Korszakol�sa

• 750-1170 kora k�z�pkori irodalom
• 1170-1270 k�z�pkori irodalom
• 1270-1500 k�s� k�z�pkori irodalom
• 1470-1600 renesz�nsz irodalom
• 1600-1720 barokk irodalom
• 1720-1785 a felvil�gosod�s �s el�zm�nyei irodalma
• 1740-1780 szentimentalizmus irodalma
• 1767-1785 Sturm und Drang
• 1786-1832 klasszicizmus, weimari klasszika
• 1798-1835 a romantika irodalma
• 1820-1850 a biedermeier kora
• 1830-1850 Junges Deutschland �s Vorm�rz

A n�met irodalom t�rt�net�nek korszakhat�rait a n�met nyelv fejl�d�s�nek szakaszaihoz is k�tik.

K�z�pkori n�met irodalom 750-1500

Az �feln�met (althochdeusch) korszak a 8-11. sz�zadra tehet�.

• A Merseburgi var�zsig�k (Merseburger Zauberspr�che) 750 k�r�l keletkeztek �s a 10. sz�zadban jegyezt�k fel �ket.
• Germ�n h�si mond�ra �p�lt a Hildebrand-�nek (Hildebrandslied), a 9. sz�zad elej�r�l.
• Ugyancsak germ�n mot�vumokat tartalmaz k�t k�lt�i elbesz�l�s, a Muspilli, illetve a Heliand, m�r a 10. sz�zad term�kei.

Az �feln�met mellett megjelenik a latin nyelv� kult�ra �s irodalom.

A k�z�pfeln�met (mittelhochdeutsch) korszak a 11-13. sz�zad id�szaka

A keresztes h�bor�k idej�n �j vil�gk�p, �j t�rt�neti t�m�k mer�ltek fel. A lovagi kult�ra elterjed�se a Hohenstaufok kor�ra tehet�. F�nykor�t �rte mind a k�lt�szet, mind az epika.

1. N�met lovagi eposzok Az udvari epika Eur�pa-szerte n�pszer� t�mak�reit dolgozta fel, mer�tett Art�r kir�ly mondak�r�b�l, a Gr�l - mond�kb�l, a Triszt�n-mond�b�l. Elterjedt a verses lovagreg�ny m�faja. De megjelent a lovagvil�g b�r�lata is.

• Hartmann von Aue: A szeg�ny Henrik (Erec) (1180/85)
• Wolfram von Eschenbach: Parzival (1200/1210)
• Gottfried von Stra�burg: Triszt�n �s Izolda (Tristan und Isolde) (1210 k�r�l)

A lovagi t�ma mellett felmer�l a germ�nok �s hunok kora a n�pv�ndorl�s t�rt�neteiben.

• A Nibelung - �nek (Nibelungenlied) (1200 k�r�l) a h�si eposzok kimagasl�, m�ig legjelent�sebb n�met p�ld�ja.

2. Minnesang - udvari k�lt�szet

A "Minne"-k�lt�szet Provence-ban sz�letett, majd az �szak -Francia ter�letek k�zvet�t�s�vel jutott n�met f�ldre. A trubad�rok n�met megfelel�i a Minnes�ngerek voltak. T�m�juk els�dlegesen a szerelem, az �h�tott n� sz�ps�g�nek stiliz�lt le�r�sa. A legismertebb alkot�k: Der K�renberger, Ulrich von Gutenberg, Rudolf von Fenis, Friedrich von Hausen, Hartmann von Aue.

• Heinrich von Veldeke: Eneit
• Heinrich von Morungen
• Reinmar von Hagenau
• Walther von der Vogelweide (1168-1228): a k�z�pkori n�met k�lt�szet legnagyobb alakja "M�dchenlieder".

Az �jfeln�met (niederhochdeutsch) korszak a 13-15. sz�zad kora (...)

Humanizmus, renesz�nsz �s reform�ci� irodalma 1470-1600

A 16. sz�zadt�l a humanista vil�gk�p elterjed�se, majd a katolikus egyh�z tekint�ly�nek cs�kken�se, a reform�ci� v�ltoz�sokat hozott az irodalomban is.

• Rotterdami Erasmus (Erasmus von Rotterdam) (1469-1536) a n�met humanizmus mestere kirejedt levelez�st folytatott Eur�p�ban. Eszm�i sz�les k�rben elterjedtek.
• Martin Luther (1483-1546) mozgalma hozz�j�rult a nemzeti nyelv� irodalom sz�les k�r� kibontakoz�s�hoz. A Biblia n�met nyelv� ford�t�sa is az � nev�hez f�z�dik.
• Ulrich von Hutten (1488-1523) a humanista k�lt�szet legkiemelked�bb alakja, ugyancsak n�met�l fordult l�zad� hang� verseivel a n�phez.

A korszak t�bb n�pk�nyve igen �rdekes ut��lete mondhat mag��nak �s �vsz�zadok m�lt�n is befoly�solta az eur�pai m�v�szeteket. Eml�t�sre m�lt� Doktor Faust t�rt�nete.

Barokk irodalma 1600 - 1720

1. A barokk l�ra k�pvisel�i:

• Georg Rodolf Weckherlin (1584-1653),
• Christian Hofmann von Hofmannswaldau (1617-1679),
• Andreas Gryphius (1616-1664): reg�nyeket �s dr�m�kat is �rt
• Daniel Caspar von Lohenstein (1635-1683): m�ra ismeretlen de saj�t kor�ban igen n�pszer� k�lt�.

2. A barokk pr�zairodalom:

• Martin Opitz (1597-1639):Buch von der deutschen Poeterey
• Hans Jacob Christoffel von Grimmelshausen (1621/22-1676): a barokk reg�ny mestere, f� m�ve: Simplicissimus (Der abenteuerliche Simplicissimus)

Felvil�gosod�s irodalma 1720 - 1785

1. n�met filoz�fiai h�ttere:

• Gottfried Wilhelm Leibniz (1646-1716)
• Immanuel Kant (1724-1804): A tiszta �sz kritik�ja (Kritik der reinen Vernunft) (1781)

2. alkot�k, f� m�vek:

• Gotthold Ephraim Lessing (1729-1781): eszt�tikus, kritikus, dr�ma�r� m�vei k�z�l Mi� Sara Sampson (1752), Minna von Barnhelm (1767), Emilia Galotti (1772), A b�lcs N�th�n (Nathan der Weise) (1779) �rdemelnek figyelmet. Neki k�sz�nhet� a n�met polg�ri szomor�j�t�k �s a polg�ri v�gj�t�k m�faja is.
• Johann Christoph Gottsched (1700-1766): Versuch einer Critischen Dichtkunst vor die Deutschen (1730) c�m� munk�j�ban az �j n�met irodalom eszt�tikai k�vetelm�nyeinek megfogalmaz�j�v� v�lt.
• Christoph Martin Wieland (1733-1813): Agathon (Geschichte des Agathon) (1794) c�m� szat�rikus reg�nye mellett verses elbesz�l�seket is alkotott.

3. Sturm und Drang (1767-1785) mozgalom - a n�met szentimentalizmus.

Nev�nek kital�l�ja Maximilian Klinger (1752-1831); az eg�sz korszakot egy m�v�nek c�m�r�l nevezt�k el. Alapvet� jellegzetess�ge, hogy csak irodalmi ir�nyzat. Hatott a mozgalomra Herder t�zise, a n�pk�lt�szetr�l, mint a kult�ra leg�sibb forr�s�r�l.

Legjelent�sebb alkot�k �s m�veik:

• Johann Wolfgang Goethe (1749-1832): Zum Sch�kespears-Tag (besz�d, 1771), Sesenheimer Lieder (1770/71), G�tz von Berlichingen (1773, dr�ma), Prom�theusz (Prometheus) (1773/77), Gan�m�desz (Ganymed) (1774, k�ltem�nyek), Az ifj� Werther szenved�sei (Die Leiden des jungen Werthers) (1774, reg�ny)
• Friedrich Schiller (1759-1805): Harami�k (Die R�uber) (1781, dr�ma), �rm�ny �s szerelem (Kabale und Liebe) (1784, dr�ma)
• Jakob Michael Reinhold Lenz (1751-1805): Der Hofmeister (1774, dr�ma), Die Soldaten (1776, dr�ma)
• Gottfried August B�rger (1747-94): ballad�k, Lenore 1773
• a G�ttinger Hain ("G�ttinger Musenalmanach") munkat�rsai: Johann Heinrich Voss (1751-1826): Hom�rosz: Od�sszeia �s �li�sz ford�t�sa n�metre �s Christoph Heinrich H�lty (1748-1776).

N�met klasszicizmus

A weimari klasszika:

• Johann Wolfgang Goethe (1749-1832)
• Friedrich Schiller (1759-1805): dr�m�k: Don Carlos (1787), Wallenstein (1799), Maria Stuart (1800), Wilhelm Tell (1804)

N�met romantika irodalma 1798 - 1835

1. Filoz�fiai h�ttere:

• Johann Gottlob Fichte (1762-1814)
• Friedrich Wilhelm Schelling (1775-1854)

2. K�zpontjai: A n�met romantika szellemi centrumai a n�met egyetemv�rosok voltak. Az �r�k, m�v�szek, filoz�fusok sokszor neves asszonyok szalonjaiban gy�ltek �ssze, a legh�resebbek:

• Karoline Schlegel: August Wilhelm Schlegel, majd Schelling feles�ge
• Elisabeth (ismert nev�n Bettina) von Arnim: Achim von Arnim feles�ge, Clemens Brentano testv�re
• Rahel Levin �s Henriette Herz: akik Berlinben irodalmi szalonokat tartottak fenn.

3. Korszakai:

T�bb korszakol�si lehet�s�g is l�tezik:

• a) Korai romantika - er�sen filozofikus, teoretikus (Jena, Berlin) �s K�sei romantika (Heidelberg)
• b) Korai romantika - Jena, Hochromantik - Heidelberg, K�sei romantika - Berlin

3.1. A korai romantika

3.1.1. Jena alkot�i - Jenai romantika

• Friedrich Schlegel (1772-1829): Lucinde (reg�ny 1799)
• August Wilhelm Schlegel (1767-1845): 1798-1800 az "Athenaeum" kiad�sa Friedrich Schlegel k�zrem�k�d�s�vel, a n�met romantika kezdete.
• Novalis / Friedrich Leopold von Hardenberg (1772-1801): K�ltem�nyei: Himnuszok az �jszak�hoz (Hymnen an die Nacht 1797) versciklus, melyben szerelme hal�la feletti megrend�l�s�t szembe�ll�tja a dolgos nappalok birodalm�val, Heinrich von Ofterdingen (reg�nyt�red�k 1802), melynek "k�k vir�ga" a romantika szimb�lum�v� v�lt.
• Ludwig Tieck (1773-1853): A csizm�s kand�r (Der gestiefelte Kater - dr�ma 1797)
• Wilhelm Heinrich Wackenroder (1773-1798): Theoretische Schriften (1796)

3.1.2. Berlin alkot�i - berlini romantika

• Ernst Theodor Wilhelm Amadeus Hoffmann (1776-1822): M�vei: Fant�ziadarabok Callot modor�ban (1814-15), benne: Az arany vir�gcser�p, Szer�pioni testv�rek (1819-21), Di�t�r� �s eg�rkir�ly (1819), Murr kand�r (1820-22).

• Heinrich von Kleist (1777-1811): Dr�m�i: Amphytrion - kom�dia, Homburg hercege (Prinz von Homburg), Heilbronni Katica (K�tchen von Heilbronn), Az elt�rt kors� (Zerbrochener Krug). Novell�ja: Kohlhaas Mih�ly (Michael Koohlhaas).

3.2. A k�sei romantika (Heidelberg)

• Clemens Brentano (1778-1842): k�lt�
• Achim von Arnim (1781-1831): 1805 Des Knaben Wunderhorn (n�pdalgy�jtem�ny), Brentanoval k�z�sen �rt�k
• Joseph von Eichendorff (1788-1857): versek, Aus dem Leben eines Taugenichts novella (1826).
• Jakob Grimm (1785-1863) �s Wilhelm Grimm (1786-1859): Kinder und Hausm�rchen (1812,1815,1822), Deutsches W�rterbuch (1854-t�l, hal�luk ut�n folytatt�k, 1961 - ben befejezt�k)
• Bettina von Arnim (1785-1859)
• Adalbert von Chamisso (1781-1838)

3.3. Heinrich Heine (1797-1856): A legn�pszer�bb l�rikus, a "Buch der Lieder" (1827) nagy hat�ssal volt a romantika korszak�ra �s sok k�ltem�ny�t n�pdalk�nt tartott�k sz�mon, mint a legh�resebb "Die Lorelei" c�m�t. Po�zisfelfog�sa k�l�nb�z�tt a romantikusok�t�l, a val�s�got sz�tt�redezettnek l�tta, kritiz�lta a val�s vil�got, de nem hitt a po�zis mindenhat�s�g�ban. Politikai k�lt�szet�nek gy�m�lcse a "Deutschland, ein Winterm�rchen" (1844).

A restaur�ci� id�szaka 1815 - 1848

1. A Biedermeier

• Anette von Droste - H�lshoff (1797-1848)
• Eduard M�rike (1804-1875)
• Adalbert Stifter (1805-1868) osztr�k dr�ma�r�
• Franz Grillparzer (1791-1872) osztr�k dr�ma�r�

2. "Junges Deutschland"

• Ludwig B�rne (1786-1837)
• Ludolf Weinbarg (1812-1872)
• Heinrich Laube (1806-1884)
• Karl Gutzkow (1811-1878)

3. A forradalom el�fut�rai �s a 48-asok

• Anastasius Gr�n (1806-1876)
• Hoffmann von Fallersleben (1798-1847)
• Robert Eduard Prutz (1816-1872)
• Franz Dingelstedt (1814-1881)
• Georg Herwegh (1817-1878)
• Adolf Grassbrenner (1810-1876)
• Ferdinand Freiligath (1810-1876)
• Nikolau Lenau (1802-1850)
• Georg Weerth (1822-1856)

A n�met realizmus korszaka 1850-1890

1. Filoz�fiai h�ttere

• Charles Darwin (1809-1882)
• Ludwig Feuerbach (1804-1872)
• Karl Marx (1818-1883)

2. Alkot�k �s m�vek

2.1. A realista pr�zairodalom

• Theodor Storm (1817-1888): novell�k pl."Der Schimmelreiter"
• Gottfried Keller (1819-1890): A z�ld Henrik (Der gr�ne Heinrich) - reg�ny, novell�k
• Theodor Fontane (1819-1898): Effi Briest - reg�ny, Der Stechlin, Irrungen Wirrungen, Frau Jenny Treibel
• Wilhelm Raabe (1831-1910) "Der Hungerpastor"

2.2. A realista dr�mairodalom

• Friedrich Hebbel (1813-1863): Maria Magdalena
• Georg B�chner (1813-1837): Danton hal�la (Dantons Tod), Woyzeck

A n�met naturalizmus irodalma 1880-1900

• Arno Holz (1863-1929)
• Johannes Schlaf (1862-1941)
• Gerhart Hauptmann (1862-1946): Dr�m�i: Vor Sonnenaufgang (1889), Die Weber (1892), Der Biberpelz (1893), Die Ratten (1911); novell�i: Bahnw�rter Thiel (1888), Die Ketzer von Soana (1916) a legh�resebbek.

A 20. sz�zadi n�met irodalom

1. Az impresszionizmus �s szimbolizmus irodalma

2. Avantgarde �ramlatok 1945-ig

2.1. Az expresszionizmus irodalma 1905-1925

l�ra:

• Gottfried Benn (1886-1956)
• George Trakl (1887-1914)

dr�ma:

• Bertold Brecht (1898-1956)

pr�zairodalom:

• Franz Kafka (1883-1924)
• Thomas Mann (1875-1955)
• Heinrich Mann (1871-1950)

• Hermann Hesse (1877-1962)
• Carl Spitteler (1845-1924)
• Lion Feuchtwanger (1884-1958)
• Alfred D�blin (1878-1957)
• Wolfgang Borchert (1921-1947)

3. N�met nyelv� irodalom 1945 ut�n

A II. vil�gh�bor� ut�n a k�t N�metorsz�got, Ausztri�t �s Sv�jcot a k�z�s nyelv �s a k�z�s olvas�i piac kapcsolta �ssze.

3.1. N�met Sz�vets�gi K�zt�rsas�g irodalma

Epika:

• Heinrich B�ll (1917–1985) r�vid t�rt�neteir�l ismert.
• reg�ny�r�k: Wolfgang Koeppen (1906–1996), Siegfried Lenz, Christine Br�ckner, Martin Walser (* 1927)
• kiemelked� tehets�g G�nter Grass (* 1927): "Die Blechtrommel" (1999, Nobel - d�j).

L�ra

• G�nter Eich (1907–1972): k�ltem�nyek, hangj�t�kok
• Helmut Hei�enb�ttel (1921–1996): konkr�t po�zis

• Uwe Johnson (1934–1984)
• Ror Wolf (* 1932): nouveau roman
• Arno Schmidt (1914–1979): k�s�rletez�
• Wolfgang Hildesheimer (1916–1991): abszurd dr�ma�r�, Brecht �tj�n halad.

• A vietnami h�bor�, �s 68-as mozgalmak ut�n teret nyert a
  • politikai k�lt�szet: Hans Magnus Enzensberger (* 1929), Erich Fried (1921–1988)
  • �s a politikai dr�ma: Peter Weiss (1916–1982), Rolf Hochhuth (* 1931).
• Ezzel ellent�tes ir�nyzatot k�pviseltek az �j szubjektivizmus ("Neue Subjektivit�t") h�rdet�i, akiknek �r�saiban a priv�t szf�ra ker�l el�t�rbe.
• A 80 - as �vek kiemelked� alkot�i: Botho Strau� (* 1944) dr�ma�r�, [Ulla Hahn] (* 1946), �s Durs Gr�nbein (* 1962) k�lt�.

3.2. N�met Demokratikus K�zt�rsas�g irodalma

• Az NDK "Literaturgesellschaft"-nak, irodalmi t�rsadalomnak defini�lta mag�t, (a fogalom: Johannes R. Becher nev�hez f�z�dik), harcolt az �n. nyugati "Poesiefeindlichkeit", azaz po�ziselleness�g �s a magas kult�ra gett�s�t�sa ellen. Azt vallott�k, hogy a demokratiz�l�d�s folyamat�nak h�rom s�kon kell megval�sulnia: a termel�s, �s a befogad�s szintj�n. "Produktion, Distribution, Rezeption". Mindazon�ltal a cenz�ra ad absurdum m�k�d�tt, az �llam megk�s�relte az irodalmat funkcionaliz�lni, saj�t c�ljaira, a szocialista realista �tra terelni, ennek terv�t "Bitterfelder Weg" n�ven emlegett�k. A rezsim elismert �r�i Hermann Kant (* 1926) �s Johannes Bobrowski (1917–1965), aki jelent�s pr�z�t hagyott h�tra.
• A 70-es �vekben az NSZK -hoz hasonl� tendenciak�nt jelentkezett az �j szubjektivizmus, sok szerz� elhagyta az NDK-t, mint Wolf Biermann (* 1936), Sarah Kirsch (* 1935) �s Uwe Johnson. Az otthon maradt �r�k k�z�l Christa Wolf (* 1929), Heiner M�ller (1929–1995), Irmtraud Morgner (1933–1990), Stephan Hermlin (1915–1997), Stefan Heym (1913–2001) �s Jurek Becker (1937–1997) neve v�lt ismertt�.

3.3. Ausztria irodalma

• A II. vil�gh�bor� ut�n Ausztria vezet� alkot�i csoportosul�sa a B�csi Csoport (Wiener Gruppe), melynek elismert tagjai Gerhard R�hm (*1930) �s H. C. Artmann (1921–2000) voltak.

Ismnerts�gre tettek szert: Albert Paris G�tersloh (1887–1973), Heimito von Doderer (1896–1966), Ernst Jandl (1925–2000), �s Franzobel (*1967).

• Kiemelked� ausztriai l�rikusok: Friederike Mayr�cker (*1924), Christine Lavant (1915–1973), Paul Celan (a 40-es �vek v�g�n B�csben �l, majd P�rizsba megy), �s Erich Fried (Nagy - Britanni�ba emigr�lt).
• Az 1960 - 70 - es �vek az osztr�k irodalom leg�jabbkori f�nykora, melyet olyan tehets�gek tettek kimagasl�v�, mint Peter Handke (*1942), Ingeborg Bachmann (1926–1973), �s Thomas Bernhard (1931–1989).
• A jelenkori irodalom jelent�s osztr�k alkot�i Norbert Gstrein, Elfriede Jelinek (*1946), O. P. Zier, Sabine Gruber, Ruth Asp�ck, Christoph Ransmayr (*1954), Werner Schwab (1958–1994).

3.4. Sv�jc irodalma

A sv�jci irodalomban 1945 ut�n nincs v�ltoz�s. A k�t legnevesebb �r�:

• Max Frisch (1911–1991): a reg�ny, a dr�ma, az intellektu�lis irodalom ter�n alkotott kimagasl�t, �s
• Friedrich D�rrenmatt (1921-1991) sv�jci dr�ma�r�, kinek legismertebb dr�mai m�vei: A nagy Romulus, Angyal sz�llt le Babilonba, Az �reg h�lgy l�togat�sa, az �t�dik Frank, �s A fizikusok (1962) c�m� t�zisdr�ma.
• Tov�bbi fontos tehets�gek: Adolf Muschg (*1934), Peter Bichsel (*1935) �s Urs Widmer (*1938)...
• Sv�jc legjelent�sebb irodalmi csoportosul�sa a 2002-ig l�tez� Gruppe Olten volt.

Jelenlegi n�met irodalom

Aktu�lis tendencia az �n. "Fr�uleinwunder", a popirodalom, a deb�t�l�k nagysz�m� megjelen�se az irodalomban. R�szben a piac dikt�lja, mely 1945 �ta jelent�sen megn�vekedett. Az aktu�lis n�met irodalmat politikai k�l�nb�z�s�gek befoly�solj�k. Emellett azonban igen elterjedtek a gyermekkori autobiografikus t�m�k is. Ellenpontot jelentenek Elfriede Jelinek (2004, Nobel - d�j), politikai �s feminista jelleg� alkot�sai.

D�l-N�metorsz�g �s Ausztria ma:

• Jelent�s alkot�k: Oswald Wiener, Hans Wollschl�ger, Christoph Ransmayr, Marlene Streeruwitz, Maurizio Poggio.
• Ismert jelenlegi szerz� N�metorsz�gb�l Andreas Eschbach (Das Jesus Video, Eine Billion Dollar), aki nagy sikerk�nyveket �r. A popirodalom legnevesebb alkot�i: Christian Kracht (Faserland), Benjamin von Stuckrad-Barre (Soloalbum), Rainald Goetz (Irre).

Nobel-d�jak a N�met - irodalomban

• 1902 Theodor Mommsen (N�metorsz�g)
• 1908 Rudolf Eucken (N�metorsz�g)
• 1910 Paul Heyse (N�metorsz�g)
• 1912 Gerhart Hauptmann (N�metorsz�g)
• 1919 Carl Spitteler (Sv�jc)
• 1929 Thomas Mann (N�metorsz�g)
• 1946 Hermann Hesse (Sv�jc/N�metorsz�g)
• 1966 Nelly Sachs (N�metorsz�g)
• 1972 Heinrich B�ll (N�metorsz�g)
• 1981 Elias Canetti (UK)
• 1999 G�nter Grass (N�metorsz�g)
• 2004 Elfriede Jelinek (Ausztria)