Milyen k�r, hogy egy els� sz�rnyat nem lehet kopip�sztelni, nem? A Red Bull alaposan feladta a leck�t az ellenfeleinek. �s a legrosszabb h�r, hogy m�g nem l�ttuk, az RB7 mire k�pes val�j�ban: Sebastian Vettel a Malajziai Nagyd�jon is csak annyit adott bele, amennyit felt�tlen�l musz�j volt...

Mostan�ban j� lehet Sebastian Vettelnek lenni. Az ember cs�t�rt�k�n, vagy amikor �ppen kell, bes�t�l a paddockba, visszamosolyog a h�dol�ira, briefingekre j�r, a sz�netekben elpo�nkodik a szerel�ivel, ked�lyesen cseveg az �js�g�r�kkal, akik ritk�n szegeznek neki k�nos k�rd�seket, mert nincs mi�rt, vas�rnap d�lut�n vezetget egy kicsit, �s x+1-edszerre is meghallgatja a n�met meg osztr�k himnuszt. Azt�n kezd�dik el�lr�l az eg�sz. Csak nehogy r�unjon...

Nem neh�z elk�pzelni, hogy egy olyan csapatn�l, mint mondjuk a Williams, amelynek n�h�ny tagja m�r akkor F-1-es motorokkal babr�lt, amikor a Red Bull-f�n�k Christian Horner m�g v�gan j�t�kaut�kat tologatott a baba�gy mellett, frusztr�l� lehet, ha j�n valaki, aki konzervdobozba t�lt�tt foly�kony tutti-frutti forgalmaz�s�val szedte �ssze a betev� mag�ng�pre val�t, �s n�h�ny r�pke �v alatt, a hagyom�nyokra fittyet h�nyva �tsz�r lek�r�zi �ket a p�ly�n. Mostanra alighanem mindenki k�nytelen volt r��bredni, hogy a Red Bull boh�k�snak t�n� PR-ja m�g�tt k�kem�ny munkamor�l �s c�ltudatoss�g rejt�zik. J� reggelt!

Ezen nincs mit sz�p�teni: pillanatnyilag az alig hatesztend�s Red Bull a Forma-1 legjobb csapata. Igen, a McLaren fantasztikusan j�l szervezett, �s �ri�si a fejleszt�si potenci�lja; h�t hogyne, a Ferrarinak szak�rt� appar�tusa van, s m�g - m�g! - az anarchi�n innen egyens�lyoz. A Red Bull azonban nem csup�n a mez�ny leggyorsabb aut�j�t �p�ti, hanem mindenkin�l hat�konyabban is haszn�lja fel azt, a versenyek alatt mesterien, higgadtan taktik�zik, �s k�zben nem k�nyelmesedik el. Apr�, de �rulkod� r�szlet p�ld�ul, hogy a Malajziai Nagyd�jon csak a Red Bull k�t pil�t�ja tudott 22 m�sodpercn�l r�videbb boxki�ll�st lebonyol�tani. Ez kor�ntsem a v�letlen m�ve, hanem arr�l a sok-sok �r�nyi gyakorl�sr�l �s k�r�ltekint� optimaliz�ci�r�l mes�l, amellyel t�k�letes�tett�k a ker�kcsere eg�sz m�velet�t. A t�bbiek is ford�tottak id�t erre a t�len, persze, a Red Bull azonban, mint jelenleg minden m�sban, ebben is el�tt�k j�r.

A csapat titka, m�g ha ezzel nem is mondunk t�l sok �jat, a kulcsfigur�k k�z�tti t�k�letes �sszhang. Amihez f�jdalmas �t vezetett: a sok dud�s egy cs�rd�ban vesz�lyeit felismerve anno olyan neves szakembereket is elk�ldtek k�zben, mint Geoff Willis. Ahogy annak idej�n, a Todt-Brawn-Byrne-Schumacher korszakban a Ferrarin�l, sz�p lassan a Red Bulln�l is pontosan a hely�kre billentek az �p�t�kock�k. B�r ezt bor�t�kolni nem lehet, az�rt meglep� sem lenne, ha ugyanolyan uralom venn� kezdet�t most is, mint akkor, csak v�r�s helyett k�kben. A Red Bull voltak�ppen harmadik �ve van a cs�cson; potenci�lisan m�r 2009-ben is az �v�k volt a leggyorsabb aut�, s ha Adrian Newey st�bj�nak figyelm�t akkor szokatlan m�don nem ker�li el a dupla diff�zorban rejl� lehet�s�g, a Brawn GP sem vitorl�zhat el �vatoskodva a vil�gbajnoki c�mig. A radik�lis szab�lym�dos�t�sokra �p�tve az alapokat a Red Bull is egy olyan aut�val, az RB5-tel rakta le, amely koncepcion�lisan annyira telital�latnak bizonyult, hogy az�ta is csup�n csiszolgatni kell rajta. Aki le van maradva, k�nytelen �vr�l �vre kirad�rozni szinte mindent, �s tiszta lappal nekiv�gni a tervez�snek; noha ez elvben megteremti a forradalmi �j�t�sok, s ez�ltal a kiugr�s lehet�s�g�t is, az esetek z�m�ben balul s�l el. Rendszerint nem �r�mh�r, ha egy csapat azzal a hangzatos rekl�msz�veggel mutatja be az �j aut�j�t, hogy az el�dj�ben �s benne m�g egy k�z�s csavar sincs.

Malajzi�ban egy ideig �gy t�nt, a Red Bull ausztr�liai f�l�nye ill�zi� volt, nem t�bb egy rossz �lomn�l. A szabadedz�seken Seb nem �rzett r� a ritmusra, m�g a Q1-ben �s a Q2-ben is ink�bb a McLarennek l�tszott �llni a z�szl�. S b�r csak ez a k�t csapat - a Red Bull �s a McLaren - jutott el �gy a Q3-ig, hogy nem haszn�lt fel hozz� egyetlen garnit�ra l�gy gumit sem, Mark Webber kis h�j�n s�lyos �rat fizetett ez�rt, a Q1-b�l mind�ssze a 15. helyen verekedve tov�bb mag�t. Volt ott n�mi izzads�gszag, na. De a d�nt�ben, amikor sz�ks�g volt r�, Seb szok�s szerint el�h�zott egy - igaz, ez�ttal sov�nyka - nyulat a sisakj�b�l, �s megkaparintotta a pole-t.

Aki azonban azt hitte, hogy alig 1 tizedm�sodperces el�nye Lewis Hamiltonnal szemben a Red Bull-f�l�ny v�g�t jelzi, t�vedett. Ez�ttal ugyanis fordult a kocka, �s a Red Bullnak a melbourne-ivel ellent�tben nem az edz�s-, hanem a versenytemp�ja volt er�sebb a McLarenhez (�s a t�bbiekhez) k�pest. Ami nem v�letlen, mert a csapat a sepangi szabadedz�seken v�ltoztatott a programj�n, �s ink�bb a hossz� etapokra helyezte a hangs�lyt. "Ezzel az id�m�r�n alighanem vesztett�nk egy kis id�t, a versenyre viszont t�k�letesen felk�sz�lt�nk" - v�lte Horner.

A Malajziai Nagyd�j egyik tanuls�ga az volt, hogy a Red Bull f�l�nye j�val nagyobb, mint az a megt�veszt�en r�vid 3.2 m�sodperc, amellyel Seb 56 forr�, a tr�pusi h�s�gben teljes�tett k�r ut�n megel�zte Jenson Buttont a c�lban. A val�di k�l�nbs�gb�l �pp a f�lt�von t�l kaptunk egy kicsiny, de besz�des �zel�t�t. Seb az els� etap v�g�n, k�sz�nhet�en annak, hogy a szenz�ci�san rajtol� Nick Heidfeld szem�ly�ben egy alkalmi h�tv�det is kapott, 8.9 m�sodpercre n�velte az el�ny�t a 3. helyezett Lewis Hamiltonnal szemben. Lewis 1 k�rrel kor�bbi boxki�ll�sa r�v�n a 15. k�rben 6.2 m�sodpercre zsugor�totta a lemarad�s�t, majd lassan k�zeledett a Red Bullhoz, s mire a 23. k�rben m�sodszor is kereket cser�lt, a h�tr�nya m�r csak 3.9 m�sodperc volt. Ezt tartotta a harmadik etap elej�n is; �gy l�tszott, ak�rcsak Melbourne-ben, itt is megszorongatja Sebet. Aki azonban ekkor hirtelen r�l�pett a g�zra - alighanem az�rt, hogy biztons�gos t�vols�gban tudja a McLarent a k�vetkez� ker�kcser�ig -, �s 7 k�r alatt 5 m�sodpercet vert Lewisra. Pont akkor, amikor r�sz�ltak, hogy ne haszn�lja a KERS-t!

Vagyis maradt tartal�ka b�ven. B�lcsen csak annyit adott bele, amennyi felt�tlen�l musz�j volt. Igaz, hogy a versenynek ebben a f�zis�ban � m�g l�gy Pirelliket haszn�lt, Lewis viszont m�r (friss) kem�nyeket. Az is igaz, hogy a lehet� legk�nyelmesebb helyzetben volt, hiszen � haladt el�l, vagyis megtehette, hogy kiv�r, �s csak a t�bbiek boxki�ll�s�ra reag�l a taktik�j�val. Ehhez "mind�ssze" az el�ny�t kellett a biztons�gosnak tekinthet�, 3-4 m�sodperces szint f�l�tt tartania - m�r egy�rtelm�en l�tszik, hogy id�n ez lesz a gy�zelem legtutibb receptje. Majd ha a Red Bull nem az �len kezdi meg a versenyt, p�ld�ul egy elrontott rajt miatt, a strat�g�ik val�sz�n�leg jobban meg fognak izzadni, egyel�re azonban a KERS az egyetlen gyenge pontjuk. Leny�g�z� munk�t v�geznek, r�ad�sul, ne felejts�k el, gy�ri t�mogat�s n�lk�l.

A legjobb 2 (Kobayashi), 3 (Vettel) �s 4 (Webber) ki�ll�sos versenyz� t�vols�ga az aktu�lis 1. helyezett�l, m�sodpercben (nagy�that�). R�videbb etapjai dac�ra Mark nem tudott k�zelebb f�rk�zni Sebhez, m�g �tmenetileg sem - lesz�m�tva az utols� etapot, amikor csapatt�rsa m�r alighanem visszavett.

Az eg�szben az a legbosszant�bb, hogy mindezt szeretetrem�lt�an adj�k el�. Seb, m�r eln�z�st a tal�n t�l k�znapi kifejez�s�rt, egyszer�en j� fej: k�zvetlen, mosolyg�s, szuper (vagy legal�bbis angol) a humora, elragad�an term�szetes, �s nincs akkora arca, mint a teliholdnak f�lledt tavaszi �jszak�kon. Horner pof�tlanul fiatal, cser�be viszont szint�n bar�ts�gos, mindk�t l�bbal a f�ld�n �ll� figura, akinek a vezet�i k�pess�geire aligha kell enn�l is t�bb bizony�t�k. Newey csak akkor besz�l, ha k�rdezik, de a szav�nak s�lya van, nem politiz�l, nem veszi ki a r�sz�t a boxutcai suttog� propagand�b�l, a dolg�t ellenben zseni�lisan v�gzi. B�rmilyen d�h�t� is ez annak a nem elhanyagolhat� s�lyt k�pvisel� t�megnek, amely a mindennapi betev� acsarkod�sban leli k�l�n�s �r�m�t, �s szereti felindultan megmagyar�zni, hogy XY gy�zelme vagy vil�gbajnoki c�me most �ppen mi�rt nem jogos, a Red Bullon egyszer�en nincs mit ut�lni. Lesz�m�tva persze azt, hogy t�l sokat nyer. Az ilyesmivel ugyeb�r talpnyal�n�l m�r csak ellens�get lehet t�bbet szerezni.

Hoh�, de m�gis mi van azzal a bizonyos hajl�kony els� sz�rnnyal? T�ny, hogy a Technikai Szab�lyzat 3.15-�s cikkelye szerint a h�ts� sz�rny d�nthet� terel�lapj�n k�v�l minden olyan alkatr�sznek, amely befoly�solja az aerodinamikai teljes�tm�nyt, "mereven kell r�gz�tve lennie az aut� rug�zott r�sz�hez (ami azt jelenti, hogy semmilyen mozg�si szabads�ga nincs)", valamint "mozdulatlannak kell maradnia az aut� rug�zott r�sz�hez k�pest." A Red Bulln�l ugyan v�dekezhetnek azzal, hogy az els� sz�rny "mereven" van r�gz�tve, erre viszont az ellenfeleik a szem�kbe v�ghatj�k, hogy menet k�zben nem marad "mozdulatlan." Igen �m, csakhogy ezen az alapon szab�lytalannak kellene tekinten�nk a mez�ny �sszes t�bbi aut�j�t is. A fenti k�t szab�ly ugyanis mer� ut�pia, hiszen j�l tudjuk, hogy nem l�tezik olyan anyag, amely t�k�letesen merev, azaz er� hat�s�ra egy�ltal�n nem deform�l�dik el. A terhel�s alatt �pp�gy elhajlik a Ferrari �s a McLaren sz�rnya is, mint a Red Bull�.

Ja, hogy kev�sb�? H�t ez az: itt nem az elhajl�s t�ny�r�l, hanem a m�rt�k�r�l van sz�.

A merevs�gi tesztek m�dos�t�s�nak t�rt�net�t kimer�t�en dokument�lt�k, �gyhogy felesleges t�l sok sz�t vesztegetni r�. Di�h�jban annyit, hogy miut�n a riv�lisok m�r tavaly is panaszkodtak a Red Bull (�s a Ferrari) els� sz�rny�nak menet k�zbeni, t�lzott lehajl�s�ra, az FIA a Belga, majd az Olasz Nagyd�jt�l kezdve szigor�totta az ellen�rz�seket: maga a sz�rny most 1000 N-os terhel�st�l legfeljebb 20 mm-t mozdulhat el lefel�, m�g a megengedett elmozdul�sa kor�bban 10 mm volt 500 N-os terhel�s hat�s�ra (ez az�rt jelent szigor�t�st, mert az anyag norm�lis esetben nem line�risan deform�l�dik, azaz k�tszer akkora er� nem k�tszer akkora deform�ci�t okoz benne).

Itt �rdemes tenni egy r�vid kit�r�t mag�r�l a Technikai Szab�lyzatr�l. Az ugyanis nem olyasmi, amit az ember laz�t�sk�ppen olvasgatna a buszon, hazafel� z�tyk�l�dve a munk�b�l: n�hol nehezebb kiigazodni rajta, �s titokzatosabban hangzik, mint a Bhagavad-g�ta. �s, ami els�re tal�n a legmeglep�bb, nem ejt sz�t sz�rnyakr�l vagy l�gterel�kr�l; a "sz�rny" kifejez�s h�romszor szerepel ugyan benne, de abb�l is k�tszer a v�glapok kapcs�n, r�ad�sul defini�lva nincs - ellent�tben p�ld�ul az "automobil" fogalm�val. Ez nem hi�nyoss�g, hanem egyszer�en a sz�vegez�s k�vetkezm�nye. A Technikai Szab�lyzat tulajdonk�ppen csak "virtu�lis dobozokat", l�nyeg�ben s�kokkal �s egyenesekkel hat�rolt t�rr�szeket hat�roz meg, �s azt �rja el�, hogy az aut�nak melyik dobozokba eshet b�rmilyen r�sze. Ehhez v�zszintesen a ker�ktengelyeket �s az aut� hosszanti k�z�pvonal�t, m�g f�gg�legesen az �gynevezett "referencias�kot" (l�nyeg�ben a padl�lemez s�kj�t) veszi viszony�t�si alapul.

Vegy�k p�ld�ul ezt a rejt�lyesen hangz� bekezd�st: "az els� tengelyek vonal�t�l 450 mm-rel el�refel�, kevesebb mint 250 mm-re az aut� k�z�pvonal�t�l, �s kevesebb mint 125 mm-re a referencias�k f�l�tt, minden hosszanti, f�gg�leges s�k, amely p�rhuzamos az aut� k�z�pvonal�val, csak egyetlen szakaszt tartalmazhat metszetk�nt." Hogy mi ez? Nem m�s (igaz, egy rajzzal kieg�sz�tve), mint az els� sz�rny egys�ges�tett k�z�ps�, f�lm�teres lapj�nak a le�r�sa. Holott "sz�rnyr�l" sz� sem esik benne. A Technikai Szab�lyzat ilyen paragrafusokkal van tele 64 oldalon kereszt�l, �gyhogy nem csoda, ha az F-1-es tervez�m�rn�k�k a legszebb �lmukb�l felkeltve s�kmetszeteket meg r�diuszokat kezdenek szavalni, �s a boltban is millim�terben k�rik a kenyeret...

�s akkor �me els� sz�rny elhajl�s�nak m�r�s�re vonatkoz� szab�ly: "a karossz�ria-bor�t�s f�gg�legesen nem hajolhat el 20 mm-n�l jobban, amikor vertik�lisan egy 1000N-os s�llyal terhelik 800 mm-rel az els� tengely el�tt, 795 mm-rel az aut� k�z�pvonal�t�l. Ezt az er�t egy 50 mm �tm�r�j� dugatty�val fogj�k kifejteni egy 300mm x 150 mm nagys�g� adapter k�zep�re, amelynek 300 mm hossz� oldal�nak az aut� k�z�pvonal�val p�rhuzamosan kell �llnia. Ha a teszt elv�gz�se sz�ks�gess� v�lik, ezt az adaptert a csapatnak kell biztos�tania. Az elhajl�st a terhel�s tengely�ben, ezen a ponton fogj�k m�rni a karossz�ria-bor�t�s als� fel�n, a referencias�khoz k�pest."

Tetszik �rteni? Valahogy m�rni kell. S am�g a szab�ly �gy sz�l, �s az RB7 �tmegy a vizsg�laton, addig defin�ci� szerint szab�lyos, �s k�sz. Pont. A szab�ly szellem�nek, a szab�lyalkot�k eredeti c�lj�nak tal�n nem felel meg, az FIA technikai ellen�rei azonban nem mondhatj�k azt a Red Bullnak, hogy h� sr�cok, az aut�tok nem bukott meg egyik teszten sem, de bocs, szerint�nk m�gis szab�lytalan. Hogy mi�rt? H�t iz�... A f�nyk�pek, meg a t�bbiek, meg minden. Ez nem �gy m�k�dik. Nekik kell olyan vizsg�lati elj�r�st kidolgozniuk, amellyel azt tartatj�k be, amit eredetileg akartak. Nem egyszer� feladat; nem tudj�k elint�zni annyival, hogy m�g tov�bb n�velik a statikus terhel�st.

A riv�lisok egy ilyen helyzetben k�t dolgot tehetnek: a) megpr�b�lnak lobbizni a cucc betilt�s��rt, vagy b) mihamarabb lem�solj�k. Az elm�lt �vekben t�rt�nt vit�s esetekn�l, amelyeknek m�r a felsorol�s�val is meg lehetne t�lteni egy vaskos k�tetet, l�thattuk, hogy rendszerint egyszerre k�vetik mindk�t utat; a legjobb, ha siker�l leszedetni�k a k�rd�ses alkatr�szt az ellenf�l aut�j�r�l, mert ezzel k�zvetve azt is sugallj�k r�la, hogy csalt, amivel k�nyelmesen kimenthetik magukat a veres�ggel j�r� felel�ss�g al�l. De az�rt nem b�zz�k a v�letlenre, s mivel a fegyverkez�si versenyben minden perc sz�m�t, azonnal elkezdik kidolgozni a saj�t megold�sukat is.

Ha tudj�k. A ciki ugyanis moment�n az, hogy senki nem �rti teljesen, a Red Bull milyen tr�kkel �ri el a sz�rny v�g�nek lehajl�s�t, mik�zben a statikus vizsg�latokon r�h�gve �tmegy. Vagy legal�bbis senki nem vallja be. A padl�lemez eleje is hajlik, s vele tal�n az eg�sz orrk�p? M�r ezt is nemegyszer felvetett�k. Horner a malajziai h�tv�ge el�tt azzal a zavarbaejt�en infantilis magyar�zattal pr�b�lta kisz�rni az akad�koskod� band�ba ver�d�tt �js�g�r�k szem�t, hogy "egyszer� matekr�l" van sz�: az�rt t�nik �gy, mintha az els� sz�rny k�zel lenne az aszfalthoz, mert az RB7 egy tervez�si saj�toss�g r�v�n a t�bbi aut�n�l meredekebb sz�gben d�l el�re. Optikai csal�d�s az eg�sz. Ja, persze. Ez egy�bk�nt k�ts�gk�v�l igaz - az oldalr�l k�sz�lt f�nyk�peken is l�tszik, hogy a Red Bull padl�lemez�nek eleje �s v�ge k�z�tt nagyobb a magass�gk�l�nbs�g, mint pl. a McLarenen (amin sok m�lik, mert ez meghat�rozza az aut� alatti nyom�sviszonyokat, s ez�ltal a diff�zor m�k�d�s�re �s a leszor�t�er�re is hat�ssal van). De hah�, Mr. Horner, itt nem a sz�rny �ll� helyzetben m�rt helyzete a k�rd�s, hanem az, hogy menet k�zben lejjebb hajlik a sz�le. M�gpedig nem a f�kt�von, amikor az aut� sz�ks�gk�ppen el�re b�lint, hanem akkor, amikor nagy sebess�gn�l jelent�s aerodinamikai terhel�s �ri. �s ez m�r sokkal ink�bb valamilyen anyagtechnol�giai turpiss�gnak hangzik, semmint egyszer�, �ltal�nos iskolai geometri�nak. A t�bbieknek fel van adva a lecke... Mindenesetre ha igaz, amit a Ferrarin�l �ll�tanak, hogy m�r k�sz�l a saj�t hajl�kony sz�rnyuk, akkor tal�n nem mindenki tapogat�zik vakt�ban. Min�l t�bb aut�n jelenig meg egy technikai megold�s, ann�l k�nnyebb� v�lik lem�solni.

A Red Bullba tal�n annak a szab�lynak az �r�gy�n lehetne a legk�nnyebb belek�tni, amely szerint "a karossz�ria-bor�t�s �s az aerodinamikai szerepet j�tsz� alkatr�szek, lesz�m�tva a fen�klemezt, semmilyen k�r�lm�nyek k�z�tt nem helyezkedhetnek el a referencias�k alatt." A sz�rny v�g�nek ahhoz persze m�r nagyon le kellene l�gnia, hogy a referencias�k al� ker�lj�n, �s ezt k�l�nben sem lenne gyerekj�t�k megm�rni circa 300 km/�r�s temp�n�l. De tess�k, itt az utols� ment��v: "az aut� rug�zott r�sze �s az aszfalt k�z�tti t�vols�g cs�kkent�s�re szolg�l� eszk�z�k �s konstrukci�k haszn�lata minden k�r�lm�nyek k�z�tt tilos." A Technikai Szab�lyzatnak ez a bekezd�se tulajdonk�ppen a hajdani szokny�s aut�k�hoz hasonl� fokozott sz�v�hat�s el�r�s�t hivatott megakad�lyozni, de ha az ellenfeleknek siker�lne bebizony�taniuk, hogy a Red Bull sz�rnya a r�st sz�k�tend� hajlik k�zelebb az aszfalthoz (ami egy�bk�nt mindenki sz�m�ra nyilv�nval�), az FIA biztosan odafigyelne r�juk. Addig azonban t�ny, hogy a Red Bull megfelel a szab�lyok betartat�s�t szolg�l� teszteken, teh�t szab�lyos. A labda a t�bbiek t�rfel�n van.

�s tegy�k hozz� mindj�rt, hogy a Red Bull hajl�kony els� sz�rnya nem egy kiker�lhetetlen or�kulum, ami n�lk�l nincs �let a p�ly�n. A McLarennek p�ld�ul - egyel�re - nincs ilyenje, m�gis eg�sz t�rhet�en elboldogul odakint, nem? A Red Bull tal�n ezzel is csak ell�gtereli (bocs) a t�bbiek figyelm�t a l�nyegr�l; igen, a sz�rny fontos, de csak egy a koncepci� sz�mtalan eleme k�z�l. Megfelel� �sszhangban kell m�k�dnie az aut� eg�sz�vel. Ha a Ferrari �lruh�s alkalmazottja a rept�ri poggy�szkiad�n�l suttyomban elcs�rn� a Red Bull sz�rny�t rejt� l�d�t, hogy felkalap�lj�k azt (nem a l�d�t) a 150� Itali�ra, val�sz�n�leg nem gyorsabbak, hanem lassabbak lenn�nek t�le. Node ezt m�r �gyis tudja mindenki. A t�bbieket a jelek szerint az csapta be, hogy �gy hitt�k, az ellen�rz�s szigor�t�sa miatt id�n m�r nem lehet majd hajl�kony sz�rnyakat k�sz�teni, ez azonban egyszer� naivit�s volt a r�sz�kr�l. Az ellenfelet lebecs�lni mindig s�lyos hiba. Adrian Newey-t k�l�n�sen.

A Forma-1-nek a technikai fronton �ppen az a l�nyege, hogy a m�rn�k�k a lehet� legtov�bb feszegess�k a szab�lyok adta hat�rokat, �m maradjanak bel�l azokon. Ehhez pillanatnyilag a Red Bull j�r a legk�zelebb. Malajzi�ban �gy arathatta m�r 12. nagyd�jgy�zelm�t Seb; de a teljes�tm�nye, ak�rcsak a Red Bull�, minden, csak nem tucat.

* * *

Az�rt cseppet meglep�dtem, amikor kider�lt, hogy Lewis Hamiltont �s Fernando Alons�t megb�ntett�k legut�bbi, nem els�, �s bizony�ra (rem�lhet�leg) nem is utols� cs�rt�j�k miatt.

Melbourne ut�n, ahol ironikus m�don �pp Hamiltont, valamint Michael Schumachert �s Nico Rosberget csak megrov�sban r�szes�tett�k egy olyan v�ts�g�rt - feltart�s�rt az id�m�r�n -, ami�rt kor�bban k�t k�zzel sz�rt�k a h�trasorol�sokat a rajtr�cson, azt hittem, a sportfel�gyel�k id�n eln�z�bbek lesznek. De nem.

Lewist �s Fernand�t persze elt�r� okokb�l b�ntett�k meg, m�gpedig eredetileg boxutcai �thajt�sra, csak ez, mivel a leint�s ut�n hozt�k meg az �t�letet, a szab�lyoknak megfelel�en szok�s szerint automatikusan 20 m�sodperces id�b�ntet�ss� alakult.

A versenyz�i magatart�sra vonatkoz� k�vetelm�nyek nem v�ltoztak tavaly �ta, csak az FIA �sszes sorozat�ra �rv�nyes Nemzetk�zi Sportk�dexb�l �tvett�k a r�juk vonatkoz� paragrafusokat az F-1 saj�t Sportszab�lyzat�ba is. J�llehet, ezzel �rezhet�en hangs�lyozni akart�k, hogy sr�cok, mostant�l fokozottan be kell tartani �ket, az nem volt sz�ks�gszer�, hogy a fel�gyel�k szigor�bban is kezdjenek �t�lkezni.

Lewist p�ld�ul a 20.2-es paragrafus megs�rt�s�ben tal�lt�k v�tkesnek, miszerint: "a m�s versenyz�k akad�lyoz�s�ra szolg�l� man�verek, mint az egyn�l t�bb ir�nyv�lt�s a poz�ci� megtart�sa �rdek�ben, az aut�k sz�nd�kos leszor�t�sa a p�lya sz�le fel�, �s minden m�s, abnorm�lisnak tekinthet� ir�nyv�lt�s, nem megengedettek." Ez, ahogy az im�nt eml�tettem, egy r�gi szab�ly, b�r nem eg�szen vil�gos, hogy pontosan mi min�s�l ir�nyv�lt�snak; a konszenzus szerint a r�h�z�d�s az ide�lis �vre m�g nem az, teh�t azon fel�l szabad m�g egyet mozdulni az aut�val oldalir�nyba.

Ebben az �rtelemben k�ts�gtelen, hogy Lewis szigor�an v�ve megszegte a szab�lyt. A c�legyenesre a 45. k�rben kigyors�tva el�sz�r elkezdett �tmenni a bal oldalra, vagyis az ide�lis �vre a k�vetkez� (jobb) kanyarhoz, de amikor nagyj�b�l a p�lya k�zep�n j�rt, a Ferrarival a sark�ban megint enyh�n jobbra indult, miel�tt a f�kt�vhoz k�zeledve m�sodszor is ir�nyt v�ltott, �s a McLaren korm�ny�t ism�t balra ford�tva v�gleg kih�z�dott a bal sz�lre (persze az�rt hagyva n�mi t�vols�got p�lya sz�l�t�l, hogy Fernando ne pr�b�lkozhasson bel�l). Ez teh�t technikailag val�ban cik�z�snak min�s�lt, m�g ha nem is volt annyira l�tv�nyos, mint amikor tavaly Vitalij Petrovot akarta maga m�g�tt tartani ugyanott. Akkor egy�bk�nt azt mondta, nem blokkolni igyekezett a Renault-t, csak f�lreh�z�dott el�le, hogy ne maradhasson a sz�l�rny�k�ban - vagyis nem � reag�lt Petrov man�vereire, hanem ford�tva, Petrov k�vette �t. Ett�l f�ggetlen�l m�g a futam k�zben fekete-feh�r z�szl�t lengettek neki, azt �zenve, hogy az akci�j�t sportszer�tlennek min�s�tett�k, b�ntet�st azonban nem kapott �rte. Bezzeg most.

Fernand�t pedig abban tal�lt�k v�tkesnek, hogy "�tk�z�st okozott", ami a Sportszab�lyzat 16.1-es pontja szerint "incidensnek" min�s�l, s �gy a sportfel�gyel�k hat�sk�r�be tartozik. Ez�rt m�g meglep�bbnek t�nt b�ntet�st adni, hiszen tipikus r�fut�sos balesetr�l volt sz�, amire ugyan k�nnyed�n r�s�thetj�k, hogy amat�r hiba, de egy�ltal�n nem sz�m�t ritk�nak. K�l�n�sen az�ta nem, hogy 2009-t�l kisz�les�tett�k az aut�k els� sz�rny�t, amit egy�bk�nt a pil�taf�lk�b�l, ezt tegy�k hozz� mindj�rt, nem is lehet l�tni. Fernand�t az �rte v�ratlanul, hogy a McLaren a kanyar kij�rat�n�l lomh�bban gyorsult, mint v�rta; mivel a Ferrari DRS-e nem m�k�d�tt, nyilv�n igyekezett min�l jobban a sz�l�rny�kban maradni, de nem tudhatta, amit mi ut�lag m�r tudunk, nevezetesen azt, hogy Lewis �ppen a h�ts� gumik kop�s�val, s �gy els�sorban a kigyors�t�sokkal senyved. �reznie kellett volna? Tal�n. A Ferrari �pp egy perccel kor�bban sz�lt r�, hogy maradjon higgadt, mert a d�nthet� h�ts� sz�rny n�lk�l is siker�l majd el�znie. T�ny, hogy alapesetben - ak�rcsak a k�z�ton - a versenyp�ly�n is az a hib�s, aki h�tul halad, hiszen az � dolga, hogy megfelel� k�vet�si t�vols�got tartson, Fernando azonban nyilv�n nem sz�nd�kosan torped�zta meg Lewist, r�ad�sul � j�rt rosszabbul (igaz, a McLaren padl�lemeze is megs�r�lt).

Nem hiszem, hogy j� precedens, ha v�letlen hib�k�rt sz�rjuk a b�ntet�seket. Felhangzik a r�gi sz�lam: a versenyz�k kedv�t nem c�lszer� elvenn�nk az el�z�st�l. Szerencs�re egyik�ket sem olyan f�b�l faragt�k, hogy egy elt�lzott �t�let miatt legk�zelebb levegy�k a g�zr�l a l�bukat.

* * *

A Malajziai Nagyd�j r�vil�g�tott, hogy a csapatoknak id�n egy als� tagozatos szint� sz�mtani �sszef�gg�s csapd�j�ban verg�dve kell sakkozniuk a gumikkal, �s ez a j�tszma annyira fontos, hogy futamok sors�t d�ntheti el.

A versenyz�k ugyeb�r 11 garnit�ra slicket kapnak a h�tv�g�re, amib�l 5-�t el kell haszn�lniuk a szabadedz�seken. Az id�m�r�re �s a versenyre teh�t �sszesen 6 szettb�l - 3 l�gyb�l �s 3 kem�nyb�l - gazd�lkodhatnak. Aki bejut a kvalifik�ci� d�nt�j�be, jellemz�en elhaszn�l 1 garnit�ra kem�ny gumit a Q1-ben, 1 kem�nyet �s 1 l�gyat a Q2-ben, azt�n 2 l�gyat a Q3-ban; nem kell hozz� Einsteinnek lenni, hogy kisz�moljuk: a futamra ezek ut�n �sszesen 1 friss szett slickje marad, �s az is kem�ny kever�k�.

J� esetben. Ha ugyanis annyira ki�lezett a k�zdelem, mint manaps�g, gyakran m�r a Q1-ben is k�tszer kell pr�b�lkozni a tov�bbjut�shoz, �s megesik, hogy el kell l�ni hozz� az egyik l�gy gumit is a keretb�l. �gy t�rt�nt ez a sepangi id�m�r�n is, ahol a Red Bullokon �s a McLareneken k�v�l mindenki m�snak csak egyetlen friss szett l�gy Pirellije maradt a Q3-ra, ez�rt a gar�zsban malmozva n�zt�k v�gig, ahogy a Vettel-Webber-Hamilton-Button kvartett lej�tssza egym�ssal az els� fordul�t.

Mivel rajtolniuk �gyis azzal a garnit�r�val kell, amivel a Q3-ban a legjobb k�ridej�ket el�rt�k, a nyit�etap ki van pip�lva. Tavalyig, amikor az egyetlen boxki�ll�s volt az uralkod� taktika, a m�sodik, egyben z�r�etapra el�g volt az a bizonyos megmaradt, kem�ny kever�k� szett. Csakhogy id�n nem kett�, hanem 3-4-5 etap van, teh�t ennyivel t�bb gumira is van sz�ks�g. Elker�lhetetlen, hogy ebb�l (legfeljebb) egy kiv�tel�vel az �sszeset haszn�ltakon kelljen lenyomni. Aminek trivi�lis k�vetkezm�nye az is, hogy akik kiesnek a Q1-ben vagy a Q2-ben, teh�t kevesebb gumit haszn�lnak fel, a versenyen strat�giai el�nybe ker�lnek. Nem v�letlen, hogy Sepangban is csak olyanok tudt�k 2 ki�ll�ssal teljes�teni a t�vot, akik nem jutottak be a d�nt�be... Kiv�ve Kamui Kobayashit. N�ha megesik, hogy egy-egy garnit�ra gumi k�l�n�sen tart�s, vagy valami rejt�lyes, a csapat �s a versenyz� el�tt is ismeretlen okb�l j�l m�k�dik, de ez Sergio P�rez melbourne-i egyki�ll�sos taktik�ja ut�n �jabb meggy�z� bizony�t�k volt arra, hogy a Sauber k�l�n�sen j�l k�m�li a gumikat.

Akkor is most. FEL�L: a Vettel idei gy�zelm�hez vezet� �t, h�rom boxki�ll�ssal (nagy�that�) ALUL: Seb tavalyi gy�zelme. Egy ker�kcsere, folyamatosan javul� k�rid�k az etapok k�zben. A versenyek sz�vete a Pirelliknek k�sz�nhetpen teljesen �talakult. Tavaly Seb 1:39.1-es �tlaggal teljes�tette a m�sodik etapj�t, id�n viszont a legjobb, r�videbb etapj�ban is csak 1:42. 4-es temp�t dikt�lt.

Lewis ellenben �ppen a fentiek �ldozat�v� v�lt, ugyanis azzal tet�zte a bajait, hogy az egyik garnit�ra l�gy szettj�t az id�m�r�n kock�sra f�kezte, ez�rt a versenyre csup�n k�t bevethet� szettje maradt. Azt ell�tte az els� k�t etapban, a harmadikra azonban m�r egy - igaz, m�g �j - kem�nyet kellett kapnia. A 37. k�rben, a 3. boxki�ll�s�n�l pedig haszn�lt kem�nyet szereltek az aut�j�ra, mik�zben az ellenfelei �jjal fejezt�k be a versenyt, s b�r a McLarenn�l azt rem�lt�k, eljut vele a c�lig, nem �gy t�rt�nt. Illetve val�sz�n�leg kih�zta volna valahogy a h�tral�v� 4 k�rt, miut�n Heidfeld �s Webber is megel�zte, de a jelek szerint annyira felbosszantotta mag�t, hogy a csapat k�r�se ellen�re �j gumikat k�vetelt. Ez nem volt racion�lis, mert legrosszabb esetben akkor is csak a 7. helyig esik vissza, ha a p�ly�n marad, s�t, �gy lett volna es�lye az 5-6. helyre is, ahogy azonban Martin Whitmarsh megjegyezte: "a v�gs� d�nt�st a versenyz�nek kell meghoznia." Elv�gre � �rzi, hogy mit tudnak a gumik.

Amikkel egy�bk�nt id�n hihetetlen�l finoman kell b�nni, s amelyek elk�peszt�en �rz�kenyek a be�ll�t�sokra. Megeshet, hogy egy egy�bk�nt gyors aut� sokkal gyeng�bbnek t�nik, csak mert nem tal�lj�k el vele a m�g a verseny k�zben is folyamatosan v�ltoz� balanszt; mivel a parc ferm�-szab�lyok �rtelm�ben szombatr�l vas�rnapra az els� sz�rny sz�g�n k�v�l l�nyeg�ben nem lehet �t�ll�tani az aut�t, �gy a fut�m�vet sem, k�nyes kompromisszumba kell beletraf�lni. Jenson p�ld�ul ott rontotta el, hogy a rajtr�cson t�l laposra �ll�ttatta az els� sz�rny�t, ami elvileg alulkorm�nyzotts�got okoz, paradox m�don most m�gis a h�ts� gumikat tette t�nkre. "N�ha annyira meredek bekorm�nyz�si sz�get kell haszn�lni, hogy ha ilyen korm�ny�ll�sn�l r�l�p�nk a g�zra, az aut� t�lkorm�nyzott� v�lik" - mondta. A boxki�ll�sokn�l egyre meredekebbre vetette az els� sz�rnyat, �s hopp, m�ris sokkal gyorsabb lett.

A verseny ilyen apr�s�gokon �szhat el. K�s�bb, ahogy a csapatok kiismerik a gumikat, val�sz�n�leg nem lesz ennyire kellemesen kaotikus a k�zdelem, mint Malajzi�ban volt, de egyel�re nem is k�v�nhatn�nk jobbat. B�zzunk benne, hogy a Pirellik min�l tov�bb bizonyulnak tal�nyosnak a m�rn�k�k el�tt!