N�metorsz�gnak sok nagyv�rosa van, de a t�rt�nelmi decentraliz�lts�g miatt egyik sem kiemelked� a t�bbihez k�pest, Berlin hat�reset. A lakoss�g �gy kev�sb� koncentr�l�dik egy nagyv�rosban, mint Eur�pa legt�bb orsz�g�ban. A legnagyobb v�rosok Berlin, Hamburg, M�nchen �s K�ln. A legink�bb v�rosiasodott ter�letek a Ruhr-vid�k �s a Frankfurt r�gi�.

K�r�lbel�l 7,3 milli� k�lf�ldi �llampolg�r �l N�metorsz�gban, vend�gmunk�sok (Gastarbeiter) �s ezek csal�dtagjai. Ezeknek az embereknek k�r�lbel�l k�tharmada t�bb, mint 8 �ve �l az orsz�gban, 20 sz�zal�kuk N�metorsz�gban sz�letett; ez a k�t felt�tel k�l�n-k�l�n is �llampolg�rs�got biztos�t 7 �v ut�n a bev�ndorl�si t�rv�ny (Zuwanderungsgesetz) szerint. N�metorsz�g a vend�gmunk�sok �s a menek�ltek kedvelt c�lorsz�ga, b�r sz�muk az ut�bbi �vekben n�mileg cs�kkent (2003: 50 000 f�).

A d�n kisebbs�g, kb. 50 000 f�, a d�n hat�r k�zel�ben �l. Egy kisebb szl�v n�pcsoport, a szorb (vend) n�p Sz�szorsz�gban (40 000 f�) �s Brandenburgban (20 000 f�) tal�lhat�. A fr�z nyelv (amely az angol nyelvhez legk�zelebb �ll� besz�lt (�l�) nyelv, 12 000 ember anyanyelve, a t�bbiek Hollandi�ban �lnek. �szak-N�metorsz�g vid�ki t�jain az aln�met nyelv (Plattdeutsch, Plattd��tsch) is elterjedt.

A vend�gmunk�sok behozatala illetve a bev�ndorl�s miatt jelent�s t�r�k (1,9 milli�), olasz (0,6 milli�), szerb (0,6 milli�), g�r�g (0,4 milli�), lengyel (0,3 milli�), �s horv�t (0,2 milli�) kisebbs�g j�tt l�tre (2002-es adatok). Egyre n�vekszik a harmadik vil�gb�l betelep�l�k sz�ma (indiaiak, k�naiak, afrikai feket�k). N�met felm�r�sek szerint az eur�pai betelep�l�k a t�r�k�kn�l jobban integr�l�dtak a t�rsadalomba.

Szint�n nagysz�m� n�met nemzetis�g� bev�ndorl� (Aussiedler, Sp�taussiedler, Abk�mmling) telep�lt 1980-1999 k�z�tt az orsz�gba a volt Szovjetuni� ter�let�r�l (1,7 milli�), Lengyelorsz�gb�l (0,7 milli�), �s Rom�ni�b�l (0,3 milli�). Ezeknek az embereknek nemzetis�g�kb�l ad�d�an egy peres elj�r�s �s 2 �v n�metorsz�gi tart�zkod�s ut�n j�rt a n�met �llampolg�rs�g �s ez�rt nem jelennek meg a bev�ndorl�si statisztik�kban. A m�s nemzetis�g� kisebbs�gekt�l elt�r�en egyenletesen elosztva telep�ltek le (pontosabban telep�tett�k le �ket) az orsz�gban. Nagy r�sz�k besz�li kor�bbi haz�ja nyelv�t is. Lesz�rmazottaik sz�ls�s�ges politikai (f�leg orosz soviniszta) n�zetei komoly gondot jelentenek az orsz�gban - ez�rt 2005. janu�rj�t�l �n. n�met integr�ci�s kurzusokat ind�tottak, nemcsak az �jonnan �rkez�k, hanem ak�r a nemetorsz�gi sz�let�s�ek sz�m�ra is.

N�metorsz�g el�kel� helyen �ll a vil�granglist�n az oktat�s, a technol�giai fejleszt�s �s a gazdas�gi teljes�tm�ny ter�n. A II. vil�gh�bor� v�ge �ta az egyetemist�k sz�ma t�bb mint h�romszoros�ra n�tt, az orsz�g kereskedelmi �s m�szaki iskol�i a vil�g legjobbjai k�z�tt vannak. Ennek ellen�re t�bb eur�pai orsz�gban nagyobb az egyetemist�k ar�nya.