A nmet terleteket gyakran „a kltk s gondolkodk fldje”-knt (das Land der Dichter und Denker) emlegetik. A vilg kulturlis rksghez a nmet np jelents mrtkben hozzjrult. A nmetek kztt szmos hres zeneszerz, mint Beethoven, Bach, Brahms, Schumann s Wagner; klt, mint Goethe, Schiller s Heine; filozfus, mint Kant, Hegel, Marx s Nietzsche; teolgus, mint Luther; r, mint Thomas Mann, Hesse s Grass; tuds, mint Werner Heisenberg, Einstein, Born s Planck van. A kpzmvszet tern emltst rdemel tbbek kzt Albrecht Drer renesznsz, Max Ernst szrrealista, Franz Marc expresszionista, Joseph Beuys konceptulis, vagy Georg Baselitz neoexpresszionista mvsz. Az els mkdkpes, elektromechanikus, programvezrelt szmtgpet Konrad Zuse ptette 1941-ben (ld. Z3 szmtgp). A nmet kultrban kiemelked szerepe volt Mozartnak, Kafknak s Kopernikusznak is.
A leghresebb nmet ptszek: Dankmar Adler, Egon Eiermann, Walter Gropius, Helmut Jahn, Wassili Luckhardt, Ludwig Mies van der Rohe, Herman von Muthesius, Christoph Mckler, Johann Neumann, Frei Otto, Nikolaus Pevsner, Hans Poelzig, Hans Scharoun, Karl Schinkel, Alex Schultes, Otto Steidle, Bruno Taut, Heinrich Tessenow, Konrad Wachsmann - valamint Albert Speer.
A nmet nyelv (s nyelvjrsai) jelentette az rintkezsi nyelvet (lingua franca) Kzp-, Kelet- s szak-Eurpban, s ma is a legnpszerbb idegen nyelvek egyike.
Napjaink Nmetorszgban virgzik a kulturlis let, mely specializldott: a rgi-j fvros, Berlin a szabados, mg Mnchen visszafogottabb mvszetrl hres. Dsseldorf a divat fvrosa, Regensburg a katolikus egyhzzen stb. Nmetorszg operahzairl vilgszerte ismert. |