Michael Schumacher teljes�tm�ny�vel az �v els� h�rom verseny�n nem volt k�l�n�sebb gond, de amit K�n�ban m�velt, azzal m�r �nmag�t parodiz�lta ki. Mivel a jelek szerint visszafel� fejl�dik, egyre kevesebb r� az es�ly, hogy valaha �jra a r�gi lesz. B�rcsak t�vedn�k...

Ut�lom, hogy csatlakoznom kell azoknak az egyre n�pesebb t�bor�hoz, akik k�telkednek Michael Schumacher visszat�r�s�nek siker�ben, de sajnos �gy van. Kicsit �gy fest a helyzet, mint abban a r�ges-r�gi sz�kely viccben: "B�ty�m, messze van m�g Kolozsv�r?" "H�t, most m�r messze..."

Elker�lhetetlen volt, hogy Schumacher ellenszurkol�i - egy�bk�nt voltak �s vannak is sz�p sz�mmal, b�r a t�bbs�g�k az �des k�r�r�m k�zelg� l�z�ban �gve alighanem legal�bb annyira �r�lt a viszontl�t�snak, mint a rajong�i - belek�ssenek minden botl�s�ba. S noha Michaelt m�r az �v els� h�rom verseny�n ny�jtott teljes�tm�ny��rt is sz�vesen cikizt�k, ami�rt rendre elsz�rk�lt Nico Rosberg �rny�k�ban, szerintem erre m�g nem volt okuk; t�ny, hogy az id�m�r�n minden alkalommal lassabb volt a csapatt�rs�n�l, m�rpedig ez az � eset�ben �nmag�ban is balj�s el�jel, de ments�g�re szolg�ljon, hogy Nico jelenleg tal�n a mez�ny leger�sebb edz�smen�je. �s a versenyt�vokat n�zve nem volt k�zt�k sz�mottev� a k�l�nbs�g. Igen, Nico egy hajsz�llal vas�rnap d�lut�nonk�nt is gyorsabbnak bizonyult n�la, ezt azonban b�tran be lehetett tudni a kezdeti neh�zs�geknek. Mivel Michael Melbourne-ben �s Sepangban �nhib�j�n k�v�l nem mutathatta meg, mire k�pes, nem volt okunk k�telkedni a fejl�d�s�ben.

�m a K�nai Nagyd�j ut�n m�g a legelk�telezettebb h�veiben is �hatatlanul fel kellett mer�lnie a gyan�nak, hogy az ellenkez� ir�nyba d�c�g� szek�rre sz�llt. M�g Rosberg imm�r zsin�rban m�sodszor torn�zta fel a Mercedest a dobog�ra, Schumacher eg�sz h�tv�g�n m�g�tte kullogott. A Q1-ben �s a Q2-ben f�l m�sodperccel, a Q3-ban pedig m�r 7 tizeddel maradt le t�le, de mindez semmi ahhoz k�pest, amit a versenyen m�velt. Az eg�sz t�v alatt mind�ssze 3 olyan k�r volt, amelyben gyorsabb tudott lenni Rosbergn�l, a k�r�k t�bbs�g�ben pedig 2-3 m�sodperccel aut�zott gyeng�bb temp�t. A verg�d�se nem csup�n abb�l l�tszott, hogy l�nyeg�ben a p�ly�ba �p�tett mozg� b�jak�nt funkcion�lt, mert csak akkor mutatt�k a t�v�ben, amikor �pp megel�zte valaki - Lewis Hamilton, Sebastian Vettel, Vitalij Petrov �s sokan m�sok, el�g tal�lomra mondani egy nevet -, hanem abb�l is, hogy miut�n a 26. k�rben a Safety Car m�sodszor szabadon engedte a mez�nyt, � azonnal elt�nt a s�llyeszt�ben. A fennmarad� 31 k�rben a Rosberghez k�pesti h�tr�nya 2.123 m�sodpercr�l 52.265-re duzzadt, vagyis �tlagosan 1.617 m�sodperccel volt lassabb n�la!

Ez olyan b�d�letesen nagy k�l�nbs�g, hogy mindenk�ppen valamilyen rendelleness�gre utal. Ilyen elt�r�s m�g a leggyeng�bb fizet�s versenyz� �s a csapatt�rsa k�z�tt is ritk�n van. Vajon lehets�ges, hogy a nagy Michael Schumacher elfelejtett vezetni? A Mercedesn�l nyilv�n nem hittek ebben, ez�rt vetett�k fel, hogy az aut�j�val ad�dhatott valamilyen rejtett probl�ma. Ami term�szetesen egy�ltal�n nem kiz�rt, de viszonylag k�nny� lesz kider�teni. Arra gyanakodtak, hogy a kasztnija tal�n akkor s�r�lhetett meg, amikor �sszekoccant Hamiltonnal; lehets�ges, b�r az a k�r�lm�ny, hogy m�r az id�m�r�n is csak v�nszorgott Rosberghez m�rten, val�sz�n�tlenn� teszi ezt.

Nagyobb r� az es�ly, hogy valamilyen vezet�stechnikai vagy pszich�s probl�m�r�l van sz�, esetleg a kett�r�l egy�tt. Most m�r sz�les k�rben ismert, hogy Michael f�k�nt az ett�l az �vt�l kezdve elkeskeny�tett els� gumikkal k�szk�dik, mert a bekorm�nyz�sokn�l egyr�szt nem tud �gy megt�maszkodni rajtuk, ahogy szeretne, m�sr�szt t�lterheli, s �gy gyorsan el is koptatja �ket. Ezt t�bb bizony�t�k is al�t�masztani l�tszik. Miut�n a K�nai Nagyd�j 36. k�r�ben �j intermediate-eket kapott, Schumacher 5-6 k�r�n �t teljesen egyforma temp�t aut�zott Rosberggel, s�t, olykor m�g gyorsabb is volt n�la, el�sz�r �s utolj�ra a verseny folyam�n. Ekkor hasonl� felt�telek mellett vezettek, mert Rosberg is akkort�jt (eg�sz pontosan 2 k�rrel k�s�bb) v�telezett friss intereket, ami arra utal, hogy Schumacher a sz�m�ra megfelel� k�r�lm�nyek k�z�tt legal�bb olyan temp�ra k�pes, mint a csapatt�rsa. Csakhogy a k�rid�-grafikonr�l t�k�letesen leolvashat�, hogy m�g Nico a fent eml�tett 5-6 k�r eltelt�vel gyorsulni kezdett, Michael nem, �gy a k�zt�k l�v� t�vols�g, amely a 39. �s a 45. k�r k�z�tt nem v�ltozott, a 46. k�rt�l �jra dr�maian n�tt. Ez azt sugallja, hogy val�ban a gumik kezdtek elfogyni Schumacher Mercedes�n, b�r a k�t versenyz� k�ridej�nek roml�sa (amiben persze az egyre hevesebb es� is k�zrej�tszott) az utols� 10 k�rben szinte teljesen egyforma tendenci�t mutatott.

"Ezek az intermediate-ek kicsit m�sok, mint amikor legut�bb versenyeztem, nagyon �vatosan be kell osztani �ket, hogy el�g sok�ig kitartsanak" - ismerte el Michael. - "Az volt a f� neh�zs�g, hogy az id�j�r�st figyelve megbecs�lj�k, meddig fog esni az es�, vagy mikor �ll el, cser�lj�k-e vissza a slickeket, mennyire mehet�nk gyorsan a gumikkal. Ez �j tapasztalat volt sz�momra."

Ami rendben is lenne, de vajon hogy van az, hogy mik�zben egy �jonc, p�ld�ul Vitalij Petrov, gond n�lk�l tartal�kolni tudja a gumijait, egy olyan �reg r�k�nak, mint amilyen Schumacher, ugyanez nehez�re esik? Petrov annyira �gyesen oldotta meg a feladatot, hogy a 47-48. k�rben m�g 1:47.4-es, 1:47.8-as temp�t dikt�lt, a k�nl�d� Schumacher viszont csak 1:50.7-est, s�t, 1:51.7-est. Egy�bk�nt nem � volt az egyetlen, aki ebben a cip�ben j�rt, mert Mark Webber hozz� szinte tizedre hasonl� k�rid�ket aut�zott, de az mindenesetre t�ny, hogy a sanghaji p�lya v�gre az eddigin�l mark�nsabb vonalakkal rajzolta ki az egyes versenyz�k gumikoptat�sa k�z�tti elt�r�seket.

Schumacher �s Rosberg k�rid�-grafikonja (nagy�that�). Michael csak azut�n tudta tartani a l�p�st Nic�val, hogy a 36. k�rben m�sodszor is �j intereket kapott. De akkor is gyorsan elkoptatta a gumijait, holott alig aut�zott lend�letesebben, mint csapatt�rsa.

Sokat besz�ltek r�la, hogy Schumacher tapasztalata mekkora kincs, csakhogy val�j�ban k�t�l� fegyver. A rutinnal ugyanis r�gi beidegz�d�sek is j�rnak, �s azok k�l�n�sen hosszabb kihagy�s ut�n - amikor a v�ltoz�sok miatt m�r j� es�llyel nem felelnek meg az aktu�lis k�vetelm�nyeknek - kifejezetten k�rosak lehetnek. Vannak esetek, amikor a rutin �les�ti a szimatot, �s kifinomultabb� teszi a hatodik �rz�ket, de beind�that elavult reflexeket is. Int� jel p�ld�ul, hogy ez�ttal Schumacher d�nt�tt rosszul, amikor a verseny elej�n interekre v�ltott, �s helyette fiatal csapatt�rsa �rzett r� jobban a k�r�lm�nyekre, holott a taktikai �rz�ke hajdan�n �ppen az ilyen hat�resetekben mutatkozott meg a legl�tv�nyosabban. K�s�bb ugyan 9 m�sodpercet nyert azzal, hogy 2 k�rrel kor�bban v�telezett �j intereket, mint Rosberg, ennek azonban meglett a b�jtje is, hiszen tov�bb kellett volna �pen tartania �ket, ami nem siker�lt neki. �gy t�nik, Michaelt egyel�re a h�resen j� meg�rz�sei is cserbenhagyj�k.

Azt senki sem �ll�thatja r�la, hogy kifog�sokat keres a verg�d�s�re, vagy igyekszik jobb sz�nben felt�ntetni mag�t. M�r t�bb �zben ny�ltan m�ltatta Rosberg teljes�tm�ny�t, �s a k�nai verseny ut�n is kertel�s n�lk�l beismerte, hogy "ez nem volt el�g j� sem nekem, sem t�lem." �gy t�nik, viszonylag k�nnyen napirendre tud t�rni a sz�m�ra szokatlan kudarcok felett, �s vannak - k�zt�k egykori riv�lisa, David Coulthard -, akik szerint pontosan ez a f� probl�ma. Ha ugyanis Michael belet�r�dik, hogy m�r nem lesz a r�gi, vajon mi�rt k�tszerezn� meg az er�fesz�t�seit? A magam r�sz�r�l biztos vagyok benne, hogy bel�l nehezen �li meg a veres�geket, mert az eg�sz l�nye harcra �s gy�zelemre van kondicion�lva, de hogy ez ad-e neki plusz er�t �s motiv�ci�t a fejl�d�shez, vagy �pp ellenkez�leg, elveszi a kedv�t a versenyz�st�l, azt csak � tudja. K�nny� lenne r�v�gni, hogy h�lyes�g, hiszen Michael Schumacher maga a megtestes�lt k�zd�szellem, �s m�g sohasem maradt tart�san alul senkivel szemben, ez azonban �res fr�zis. B�rhogy pr�b�ljuk sz�p�teni, az ember �rt�krendje id�vel elker�lhetetlen�l megv�ltozik, s m�g ha a vezet�s�rt tov�bbra is rajong, Michael a lelke legm�ly�n tal�n m�r egyszer�en nem �rzi annyira fontosnak a gy�zelmet, mint r�gen, ez�rt nem is hajland� akkora �ldozatokat hozni �rte. Persze csak tal�lgatni pr�b�lok a l�that� t�netek alapj�n, de ez m�g nem z�rja ki, hogy a diagn�zisom helyes legyen.

Mindez term�szetesen szemernyit sem csorb�tja Michael kor�bbi �rdemeit. Vannak, akik kapva kapnak az alkalmon, hogy jelenlegi form�j�nak f�ny�ben az el�z� eredm�nyeit is megk�rd�jelezz�k, ez azonban mer� ostobas�g. Hi�ba szeretn�k azt hinni, hogy h�t tess�k, most kider�lt: Michael m�ltatlanul nyerte a vil�gbajnoki c�meit, vagy net�n nem voltak el�g komoly ellenfelei, de most bezzeg m�resre tan�tj�k a fiatalok, �s kider�l, mennyit �rt val�j�ban, ez a gondolatmenet teljesen fals. Tal�n hangs�lyozni kell, hogy az emberek v�ltoznak, �regszenek, �s Usain Boltt�l sem lesz elv�rhat�, hogy majd 60 �vesen is 9.58 alatt fussa le a sz�zat? Att�l egyszer m�g lefutotta annyi alatt. Amikor Mika H�kkinen 2006 november�ben, egy barcelonai teszten �t�ves kihagy�s ut�n �jra F-1-es aut�ba �lt, 3 m�sodperccel lassabb volt Luca Badoern�l, �s 2.3-mal a m�sik McLarent vezet�, akkor m�g �jonc Hamiltonn�l is. Ez vajon megk�rd�jelezi a vil�gbajnoki c�meit? Nyilv�n nem. Lehet, hogy Michael rosszul m�rte fel a r� v�r� feladat nagys�g�t, �s t�lbecs�lte a saj�t lelkesed�s�t, ez azonban, b�rmennyit pr�b�lnak r�h�gni vagy g�nyol�dni rajta, egyetlen kor�bbi brav�rj�t sem helyezi m�s megvil�g�t�sba. Ami persze a kritikusait �gysem fogja elhallgattatni.

A m�sik t�borban k�zben tov�bbra is tartja mag�t a n�zet, hogy m�g id�t kell adnunk neki. De vajon mit v�rhatunk t�le, ha n�gy verseny alatt alig, s�t, Rosberghez k�pest tal�n visszafel� fejl�d�tt? Amikor 19 �vvel ezel�tt meg�rkezett a Forma-1-be, m�g �jonck�nt is hamarabb felvette a ritmust, �gyhogy b�rmilyen szomor�, lehets�ges, hogy egyszer�en kiveszett bel�le a hajdani t�z. Mintha a korm�nymozdulataib�l, s�t, ebb�l ad�d�an az aut�ja mozg�s�b�l is hi�nyozna az a r�men�s agilit�s, ami annak idej�n olyannyira l�zba tudta hozni a p�lya sz�l�r�l figyel� k�z�ns�get; akadtak agressz�v pillanatai, mint p�ld�ul a melbourne-i m�sodik szabadedz�s v�g�n, de csak elv�tve. Ahhoz pedig nem vagyunk hozz�szokva, �s szerintem nem is szeretn�nk hozz�szokni, hogy egy Michael Schumacher a k�z�pmez�nybe belesz�rk�lve kocsik�zgasson vas�rnap d�lut�nonk�nt. A r�gi rajong�i tal�n �gy sem fordulnak el t�le, �m hogy �jakat nem szerez, �s a fiatalok nem fogj�k meg�rteni, hogy anno mi�rt lelkesedtek �rte olyan rengetegen, az is biztos. Persze lehet, hogy �t ez cseppet sem zavarja, mert csup�n a vezet�s �lm�ny�re utazik, de az�rt Schumachert �gy�t�ltel�knek haszn�lni m�giscsak luxus.

Nem kiz�rt, hogy Michael az �v k�zep�re, vagy j�v�re, egy �jabb �v tapasztalattal a h�ta m�g�tt t�nyleg mag�ra tal�l, �s megint a r�gi lesz. De ahogy telik az id�, � pedig nem fejl�dik l�tv�nyosan, egyre cs�kken ennek az es�lye. Elv�gre egykor az alkalmazkod�k�szs�ge, a harci kedve �s a kifinomult taktikai �rz�ke emelte ki a t�megb�l, s �gy t�nik, most �ppen ezekkel k�szk�dik. Egy olyan zavaros, folyamatosan v�ltoz� tapad�si k�r�lm�nyek k�z�tt megrendezett versenyt, mint amilyen a K�nai Nagyd�j volt, �ppen az eredeti Michael Schumachernek tal�ltak ki; ez a legut�bbi kiad�s azonban egyel�re nem tud feln�ni hajdani �nmag�hoz. �s azt se felejts�k el, hogy mindig a rossz aut�kkal tudta igaz�n megcsillogtatni a k�pess�geit; egy j�l eltal�lt, t�k�letesen be�ll�tott aut�val ezen a szinten m�r mindenki t�bb�-kev�sb� hasonl� teljes�tm�nyre k�pes, egy gyeng�bbel viszont csak a legnagyobbak t�nnek ki. �ppen ez�rt Michaelnek sem a vil�gbajnoki �vei voltak a legbrav�rosabbak, hanem azok - 1992, 1997, 1998, 2005, 2006 -, amelyekben als�bbrend� technika �llt a rendelkez�s�re. Minden ilyen alkalommal felt�r�lte a padl�t a csapatt�rsaival.

Csak rem�lhetj�k, hogy a kedv�nk�rt megac�lozza mag�t, �s nem d�nt �gy sz�p csendben, hogy k�sz�ni sz�pen, ebb�l neki m�giscsak el�g volt. Nagy k�r lenne �rte.

* * *

Gyan�s esetb�l sok volt, b�ntet�sb�l viszont kev�s a K�nai Nagyd�jon. A m�ltban a sportfel�gyel�ket, ahogy az m�r a b�r�kkal lenni szokott, el�rasztott�k kritik�val k�vetkezetlennek �s gyakran t�l szigor�nak tartott �t�leteik miatt, de a sanghaji h�tv�ge ut�n �ppens�ggel a l�gysz�v�s�g�k ok�n kezdt�k el szurk�lni �ket. Vajon lehets�ges, hogy ami�ta egy exversenyz� is seg�ti a munk�jukat, �testek a l� t�loldal�ra, �s a kellet�n�l is empatikusabban azonosulnak a pil�t�k szempontjaival?

A legnagyobb balh� persze Seb Vettel �s Lewis Hamilton boxutcai csetepat�ja volt. B�r l�ttunk m�r versenyt �s leszor�t�sdit a boxutc�ban m�skor is, a sanghaji esetet az emelte ki t�bbi k�z�l, hogy �gy t�nt, a gar�zsok el�tt �lldog�l� szerel�k sincsenek biztons�gban. Lewis m�r akkor l�tv�nyosat farolt, amikor a ker�kcser�je ut�n r�hajtott a boxutca k�zep�n a k�ls� "fast lane"-t, �s a bels� "inner lane"-t egym�st�l elv�laszt�, cs�sz�s k�k cs�kra. Nem lett volna vicces, ha az aut�ja hirtelen befordulva el�t valakit, ami azonban ezut�n k�vetkezett, az sokkal r�miszt�bb volt: ahogy a k�t aut� k�zvetlen�l egym�s mellett haladt, egyik pil�ta sem volt hajland� engedni, �s Seb - nyilv�n, hogy vet�lyt�rs�t jobb bel�t�sra b�rja -, mind er�sebben h�zta r� a korm�nyt Lewisra, a gar�zsok fel� szor�tva a McLarent. Igen �m, de Lewist sem olyan f�b�l faragt�k, hogy egy kis ijesztget�s hat�s�ra elvegye a g�zt. N�h�ny pillanatig �gy l�tszott, a k�t, v�r�s �ri�s m�ret� eg� egym�snak fesz�l�s�nek m�sok fogj�k meginni a lev�t.

Az teljesen vil�gos, hogy ez az "egyik kutya, m�sik eb" klasszikus esete volt. Seb a szerel�k testi �ps�g�t tette kock�ra, amikor g�tl�stalanul leszor�totta Lewist, Lewis pedig ugyan�gy tett, amikor nem lass�tott le, hogy besoroljon a Red Bull m�g�. El�z�sre persze a boxutc�ban, hiszen mindkettej�kre egyform�n vonatkozott a sebess�gkorl�toz�s, nem volt es�lye, de a kij�ratn�l maga m�g� utas�thatta volna Sebet, ha jobban tapadnak be a h�ts� kerekei. Ez�rt nem akart engedni.

A boxutca technikailag a p�lya r�sz�nek sz�m�t, nincs r� �rv�nyben el�z�si tilalom. Miut�n a 2008-as Kanadai Nagyd�jon Kimi R�ikk�nent k�zvetlen�l Robert Kubica mell� k�ldt�k ki a ker�kcser�j�t k�vet�en, �gy �k is a boxkij�ratig versenyeztek (ahol azt�n megtorpantak a piros l�mp�n�l), megk�rdeztem az FIA-t, hogy a man�ver�k szab�lyos volt-e. "Az FIA mindig azon az �ll�sponton volt, hogy amennyiben ezt biztons�gosan teszik, �s tiszteletben tartj�k a sebess�gkorl�toz�st, a versenyz�k el�zhetnek a boxutc�ban. Ugyanez �rv�nyes az aut�k elenged�s�re a boxki�ll�sok ut�n" - sz�lt a v�lasz. - "M�s p�ly�kon, p�ld�ul Magny-Cours-ban, ahol a boxutca sokkal keskenyebb, k�l�n�sen nagy �vatoss�gra van sz�ks�g, mert ott k�t aut� nem f�r el egym�s mellett �gy, mint Montrealban, ahol mindkett� sz�m�ra b�ven van hely. Miut�n az aut�k elhagyt�k mag�t a boxutc�t, ez�rt m�r nem vonatkozik r�juk a sebess�gkorl�toz�s, ezeken a helysz�neken is elkezdhetnek versenyezni egym�ssal a p�lya fel� tartva, de ism�t csak akkor, ha ezt biztons�gosan teszik, �s nem szelik �t (a boxkij�ratot a p�ly�t�l elv�laszt�) feh�r vonalat."

Vagyis Hamilton �s Vettel azzal nem k�vettek el szab�lytalans�got, hogy egym�s mellett haladtak, csak azzal, hogy vesz�lyeztett�k a szerel�ket. Nyilv�n ez�rt �szt�k meg egyszer� megrov�ssal, komolyabb b�ntet�s helyett. Az olyan incidenseket egy�bk�nt, amelyekben legal�bb k�t versenyz� �rintett, rendszerint a leint�s ut�n vizsg�lj�k ki, m�gpedig az�rt, hogy az �sszes �rintett besz�mol�j�t tisztess�gesen meg tudj�k hallgatni az �t�lethozatal el�tt. Csak akkor tesznek kiv�telt, ha "a versenyigazgat� v�lem�nye szerint teljesen egy�rtelm�, hogy ki volt a hib�s", ami ez�ttal nyilv�n nem �llt fenn. Ez a passzus a 2003-as USA Nagyd�j ut�n ker�lt be a Sportszab�lyzatba, amikor Juan-Pablo Montoya a verseny k�zben kapott b�ntet�st, mert egy el�z�si k�s�rlet k�zben kil�kte Rubens Barrichell�t, �s sokan sz�v� tett�k, hogy nem volt alkalma megv�deni mag�t a sportfel�gyel�k el�tt, mivel �pp az aut�ban �lt.

Vettel �s Hamilton felel�ss�ge teh�t tiszt�zott (m�g ha a b�ntet�s m�rt�k�n, mint mindig, lehet is vitatkozni). Sz�momra sokkal meglep�bb, hogy a McLarent nem �t�lt�k el vesz�lyes kienged�s miatt, hiszen nyilv�nval�, hogy k�zvetlen�l a Red Bull mell� ind�tott�k �tnak Lewist. Hab�r Martin Whitmarsh azt �ll�totta, a k�t aut� egyszerre kezdett mozogni, Vettel bels� kamer�j�b�l l�tszott, hogy egy hajsz�llal val�j�ban � adott g�zt el�bb.

Tal�n m�g a boxutcai versenyfut�sn�l is �rdekesebb volt az, ahogy Hamilton Vettelt, Fernando Alonso pedig Felipe Mass�t el�zte a boxbej�ratn�l. Egyfel�l az a helyzet, hogy form�lisan - ak�rcsak maga a boxutca - a boxbej�rat szint�n a p�lya r�sze, el�zni teh�t ott is szabad. Ezt nem tiltja semmi. M�g a boxutca kezdet�t jelz�, a p�ly�t keresztben �tszel� feh�r cs�k is csak arra val�, hogy mutassa, honnan �rv�nyes a sebess�gkorl�toz�s.

Ez teh�t rendben lenne - csakhogy ugyeb�r van egy olyan feh�r cs�k is, egy terel�vonal amely a p�ly�val p�rhuzamosan h�z�dik, l�nyeg�ben a boxbej�rat meghosszabb�t�sak�nt. �s a Nemzetk�zi Sportk�dex L-f�ggel�k�nek IV. fejezete a 4/c. paragrafusban kimondja: "a vis majornak tekinthet� eseteket (amennyiben a sportfel�gyel�k annak fogadj�k el) kiv�ve a boxbej�ratot a p�ly�t�l elv�laszt� feh�r cs�kot mindk�t ir�nyb�l tilos �tl�pni." Vagyis ha valaki m�r elkezdett begurulni a boxutc�ba, a feh�r cs�k kezdete ut�n m�r nem v�ghat vissza a p�lya fel�, �s ford�tva.

Ami csak az�rt �rdekes, mert Massa bels� kamer�j�b�l t�k�letesen l�that� volt, hogy Alonso a feh�r cs�kot �tszelve ment el mellette. Fernando Ferrarija alatt sok�ig �ppen k�z�pen h�z�dott a cs�k, teh�t az aut� bal oldali kerekei a p�ly�n, a jobb oldaliak viszont a boxbej�ratban �rintett�k az aszfaltot. Dett� Hamilton �s Vettel eset�ben. Ez a fentiek f�ny�ben elvileg szab�lytalan volt, a sportfel�gyel�k azonban val�sz�n�leg vis majornak fogadt�k el, tekintettel arra, hogy a k�t aut� m�sk�pp nem f�rt volna el egym�s mellett.

Egy�bk�nt lehet, hogy Fernando nem viselkedett t�l illedelmesen, amikor a boxba tartva el�zte meg Felip�t, de v�gs� soron nem is ez volt a dolga. A csapatt�rsaknak is versenyezni�k kell egym�ssal, �s Fernando �ppen az�rt lett k�tszeres vil�gbajnok, mert egyetlen k�n�lkoz� lehet�s�get sem szalaszt el. �pp�gy, ahogy Rubens Barrichello is feleslegesen hisztizett a 2005-�s Monac�i Nagyd�j ut�n, ami�rt Schumacher az utols� k�rben b�jt be mell� az alag�t kij�rat�n�l, �gy most sem volt jogos a felh�borod�s. Persze tegy�k hozz�, hogy maga Felipe nem is nyavalygott. Pontosan tudta, hogy � hagyta nyitva a kaput a hajt� kij�rat�n�l, teh�t nem okolhat �rte senki m�st. �s alaposan megsz�vta vele, ugyanis a boxban 6 m�sodpercet kellett v�rakoznia, am�g lecser�lt�k a kerekeket Alonso aut�j�n - ezen m�lt, hogy azt�n beragadt Barrichello Williamse m�g�.

Vitathat� volt az az eset is, ahogy Hamilton a 2. k�r v�g�n a kavics�gyon �t hajtott ki a boxba, mivel az utols� pillanatban d�nt�tte el, hogy intermediate-ekre cser�li a slickjeit. Ez �nmag�ban nem lett volna szab�lytalan, a p�lyaelhagy�s ugyanis a m�r eml�tett L-f�ggel�k 2/c. cikkelye szerint csak akkor min�s�l v�ts�gnek, ha az illet� el�nyh�z jutott vele (p�ld�ul lev�gott egy kanyart), vagy sorozatban t�rt�nik, l�that�an az�rt, mert a versenyz� nem k�pes uralni az aut�j�t. Lewis id�t vesztett, am�g �tbukd�csolt a buk�t�ren, el�nyh�z teh�t nem jutott - viszont �tl�pte a m�r eml�tett feh�r terel�vonalat a p�lya fel�l. Nem kapott �rte semmit, holott Alons�t megrov�ssal �s 10 ezer eur�s p�nzb�ntet�ssel s�jtott�k, amikor a 2008-as Eur�pa Nagyd�j p�ntek d�lut�ni szabadedz�s�n hasonl� man�verrel, a feh�r cs�kot k�tszer �tszelve, �s m�g a forgalomt�l elz�rt ter�letre is r�hajtva ment be a boxba.

Ne �r�lj�nk, mert ezzel m�g mindig nem �rt v�get a szab�lytalan-gyan�s incidensek hossz� list�ja. Egyesek annak l�tt�n is rosszall�an r�ncolt�k a homlokukat, hogy Hamilton a m�sodik Safety Car-peri�dus ut�n m�r a rajtvonal el�tt megt�madta Mark Webbert, s�t, a c�legyenesre vezet� kanyarban le is szor�totta a p�ly�r�l a Red Bullt. Pedig ez, b�rmilyen meglep�, teljes m�rt�kben szab�lyos (m�rmint nem a leszor�t�s, amiben Webber is ludas volt, hanem maga az el�z�si k�s�rlet). A Forma-1 Sportszab�lyzat�nak 40.7-es paragrafusa ugyanis azt mondja, hogy az �jraind�t�s ut�n csak az �gynevezett "1. Safety Car-vonalig" nem szabad el�zni, ut�na m�r igen. Ez a vonal a sanghaji p�ly�n a boxbej�rat ut�n, m�g az utols� kanyar el�tt van. Egy�bk�nt �j szab�lyr�l van sz�, tavaly ugyanis m�g a c�lvonalig nem szabadott el�zni az �jraind�t�st k�vet�en, de Hamilton nyilv�n pontosan tudta, mit csin�l. K�l�nben sem � volt az egyetlen, aki m�r az 1. Safety Car-vonal ut�n elkezdett mocorogni - az �sszes �pesz� versenyz� �gy tett. A lehet�s�geket nem kihaszn�lni mamlaszs�g.

�s v�g�l ott volt Jenson Button, aki az �jraind�t�s el�tt megtr�f�lta a t�bbieket, a hajt�n�l durv�bban lass�tva le, mint v�rt�k. Ez egy standard tr�kk, el�szeretettel szokt�k alkalmazni; egyszer�en arra szolg�l, hogy az el�l halad� versenyz� adhasson egy nagy g�zt, mik�zben az ellenfelei m�g�tte m�g r�m�lten taposs�k a f�ket, s �gy ne legyen es�ly�k megel�zni �t. A 2000-es Olasz Nagyd�jon �pp Button v�lt ennek az �ldozat�v�, akkor Schumacher j�tszotta el. Csakhogy az�ta szigor�tott�k a szab�lyokat, �s ilyet ma m�r elvileg nem lehetne m�velni. A Sportszab�lyzat 40.11-es paragrafusa k�l�n kit�r r�, hogy miut�n a Safety Car a villog�k leolt�s�val jelezte: el k�sz�l hagyni a p�ly�t, "a versenyz�knek hirtelen gyors�t�s �s f�kez�s n�lk�l kell dikt�lniuk a temp�t, hogy ne vesz�lyeztess�k a t�bbi versenyz�t, �s ne akad�lyozz�k az �jraind�t�st." Term�szetesen meg�t�l�s k�rd�se, hogy egy f�kez�s mennyire volt "hirtelen", s a jelek szerint Button�t nem �t�lt�k annak.

Szumma szumm�rum, t�nyleg nagyon �gy t�nik, hogy az exversenyz�s rendszer enyh�tett a sportfel�gyel�k szigor�n.

* * *

A K�nai Nagyd�j ut�n Paddy Lowe, a McLaren technikai igazgat�ja foglalta �ssze a legfrapp�nsabban az el�z� k�t �r�t : "Egy ilyen es�s verseny alatt �veket �regszik az ember."

Voltak, akik fitym�l�an m�r megint szimpla m�zlist�nak nevezt�k Jensont, de nem volt igazuk. Ak�rcsak Melbourne-ben, ez�ttal is a saj�t �lesl�t�s�nak k�sz�nhette a gy�zelm�, hiszen � maga d�nt�tt �gy, hogy a 2. k�r v�g�n, amikor a mez�ny z�me bev�gtatott a boxba interek�rt, kint marad a p�ly�n sz�raz gumikon. Lewishoz hasonl�an � is a r�di�n egyeztetett a McLarennel arr�l, hogy mi legyen, m�g azonban csapatt�rsa az utols� pillanatban a ker�kcsere mellett d�nt�tt, Jenson nyugton maradt. Nagy b�tors�g kellett ehhez, mert az es� akkor m�g esett. Az v�gs� soron nem rajta m�lt, hogy a h�z�sa bev�lt, hiszen ak�r m�g jobban r� is kezdhetett volna a zuh�; de a meg�rz�sei helyesek voltak, �s ennyi el�g.

Rajta k�v�l csak �ten - Nico Rosberg, a Renault p�rosa, Heikki Kovalainen �s Pedro de la Rosa - mertek kint maradni a p�ly�n a slickekkel. Mindenki m�s nem is egy, hanem mindj�rt k�t extra boxki�ll�st bukott be azzal, hogy interekre v�ltott, mert r�videsen vissza kellett t�rni�k a szerel�ikhez sz�raz gumik�rt, b�r az egyik ki�ll�ssal j�r� id�vesztes�get az els� Safety Car j�r�szt semleges�tette. �gy Lewis h�tr�nya Jensonhoz k�pest a 22. k�r v�g�n m�r 67 m�sodpercre r�gott, ami csak a m�sodik Safety Car j�volt�b�l cs�kkent 3.2-re az �jraind�t�s el�tt, vagyis en�lk�l es�lye sem lett volna megszorongatni a csapatt�rs�t. Kettej�k k�z�l teh�t sokkal ink�bb Lewis, semmint Jenson volt a m�zlista, b�r hozz� kell tenni, hogy ism�t szemet gy�ny�rk�dtet� r�men�ss�ggel, klasszis m�dj�ra versenyzett. Zsin�rban harmadszor ny�jtott par�d�s, sok el�z�ssel f�szerezett teljes�tm�nyt, m�gis Jenson aratta idei m�sodik gy�zelm�t a McLarennel. Ki gondolta volna, hogy �gy lesz?

N�gy versenyz� aktu�lis lemarad�sa az 1. helyezett�l m�sodpercben m�rve (nagy�that�). Egy�rtelm�, hogy Alonso �s Hamilton a Safety Car n�lk�l nem ker�lhetett volna k�zel az �len halad� kett�sh�z. Rosberg szinte biztosan megtartotta volna legal�bb a 2. helyet..

Hozz� kell tenni, hogy ha Nico a 19. k�rben nem v�ti el azt a f�kt�vot, Jensonnak igencsak tr�kk�znie kellett volna a taktik�val, hogy el�je ker�lj�n. Rosberg a verseny elej�n, a slickeken gyorsabb volt Buttonn�l - a kics�sz�s�ig fokozatosan 4.5 m�sodpercre n�velte az el�ny�t -, �s csak a 30. k�rt�l kezdett lemaradni t�le. �gy t�nik, a Mercedes er�sebben koptatja a gumikat, legal�bbis az intereket, mint a McLaren, mert Nico mindk�t boxki�ll�sa ut�n 6-7 k�r eltelt�vel kezdett belassulni Jensonhoz k�pest. Amit azonban a Mercedesszel m�vel, mindenk�ppen szenz�ci�s, s mik�zben Schumacher teljes�tm�nye l�tt�n ingatjuk a fej�nket, az�rt ad�zzunk elismer�ssel az � produkci�ja el�tt is. Figyelemrem�lt� ment�lis rend�thetetlens�gre vall, hogy egy pillanatra nem kezdett reszketni a t�rde, ami�rt egy h�tszeres vil�gbajnokot v�lasztottak a csapatt�rs�ul.

�s a Red Bull? Ha egyszer semmi nem zavarja meg �ket, meg�ll�thatatlanok lehetnek, de ki mondta, hogy lesz ilyen? A versenyeket nem �res p�ly�n, steril laborat�riumi k�r�lm�nyek k�z�tt rendezik. A McLarennek pedig adott esetben m�g nagyon j�l j�het, hogy akkor is vezeti a vb-t, amikor m�soknak gyorsabb aut�juk van...