Vajon mennyire tekinthet� kiemelked�en j� versenyz�nek az, aki csak egy kiemelked�en j� aut�ban ny�jt kiemelked�en j� teljes�tm�nyt? Egy�ltal�n, igazuk van azoknak, akik szerint Jenson Button puszt�n a Brawn GP v�ratlan sz�rnyal�s�nak k�sz�nhet�en tudott kit�rni a k�z�pszerb�l?

Tal�n k�l�n�snek t�nhet, hogy �ppen most, a Brit Nagyd�j ut�n vetem fel ezt a t�m�t, amikor Button kiv�telesen nem nyert. Pedig a k�rd�s aktu�lis. Elv�gre azon a p�ly�n, ahol a Brawn GP a szok�sosn�l egy hajsz�llal gyeng�bb l�v�n eleve nem sz�llhatott harcba a gy�zelem�rt a Red Bullokkal szemben, Rubens Barrichello �pp�gy gyorsabbnak bizonyult Jensonn�l, vagy legal�bbis felvette vele a versenyt, mint az eg�sz tavalyi szezonban. Lehets�ges, hogy Button is az a t�pus, aki csak akkor tudja mozg�s�tani a rejtett tartal�kait, ha v�rszagot szimatol? �s ha igen, vajon mennyire sorolhatjuk majd a sport�g legnagyobbjai k�z�, ahov� id�n szeml�tom�st kiz�kkenthetetlen lend�lettel menetel?

Nem egy olyan versenyz�t ismer�nk az univerzumban, aki csak a gy�zelemre es�lyesen v�lt ki a sz�rke t�megb�l. A legut�bbi nyilv�nval� p�lda erre Mika H�kkinen. Az els� k�t �vben, amit vele egy�tt t�lt�tt a McLarenn�l, semmilyen k�zzelfoghat� jel nem utalt r�, hogy Mika harap�sabb lesz David Coulthardn�l, ha az aut�ja majd el�g gyorss� v�lik a vil�gbajnoki k�zdelemhez. Noha 1996-ban � szerezte a t�bb pontot �s a t�bb dobog�s helyez�st is, egy �vvel k�s�bb fordult a kocka, hiszen Coulthard 4 dobog�s helyez�s�vel �s 2 nagyd�jgy�zelm�vel csup�n 3 dobog�t �s 1 gy�zelmet tudott szembe �ll�tani - az ut�bbit is azon az �ron, hogy a McLaren a jerezi id�nyz�r�n a csapatt�rsa el� parancsolta. Ennek ellen�re k�ts�gtelen, hogy feln�tt a feladathoz, �s a k�vetkez� h�rom �vben (k�l�n�sen 1998-ban �s 2000-ben) l�legzetel�ll�t� p�rharcot v�vott Michael Schumacherrel, �tk�zben olyan magass�gokba k�nyszer�tve a sport�g t�rt�net�nek legsikeresebb versenyz�j�t, mint tal�n soha, senki m�s. Azt�n 2001-ben, amikor a McLaren visszaesett a k�z�pmez�nybe, H�kkinen csendben megint Coulthard �rny�k�ba szorult.

H�kkinen �s Button p�lyafut�sa k�z�tt vannak nyilv�nval� p�rhuzamok. Mindketten hossz� id�t t�lt�ttek el a Forma-1-ben, miel�tt vil�gbajnoki es�lyess� v�ltak, ut�na viszont mindketten a mez�nyt megfellebbezhetetlen�l ural� aut�t kaptak a fenek�k al�; mindketten ann�l a csapatn�l kezdhettek harcolni a c�m�rt, ahol kor�bban �veket k�szk�dtek v�gig; �s el�z�leg egyik�k sem bizonyult egy�rtelm�en er�sebbnek a csapatt�rs�n�l.

Az a v�d azonban, hogy Button "k�z�pszer�" versenyz�, aki id�n kiz�r�lag az aut�j�nak k�sz�nhet�en pip�lja le az ellenfeleit, semmik�ppen nem �llja meg a hely�t. Ahogy H�kkinen�, �gy Jenson gyorsas�ga is kezdett�l fogva megk�rd�jelezhetetlen volt, a hozz��rt�k v�gig rajta tartott�k a szem�ket, akkor sem sorolva �t a "futottak m�g" kateg�ri�j�ba, amikor az elm�lt k�t szezonban, nagy k�nnal �s keservvel �sszesen 9 pontot tudott �sszekaparni. K�l�n�sen sima vezet�si st�lusa m�g a leggyeng�bb �vei sor�n is rendszeres besz�dt�ma volt a paddockban, �s azt se felejts�k el, hogy nem id�n ker�lt el�sz�r gy�zelemhez k�zeli helyzetbe: 2004-ben � volt a Ferrarik egyetlen, legal�bb f�lig-meddig komolyan vehet� ellenfele, 2006 utols� hat verseny�n pedig mindenkin�l, m�g a vb-c�m�rt k�zd� Fernando Alons�n�l �s Michael Schumachern�l is t�bb pontot gy�jt�tt. �s azt�n ott volt az a nagyszer� els� diadal a 2006-os Magyar Nagyd�jon; de hogy es�ben, ami mindig az �szt�n�s tehets�g egyik legprec�zebb fokm�r�je, Button mennyire �gyes, az nem csup�n ott, a Hungaroringen der�lt ki, hanem p�ld�ul tavaly Silverstone-ban is, amikor a kics�sz�s�ig az extr�m es�gumikon mindenkire m�sodperceket vert, bele�rtve a k�s�bbi gy�ztes Lewis Hamiltont.

Ilyen dics�s�ges pillanatokat azonban nyilv�n b�rkinek a p�lyafut�s�ban lehet tal�lni, ez�rt a sokakban kimondva-kimondva ott motoszk�l� k�rd�st, hogy vajon a Brawn GP-vel m�s is k�pes lenne-e ugyanilyen letagl�z� teljes�tm�nyre, ezzel nyilv�n nem v�laszoltuk meg. M�rpedig ha elfogadjuk, hogy a versenyz�k sz�m�ra az aktu�lis csapatt�rsuk jelenti a leghitelesebb m�rc�t, Buttonr�l is �rnyal�dik a k�p. A pontsz�mok ter�n csak az els� k�t �v�ben - 2000-ben Ralf Schumachert�l 12:24-re, 2001-ben Giancarlo Fisichell�t�l 2:8-ra -, valamint tavaly Barrichell�t�l kapott ki, m�g 2002 �s 2007 k�z�tt mindig legy�zte Jarno Trullit, Jacques Villeneuve-�t, Takuma Sat�t �s Rubenst. A m�rlege �gy az elm�lt kilenc �s f�l �vben pozit�v: 296:164. Az id�m�r�k�n viszont mostan�ig csak 81:80 ar�nyban verte meg a csapatt�rsait, ami ugyeb�r �tven sz�zal�kos eredm�ny. M�g ha ez a jelenlegi, elt�r� �zemanyagszintekkel megbolond�tott kvalifik�ci�s rendszerben nem is annyira �rulkod�, mint a hajdani, "nyomd, ahogy a cs�v�n kif�r" korszakban volt, annyit mindenesetre sugallni l�tszik, hogy Button nem edz�sk�r�lm�nyek k�z�tt, hanem ink�bb a versenyeken igaz�n er�s. Ezzel nincs is semmi baj: a pontokat azok alapj�n osztj�k.

A sz�mok persze sohasem �nmagukban �rdekesek, hanem az�rt, mert kirajzolhatnak tendenci�kat. Ez�ttal p�ld�ul kider�l bel�l�k, hogy m�g 2008 v�gig Button az edz�seken 75:78 ar�ny� veres�get szenvedett a csapatt�rsait�l, �s 2006-t�l kezdve Barrichell�val is 27:26-ra �llt, id�n 6:2-re vezet vele szemben - vagyis megford�totta a trendet, ami szint�n azt t�masztja al�, hogy a gy�zelem lehet�s�g�t �rezve feln�tt a feladathoz.

Ez nem olyan egyszer� �m, mint amilyennek l�tszik. A jelens�g l�lektani k�plete els�re nem t�nik bonyolultnak, hiszen �rthet�, ha valaki, akinek az alacsonyabb kateg�ri�kban a rajtr�cs elej�n volt b�relt helye, az �jdons�g var�zs�nak elm�lt�val az F-1-ben is r�un a sereghajt�kkal folytatott l�kd�s�d�sre. Holott a versenyz�k t�bbs�g�nek, mivel a dobog�n csak h�rom hely van, �hatatlanul ez a szomor� sors jut. H�kkinenr�l p�ld�ul n�ha szinte s�t�tt az unalom, amikor h�tul kellett boh�ckodnia. �s �pp�gy �rthet� az is, ha a gy�zelem k�zels�ge feldobja az embert - elv�gre t�t n�lk�l, valljuk be b�tran, semmi sem ugyanaz.

M�sfel�l viszont vannak, akikb�l az es�lyess�g terhe �ppen az ellenkez� hat�st v�ltja ki: megb�nulnak t�le. Ilyenre is sz�mtalan k�zismert p�lda van. Giancarlo Fisichell�r�l vagy Heinz-Harald Frentzenr�l mindenki tudja, hogy csak k�z�pszer� aut�kkal alkottak igaz�n maradand�t, de amint �t�ltek egy gy�zelemre k�pes verd�ba, abban azonnal �k maguk v�ltak k�z�pszer�v�. Nyilv�n ennek a pszichol�giai h�ttere is k�nnyen kibogozhat�; mindenesetre az ember ink�bb egy gyenge aut�ban t�nj�n gyeng�nek, �s egy er�sben er�snek, semmint ford�tva, nem? �gy legal�bb eredm�nyes lehet.

H�t hogyne, mondhatjuk, hogy az igaz�n nagy versenyz�k b�rmilyen technikai h�tt�rrel kiemelkedtek a mez�nyb�l. Ez igaz is. Jim Clark, ahogy vezet az 1966-os zandvoorti Holland Nagyd�jon, a 2-literes Climax motorral hajtott Cooper vol�nj�n�l fak�pn�l hagyva a 3-literes vet�lyt�rsakat; Ayrton Senna, amint 1993-ban, a doningtoni zuh�ban mindenkit k�rbeaut�z a McLarennel; Michael Schumacher, ahogy egy �vvel k�s�bb, Barcelon�ban az 5-�s fokozatba ragadt sebess�gv�lt�val is a 2. helyen juttatja c�lba Benettonj�t. Ez mind egy-egy olyan zseni brav�rja volt, aki �veken kereszt�l b�rhol, b�rmikor meg tudta hazudtolni a m�sok sz�m�ra �tl�phetetlen fizikai korl�tokat, �tlagosnak pedig szinte soha, sehol, semmilyen aut�ban nem t�nt. Az ilyen versenyz�ket azonban egy kez�nk�n is meg tudn�nk sz�molni. A jelenlegi mez�nyb�l tal�n csak Fernando Alons�ban van meg a kiirthatatlan, m�ni�kusan perfekcionista schumacheri elt�k�lts�g - mostan�ban m�g Lewis Hamiltonon is az indiszpon�lts�g jelei mutatkoznak. � maga val�sz�n�leg t�nyleg �gy �rzi, hogy mindent belead a versenyz�sbe, de �ppen ez a l�nyeg: azokat a tartal�kokat, amelyek az ut�bbi k�t �v vil�gbajnoki k�zdelmei sor�n emberfeletti teljes�tm�nyre sarkallt�k, a gy�zelem cs�b�t� k�zels�ge n�lk�l nem tudja mozg�s�tani. Vannak szenz�ci�s villan�sai mostan�ban is, �m a k�vetkezetess�g hi�nyzik bel�le. Ami term�szetesen nem jelenti azt, hogy ha az aut�ja ism�t �t�k�pess� v�lna, nem lenne k�pes mag�b�l is �jra kihozni a benne szunnyad� pluszt.

Button tal�n nem Clark, nem Senna �s nem Schumacher, de aligha v�letlen, hogy � aratott hat gy�zelmet a Brawn GP aut�j�val, nem Barrichello. Lehet, hogy a hely�ben m�sok is vezetn�k a vb-t, a l�nyeg azonban nem ez. A vil�gbajnokokat az k�l�nb�zteti meg a t�bbiekt�l, hogy k�m�letlen�l lecsapnak a k�n�lkoz� alkalomra, nem hagyj�k el�szni az �tjukba akad� lehet�s�get, �s ezen a t�ren Jensonnak egy�ltal�n nincs sz�gyellnival�ja. Hib�zni egy gyors aut�val is lehet, �s a hib�knak most, amikor a mez�ny s�r�bb, mint valaha, a szok�sosn�l is nagyobb t�tje van. M�rpedig � eddig nem bukott orra. Lehet, hogy Schumacher soha nem lesz bel�le, de annyira m�g sim�n viheti, mint H�kkinen - �s az�rt az, l�ssuk be, nem olyan rossz...

* * *

Az FIA szerdai bejelent�se, miszerint sikeresen meg�llapodott a nyolc szakad�r csapatot t�m�r�t� FOT�-val, ez�rt az F-1 v�g�l m�gsem v�lik kett�, azonnal �rezhet�en cs�kkentette a fesz�lts�get, de az alku pontos r�szleteinek h�j�n egyel�re neh�z felm�rni, hogy ez kinek a gy�zelm�t jelenti.

A l�tszat persze az, hogy Max Mosley-t megbuktatt�k, mert a csapatok az � t�voz�sa �r�n voltak hajland�ak az F-1-ben maradni. Lehet, hogy val�ban �gy is t�rt�nt, hab�r ez az �rtelmez�s az alaposabb vizsg�lat sor�n kiss� felsz�nesnek bizonyul. Mosley ugyanis m�r a tavalyi szexbotr�nya ut�n, amikor az FIA k�zgy�l�s�ben bizalmi szavaz�st k�rt �nmaga ellen, �g�retet tett r�, hogy az id�n okt�beri eln�kv�laszt�son nem jel�lteti �jra mag�t. Teh�t most csak olyasmit �g�rt meg a FOT�-nak, amit m�r egy �vvel ezel�tt is meg�g�rt - ez nem nagy kunszt. Egy hete is azt mondta, hogy nem jel�lteti �jra mag�t, most is azt mondta, vagyis k�tszer adta el ugyanazt az �rut, j� p�nz�rt.

Kiv�ve persze, ha titkon m�giscsak indulni akart a v�laszt�son, ahogy arr�l sokan meg vannak gy�z�dve. Sz� ami sz�, Mosley febru�rban m�r kil�t�sba helyezte, hogy az FIA �ll�t�lagos nyom�s�ra esetleg m�giscsak maradna, �s ironikus m�don m�r akkor is �ppen a Motorsport Vil�gtan�cs j�nius v�gi, azaz tegnapi �l�s�t nevezte meg, mint a v�gs� d�nt�s�nek hat�ridej�t. Elk�pzelhet�, hogy a FOTA erre eml�kezve kezdett fenyeget�zni az elszakad�ssal, ily m�don k�nyszer�tve ki, hogy Mosley semmik�ppen ne gondolja meg mag�t, hanem sz�p csendben t�vozzon a h�ts� ajt�n �t.

M�sfel�l viszont, amennyire az eddig elhangzott sz�kszav� nyilatkozatokb�l meg lehet �t�lni, a csapatok �ltal elfogadott felt�telek nagyon hasonl�ak azokhoz, amiket Mosley a m�lt cs�t�rt�ki level�ben k�n�lt nekik. �ll�t�lag �g�retet tettek r�, hogy "k�t �ven bel�l" az 1990-es �vek els� fel�nek szintj�re cs�kkentik a k�lts�gvet�s�ket. Noha ez sz�mszer�en nem egyezik Mosley 45-100 milli� eur�s plafonj�val, nagys�grendileg hasonl� hozz�, mivel a versenyz�ssel j�r� kiad�sok az elm�lt 15-20 �vben 5-10-szerer�se n�vekedtek. Egyel�re persze, amint arra t�bben cinikusan fel is h�vt�k a figyelmet, csup�n egy �g�retr�l van sz� - de �pp�gy csak �g�ret az is, hogy Mosley nem indul az eln�kv�laszt�son. Kor�ntsem biztos, hogy ez egy lefutott j�tszma, mert ha a csapatok m�gsem h�zz�k �ssz�bb a nadr�gsz�jat, Max pedig (akinek az FIA-n bel�l eddig sem volt komoly ellenz�ke) olyan ut�dot seg�t a sz�k�be, akit azt�n sim�n t�vir�ny�that, a l�tszatot lesz�m�tva nem v�ltozik semmi, �s el�bb-ut�bb minden kezd�dik el�lr�l. A meg�llapod�s r�szleteit nem ismerj�k, de b�rmelyik f�l is seg�ti gy�zelemre a jel�ltj�t, f�l�, hogy az FIA �l�n egy b�b fog �llni, ami semmik�ppen nem �r�mteli. Az FIA fel�gyeleti m�dszerei olykor k�ts�gk�v�l megk�rd�jelezhet�ek voltak, csakhogy semmilyen jel nem utal arra, hogy maguk az ist�ll�k hat�konyabbak lenn�nek a szab�lyalkot�s ter�n. S�t. A fizik�val �k sem sz�llhatnak szembe, ahogy az az id�n �ltaluk kidolgozott aerodinamikai szab�lym�dos�t�sok kudarc�b�l is l�tszik. �s az FIA eddig legal�bb hat�rozottan k�pviselte a kis mag�ncsapatok �rdekeit, de a FOT�-t�l ugyanez nem v�rhat� el.

R�ad�sul �gy t�nik, kifoltozott form�ban m�giscsak al��rj�k az 1998/2008-as Concorde Agreement meghosszabb�t�s�t, azaz a kereskedelmi bev�telek eloszt�s�ban nem lesz d�nt� v�ltoz�s. Ebben az esetben a j�tszma val�di gy�ztese nem a FOTA, �s m�g csak nem is az FIA, hanem Bernie Ecclestone. Lehet, hogy Bernie a j� zsaru/rossz zsaru strat�gi�j�t alkalmazva Mosley szem�ly�ben (�s tal�n vele egyet�rt�sben) egy olyan vez�r�t �ldozta be, aki m�r - legal�bbis a saj�t bevall�sa szerint - am�gy is le akart s�t�lni a sakkt�bl�r�l, s ezzel elterelte a figyelmet a vita m�sik sarkalatos pontj�r�l: a p�nzr�l. Lehet, de kor�ntsem biztos, mert a lapokba szok�s szerint nem l�tunk bele kell�en.

Azon t�l, hogy aki egyik vagy m�sik f�lnek szurkolt, most �nnepelhet vagy b�slakodhat, �s az F-1 szerencs�re m�gsem szakad kett�, neh�z b�rminek is �r�lni ebben a meg�llapod�sban. A peresked�sn�l ez is jobb, ebben az �rtelemben gy�z�tt a j�zan �sz. Am�g azonban az alapvet� felt�telek nem v�ltoznak, azaz Ecclestone �s a CVC elteszik a bev�telek fel�t, a nagyd�jak prom�tereit kiszipolyozz�k, a hagyom�nyos p�ly�kat kisz�rj�k a versenynapt�rb�l, a helysz�nre kil�togat� k�z�ns�get pedig magasr�l lesajn�lj�k, a l�nyeget tekintve sajnos minden marad a r�giben.

Rem�lem, t�vedek.

* * *

Meglehet�sen groteszk, hogy az elm�lt napokban a BMW is jegelte a KERS-�t, hiszen a szezon kezdete el�tt az � ellen�ll�sukon hi�sult meg a kinetikus energia�talak�t� rendszer bevezet�s�nek elhalaszt�sa.

Ha nem is �gy, ahogy v�rt�k, de a KERS bizonyos �rtelemben m�gis d�nt� t�nyez�v� v�lt a vil�gbajnoks�gban: azokr�l a csapatokr�l, amelyek p�nzt �s id�t �ldoztak a kifejleszt�s�re, ut�bb kider�lt, hogy t�v�ton j�rnak, de m�r nem maradt idej�k visszakozni. Mivel m�g a legnagyobbak er�forr�sai is v�gesek, ha ezeket az er�fesz�t�seket a KERS helyett p�ld�ul az aerodinamik�ra ford�tj�k, ma val�sz�n�leg nem lenn�nek lemaradva a Brawnt�l �s a Red Bullt�l - vagy legal�bbis nem ennyire. K�l�n pik�ns, hogy a csapd�ba �hatatlanul a nagy gy�ri csapatok estek bele, hiszen a rem�nyeik szerint k�s�bb a k�z�ti modellekbe is beszerelhet� hibrid technol�gia term�szetszer�leg sz�mukra b�rt kiemelten nagy fontoss�ggal.

A Red Bull alapvet�en nem az�rt mell�zte a KERS-t, mert el�re fel tudta m�rni a rendszer h�tr�nyait, hanem az�rt, mert nem �llt rendelkez�s�re hozz� a kell� fejleszt�si kapacit�s, �s k�l�nben is a Renault-t�l v�s�rolja a motort, teh�t nem volt �rtelme �n�ll� KERS-t k�sz�tenie. A Brawn GP helyzete m�r rejt�lyesebb, mivel a Honda g�zer�vel dolgozott a hibrid rendszeren, �s tavaly �ppens�ggel �gy h�rlett, hogy �k �llnak vele a legjobban. Hogy ez vajon sz�nd�kos megt�veszt� hadm�velet volt, vagy a BGP001-be t�nyleg csak id�sz�ke miatt nem vett�k meg a Mercedes KERS-�t, j� k�rd�s. Mindenesetre a 2009-es Hond�t, amit ma Brawnnak h�vnak, a hivatalos verzi� szerint KERS-hez tervezt�k - ehhez k�pest el�g j�l elboldogul n�lk�le, bele�rtve a kritikusnak sz�m�t� s�lyeloszt�st is.

A zs�kutc�t akkor lehetett volna elker�lni, ha a KERS-t 1) k�telez�v� teszik, vagy 2) nagyobb teljes�tm�nyt �s/vagy kapacit�st enged�lyeznek sz�m�ra. A szabv�nyos�t�snak viszont, amit a gy�ri csapatok a FOTA egy kor�bbi �l�s�n vetettek fel, semmi �rtelme nem lenne, hiszen megf�kezn� azt a fegyverkez�si versenyt, amely a technol�gia fejl�d�s�t �s elterjeszt�s�t volt hivatott szolg�lni.

A FOTA tagjai legut�bb persze meg�llapodtak benne, hogy �nk�ntes alapon (noha a haszn�lat�t a Technikai Szab�lyzat tov�bbra is lehet�v� teszi) megszabadulnak a KERS-t�l. De figyelem: a Williams ekkor m�r nem volt akt�v tagja a FOT�-nak, teh�t v�lhet�en nem is �rta al� a meg�llapod�st. Vagyis elvileg megteheti, mert �ll�t�lag tov�bbra is dolgozik a lendkerekes KERS fejleszt�s�n, hogy j�v�re, ha a rendszer hat�konys�ga net�n el�ri a k�v�nt szintet, m�giscsak beszereli az aut�j�ba. M�r ha a projektje nem csak PR-c�lokat szolg�l� szemf�nyveszt�s, mert sokan m�r ebben is k�telkednek.

K�r, hogy a KERS mell�kv�g�nynak bizonyult, mert t�rsadalmi jelent�s�ge van, �s nem volt hal�lra �t�lve sem. Csak, mint minden kiforratlan technol�gi�nak, kifut�si id�re lett volna sz�ks�ge, amit a jelek szerint sajnos nem adtak meg neki. Pedig ez a t�rt�net is v�gz�dhetett volna �gy, mint a Renault turb�projektje az 1970-es �vek v�g�n, amit eleinte mindenki k�rber�h�g�tt, v�g�l m�gis olyan utat jel�lt ki, amelyre mindenkinek musz�j volt r�l�pnie, ha nem akart lemaradni.

* * *

Norbert Haug a Red Bull par�d�j�t l�tva nem hi�ba jegyezte meg a Brit Nagyd�j ut�n, hogy "id�n eddig az �sszes k�z�l ez volt a legb�mulatosabb teljes�tm�ny", mert Sebastian Vettel silverstone-i uralma t�lmutatott az egyszer� technikai f�l�nyen. A verseny 60 k�r�b�l 48-szor valamelyik Red Bull dikt�lta a legdurv�bb temp�t, �s Seb k�r�tlaga (ha a viszonylagosan mindig lass� 1. k�rt, illetve a boxba befel�/onnan kifel� tart� k�r�ket lesz�m�tjuk) 1:21.751 lett - enn�l m�g a leggyorsabb k�re is csak nyolc pil�t�nak volt jobb! Arr�l nem besz�lve, hogy Seb a Q3-ban a legnehezebb aut�val szerezte meg a pole-t, �s a verseny 11 leggyorsabb k�re k�z�l 10-et � futott. A gy�zelmet azzal a pofonegyszer�en hangz� m�dszerrel biztos�totta be mag�nak, hogy a rajt ut�n az els� boxki�ll�s�ig Barrichell�val, s �gy egyben a m�g� beszorult Mark Webberrel szemben is 19.5 m�sodperces el�nyt gy�jt�tt mag�nak, amit azt�n a fennmarad� 39 k�rben m�r csak �vatosan �rizgetnie kellett, �s k�sz.

Val�ban b�mulatos teljes�tm�ny volt, de hogy a Red Bull mag�ra tal�l�s�t jelzi, s ez�ltal fordul�pontot hoz a vil�gbajnoks�gba, vagy csak a p�lya saj�toss�gai �s a h�m�rs�kleti viszonyok torz�tott�k el a k�pet a Brawn GP k�r�ra, az egyel�re nem vil�gos. A Brawnn�l nyilv�n rem�lik, hogy az ut�bbir�l van sz�. Eleve sz�m�tottak r�, hogy Silverstone-ban, ahol sok a Red Bull kifinomult aerodinamik�j�nak kedvez� gyors kanyar, �s kem�ny f�kt�vok h�j�n nem �rv�nyes�lhet a Brawn kiv�l� f�kez�si stabilit�sa, h�tr�nyban lesznek, amire azt�n a v�ratlanul hideg id� is r�tett egy lap�ttal.

Noha az �sszetettben Barrichello 2 ponttal k�zelebb van Buttonhoz, mint Vettel, paradox m�don neki van kisebb az es�lye a vil�gbajnoki gy�zelemre. � ugyanis Buttonnal azonos aut�t vezet, teh�t a teljes�tm�ny�k a csapatok k�z�tti er�viszonyoknak megfelel�en t�bb�-kev�sb� egy�tt fog ingadozni, m�g ha a Red Bull tart�s technikai f�l�nyre tesz szert, Vettel (�s Webber) mindkettej�kt�l �rt�kes pontokat rabolhat. Jenson 23-25 pontos el�nye azonban mindenk�ppen k�nyelmes, m�g ha matematikailag el is bukhat�.

Massa, Vettel �s Barrichello k�rid�-grafikonja (klikkelve nagy�that�). Vettel f�l�nye els�pr� volt, Massa az utols� k�rben k�zelebb volt Barrichell�hoz, mint az els�ben. ALUL: N�h�ny pil�ta k�rid�-eloszl�sa. Vettel Webbern�l is sokkal gyorsabb volt, de Rosberg is �g�retes temp�t dikt�lt.

A t�bbiek - a Ferrari, a Toyota, a Williams - k�z�tt pedig jelenleg annyira szoros a k�zdelem, hogy lehetetlen k�z�tt�k fel�ll�tani a sorrendet. Silverstone-ban a Williams t�nt a leggyorsabbnak ebb�l a h�rmasb�l, de Felipe Massa vas�rnap d�lut�n annyira hib�tlanul �s egyenletes lend�lettel vezetett, �s a boxstrat�gi�ja is olyan z�kken�mentesen m�k�d�tt, hogy elhal�szta a 4. helyet Nico Rosberg el�l. Az a t�ny, hogy a 11. helyr�l rajtolva mind�ssze 3.8 m�sodperccel a 2. helyr�l indul� Barrichello m�g�tt �rt c�lba, besz�des volt. Ha �gy sz�molunk, mint fent, Vettel eset�ben, Felipe 1:22.550-es k�r�tlaga kereken egy sz�zadm�sodperccel m�g jobb is volt Rubens�n�l, ami az�rt az aktu�lis er�viszonyok ismeret�ben komoly brav�r.

Seb mellett k�ts�gk�v�l � volt a Brit Nagyd�j h�se, de az eredm�nye r�vil�g�tott arra is, hogy a jelenlegi, sz�ls�s�gesen s�r� mez�nyben mennyire a boxki�ll�sok id�z�t�se a d�nt� t�nyez�. A 2. �s a 8. hely k�z�tt l�nyeg�ben kiz�r�lag az hat�rozta meg a v�gs� sorrendet, hogy ki, mikor �llt ki benzin�rt. B�rmilyen abszurd, Mass�nak az volt a szerencs�je, hogy szombaton nem jutott be a Q3-ba, mert �gy alaposan, a 23. k�rig feltankolt�k. Ezzel szemben Kimi R�ikk�nen, akinek a Q2-ben futott, megt�veszt�en gyors k�re a h�tv�ge egyik m�ltatlanul mell�z�tt f�nypontja volt, csak 16 k�rre el�g naft�t kapott, az id�m�r� d�nt�j�ben m�gis csup�n a 9. rajtkock�t tudta megszerezni. Hab�r a Ferrarin�l nem �rtett�k, hogy a verseny napj�ra mi�rt gyorsultak fel, amikor pedig semmit nem v�ltoztattak az aut�jukon, a magyar�zat ki�br�nd�t�an pr�zai lehet: tal�n nem is �k gyorsultak fel, hanem a k�zvetlen ellenfeleik lassultak le. Az id�eredm�nyek legal�bbis azt mutatj�k, hogy az id�m�r� �s a verseny k�z�tt a Ferrari h�tr�nya a Red Bullhoz k�pest (a legjobb k�r�ket tekintve) 4-r�l 8 tizedm�sodpercre n�tt, csakhogy ek�zben a Toyot�� m�g jobban, 1 tizedr�l 9 tizedre duzzadt. Jarno Trulli szerint a Toyota az�rt lassult le, mert vas�rnap n�h�ny fokkal melegebbre sz�m�tott, ez�rt a be�ll�t�sai nem m�k�dtek megfelel�en.

Rosbergnek nyers er�b�l Massa el�tt kellett volna v�geznie, mivel azonban a m�sodik ki�ll�s�hoz k�zeledve beragadt a kem�ny kever�k� gumikon k�szk�d� Barrichello m�g�, �s m�g a k�s�bb tankol� Felipe is utol�rte �ket, strat�giai veres�get szenvedett t�le. A Williams, a Ferrari �s a Toyota birk�z�s�ra ezut�n is �rdemes lesz odafigyelni.