�ltal�noss�gban

A n�met �telekr�l legt�bbsz�r a neh�z, zs�ros fog�sok jutnak esz�nkbe. Az idegeneknek el�sz�r a „Sauerkraut” ugrik be, pedig ez minden vid�ken m�s �s m�s. Sok n�met a melegkonyha fogalm�ra az „Eintopf”-ra (egyt�l�tel) gondol. �ltal�noss�gban meg�llap�thatjuk, hogy a n�met konyha a neh�z, h�sos �teleket r�szes�ti el�nyben. Ez N�metorsz�g relat�v �szaki fekv�s�vel igazolhat�, hisz a zord t�l idej�n a kal�riap�tl�sra k�l�n�s figyelmet kell ford�tani. Ez kics�csosodik a sok burgonyak�sz�tm�nyben (Hab�r a burgony�t csak n�h�ny �vsz�zada ismerik Eur�p�ban, m�gis N�metorsz�g a vil�g legnagyobb burgonyafelhaszn�l�i k�z� tartozik.), �s ugyan�gy a savany� k�poszta ami a t�li id�szakban a C-vitamin p�tl�st biztos�tja, hiszen nem sok gy�m�lcs terem meg az orsz�gban. Ugyanez l�that� a keny�rf�l�k sokas�g�ban is.

A tipikus n�met h�ssz�ll�t�k a sert�st aj�nlgatj�k, mialatt a marha �s a sz�rnyasterm�kek is egyre kedveltebbek lesznek. N�metorsz�g a kolb�szf�l�k hihetetlen gazdags�g�t produk�lja, de gyakran semmitmond�, vagy egyenesen irrit�l� nevek alatt forgalomba hozva.

�tkez�si szok�sok

Tradicion�lisan az eb�d a f� �tkez�s, amit 12 �s 14 �ra k�z�tt fogyasztanak el. A vacsora leggyakrabban csak n�h�ny falat, vagy egy szendvics. Az ut�bbi id�k v�ndorl� munkabeoszt�sa oda vezetett, hogy sok n�met f��tkez�se est�re tol�dott. A reggeli zsemle, pir�t�s, vagy keny�r, m�zzel, vagy lekv�rral, n�h�ny szelet felv�gott, vagy sajt. Nagyon kedvelt a m�zli tejjel, joghurttal, vagy m�s tejterm�kkel fogyasztva.

H�s �s hal

A sert�s-, marha-, �s sz�rnyas a legkedveltebb h�sf�les�gek. Az ut�bbiak k�z�l a ty�k a legt�bbsz�r felhaszn�lt, de liba �s pulyka is gyakran ker�l az asztalra. Vad�szati szezonban a vad is nagyon kedvelt, els�sorban a vaddiszn�, a ny�l �s az �z. B�r�ny �s kecske, hab�r a kereskedelemben kaphat�, a legt�bb vid�ken nem t�l n�pszer�. A l�h�s n�h�ny vid�k specialit�sak�nt fellelhet�, de nem k�l�n�sebben gyakori. Gyakran kolb�szk�nt fogyasztj�k a h�st, �s tipikus n�met szok�s a dar�lt h�sb�l un. „Hackepeter” f�szerezett h�skr�m k�sz�t�se.

A legsz�lesebb k�rben elterjedt, - �s ami a k�z�zl�st jellemzi - tengeri hal m�g mindig a hering, a legk�l�nf�l�bb elk�sz�t�si m�dozatokkal. Szint�n gyakori a lazac fogyaszt�sa az eg�sz orsz�gban. Az �desv�zi halak k�z�l a pisztr�ng �ll az els� helyen az �tlapokon, de pontyot �s keszeget is gyakran szolg�lnak fel. Tengeri �llatok els�sorban az �szaki �s a keleti tenger r�gi�iban elterjedtek. A halakat gyakorta grillezve t�lalj�k.

Z�lds�gek

A z�lds�gf�l�k els�sorban a k�l�nb�z� egyt�l�telek (tal�n a mi f�zel�keink rokonai) �s a z�lds�glevesek alapanyagai, de sokszor szolg�lnak k�retk�nt is. A karotta, a r�paf�l�k, paraj, bors�, bab, kelk�poszta a legt�bbsz�r haszn�lt, ehhez j�nnek a sal�taf�l�k, paradicsom, uborka. A s�lt hagyma az orsz�g szinte eg�sz�ben a grillt�ny�r hozz�val�ja, ugyanakkor a hagym�t a bajorok szinte nem is haszn�lj�k.

K�retek

N�metorsz�gban -nem �gy mint Franciaorsz�gban , Nagy-Britanni�ban, vagy az Olaszokn�l – az �telek �ra rendszerint a k�reteket is tartalmazza. A t�szta vastagabb mint az olasz, �s rendszerint toj�ss�rg�val k�sz�l. A d�li orsz�gr�szben a t�sztaf�l�k t�lnyom� t�bbs�ge a ”Sp�tzle” / tal�n a mi galusk�nkhoz hasonl�t legink�bb( a ford.)/, ami �ri�si mennyis�g� toj�ss�rg�t tartalmaz. A t�szt�n k�v�l a burgonya �s a k�l�nb�z� gomb�cfajt�k a legismertebb k�retek. A menz�kon �s a gyors�ttermekben nagy halom has�bburgony�t k�sz�tenek, ak�r k�retk�nt, ak�r �n�ll� f��telk�nt.

F�szerek �s f�szern�v�nyek

A must�r kedvelt velej�r�ja a kolb�szoknak, �s gyakran nagyon er�s. Az orsz�g d�li r�sz�n ismert egy �des v�ltozata ( Bajororsz�gban N�rnbergi, ausztri�ban Kremsi must�r ( P.Z)), amit csaknem kiz�r�lag a bajor feh�rkolb�szhoz �s a „Leberk�s”-hez (Mo.-on h�skeny�rk�nt ismert(P.Z.)) k�n�lnak. A torma szint�n ismert f�szeralapanyag. A fokhagyma , ami jellegzetes szaga miatt hossz� ideig kimondottan mell�z�tt volt, , soha nem j�tszott sz�mottev� szerepet a tradicion�lis n�met konyham�v�szetben, az ut�bbi �vtizedekben azonban francia, �s olasz behat�sra egyre er�s�d� n�pszer�s�gnek �rvend. �ltal�noss�gban a n�met �telek sem t�l er�sek, sem t�l f�szeresek, a kedvenc z�ldf�szerek tradicion�lisan t�bbek k�z�tt a petrezselyem, kakukkf�, bab�rlev�l, �s a met�l�hagyma, a F�szerek pedig a feh�rbors, bor�ka, �s a k�m�ny.

M�s id�k�zben megkedvelt f�szerek p�ld�ul a bazsalikom �s az oregano, valamint az ut�bbi id�ben a chilipaprika is n�pszer�v� v�lt.

Tejterm�kek

N�metorsz�g egyike azon orsz�goknak, ahol a tejterm�keket a legsokoldal�bban haszn�lj�k fel. A sajtf�les�gek sokas�ga mellett- amelyek k�z�tt olyan k�l�nlegess�gek is tal�lhat�k mint a savany� tejb�l k�sz�tett Harzer, - k�l�nb�z� t�r�fajt�k, joghurt, �r�, kefir, �s aludttejk�sz�tm�nyek sz�nes�tik a palett�t.

Keny�r

Felt�n�, hogy n�metorsz�gban milyen sokf�le k�l�nb�z� keny�rfajt�t tal�lhatunk, mint pl. a „Pumpernickel” ( egy Westf�liai rozsdar�b�l k�sz�lt keny�r /P.Z/), a „Mischbrot” kevert keny�r, „Vollkornbrot” eg�sz magos keny�r, stb. , hagyom�nyosan valamennyi barna avagy feketekeny�r fajta, manaps�g pedig sz�molatlan terjednek a feh�rkeny�r fajt�i. Ez a keny�rsokf�les�g a magyar�zat arra, hogy m�g az USA-ban is sikeres „n�met” p�ks�gek tal�lhat�k.

Desszertek

A tort�k �s s�tem�nyek sokas�ga mind friss alm�b�l, szilv�b�l, szam�c�b�l, k�rt�b�l vagy rebarbar�b�l k�sz�l. A sjttorta is kedvelt tortaf�les�g. Ami�ta az 1920-as �vekben olasz fagylaltosok az els� k�lf�ldi fagyiz�t megnyitott�k az orsz�gban, a fagylalt is kedvelt �dess�g.

Az italfogyaszt�si szok�sok

A k�v� fogyaszt�sa nem csak a reggeli r�szek�nt, hanem a d�lut�ni „k�v� �s s�tem�ny” id�szak�ban is n�pszer�. �szakon, mindenekel�tt a keleti tartom�nyokban sz�vesen isznak te�t is. Ezen k�v�l az orsz�g eg�sz�ben mint nemzeti italt issz�k a s�rt, mindenek el�tt a pilzeni t�pus�t, de szinte minden v�rosnak megvan a saj�t s�rfajt�ja. A mai id�kben gyakran keverik a s�rt limon�d�val /fanta, sprite, stb.(P.Z)/ amit d�len „Radler”-nek, vagy „fr�ccs”-nek, �szakon „Alster”-nek h�vnak. Berlinben a „Potsdamer” divatos ami egy �d�t�ital / tal�n a n�lunk kaphat� Almdudlerhez hasonl�t (P.Z.)/�s s�r kever�ke.K�l�val keverve dieselnek h�vj�k. A bor szint�n nagyon kedvelt. N�metorsz�gban 16 borterm� vid�ket k�l�nb�ztetnek meg. A sz�l�m�vel�s a r�maiakkal kr. ut�n 200 k�r�l vette kezdet�t a Mosel vid�k�n. A n�met bor mindenek el�tt a Rajna-, a Main-, a Mosel-, valamint keleten a Saale-, �s az Elba v�lgy�b�l, sz�rmazik. A legismertebb sz�l�fajt�k a rizling �s a szilv�ni. A v�r�sbor �ltal�ban kev�sb� kedvelt mint a feh�r. Gyakori a fr�ccs ( Wein-schorle” fogyaszt�sa is. Az almabor valamint a k�l�nb�z� gy�m�lcsborok fogyaszt�sa a gy�m�lcsterm� tartom�nyokban mint pl. Hessen, Rheinland-Pfalz, Saarland, Baden-W�rttenberg stb. egyre n�vekv� tendenci�t mutat. Ezek t�rt�nete ugyan�gy visszavezethet�, mint a bor t�rt�nete. A r�vid italok fogyaszt�sa az ut�bbi id�ben cs�kkent, de a felhaszn�l�suk az �gynevezett „alcopops” italokhoz �s kokt�lokhoz n�vekszik.

Az alkoholmentes italok k�z�l a d�s �sv�nyv�z, az almal�, valamint ezek kever�k�b�l k�sz�lt „Almafr�ccs” fogyaszt�sa jellemz�. A sz�nsavas �d�t�k�n k�v�l a gy�m�lcslevek �s az �j �d�t�fajt�k (jeges tea, kever�k italok) is nagyon kedveltek. Az ut�bbi id�ben a sz�nsavmentes �sv�nyv�z fogyaszt�sa is megn�vekedett.

Region�lis konyh�k

D�l-nyugat N�metorsz�g

A hat�rvid�ken (Baden, Pfalz, Saar vid�k) a szomsz�dos francia Elz�sz er�teljes hat�sa �rezhet�. Jellegzetes �tel a „Flammkuchen” (ami egy hagym�s szalonn�s tejf�llel megrakott, kemenc�ben s�lt v�kony keny�rt�szta ) s hozz� a jellemz� Rizling. Szint�n jellemz� egy k�nnyedebb f�z�si st�lus, ami a d�lnyugati r�gi�k kedvez�bb �ghajlat�ra utal. Kiv�tel tal�n egyed�l a Saar vid�kiek nem kimondottan kal�riaszeg�ny „Dibelabbes”-e. ( Szalonn�s, hagym�s burgonya�tel). Inn�t ismer�s a „Schupfnudel” ( magyar neve burgonyamet�lt, k�zismerten Buci-nudli, angyal b�gy�r� stb.(P.Z.)) amit „ Buwespitzli”-nek is h�vnak, a csereszny�b�l „Kirschenmichel”-t csin�lnak (Meleg �dess�g),a savany� k�poszt�t feh�r borral f�zik, t�ltik a pfalzi „Saumagen”-t / Diszn�sajtszer�s�g/, feldolgozz�k a Fekete-erd� vadjait olyan �teleknek mint az �zgerinc Baden-Baden m�dra, �s megeszik m�g a sz�l�hegyi csig�t is badeni csigalevesnek. Inn�t ered a fekete-erdei cseresznyetorta, �s a pfalzi sp�rg�t eg�sz N�metorsz�gba sz�ll�tj�k.

A sv�bok ett�l elt�r�en kiss� f�ldh�zragadtabb konyh�t vezetnek. A „Sp�tzle” a k�s�r�je sz�mos �telnek, mint a hagym�s rost�lyos, hacsak nem �n�ll� �telk�nt sajtos galuska, lencs�s galuska szolg�l. A „Maultaschen” ( mint n�lunk a bar�tf�le, vagy a derely�k) �s a „Gaisburger Marsch” ( Marhah�sos egyt�l�tel) csak�gy mint a „Schw�bische Wurstsalat” /felv�gottsal�ta/ �s a gyakorta s�lt krumplival fogyasztott „Ochsenmaul-salat” ( �k�rsz�j sal�ta) inn�t ered. Az �szaki r�gi�k irt�z�s�t a bels�s�gekt�l a d�lnyugati r�gi�kban nem osztj�k. Nem csak a m�jat, �s a ves�t, de a pacalt �s a borj�mirigyet is j��z�en megeszik. A Bodeni t�b�l �desv�zi halakat els�sorban „Kretzer”(?) �s keszeget fognak.

Hessen

Amit egy tradicion�lis frankfurti almabor-kocsm�ban felszolg�lnak, az jellemz� a Hesseni konyh�ra. Ott a vend�g v�laszthat az almabora mell� ecetben p�colt, k�zzel gy�rt sajtot, amit finomra v�gott hagym�val t�lalnak,Frankfurti z�ldm�rt�st (Z�ldf�szeres majon�z) h�jj�ban f�tt burgony�val, frankfurti bord�t savany� k�poszt�val �s burgonyap�r�vel, vagy virslit egy darab keny�rrel must�rral vagy torm�val. Lehet�leg a „Bethm�nchen”-eket ezekben a kocsm�kban ne keress�k, csak az adventi id�szakban kaphat�k!

Bajororsz�g �s Franken

A bajor konyha a kultur�lis �s f�ldrajzi k�zels�gn�l fogva a cseh �s az osztr�k konyh�val rokon. Erre p�lda a t�sztaf�l�k �s a gomb�cok garmad�ja. Ilyenek t�bbek k�z�tt a G�zgomb�c, szilv�s gomb�c, zsemlegomb�c, m�jgomb�c. Szint�n jellemz�ek a kit�n� h�s�telek, mint a robog�s bajor sert�ss�lt, a burgonyagomb�c /nyers burgony�b�l/ �s a k�poszta sal�ta. A bajor �letm�d jellemz�je a „m�sodik reggeli” amelyre feh�r kolb�szt, „leberkas”-t vagy sert�skoron�t /s�lt oldalas/ esznek. A feh�rkolb�szt �s a „Leberk�se”-t �des must�rral, �s pereccel eszik, a sert�skoron�hoz torm�t �s neh�z fekete kenyeret adnak. Sz�vesen isznak hozz� vil�gos, vagy b�zas�rt, amit Bajororsz�gban m�g a munkahelyeken is megengednek. A Frank konyha nem csak a N�rnbergi osty�r�l �s a s�lt kolb�szr�l h�res. A kolb�szt gyakorta „Blaue Zipfel”-k�nt ( f�szeres l�ben p�rolt kolb�sz) eszik, �rt�kelik a „ N�rnberger Gw�rch”-t ( egy h�ssal�ta -f�le), a „Sch�ufele”-t (s�lt sert�slapocka) burgonyagomb�ccal, �s a Bambergi hagym�t (H�ssal t�lt�tt hagyma bambergi s�rrel t�lalva). A k�v�hoz pedig „Kniek�chle”-t (f�nkszer� kelt t�szta) esznek.

�szak-nyugati r�gi�

Az �szaknyugati tartom�nyokra (Niedersachsen, Bremen, Hamburg, Schleswig-Holstein, Westfalen) a tenger k�zels�ge, �s a m�lyf�ldek �s medd�k tulajdons�gai nyomj�k r� a b�lyeg�ket. A burgonya�telek, �s a rozskeny�r nagyon karakterisztikus, ugyancsak a hajdina �telek Holstein vagy a L�neburger Heide t�jegys�gben, mint a p�ld�ul a Holsteini hajdinagomb�c, a hal�telek (f�st�lt angolna, hering), neh�z sert�sh�s-kolb�szok (Bregenwurst, Kohlwurst) �s a szalonna gyakori haszn�lata -halakhoz szalonnam�rt�s- �s a leveleskel. H�res a leveleskel-f�zel�k „Pinkelwurst”-tal (Szabad ford�t�sban : F�tyi-kolb�sz, a mi hurk�nkhoz hasonl�t).

Ebb�l a r�gi�b�l sz�rmazik a „Pharis�er” ( ?Farizeus), egy k�v�b�l �s rumb�l �ll� ital. Szint�n jellemz� a „Dithmarische Mehlbeutel” (egy szalv�t�ban kif�z�tt t�sztaf�le, amit k�retk�nt, vagy �dess�gk�nt esznek), a „Birnen, Bohnen, und Speck” ( Babos k�rte szalonn�val), a Hamburgi Angolnaleves (amiben angoln�nak nincs keresnival�ja), „ Franzbr�tchen” (Ferenc-zsemle, �dess�g blundel-t�szt�b�l), „Labskaus” (egy p�colt h�sb�l, c�kl�b�l, ecetes ubork�b�l p�colt heringb�l k�sz�tett k�saf�les�g, mely r�gen a tenger�szek �tele lehetett), �s a „ L�becker National” (F�zel�kf�le tarl�r�p�b�l, sert�sh�sb�l, �s burgony�b�l.)

Westf�lia jellemz� �tele p�ld�ul a „ Pfefferpotthast” (Marhah�sb�l k�sz�lt p�rk�ltf�le), „Hasenpfeffer”, ( Ny�lragu), �s a „Panhas” (diszn��l�s ut�n az ab�l�l� bes�r�t�s�vel nyert s�r� k�sa, melegen k�poszt�val, hidegen keny�rrel fogyasztva.), valamint a „Pumpernickel” ( Keny�rfajta). A hagyom�nyos desszert a „ Rote Gr�tze” ( v�r�s bogy�s gy�m�lcs�k kever�ke) amit tejjel, vagy laz�n felvert tejsz�nnel fogyasztanak. A s�tem�ny a „Braune Kuchen” (Mint a m�zes puszedli).

�szak-Rajna

Az �szak-rajnai konyha egyik oldalr�l a k�zeli belga �s holland befoly�st mutatja, a m�sik oldalr�l a Rajna v�lgy�nek k�l�nlegess�g�t. A k�lniek nem csak hogy hagyom�nyosan kedvelik a l�h�st a f� alapanyag�t a rajnai „ Sauerbraten”-nek), hanem a k�lni s�r, a K�lsch tradicion�lis k�s�r�j�t, a „Halve Hahn”-t (F�l Kakas) is, aminek ugyan semmi k�ze a baromfik e nemes k�pvisel�j�hez, hiszen az csak egy rozscip� kzepesen �rett Goud�val, �s a „ K�lsche Kaviar”-t ( ami ezek ut�n term�szetesen nem halikra, hanem v�res hurk�b�l k�sz�tett finoms�g). Ugyancsak �rt�kelik a k�k kagyl�t, valamint a „Bergische Kaffetafel”-k�nt elnevezett vend�gv�r� vegyes izel�t�t, a „schnippelbohnen-suppe”-t / ami egy h�sos z�ldbableves/, a ?Pfannkuchen”-t (palacsintaf�l�ket), �s a „Kartoffelpuffer”-t / reszelt burgony�b�l k�sz�lt lep�nyke amit almap�r�vel esznek/.

�szak-kelet N�metorsz�g

Az �szak-keleti r�gi�k konyh�ja izletes, �s nem mentes�lhetett az egykori szomsz�dok, mint pl. a kelet porosz befoly�sa al�l. Berlinb�l sz�rmazik az „Eisbein” ( Cs�l�k, amit Berlinben f�zve k�sz�tenek), a „Kasseler” (P�colt, f�st�lt sert�skaraj, vagy tarja), „ Bockwurst” (a mi virslink szinonim�ja), „ Bulette” (H�spog�csa) �s a „Currywurst” ( s�lt kolb�sz ketchupos curry m�rt�ssal). A kelet eur�pai fog�sok, mint a szoljanka �s a lecs� itt nagyon n�pszer�ek. Ehhez j�nnek m�g a hagyom�nyos hal�telek, k�l�n�sen a keleti tengeri Dorsch, valamint a Binneni t�n vagy a Spreewaldon fogott csuka, fogas, �s pisztr�ng. T�volabb a burgonya, a r�pa , az uborka �s a vad�telek j�tszanak jelent�s szerepet. K�l�n�sen Brandenburg h�res a tort�ir�l �s s�tem�nyeir�l.

K�z�p-N�metorsz�g

A k�z�pn�met vid�k (Sachsen-Anhalt, Th�ringen und Sachsen) mindenekel�tt �zletes konyh�j�r�l �s kit�n� s�reir�l h�res. Itt is n�pszer�ek a kelet eur�pai �telek, mint a szoljanka �s a lecs�. De a Magdeburgi dombok, a Lipcsei m�lyf�ld, a Th�ringiai medence �s a k�z�psz�sz h�ts�g kit�n� term�f�ldje ami a mez�gazdas�g sz�m�ra nagyon �rt�kes, b�s�ggel terem a konyha sz�m�ra z�lds�get, �s gy�m�lcs�t. Sachsen-Anhalt az otthona a Halberst�dti kolb�sznak, valamint olyan cukr�szremekeknek, mint a Salzwedeni fat�rzstorta. Harz messze f�ld�n h�res vadjair�l �s a Harz-i sajtr�l, ami egy nagyon alacsony zs�rtartalm� ( mintegy 1%) k�zzel savany�tott tejb�l k�sz�tett sajt. D�len ezen k�v�l sz�l�m�vel�s �s bork�sz�t�s is folyik. Az �szaki fekv�s csak a savhangs�lyos , kicsit sz�nsavas fajt�knak kedvez, mint p�ld�ul a feh�r burgundi ( (Mo-on pinot Blanc). Freyburgban tal�lhat� ugyanakkor N�metorsz�g legnagyobb pezsg�el�ll�t�j�nak a „ Rotk�ppchen”-nek a k�zpontja. Th�ringi�b�l, amelynek Bajororsz�g, �s Franken a szomsz�dja sz�rmazik a th�ringiai gomb�c (nyers �s f�tt burgony�b�l vegyesen k�sz�l), �s a th�ringiai kolb�sz (melyet roston s�tnek) az orsz�gr�sz a min�s�gi kolb�szk�sz�t�s cs�csa. A t�szt�k, gomb�cok, mindene a burgonya. A Saali medenc�ben �s Jena-ban a j� borok is kedveltek.

Sz�szorsz�gban, ahol mind az osztr�k, mind a cseh befoly�s er�s, van az otthona a a „Leipziger allerlei”-nek (vegyes z�lds�gek r�kvajon p�rolva)�s a „Dresdener Stollen”.nak (a mi p�sp�kkenyer�nkh�z hasonl� �dess�g) . Az osztr�k kultur�lis k�zels�g, megmutatkozik a k�v�k�l�nlegess�gek kedvel�s�ben, a finoms�tem�nyekben, �s az �ltal�nos k�v�h�zi trad�ci�kban. Emellett Sz�szorsz�g a cs�csmin�s�g� finomp�k�ru �s a s�rk�sz�t�s haz�ja is. Az Elba v�lgy�ben termett sz�sz borok min�s�g�kben nagyon nagy �rt�k�ek.

�j tendenci�k

Miut�n a n�met konyh�ra hossz� ideig mint durva �s kev�ss� finomk�nt tekintettek, egyre nagyobb ig�ny jelentkezik, egy „ finom”n�met konyh�ra. A helyi, j� min�s�g�, �vszaknak megfelel� anyagok felhaszn�l�s�val, �s a k�sz�t�si technol�gi�k t�k�letes�t�s�vel megk�s�rlik bebizony�tani, hogy a n�met konyha felveheti a versenyt a nemzetk�zi Haute-cuisine ir�nyzataival. E folyamat egyik �tt�r�je a m�ncheni Tantris �tterem s�fje, az osztr�k sz�rmaz�s� Eckart Witzigmann volt. Egy m�sik h�res szak�cs p�ld�ul Vincent Klink. �jabban egy �r�mteli folyamat a r�gi, csaknem feled�sbe mer�lt z�lds�gf�l�k visszah�d�t�sa, mint p�ld�ul a pasztin�k, a petrezselyemgy�k�r, vagy a tengeri k�poszta. M�g az 1900-as sz�zadfordul�n ezek az alapanyagok a szak�csk�nyvek lapjain fellelhet�k voltak. Manaps�g er�s k�lf�ldi befoly�s �rezhet� n�mtorsz�gban. Kedvelt �tekk� v�lt az olasz Pizza, �s spagetti, a d�ner -hi�ba a messzi t�r�korsz�g a haz�ja- ak�r n�met nemzeti eledelnek is nevezhetn�nk. �sszess�g�ben a d�nerrrel t�bb mint k�tszer annyi forgalmat bonyol�tanak n�metorsz�gban, minta a vezet� amerikai gyors�ttereml�ncok egy�tt. Ezen k�v�l rengeteg g�r�g, indiai �s k�nai �tterem is m�k�dik.