Miut�n az elm�lt �vek alatt A-t�l Z-ig �t�rtuk a szab�lyk�nyv �sszes bet�j�t, �s mind�ssze az egy t�v�k�sz�l�kre jut� csal�dott n�z�k sz�m�t siker�lt n�veln�nk kitart� munk�val, tal�n ideje lenne levonnunk a k�vetkeztet�st, hogy a hiba nem is az F-1 szab�lyaiban, hanem a term�szeti t�rv�nyekben van. A leszor�t� er� mondjon le!

No nem, mintha egyetlen nyavaly�s h�tv�ge alapj�n m�ris temetni akarn�m a 2010-es szezont, de a sz�momra is felfoghatatlan okokb�l valami�rt "versenynek" nevezett bahreini id�nynyit� alatt b�ven volt id�m azon t�prengeni, hogy nincs-e jobb sz�rakoz�som vas�rnap d�lut�nra, mint huszonn�gy v�rl�z�t�an dr�ga s�naut� zakatol�s�t b�mulni egy vill�dz� k�perny�n. A magam r�sz�r�l soha nem szajk�ztam azt a divatos maszlagot, miszerint az aut�sport kiz�r�lag az el�z�sekt�l lesz �lvezhet�, r�gen minden jobb volt, �s mexm�zli k�l�nben is monnyon le, blablabla, �m az m�giscsak t�lz�s, hogy egy egys�vos Scalectrix-p�ly�n percenk�nt t�bb helycser�hez lehet tapsolni, mint Sakhirban k�t �ra alatt. �gy t�nik, min�l t�bbet v�ltoztattunk a szab�lyokon, a Forma-1-et ann�l ink�bb egy olyan vakv�g�nyra terelt�k, amelyen csak egyetlen s�np�r van. Ez nem �ppen az izgalmas k�zdelem receptje.

Nincs mit sz�p�teni rajta: a Bahreini Nagyd�j egyszer�en unalmas volt. Ez persze j�r�szt �zl�s dolga, �gyhogy ne is nyissunk r�la �lre men� vit�t, az azonban t�ny, hogy a nagy lend�lettel beharangozott v�ratlan esem�nyek k�z�l, amelyek feldobhatt�k volna a k�zdelmet - agyonkoptatott gumik, v�szes iramban �r�l� benzintank -, egy sem k�vetkezett be. �s bor�l�t�sra �ppen ez ad okot, mert unalmas versenyek mindig voltak �s mindig lesznek is, �gyhogy egyetlen lapos futamnak �nmag�ban m�g nem kellene p�nikot keltenie. Annak nem.

Vajon t�nyleg a tankol�s betilt�s�ban van a hiba? Ut�lag, ahogy az a bizonyos elcs�pelt fr�zis oly helyesen tartja, k�nny� okosnak lenni. A v�ltoz�soknak �ltal�ban �pp�gy vannak ellenz�i, mint p�rtol�i, �s az egyik f�lnek rendszerint igaza is lesz, de att�l m�g nem felt�tlen�l az �rvelt helyesen. "Kifejezetten optimista vagyok" - mondta p�ld�ul valaki m�g k�zvetlen�l a bahreini futam el�tt is. - "Sokan sir�nkoztak, hogy a versenyek kisz�m�that�ak lesznek, pedig akadnak pozit�vumok. A boxki�ll�sok izgalmasabb� v�lnak, mert a ker�kcser�ket v�gz� szerel�k k�z�tt v�gre igazi k�zdelem lesz. �s a p�ly�n is adott r� a lehet�s�g, hogy �rdekesebb harcot l�ssunk, hiszen a versenyz�k k�nytelenek lesznek ott el�zni, mert m�shol egyszer�en nem lesz r� m�djuk. M�sk�pp kell hozz��llniuk mindenhez." Haha! Nem tal�lt, s�llyedt...

Hogy kit�l sz�rmazik a nyilatkozat? Paddy Lowe-t�l, a McLaren technikai igazgat�j�t�l. � alighanem jobban �rt az F-1-hez, mint a karossz�kb�l pr�dik�l� ugye�nmegmondtamok, amib�l egyfel�l az a tanuls�g, hogy nem felt�tlen�l az okosabbnak lesz igaza, m�sfel�l az, hogy a Forma-1 egyszer�en t�l bonyolult rendszer, ez�rt m�g a legnagyobb szak�rtelemmel is k�ptelens�g megj�solni benne a v�ltoztat�sok pontos hat�sait.

Ami engem illet, soha nem �rtettem a tankol�s betilt�sa m�g�tti logik�t, ezt azonban kor�ntsem melld�nget�snek sz�nom, mert m�g ha net�n be is igazol�dik a balsejtelmem, az legink�bb bizony�ra a v�letlennek lesz k�sz�nhet�. M�gpedig az�rt nem �rtettem, mert am�g megmaradnak a szabadon id�z�thet� ker�kcser�k, addig megmaradnak a taktikus boxki�ll�sok is, amelyek �pp�gy alkalmat biztos�tanak az el�z�sekn�l kev�sb� kock�zatos helycser�kre, mint eddig. Nem mindegy, hogy a versenyz�k mi�rt �llnak ki, ha �gyis ki�llnak?

H�t persze, hogy nem mindegy, v�ghatn�nk r� cs�p�b�l t�zelve, hiszen a ki�ll�s id�pontj�t el�re meghat�roz� �zemanyagszintek ismerete n�lk�l t�bb� senki nem k�r�zgethet t�relmesen v�rakozva az ellenfele m�g�tt abban a biztos tudatban, hogy k�s�bbi tankol�sa r�v�n majd �gyis el�r�bb ker�l. Ez igaz - pap�ron. �m a Bahreini Nagyd�jon, �s tulajdonk�ppen ez hozta az egyetlen �rt�kelhet� izgalmat vas�rnap d�lut�n, kider�lt, hogy a csapatok id�n milyen elvek ment�n fogj�k meghozni a strat�giai d�nt�seket.

Tavalyig egyszer� volt a k�ny�kszab�ly: ha a riv�lisodn�l k�s�bb �llsz ki a boxba, nyert �gyed van. A k�plet az�rt alakult ennyire sim�n, mert az aut�k a legt�bb p�ly�n l�nyegesen lassabbak voltak feltankolva, �j gumikon, mint kev�s benzinnel, haszn�lt gumikon. A k�rid�k ez�rt az etapok sor�n folyamatosan javultak, aki teh�t tankolt, az a kor�bbihoz k�pest lassult. S mivel �ltal�ban a k�t ki�ll�s volt a jellemz�, a t�v tulajdonk�ppen h�rom (egy ki�ll�s eset�ben �rtelemszer�en kett�), durv�n egyforma hossz�s�g�, sprintelve teljes�tett szakaszra oszlott. A strat�gi�ban �gy nem volt neh�z olvasni, pl�ne, ha ismert�k az �zemanyagszinteket. Tulajdonk�ppen mindenki a lehet� leghosszabb nyit�etapra t�rekedett, �s ebben csak az korl�tozta, hogy a rajtn�l (illetve, ha r�szt vett benne, akkor a Q3-ban) ne kelljen t�l neh�z aut�val indulnia.

Mindez nem �jdons�g. A tankol�s betilt�sa azonban teljesen �j helyzetet id�zett el�. Mivel most a boxki�ll�s sor�n az �zemanyagszint nem v�ltozik, viszont tov�bbra is �j gumik ker�lnek az aut�ra, a k�rid�k a ker�kcser�k ut�n nem romlanak, hanem �ppen ellenkez�leg: javulnak. M�gpedig nem is kev�ssel. Hogy pontosan mennyivel, az t�bb t�nyez�t�l f�gg, k�zt�k att�l, hogy a versenyz� mennyire k�pes kihaszn�lni az �j gumik nagyobb tapad�s�t; Felipe Massa p�ld�ul azonnal 2.5 m�sodpercet jav�tott az id�eredm�ny�n, amikor a 17. k�rben kihajtott a boxba, s b�r az �v� sz�ls�s�ges p�lda, 1.5-2 m�sodpercet szinte mindenki nyert a ki�ll�s�n. �s nem csak az els� k�r�kben, hanem tart�san is: a versenyz�k t�bbs�g�nek a m�sodik etapja az alacsonyabb �zemanyagszint �s a friss gumik j�volt�b�l �tlagosan 2-2.5 m�sodperccel gyorsabb volt az els�n�l, annak ellen�re, hogy l�nyegesen tov�bb is tartott. Michael Schumacher p�ld�ul a ker�kcser�j�ig megtett 15 k�r�ben 2:03.8-as, a marad�k 34 k�r�ben viszont 2:01.2-es �tlagot �rt el.

FEL�L: Hamilton, Alonso �s Barrichello k�rid�-grafikonja. Az ut�bbi� az�rt �rdekes, mert a k�t t�rs�val ellent�tben a kem�nyebb gumikon kezdte, �s a l�gyabbakon fejezte be a versenyt (nagy�that�) ALUL: �sszehasonl�t�sk�ppen egy k�rid�-grafikon a tavalyi Bahreini Nagyd�jr�l. L�that�, hogy akkor a k�rid�k javultak az egyes etapokon bel�l, azt�n a ki�ll�ssal �jra romlottak. Id�n ford�tva van.

Mi k�vetkezik ebb�l? Az, hogy az eddigiekkel ellent�tben nem min�l k�s�bb , hanem min�l kor�bban �rdemes ki�llni a boxba. Ha valaki ak�r csak egyetlen k�rrel el�bb kap �j gumikat, mint az ellenfelei, abban a k�rben 2-3 m�sodperccel gyorsabb lehet n�luk, �s bing�, ezzel tal�n meg is el�zi �ket. Lewis Hamilton Bahreinben pontosan �gy ker�lt Nico Rosberg el�. Az a ciki, hogy aki el�r�bb halad, semmik�ppen nem tud id�ben reag�lni erre, hiszen - mivel nincs olyan t�mpontja, mint tavaly az �zemanyagszint - fogalma sem lehet r�la, hogy az �ld�z�je mikor akar kereket cser�lni. S mire a visszapillant�-t�kr�ben �szreveszi, hogy a m�sik bekanyarodott a boxba, � m�r, l�v�n el�r�bb van, nyilv�n elhagyta a bej�ratot - vagyis legal�bb egy k�rrel elk�sett. A Mercedes p�ld�ul sz�d�letes gyorsas�ggal reag�lt Hamilton ki�ll�s�ra, �s h�vta be azonnal �j gumik�rt az alig 2.9 m�sodperccel a brit m�g�tt halad� Schumachert, Rosberg azonban a McLaren el�tt volt, ez�rt � csak a k�vetkez� k�rben tudta megl�togatni a szerel�it. Ez�ltal m�g a Schumacherrel szembeni, 3.7 m�sodperces el�nye is 1.5 m�sodpercre cs�kkent, Hamilton pedig megel�zte. Egyetlen k�r alatt!

Ha ilyen egyszer�, vajon mi�rt nem h�vj�k ki a boxba az aut�kat m�r az els� k�r v�g�n? Term�szetesen az�rt, mert akkor a teljes versenyt�vot egyetlen garnit�ra gumival kellene teljes�teni�k, ami a legt�bb p�ly�n nem lehets�ges. A ker�kcser�nek nyilv�n van egy legkor�bbi lehets�ges id�pontja, m�gpedig az, amelyt�l kezdve m�r a leint�sig kib�rj�k a gumik v�gzetes teljes�tm�nyroml�s n�lk�l. Emellett az�rt is �rdemes eltolni a boxki�ll�st, mert min�l k�s�bb ker�l r� sor, friss gumikon ann�l t�bbet lehet gyorsulni a k�vetkez� k�rben, s �gy ann�l t�bbet lehet verni a m�g r�gi gumikat haszn�l� ellenfelekre is. Ennek az az oka, hogy az �zemanyagszint cs�kken�s�nek pozit�v �s a gumik kop�s�nak negat�v hat�sa l�nyeg�ben kioltja egym�st: a fenti grafikonon p�ld�ul t�k�letesen l�tszik, hogy Alonso k�ridejei az els� etapban nem mutattak sem javul�, sem roml� tendenci�t, hanem l�nyeg�ben �lland�ak voltak. (Az egyes versenyz�k k�z�tt akadnak persze kisebb k�l�nbs�gek - Rosberg p�ld�ul l�that�an lassult az etap v�ge fel�, azt sugallva, hogy � Schumachern�l jobban koptatta a gumikat -, de a minta mindannyiukn�l azonos. Igaz, a kem�ny kever�kkel tapasztalhat� volt egy lass� gyorsul�s az etapok k�zben, ezek ugyanis kev�sb� koptak, mint a l�gyak.) �s min�l k�s�bb cser�l kereket valaki, ann�l alacsonyabb �zemanyagszinttel kapja meg az �j gumikat, ergo ann�l gyorsabb is lesz vel�k.

A j�t�k teh�t most arr�l sz�l, hogy min�l k�s�bb, de m�g a riv�lisaink el�tt �lljunk ki a boxba. Ah�ny k�rrel elk�s�nk hozz�juk k�pest, annyiszor 2-3 m�sodpercet vesz�t�nk, a t�t teh�t �ri�si - csakhogy nincs mese, hazard�roznunk kell, mivel nem tudhatjuk, �k mikor d�ntenek a ker�kcsere mellett. �s, ahogy az im�nt meg�llap�tottuk, taktikailag �ppen az �ld�z�k vannak el�nyben.

Ez�rt ind�tott el lavin�t Hamilton ker�kcser�je: a k�zvetlen ellenfelei nem akartak nagy h�tr�nyba ker�lni hozz� k�pest, a k�zvetlen ellenfeleinek a k�zvetlen ellenfelei sem hozz�juk k�pest, �s �gy tov�bb - a boxki�ll�sok teh�t, mint valami j�rv�ny, �t k�r alatt v�gigs�p�rtek az eg�sz mez�ny�n. Ez egyben azt is jelenti, hogy hi�ba van egy elvi optimum, amikor kereket kellene cser�lni, a strat�gi�t musz�j hozz�igaz�tani a t�bbiek�hez. T�bb� nem tervezhet� meg el�re; improviz�lni kell, figyelembe v�ve az olyan t�nyez�ket is, amilyen a forgalom, hiszen ha valaki a kivezet� k�r�ben beszorul egy lassabb aut� m�g�, nem tudja kihaszn�lni az �j gumikkal j�r� el�ny�ket.

A verseny el�tt a legt�bben arra sz�m�tottak, hogy lesznek, akiknek elfogynak a gumijai, �s ez fogja �ket bek�nyszer�teni a boxba. Ilyesmi azonban nem t�rt�nt. Robert Kubic�t lesz�m�tva, aki a rajt ut�ni piruettje sor�n megf�zte a h�ts� Bridgestone-jait, ez�rt folyamatosan k�zd�tt a t�lmeleged�ssel, m�gnem a 12. k�rben v�gre a csere mellett d�nt�tt, senkinek nem okozott t�l nagy fejt�r�st a kop�s. Tulajdonk�ppen mindenki arra v�rt, hogy a t�bbieknek elkopjanak a gumijai, de k�zben mindenki nagyon vigy�zott, hogy ez ne vele forduljon el�, �gy azt�n nem fordult el� senkivel sem; ebb�l ad�dott a vonatoz�s. Nem tudva, hogy mire sz�m�that a gumikt�l, senki nem merte t�vig nyomni a g�zt, amit�l a Bahreini Nagyd�j jobban hasonl�tott megb�zhat�s�gi versenyre, mint sprintre. Jenson Button p�ld�ul szab�lyosan kiakadt, amikor a McLaren a 16. k�rben kih�vta a boxba, mert r�j�tt, hogy addig hi�ba sp�rolt a gumikkal; de az�rt a ker�kcser�je ut�n is takar�kon vezetett, nehogy elkopjanak. A k�rid�-grafikonj�b�l is j�l kirajzol�dik az a pillanat, amikor elege lett, s felismerve, hogy most m�r eljut a c�lig, r�l�pett a jobb oldali ped�lra: a 31. k�rben a kor�bbi 2:01.5-r�l 2:01.0-ra, majd 2:00.5-re jav�tott, �s onnant�l a futam v�g�ig meg is maradt azon a szinten. Hamar utol is �rte Schumacher Mercedes�t, megel�zni azonban es�lye sem volt.

Hogy is lett volna? Ezek a versenyz�k ahhoz szoktak hozz�, hogy 50-60 k�r�n �t 100 sz�zal�kos er�bedob�ssal vezessenek, azaz minden egyes kanyart kicentizve, az ijeszt�en keskeny tapad�si hat�ron egyens�lyozva vegyenek be. Most viszont, hogy k�nytelenek takar�koskodni a gumikkal �s/vagy a benzinnel, csak 90-95 sz�zal�kban kell odatenni�k magukat; ilyen temp�ban, noha h�tk�znapi m�rc�vel m�rve ez is f�ld�nt�linak t�nik, ked�lyesen elkocsik�zgatn�nak a vil�g v�gezet�ig, a legcsek�lyebb hiba n�lk�l. Az egyetlen vesz�ly, ami fenyegeti �ket, az unalom. Ha pedig nem hib�znak, v�gk�pp lehetetlen megel�zni �ket. A sorrend teh�t l�nyeg�ben �pp�gy az utols� ki�ll�ssal r�gz�l, mint eddig, csakhogy m�g arra tavaly a t�v k�tharmad�n�l ker�lt sor, most m�r az egyharmad�n�l t�lesnek rajta. Az eredm�ny? F�l �ra helyett egy �ra vonatoz�s. �ljen...

K�nny� minden�rt a szab�lyokat hib�ztatni, valamit azonban ne felejts�nk el: az 1980-as �vek m�sodik fel�ben, amit sokan a mai napig az F-1 aranykorak�nt s�rnak vissza, szint�n nem lehetett tankolni a versenyek k�zben, vagyis �pp�gy kiemelt hangs�lyt kapott a takar�koskod�s, mint most. A tankol�st 1984-ben betiltott�k, �s 1994-ig nem is enged�lyezt�k �jra. A k�l�nbs�g a jelenlegihez k�pest csup�n annyi volt, hogy akkoriban sokkal kezdetlegesebbek voltak a szimul�ci�s m�dszerek, ez�rt a csapatok el�re nem tudt�k pontosan kisz�molni a sz�ks�ges benzinmennyis�get, sem megbecs�lni a v�rhat� gumikop�st, �gy azt�n menet k�zben is �rt�k �ket meglepet�sek. Ez manaps�g gyakorlatilag kiz�rt, r�ad�sul az aut�k is megb�zhat�bbak (ami persze Vettelt most aligha vigasztalja). Az egyik csapat szombat este, az addig m�r rendelkez�sre �ll� adatokat a sz�m�t�g�p�be bet�pl�lva lefuttatta a m�snapi verseny szimul�ci�j�t. Az eredm�ny? Alonso, Massa, Hamilton, Vettel. Ismer�s valahonnan? Hopp�... Nyilv�n volt benne m�zli is j�csk�n, hogy eltal�lt�k, de ez akkor is ijeszt�. �s igen, legf�k�pp lehangol�.

Ez persze csak az els� verseny volt, �s az ismeretlen terepen j�rva egyel�re mindenki �vatoss�gra t�rekedett. K�s�bb, ahogy felb�torodnak, a pil�t�k olykor biztosan el fogj�k haszn�lni a gumijaikat, de nem hiszem, hogy ez �ltal�noss� v�lik. Meg p�ly�r�l p�ly�ra is ad�dhatnak elt�r�sek: Barcelon�ban p�ld�ul kritikusabb t�nyez� lesz a gumikop�s, mint Bahreinben volt, ahol r�ad�sul a k�r�k sz�m�nak cs�kken�se miatt (mivel a p�lya hosszabb lett, a versenyt�v 57-r�l 49 k�rre apadt) a durv�bb pontokon, �gy a hajt� el�tt, az eddigin�l kevesebbszer kellett f�kezni. Dr�mai v�ltoz�s azonban mag�t�l nem v�rhat�.

Akkor mit tehetn�nk? Jelent�s technikai v�ltoztat�sokat az idei aut�kon m�r nem lehet v�gezni, �s a Bridgestone-t�l sem v�rhat� el, hogy egyik pillanatr�l a m�sikra kev�sb� tart�s gumikat k�sz�tsen, amiket azt�n a versenyz�k minden lehets�ges alkalommal szidalmazn�nak a t�l gyors kop�s miatt. Legfeljebb a Sportszab�lyzaton kereszt�l lehetne el�rni valamit; a k�t k�zenfekv� �t a k�telez� ker�kcser�k elt�rl�se, vagy �pp ellenkez�leg, a k�t k�telez� boxki�ll�s bevezet�se. Az ut�bbi megold�s az�rt t�nhet c�lravezet�nek, mert eloszlatn� a versenyz�knek a gumikop�ssal kapcsolatos aggodalmait, �gy a futamok az F-1 hagyom�nyainak megfelel�en ism�t vad sprintek sorozat�v� v�lhatn�nak. Csakhogy a m�r id�n hat�lyba l�p� m�dos�t�sokhoz az �sszes csapat egyet�rt�s�re sz�ks�g van, �s k�rd�s, hogy azok, akiknek az aut�i k�l�n�sen k�m�letesen b�nnak a gumikkal, mi�rt lenn�nek hajland�ak lemondani az ebb�l sz�rmaz� el�ny�kr�l. A nemeslelk�s�g�kre alapozni nem t�l �letszer�. Ez itt a Piranha Klub, eml�ksz�nk? "Tal�lkoztam a csapatokkal, �s megpr�b�ltam elmagyar�zni nekik, hogy mir�l is sz�l ez az eg�sz: a versenyz�sr�l �s a k�z�ns�g sz�rakoztat�s�r�l" - mondta Bernie Ecclestone. - "Nem arr�l, hogy sz�m�t�g�pekkel kell j�tszadozni, meg gyorsnak kell lenni egyetlen k�rben." H�t akkor hajr�, Bernie! Tal�n siker�l meggy�zn�d �ket. Sok sikert hozz�...

De jobbat mondok: ahelyett, hogy tov�bb toldozzuk-foldozzuk az ezernyi felesleges varr�s ment�n m�r r�g�ta foszladoz�, a felismerhetetlens�gig eltorz�tott szab�lyzatot, tal�n nem �rtana feltenn�nk azt az alapvet� k�rd�st, hogy val�ban azzal van-e egy�ltal�n a probl�ma. Akik csod�t v�rtak a tankol�s betilt�s�t�l �s az �j pontrendszert�l, tulajdonk�ppen arra a feltev�sre alapozt�k az elgondol�sukat, hogy a versenyz�k az�rt nem el�znek, mert nem akarnak: nem �szt�nzi �ket r� semmi. Holott ez szerintem fat�lis t�ved�s. Egyszer�en az�rt nem el�znek, mert nem tudnak. �s hogy mi�rt nem tudnak? Az�rt, mert az F-1-es aut�k t�ls�gosan az aerodinamik�jukra vannak utalva, s mivel egy m�sik m�g�tt haladva a leszor�t� er� jelent�s r�sze elfogy r�luk, t�mad�si poz�ci� helyett eleve vesztett helyzetbe ker�lnek. Ler�gott csont, tudom, de ennyi.

A sokat kritiz�lt 2009-es szab�lym�dos�t�sokkal persze m�r megpr�b�ltak enyh�teni ezen, �m sajnos hi�ba. Noha ebben az elh�res�lt dupla diff�zor is szerepet j�tszott, az aut�k ma k�zel ugyanakkora leszor�t� er�t fejtenek ki, mint k�t �vvel ezel�tt, pedig a v�ltoztat�sokkal az akkori szint fel�t c�lozt�k meg. Sajnos felmer�l a gyan�, hogy a hiba nem az el��r�sokban, hanem mag�ban a rendszerben rejlik: b�rmennyire is �gy t�nik n�ha, a szab�lyalkot�k sem fogalmatlan dilett�nsok, csak egyszer�en kevesebben vannak, �s nem �llnak a rendelkez�s�kre olyan m�szaki �s anyagi er�forr�sok, mint a csapatok m�rn�keinek. Amit kital�lnak, az ma tal�n m�g m�k�dne, csakhogy az ist�ll�k t�bb dimenzi�val nagyobb sz�m�t�si kapacit�ssal dolgoz� technikai st�bjai holnap sokkal t�volabb tolj�k a lehet�s�geik hat�rait. Az FIA egy nonprofit szervezet, nincs �vente t�bb sz�zmilli� eur�ja a csapatok�hoz hasonl� nagys�grend� K+F-programot m�k�dtetni. �s val�sz�n�leg m�g akkor sem menne semmire, ha leszerz�dtetn� Ross Brawnt, Adrian Neweyt, meg az �sszes agytr�szt�t, mert az ist�ll�k egym�st�l tanulva az � �tleteiken is pillanatok alatt megtal�ln�k a kiskapukat. T�bb szem t�bbet l�t - ilyen egyszer�.

�gy teh�t vagy belet�r�d�nk az el�z�sek hi�ny�ba, �s megpr�b�ljuk �lvezni az F-1-et �gy, ahogy van, vagy teljesen megfosztjuk az aut�kat az aerodinamik�jukt�l a szent c�l �rdek�ben. Akkor viszont ne panaszkodjunk, hogy nem k�pviselnek cs�cstechnik�t t�bb�...

* * *

Ha m�r a versenyz�s maga nem v�ltotta be a hozz� f�z�tt rem�nyeket, legal�bb a mez�ny �sszet�tele okot adott n�mi izgalomra. Fernando Alonso a Ferrarin�l, Felipe Massa �jra p�ly�n, Lewis Hamilton egy csapatban Jenson Buttonnal, �s persze a slusszpo�n: Michael Schumacher visszat�rt.

Visszat�rni k�ts�gk�v�l visszat�rt, de akik azt hitt�k, hogy hajdani tr�nj�t alanyi jogon azonnal elfoglalva ism�t a r�gi magass�gb�l letekintve uralkodik majd a t�bbiek felett, csal�dtak.

Ez az elv�r�s persze cseppet sem volt re�lis. Schumachernek annak idej�n a Ferrarin�l is �vekbe telt, hogy a csapatot maga k�r� �p�tve, minden r�szletet a hely�re illesztve vezet� poz�ci�t v�vjon ki mag�nak, most pedig nem csup�n �j k�rnyezetbe ker�lt, hanem a hossz� kihagy�s ut�n a versenyz�s agyament ritmus�ra is �jra r� kell hangol�dnia. Az F-1-ben minden teljesen m�s, abnorm�lis temp�ban zajlik, mint a h�tk�znapi �letben, ahol Schumacher az elm�lt h�rom �vet t�lt�tte. Persze nem a kandall� mellett, a f�rd�k�peny�ben pip�zgatva b�k�sen, de akkor is nyugodt, �nmaga �ltal v�lasztott k�r�lm�nyek k�z�tt.

�s v�gs� soron m�r az els� verseny�n bejutott a Q3-ba (Giancarlo Fisichell�nak ez tavaly p�ld�ul egyszer sem siker�lt a Ferrarival, pedig � nem hagyott ki egy napot sem), azt�n alig 3.9 m�sodperccel fiatal csapatt�rsa m�g�tt szelte �t a c�lvonalat, aki nagyd�jat m�g nem nyert ugyan, de a tehets�g�hez soha nem f�rt k�ts�g. Jenson c�mv�d� l�t�re is jobban kikapott Lewist�l. Egy 41 �ves, h�rom �v sz�net ut�n visszat�r� sportol�t�l nagyon is tisztess�ges teljes�tm�ny volt ez - csakhogy egy Michael Schumachert�l, legal�bbis a k�zv�lem�ny szem�ben, alighanem kev�s.

Schumacher h�tv�gi szerepl�s�t alaposabban elemezve hamar egy�rtelm�v� v�lik, hogy mi a gond: egyel�re nem tudja kiakn�zni az �j gumikban rejl� lehet�s�geket. Ez�rt volt 3-4 tizedm�sodperccel lassabb Rosbergn�l az edz�seken (bele�rtve az id�m�r�t is), valamint a versenyen futott etapok elej�n. A leggyorsabb k�re egy hajsz�llal m�g jobb is lett Rosberg�n�l, kev�sb� koptatta a gumikat, �s kiegyens�lyozottabban vezetett, az egy k�r�s temp�j�n azonban jav�tania kell. Van egy divatos elm�let, miszerint Schumachernek soha nem volt er�ss�ge az id�m�r�, �s a nyers gyorsas�g alapj�n t�bben is el�tte j�rtak, �n azonban nem veszem be ezt: a csapatt�rsait mindig durv�n elkalap�lta, �s akadtak olyan edz�sk�rei, amikt�l hetekig t�tva maradt az ember sz�ja. A versenyeken, legal�bbis �n anno �gy l�ttam, az�rt volt jobb a m�rlege, mert az aut�it ink�bb a hossz� etapokra, semmint a r�videkre hegyezt�k ki. Egy�bk�nt nagyon helyesen.

Nem, Michael vas�rnapi teljes�tm�ny�be nem �rdemes belek�tni: az els� etap sor�n �tlagosan 2, a m�sodikban 1 tizedm�sodpercre maradt el Nic�t�l, b�r k�ts�gtelen, hogy a 45 �rt�kelhet� k�rb�l mind�ssze 19-ben volt gyorsabb n�la. Viszont a kiegyens�lyozotts�ga abb�l is l�tszott, hogy m�r az edz�seken is k�zelebb ker�lt az egy�ni legjobb r�szidejeib�l �ssze�ll�tott ide�lis k�rid�h�z, mint a csapatt�rsa. Ami pedig k�l�n leny�g�z�, az a fizikai kond�ci�ja: mik�zben Kubica alig b�rt kisz�llni az aut�j�b�l a parc ferm�ben, �s a mindig edzett Mark Webberr�l is d�lt a v�z, Michael azonnal egy cseppnyi izzadts�g n�lk�l, mosolyogva nyilatkozgatott, mintha �pp a sarki k�z�rtb�l �rkezett volna. 41 �vesen, m�sf�l �r�nyi versenyz�s ut�n, 35 fokos h�s�gben nem gyenge.

Schumacher �s Rosberg �sszehasonl�t�sa (nagy�that�). A k�r�k nagyobb r�sz�ben Rosberg volt a gyorsabb, de az el�ny�re mindig az etapok elej�n tett szert. K�s�bb Schumacher elkezdett felz�rk�zni hozz�.

De b�rmit is �ll�tson, biztosak lehet�nk benne, hogy nem el�gedett �nmag�val. Vagy ha az, h�t akkor nagy baj van. Viszont �pp�gy biztosak lehet�nk abban is, hogy Melbourne-ig h�v�s t�rgyilagoss�ggal �t fogja gondolni, miben kellene v�ltoznia, �s amit lehet, azt meg fogja tenni. Schumacher legf�bb er�nye mindig az volt, hogy maxim�lisan, s�t, m�g ann�l is jobban ki tudta haszn�lni az aut�j�ban rejl� lehet�s�geket, �m ahogy Martin Brundle fogalmazott, �gy t�nik, most nem n�h�ny tizeddel a Mercedese el�tt, hanem �ppens�ggel egy tizeddel m�g�tte j�r.

Ugyanakkor ne felejts�k el, hogy most is, mint m�r annyiszor, felt�ratlan ter�letre l�pett - a modern F-1-ben m�g senki nem pr�b�lt ennyi id�sen versenyezni -, teh�t nem lehet biztos a sikerben. Ha h�rom-n�gy verseny ut�n sem fejl�dik, �s belesz�rk�l a mez�nybe, elkezdhet agg�dni, el�tte azonban hiba lennie b�rkinek is le�rnia. Nico el�tt pedig addig is sisakot kell emeln�nk, ami�rt nem rettent meg t�le.

* * *

Az er�viszonyokr�l egyetlen fordul� ut�n t�lz�s lenne b�rmi v�glegeset �ll�tanunk, de a jelek szerint egyel�re az a sorrend �rv�nyes�lt, ami kirajzol�dott a teszteken is: a Ferrari �s a Red Bull vezet, m�g�tt�k a Mercedes �s a McLaren nagyj�b�l egy szinten van, azt�n j�nnek a t�bbiek.

Hab�r az eg�sz h�tv�g�n el�rt legjobb k�rid�k alapj�n nem volt v�szes a k�l�nbs�g (a Red Bull, a Ferrari, a Mercedes �s a Renault egy m�sodpercen bel�l maradtak egym�shoz k�pest), a Q3-ban durv�bbnak t�nt a helyzet, hiszen m�r a 4. helyezett Hamilton is egy teljes m�sodpercet kapott Vettelt�l �s Mass�t�l. Aki egy�bk�nt a d�nt� pillanatban megint el�h�zta megh�kkent�en gyors edz�sk�reinek egyik�t.

B�r n�mileg tal�n torz�totta a k�pet, hogy az id�m�r� el�tti Porsche Supercup bet�tfutam megv�ltoztatta a p�lya tapad�si viszonyait, ami nem minden aut� balansz�ra volt egyforma hat�ssal, a t�bbi csapatn�l most legink�bb a Red Bull �s a Ferrari kev�ss� bombabiztos megb�zhat�s�g�ban lelhetnek vigaszt. Mindk�t Ferrariban motort cser�ltek, Webber f�ltengely-probl�m�kkal k�zd�tt, Vettel RB6-os�ban el�sz�r a f�k, majd a versenyen egy gy�jt�gyertya makacsolta meg mag�t - egyik hiba sem v�gzetes, de mindegyik aggaszt�.

Seb d�h�sen a leveg�be r�gott, miut�n kisz�llt a levezet� k�rben meg�ll� Red Bullj�b�l, �s az elkesered�se t�k�letesen �rthet� volt: � maga eg�sz h�tv�g�n egyetlen rossz mozdulatot sem tett, az aut�ja m�gis cserbenhagyta. Fernando azt �ll�totta, az utols� 10 k�rben akarta t�madni �t, addig csak tartogatta a gumijait, s noha ebben lehet n�mi igazs�g, mert miut�n �tvette a vezet�st, 14 k�r alatt 15 m�sodpercet vert (a t�lmeleged�ssel k�zd�) Felip�re is, Seb alighanem szint�n sp�rolt a slickjeivel, �gyhogy Alons�nak er�b�l megel�znie neh�z lett volna. Ez a veres�g nem Vettelen m�lt.

A m�sik, akinek a teljes�tm�ny�t csak dics�ret illethette, Lewis volt. Jensonnal ellent�tben mindent kipr�selt McLarenj�b�l, �s �gy l�tszott, � az egyetlen a mez�nyben, aki nem �vatoskodik a gumikkal, hanem nyomja, ahogy a cs�v�n kif�r. Miut�n a kem�nyebb kever�k� Bridge-ekre v�ltott, gyorsabb lett Sebn�l, �s teljesen azonos temp�t aut�zott Fernand�val is. A McLaren versenyk�r�lm�nyek k�z�tt val�ban er�sebbnek t�nt, mint az id�m�r�n, a Mercedesn�l pedig hat�rozottan gyorsabb volt. Most minden a csapatok fejleszt�si potenci�lj�n fog m�lni.