven.

Egy�bk�nt val�j�ban mell�kes ez az eg�sz. Azon t�l, hogy a szurkol�i minden m�sodik vas�rnap a k�nok k�nj�t �lik �t, az ellens�gei pedig k�r�rvend�en mosolyognak, senkinek semmi k�ze hozz�, hogy Michael mi�rt versenyez. Sz�ve joga, hogy t�nkretegye a h�rnev�t. Bizony�tania nincs mit; akinek 91 nagyd�jgy�zelem nem el�g, annak nem lesz el�g m�s sem. De vajon j�l sz�rakozik? A sanghaji versenyt saj�t bevall�sa szerint �lvezte, az isztambulit nem. �rthet�. Lehet, hogy ez csak a k�pzel�er�nk szeg�nys�g�r�l tan�skodik, k�v�l�ll�k�nt azonban neh�z elhinni, hogy egy h�tszeres vil�gbajnok j�l �rzi mag�t, ha a fiatalok k�thetente a saj�t eg�juk tuningol�s�ra haszn�lj�k a p�ly�n. Persze t�ny, hogy nem l�tunk bele a fej�be.

Ezen m�r az sem seg�tene, ha ebben a pillanatban sz�gre akasztan� a sisakj�t; az ill�zi�t lerombolta. Nem hagyott mag�nak menek�l� utat. A mer�szs�ge egyfel�l becs�lend�, m�sfel�l tragikus. Csak egyetlen v�laszt�sa maradt: am�g �lvezi a versenyz�st, maradni a saj�t �r�m�re. Azt�n viszont kisz�llni azonnal. Rem�lem, hogy nem k�sett el m�ris...

* * *

A legut�bbi sz�raz verseny, amit n�gy boxki�ll�ssal nyertek meg, a 2004-es Francia Nagyd�j volt, akkor Michael Schumacher gy�zte le �gy a pole-b�l rajtol� Fernando Alons�t. Az�ta es�ben is csak k�t futamon - a 2007-es Eur�pa �s a 2009-es, megszak�tott Malajziai GP-n - diadalmaskodtak ilyen taktik�val. A csapatf�n�k Christian Horner elmond�sa szerint a Red Bull most menet k�zben azt is fontol�ra vette, hogy 5 ker�kcser�re �ll�tja �t Mark Webbert. A t�bb ki�ll�s persze menthetetlen�l nagyobb kock�zattal is j�r: t�bbek k�z�tt Felipe Massa �s Lewis Hamilton is vesztett id�t a boxban t�rt�nt mal�r�k (konkr�tan a cs�sz� kuplung �s egy elny�r�dott ker�kanya) miatt.

Hozz� kell tenni, hogy Isztambulban csak az�rt bizonyult nyer�nek a n�gy ki�ll�s, mert a Red Bull, megtanulva a sanghaji leck�t, a biztons�g kedv��rt beh�vta Sebastian Vettelt a boxba 11 k�rrel a verseny v�ge el�tt. H�rom cser�vel is nyert volna, mert Webbernek az utols� 12 k�rben 26 m�sodpercet kellett volna hoznia rajta, mik�zben megel�zi Alons�t is, Newey-�k azonban nem akart�k a v�letlenre b�zni a dolgot. A legnagyobb f�lelm�k az volt, hogy ha Seb a p�ly�n marad, �s net�n bek�ldik a Safety Car-t, a haszn�lt gumikon v�dtelenn� v�lik a friss Pirelliken m�g� felz�rk�z� Markkal �s Fernand�val szemben.

Webber �s Alonso p�rharca a T�r�k Nagyd�j egyik legizgalmasabb sz�la volt. Fernando meglepet�sre nemcsak tartani tudta a l�p�st Mark Red Bullj�val, hanem a harmadik etapjukban, a 29. k�rben m�g meg is el�zte azt. �m egy hitchcocki fordulattal, amely az elm�lt �vek sor�n elk�pzelhetetlen lett volna, Mark k�s�bb ellent�mad�st ind�tott, �s az 51. k�rben visszaszerezte a poz�ci�j�t. "Azt hajtogattam magamban, hogy az els� sorb�l rajtolva nem v�gezhetek a 3. helyen, miut�n a m�ltkor a 18. rajtkock�b�l indulva is 3. lettem!" - mondta Sanghajra utalva.

Kettej�k forgand� szerencs�je f�k�nt az elt�r� gumiknak volt betudhat�, m�gpedig nemcsak a kever�k, hanem az �llapot szempontj�b�l is. Amikor Fernando a 29. k�rben, egy�bk�nt a DRS seg�ts�g�vel, elment Mark mellett, a Ferrarin haszn�lt , a Red Bullon viszont meglep� m�don �j l�gy Pirellik voltak. Igaz, hogy Webber 2 k�rrel kor�bban kapta meg �ket, de Fernando ebben az etapban v�gig gyorsabb volt n�la, 11 k�r alatt 5 teljes m�sodpercet verve r�. Az utols� etapban azt�n fordult a kocka. Erre m�r mindketten kem�ny gumikat kaptak, Mark azonban egy �j szettet, amit megsp�rolt az id�m�r�n, m�g Fernando egy haszn�ltat. �s most Mark hozott kereken 5 m�sodpercet Fernand�n ugyancsak 11 k�r alatt... �rdekes m�don a 4. etapban, amikor a Ferrarin �s a Red Bullon is �j, kem�ny kever�k� Pirellik voltak, teljesen stabil, kb. 3.2 m�sodperc maradt k�zt�k a k�l�nbs�g. Az els� k�t etapban viszont mindketten haszn�lt l�gyakon vezettek, m�gis Mark dikt�lta a (hajsz�llal) jobb temp�t.

A tanuls�g az, hogy nemcsak a kever�k t�pus�ra, hanem a kopotts�g�ra is oda kell figyelni, de az egyes szettek k�z�tt m�g �gy is lehetnek jelent�s elt�r�sek. T�r�korsz�gban azzal bonyol�dott tov�bb a helyzet, hogy m�g a p�nteki edz�snapon a v�rtn�l kisebb, addig a versenyen a v�rtn�l nagyobb volt a gumikop�s. "Ez k�ts�gk�v�l igaz. Az edz�sen 19-20 k�rt ment�nk a l�gy gumikkal, a versenyen m�gis 15 k�r�nk�nt lecser�lt�k �ket" - magyar�zta a Pirelli programj�t ir�ny�t� Paul Hembery. - "Azt kell mondanom, hogy n�melyik aut�n t�nyleg durva volt az elhaszn�l�d�s. �s a csapatok k�z�tt is rendk�v�l nagy k�l�nbs�get tapasztaltunk, holott az edz�seken nem l�ttunk ilyesmit." Rosberg Mercedes�n vas�rnap m�g h�lyagosodtak is a gumik, pedig az aszfalt h�m�rs�klete alacsonyabb volt, mint szombat d�lut�n, amikor nem volt jele ennek.

Jenson Button ut�lag sz�v� tette, hogy hosszabbra kellett volna ny�jtani az etapjait, mert akkor az utols� k�r�kben nem esik a frissebb gumikat haszn�l� Hamilton �s Rosberg �ldozat�ul. Nos, Lewis a verseny v�g�n 10 k�r alatt 19 m�sodpercet vert r�, �gyhogy az � t�mad�sa kiv�dhetetlennek t�nt, �s Jenson a Mercedest�l is 12 m�sodpercet kapott az 54. k�rt�l az 58-adikig. Lewisnak 7, Nic�nak 5 k�rrel voltak frissebbek a gumijai, az ut�bbi r�ad�sul nem kem�ny, hanem l�gy Pirellikkel v�gt�zott. Jenson taktik�ja val�j�ban egy�ltal�n nem volt rossz: Seb, aki eredetileg ugyanilyet tervezett, csak egyetlen k�rrel k�s�bb bonyol�totta le a harmadik ker�kcser�j�t, mint �. De a McLaren nem v�rhatott addig sem, mert akkor Button nem Petrov el�, hanem m�g� t�r vissza a p�ly�ra. Ezen v�g�l semmi sem m�lt.

Button 3 illetve Hamilton �s Rosberg 4 ki�ll�sos strat�gi�ja. A grafikon a k�z�l�k vett 1. helyezetthez k�pesti lemarad�st mutatja m�sodpercben m�rve (nagy�that�). A k�l�nbs�gek l�tv�nyosan ingadoznak att�l f�gg�en, hogy �ppen ki j�rt a boxban �j gumik�rt, de az utols� 12 k�rben nyilv�nval�v� v�lik a 4 ki�ll�s el�nye.

Miut�n Sanghajban az FIA �pp optim�lisan l�tte be a DRS-z�na hossz�t, Isztambulban k�ts�gk�v�l �gy t�nt, hogy kicsit jobban elny�jtott�k a kellet�n�l, ez�rt olykor t�l k�nny� lett el�zni. Ugyanakkor sokan mondt�k, hogy a helycser�k sz�mszer� elszaporod�sa ink�bb az elt�r� �llapot� gumiknak, semmint a KERS-nek vagy a d�nthet� h�ts� sz�rnynak k�sz�nhet�, amir�l T�r�korsz�gban kider�lt, hogy nem eg�szen igaz: az els� etapban is rengeteg el�z�st l�thattunk, pedig akkor a legt�bben m�g hasonl� kopotts�g� (z�m�ben haszn�lt l�gy) Pirelliken mentek. Button �s Hamilton csiki-csuki akci�ja k�l�n�sen l�tv�nyos volt.

�s ez volt az egyik ok, ami miatt a csapatok �tt�rtek a n�gy ki�ll�sra. B�r a lavin�t Petrov ind�totta el a 8. k�rben, a t�bbs�g Hamilton �s Massa ker�kcser�j�re reag�lt. �k egy k�rrel k�s�bb j�rtak a boxban, s hogy ne nyerhessenek t�l sokat az �j gumikon, a k�vetkez� alkalommal Webber, Alonso �s Rosberg is k�vett�k a p�ld�jukat. "Olyan ez, ak�r egy sakkj�tszma. Az els� l�p�s hat�rozza meg, hogy mi t�rt�nik k�s�bb" - mondta Horner. S Hamilton az�rt tette meg azt a bizonyos els� l�p�st, mert Buttonnal csat�zva a v�rtn�l gyorsabban sz�tkoptatta a gumijait.

Sebnek abb�l a szempontb�l megint "k�nny�" (szigor�an id�z�jelesen) dolga volt, hogy Rosberg r�v�n kapott egy h�tv�det, �gy a rajt ut�n ki tudta aut�zni azt a 4 m�sodperc k�r�li el�nyt, ami ahhoz sz�ks�ges, hogy el�g legyen a t�bbiek taktik�j�ra reag�lnia. Azaz ne kelljen kezdem�nyeznie. Ennyit ugyanis nem dolgozhatnak le vele szemben 1 k�r alatt, ez�rt kiv�rhatja, hogy �k menjenek el�bb a boxba. Ez�ltal azt sem kell el�re eld�ntenie, hogy h�ny etapra osztja majd a t�vot; ezt az ellenfelek strat�gi�j�t�l teheti f�gg�v�, ahogy vas�rnap is t�rt�nt.

�ppen ez�rt lehet, hogy a rajtpoz�ci� jelent�s�ge �ltal�ban v�ve cs�kkent, a pole-� azonban nem igaz�n. Aki onnan indul, sz�m�that r�, hogy 1) az �len kezdi meg a versenyt, �s 2) a 3. kock�b�l startol� aut� (vagy valamelyik m�sik) nagy val�sz�n�s�ggel megel�zi a porosabb 2. kock�b�l rajtol�t, s �gy az els�, kritikus k�r�kben fel is tartja azt. L�nyeg�ben ez t�rt�nt m�r Sepangban is, ahol Nick Heidfeld ugrott el�re a rajtn�l, bet�ltve Seb alkalmi h�tv�dj�nek szerep�t. Jelenleg ez a gy�zelem tuti receptje.