Egységes finn ételkultúráról tulajdonképpen nem beszélhetünk, a különböző tájegységeknek saját hagyományaik vannak (keleten népszerű például a pirog és a gomba, nyugaton pedig a különféle rakott ételek). A finn ételkultúrára az elmúlt évszázadokban nagy hatást gyakorolt a skandináv és az orosz konyha, ma pedig jelentős nemzetközi (olasz, spanyol, görög, török, kínai) hatás éri.
A legfontosabb finn ételek közé tartoznak a halak, mint például a hering (silli, silakka), lazac (lohi), menyhal (made). Nagy őszi esemény Helsinkiben a heringpiac (silakkamarkkinat), a szigetvilág hagyományos ünnepe.
Finnországban sokféle bogyó terem, ezek a finn ételek elengedhetetlen kiegészítői. Júniusban érik az eper (mansikka), júliusban a feketáfonya (mustikka), a mocsári hamvas szeder (lakka) és a málna (vadelma). Augusztusban a ribizli (viinimarja), szeptemberben pedig a vörösáfonya (puolukka).
A finnek nagyon sok gombát (sieni) esznek, ha tehetik, maguk szedik.
A leveskultúra némiképp eltér a magyarétól, a finn leves (keitto) általában fő fogás, de ritkábban esznek levest, mint mi.
A finn ételkultúra jellegzetes elemei a rakott ételek (pl. perunalaatikko, maksalaatikko, lanttulaatikko, silakkalaatikko).
A krumpli (peruna) a fő köret Finnországban.
Húsvéti étel a mämmi.
Május elsején (vappu) általában fánkot (munkki) esznek, és méhsört (sima) isznak.
A november végi–december eleji kiskarácsonyi ünnepségek elképzelhetetlenek forralt bor (glögi) és mézeskalács (piparkakku) nélkül.
A fő karácsonyi ételek: hering (silli, silakka), lazac (lohi), rakott ételek, sonka (kinkku), heringsaláta (rosolli) és rizskása (riisipuuro).
A legjellegzetesebb finn ételek közé tartozik a kalakukko (hallal töltött barna kenyér), a karjalai pirog (karjalanpiirakka), a házilag készült sajt, a leipäjuusto, valamint a mämmi. |
AJÁNLOM AZ OLDALT
