Vannak, akik szerint Jenson Button hirtelen j�tt gy�zelmei csup�n egyetlen dolgot bizony�tanak be v�g�rv�nyesen: azt, hogy a Forma-1-ben minden az aut�kon m�lik, �s a versenyz�k nem t�bbek szabadon cser�lgethet� pr�babab�kn�l a kirakatban. Badars�g.

Az elm�let els� hall�sra persze jogosnak t�nik. Itt van ez a fick�, ez a Jenson Button, akit a t�v�s rendez� eddig legfeljebb az unalom perceiben cib�lt a k�perny�re, �s akkor is csak kellemetlen k�teless�gb�l, hogy kit�ltse vele a m�sorid�t, am�g el�l, a nagymen�k k�z�tti rutinszer� csihi-puhiban m�g annyi sem t�rt�nik, mint m�skor. Azt�n be�t a mennyk�, a csapat�t majdnem eladj�k a feje f�l�l, a v�grehajt�k kis h�j�n lefoglalj�k m�g a sisakj�t is - �s hopp, n�vtelen l�zerb�l hirtelen m�gis a vil�gbajnoki c�m els�sz�m� v�rom�nyos�v� magasztosul, mozg� sik�nn� sil�ny�tva a Lewis Hamiltonokat, Kimi R�ikk�neneket meg Fernando Alons�kat. Ez egyetlen m�s sport�gban sem fordulhatna el�. Ha valaki �vekig tov�bb sem jut a 400 m�teres s�kfut�s selejtez�ib�l, ut�na viszont egyik napr�l a m�sikra legy�zi Michael Johnsont, gyanakodni kezd�nk, nem?

Csakhogy az aut�sportban a versenyz�knek van egy leg�lis doppingszer�k: aut�nak h�vj�k. A szkeptikusok szerint azon m�lik minden. �k azt mondj�k, �s ebben alighanem lehet is n�mi igazuk, hogy az elm�lt circa tizen�t �vben Michael Schumacherek j�ttek, Mika H�kkinenek mentek, a Damon Hillekre meg szinte m�r nem is eml�ksz�nk, de a vil�gbajnoki k�zdelmeknek m�giscsak volt k�t �lland� szerepl�je: Adrian Newey �s Ross Brawn. B�rmilyen kev�ss� is hozza l�zba a k�z�ns�get egy ny�jas hang�, kopaszod� irodarobot, meg egy pocakos, kiugrott ex-fizikus, megker�lhetetlen t�ny, hogy legal�bb az egyik�knek 1992 �ta mindig volt szerepe a vb-c�m�rt folytatott k�zdelemben. Az egyetlen kiv�tel 2008, meg tal�n 2007, amikor Brawn m�r nem dolgozott a Ferrarin�l, noha nem t�nik t�lz�snak kijelenteni, hogy r�szben R�ikk�nen akkori siker�nek az alapjait is � rakta le.

�s l�ss csod�t, id�n k�t olyan csapat t�rt az �lre, amelyek k�z�l az egyiknek Ross Brawn a f�n�ke, a m�siknak meg Adrian Newey tervezte az aut�j�t. V�letlen? Aligha. A k�vetkeztet�s k�zenfekv�: mik�zben a szurkol�k a Kimik�rt �s Fernand�k�rt visonganak ekszt�zisba esve, �k csup�n szabadon cser�lgethet� robotpil�t�k a Brawnok �s Newey-k �ltal tudom�nyos alaposs�ggal el�k�sz�tett aut�k vol�nj�n�l. Konstansok az egyenletben, nem m�lik rajtuk semmi; a Forma-1 h�tt�rben megb�v� val�di szt�rjai helyett egyszer� statiszt�k�rt rajongunk.

Persze, mint minden sark�t�s, ez is sokban s�nt�t. Azt senki sem vitatja, hogy az aut�k technikai adotts�gai meghat�roz�ak - egy fakerekes talicsk�val nyilv�n Ayrton Senna sem lett volna k�pes p�lyacs�csokat has�tani. Nincs ebben semmi �j. De a k�rd�st ford�tva, a versenyz� oldal�r�l megk�zel�tve azt is �ppilyen magabiztosan lesz�gezhetj�k, hogy ha tal�lomra b�rkit - mondjuk, egye fene, engem - be�ltetnek Senna McLarenj�be, az id�k v�gezet�ig gyakorolva sem tudom majd megk�zel�teni az �ltala futott k�rid�ket. Sz�val az�rt m�gsem mindegy, hogy ki vezet.

Ok�, ez is sark�t�s, hiszen magamfajta fak�z-fal�bakat szerencs�re nem engednek a korm�ny k�zel�be. Min�l magasabb a sz�nvonal, a versenyz�k ann�l k�zelebb ker�lnek a fizikai hat�rokhoz, �s min�l k�zelebb vannak a fizikai hat�rokhoz, term�szetszer�leg ann�l nehezebb jelent�s el�nyre szert tenni�k egym�ssal szemben. �m a nagy sz�mok t�rv�ny�nek j�volt�b�l hossz� t�von m�giscsak egy�rtelm� tendenci�k rajzol�dnak ki k�z�tt�k, s ha v�g�l kider�l, hogy Fernando Alonso nagyobb es�llyel dob hatost, mint Giancarlo Fisichella, az bizony m�r nem a v�letlen m�ve; a kock�ik, azaz �k maguk, nem egyform�k. A k�l�nbs�g egyetlen k�rben tal�n eleny�sz�, m�rhetj�k ak�r ezredm�sodpercekben is, egy teljes p�lyafut�s alatt azonban m�r alkalmasint nagyd�jgy�zelmekben �s vb-c�mekben fejez�dhet ki.

Ha t�nyleg nem sz�m�tana a versenyz�, m�gis mik�nt t�rt�nhetne meg, hogy Button �t futamot nyer azzal a Brawn GP-vel, amellyel Rubens Barrichello, l�ss csod�t, egyet sem? V�letlenb�l �t�s? Newey �s Brawn �rdemeit lehetetlen elvitatni, de ne feledkezz�nk meg arr�l, hogy 1996-ban, miut�n Schumacher dobbantott a Ferrarihoz, n�lk�le Ross sem tudott mihez kezdeni a Benettonnal, �s m�r Adrian is 2006 �ta dolgozik a Red Bulln�l, teh�t nem egyetlen nap alatt �p�tette fel R�m�t.

N�ha nyilv�n k�sz�lnek annyira domin�ns aut�k, hogy, amint a r�gi fr�zis tartja, "egy majom is gy�zni tudna vel�k", id�n azonban nincsenek ilyenek. �s �ppen az�rt, mert a jelek szerint az aut�k k�z�tti elt�r�s kisebb lett, mint valaha volt, a versenyz�k szerepe is megn�tt. Ha valaki 2 tizedm�sodperccel t�bbet tudott kisajtolni a saj�tj�b�l, mint m�s, azzal kor�bban esetleg nem ment semmire, de most, amikor az eg�sz mez�ny 2 m�sodpercen bel�l van, ak�r h�rom-n�gy poz�ci�t is jav�that vele.

R�szben alighanem ennek k�sz�nhet�, hogy vezet�stechnikai �rtelemben n�tt a sz�nvonal: a rajtr�cson t�bb� nem k�v�lyognak Tarso Marquesek meg Yuji Id�k. Martin Brundle �ppen a h�tv�g�n jegyezte meg, hogy az 1980-as �s 1990-es �vek fordul�j�n, amikor a csapatok nagy sz�ma miatt rendszeresen el�kvalifik�ci�kat kellett tartani, "a mennyis�g megvolt, a min�s�g azonban nem." Most ford�tott a helyzet.

Jelenleg egyetlen fizet�s pil�ta sincs az F-1-ben, ami �rthet�, hiszen a csapatok, mivel cs�kkent k�z�tt�k a potenci�lis k�l�nbs�g, t�bb� nem engedhetik meg maguknak, hogy a versenyz�ik miatt elvesz�tsenek 2-3 tizedm�sodpercet, a nagyobb lemarad�sokr�l m�r nem is besz�lve. Ma m�r egy Force Indi�nak sem mindegy, hogy Adrian Sutil 1:16.248-as vagy 1:16.264-es k�rt fut - a monac�i Q1-ben ennyivel gy�zte le Lewis Hamiltont, azaz ennyin m�lt, hogy tov�bbjutott a Q2-be. Egy vezet�si hib�val tizedm�sodpercben m�rve ugyanannyit lehet elbukni, mint eddig, poz�ci�ban kifejezve azonban sokkal t�bbet. Ha meggondoljuk, hogy mennyi mozdulatb�l �ll �ssze egy k�r, s hogy egyetlen apr� megcs�sz�ssal is milyen s�lyos tizedm�sodperceket vesz�thet valaki, val�j�ban d�bbenetes, hogy olykor akadnak, akik ezredm�sodpercre azonos k�rt futnak. Rendszerint k�l�nb�z� aut�kkal.

Ez bizony�tja az egyenletes sz�nvonalat, de paradox m�don egyszersmind ez kelti a p�tolhat�s�g ill�zi�j�t is. Pedig az a t�ny, hogy egy eddigi sereghajt� azonnal k�pes a Hamiltonokt�l �s R�ikk�nenekt�l megszokott eredm�nyeket sz�ll�tani, amint kell�en gyors aut�t kap, kifejezetten j� f�nyt vet a Forma-1-re - ugyanis nem azt sugallja, hogy �rdemtelen�l tisztelj�k az Alons�kat, hanem azt, hogy igazs�gtalanul becs�lj�k le a Sutilokat. �s ez kor�ntsem mindegy.

* * *

A Monac�i Nagyd�j mindazon�ltal kit�n�en p�ld�zta azt, hogy a kiugr�an j� egy�ni teljes�tm�nyek olykor mennyire elvesznek a k�z�pmez�nyt �vez� �rdektelens�gben. Felejts�k el egy pillanatra a gy�ztes Jenson Buttont, a Ferrarit a dobog�ra id�n el�sz�r feltorn�z� Kimi R�ikk�nent, �s a verseny legjobb k�r�t fut� Felipe Mass�t, mert Monac�ban a leggyorsabb versenyz� nem volt m�s, mint... Fernando Alonso.

Alonso. Webber �s Button k�rid�-grafikonja (nagy�that�). Noha Button nyert, a k�z�ps� etapban Webber gyorsabb volt n�la, azt�n a verseny v�g�n, miut�n megszabadult Fisichell�t�l, Alonso dikt�lta a temp�t.

Hihetetlen, nem? Pedig a sz�mok nem hazudnak. Fernando csak a keserves 7. helyen �rt c�lba, �s ut�na az arca sem sug�rzott az el�gedetts�gt�l (val�j�ban egyre t�bben �rzik �gy, hogy nagyon kezdi unni a ban�nt a Renault-n�l), de a p�ly�n odatette mag�t, ez nem vit�s. A verseny els� k�tharmad�t forgalomban t�lt�tte: kezdetben Mark Webber, azt�n Kimi R�ikk�nen, v�g�l Giancarlo Fisichella nyom�ban volt k�nytelen k�r�zgetni, ami nem adott neki alkalmat a kibontakoz�sra.

Amikor azonban Fisichella az 52. k�rben v�gre ki�llt el�le a boxba, Fernando r�l�pett a g�zra, �s az addig jellemz� 1:16.5-osok helyett r�gt�n 1:15.5-�s k�r�ket kezdett repeszteni. Val�j�ban annyira er�s temp�t dikt�lt, hogy a verseny utols� 25 k�re k�z�l 14-ben � volt a leggyorsabb ember a p�ly�n, holott ebben az id�szakban mind a l�gy, mind a szuperl�gy gumikat haszn�lta. A Monac�i Nagyd�j 78 k�re k�z�l Button ugyancsak 14-ben bizonyult a leggyorsabbnak, �s az eredm�ny�ket csup�n Webber m�lta fel�l - egyetlen k�rrel. S�t, a futam 15 leggyorsabb k�r�b�l is 4-et Alonso futott, m�g R�ikk�nen �s Massa p�ld�ul fejenk�nt csak 2-t.

Erre persze r�szben az adott lehet�s�get sz�m�ra, hogy am�g lassan aut�zgatott, tartal�kolni tudott a gumijaival (b�r �ppen Barrichello esete mutatta, hogy m�sok m�g�tt haladni kifejezetten k�ros is lehet a gumikra n�zve), r�szben pedig az, hogy az utols� etapj�ban mind�ssze 12 k�r�n �t kellett haszn�lnia a szuperl�gy Bridgestone-okat, szemben Rubens 28 k�r�vel. De �gy is �rdekes lett volna l�tni, hogy Fernando milyen eredm�nyt �r el, ha kicsit szerencs�sebb a forgalommal, mert a lend�lete k�ts�gk�v�l megvolt.

* * *

Amihez term�szetesen hozz� kell tenni, hogy tal�n Jenson is mehetett volna gyorsabban, ha akar. Onnant�l kezdve, hogy az el�nye m�r az els� etap v�g�n biztons�gosra n�tt, tulajdonk�ppen nem maradt m�s dolga, mint azt �rizgetni, �s elker�lni k�zben a Monac�ban mindig, mindenkire leselked� v�d�korl�tokat.

A monac�i h�tv�ge nem mellesleg j� p�lda volt arra is, hogy milyen n�anszok emelnek valakit a csapatt�rsa f�l�. Jenson a cs�t�rt�ki edz�snapon neh�zs�gekkel k�zd�tt, �s a helyzet�t egy ideig annyira rem�nytelennek �rezte, hogy olyan pillanat is volt, amikor kifejezetten kedvetlen�l sz�llt be az aut�j�ba. Ez�rt m�g a saj�t csapata is azt v�rta, hogy a pole Rubens� lesz, ehelyett azonban Jenson a Q3 utols� pillanataiban �sszeszedte mag�t, �s nem csak Barrichell�t, hanem R�ikk�nent is kiszor�totta az els� rajtkock�b�l.

A Monac�ban megszokott el�z�si probl�m�kat ismerve bizonyos �rtelemben ez volt a d�nt� momentum, hab�r garanci�t �nmag�ban semmire sem jelentett, mert Rubens lerajtolta a poros oldalr�l indul� Kimit, �s pap�ron k�s�bb tankolhatott volna Jensonn�l is (j�llehet, �ssz-vissz f�l kil�val volt nehezebb az aut�ja), teh�t �t illette a strat�giai el�ny.

Itt nyilv�nult meg a k�t versenyz� k�z�tti k�l�nbs�g. Rubens egy ideig h�s�gesen k�vette Jensont, �m a 7. k�rben elkezdtek szemcs�sedni a h�ts� gumijai, �s egyre durv�bban lelassult. Addig csak 1.7 m�sodpercre r�gott a h�tr�nya, �m hamarosan m�r k�r�nk�nt 1-2 m�sodperccel n�tt - olyannyira, hogy R�ikk�nen is v�szj�sl�an felz�rk�zott hozz�. Jenson mindezt l�tta a visszapillant� t�kr�ben, �s el�sz�r azt hitte, Rubens sz�nd�kosan takar�koskodik a benzinnel, de azt�n a csapata r�di�n felvil�gos�totta, hogy gumiprobl�m�kkal k�szk�dik, ami egy�bk�nt a TV-k�peken is egy�rtelm�en l�that� volt. Mire el�rkezett az els� etap v�ge, Rubens m�r 12.6 m�sodperccel aut�zott a csapatt�rsa m�g�tt. A k�l�nbs�g a m�sodik etap elej�n, a 24. k�rig 16.7 m�sodpercre duzzadt, �s ett�l kezdve a leint�sig hi�ba volt � a gyorsabb egy hajsz�llal, nem maradt es�lye befogni Buttont.

A Button �s Barrichello k�z�tti k�l�nbs�g m�sodpercben (nagy�that�). Button az els� etap m�sodik fel�ben nyerte meg a versenyt, amikor Barrichello a h�ts� gumik szemcs�sed�s�vel k�szk�dve lemaradt. Pedig a 24. k�rt�l kezdve stabilan cs�kkent a h�r�nya.

Vajon mi�rt tudott t�le ennyire megl�gni Jenson? A magyar�zat r�szint abban rejlik, hogy ha valakinek k�zelr�l kell k�vetnie egy vet�lyt�rs�t, a leszor�t� er� elker�lhetetlen cs�kken�se miatt hajlamos lesz cs�szk�lni, amivel azt�n a kellet�n�l durv�bban koptatja a gumijait. Ezzel a probl�m�val a p�lya term�szet�b�l ad�d�an az eg�sz mez�ny k�zd�tt (egyed�l Jenson nem, aki el�l haladt), de k�l�n�sen azok szembes�ltek vele, akik a szuperl�gy Bridge-eken rajtoltak. �t ilyen versenyz� volt - a Brawn GP p�rosa mellett Hamilton, Sutil �s Sebastian Vettel -, �s mindannyian arra k�nyszer�ltek, hogy el�rehozz�k a boxki�ll�sukat. Sutil p�ld�ul csak a 33. k�rben akart kereket cser�lni, mert egyetlen ki�ll�ssal szerette volna teljes�teni a t�vot, a gumijai azonban annyira sz�tkoptak, hogy ez felbor�totta a strat�gi�j�t, �s m�r a 11. k�rben musz�j volt �tv�ltania a kem�nyebb kever�kre.

Ezen a t�ren tulajdonk�ppen a Brawn GP is elsz�m�totta mag�t. Bevallott�k, hogy azt hitt�k, a versenyen a szuperl�gy kever�k lesz a jobb, �gy azt�n meglep�dtek, amikor a rajt el�tt leker�ltek a gumimeleg�t� paplanok a t�bbiek aut�ir�l, �s kider�lt, hogy a mez�ny nagy r�sze a kem�nyebb abroncsokat v�lasztotta. V�g�l nekik is a tervezettn�l 4-5 k�rrel kor�bban kellett ki�llniuk a boxba, mivel azonban a Brawn GP aut�ja szeml�tom�st k�m�letesen b�nik a gumikkal, m�gsem j�rtak annyira rosszul, mint a sorst�rsaik - r�ad�sul a rajtn�l ki tudt�k haszn�lni a l�gyabb kever�k el�nyeit, ami k�l�n�sen Barrichello sz�m�ra volt �ld�s.

M�sr�szt viszont alighanem a k�t versenyz� vezet�si st�lusa k�z�tti elt�r�s is k�zrej�tszott az v�geredm�nyben. J�llehet, ma m�r hajlamosak vagyunk ezt elfelejteni, mert a h�nyattatott �vek alatt sokan beskatuly�zt�k �t a k�z�pszer� pil�t�k k�z�, amikor 2000-ben, a Bruno Junqueir�val folytatott sikeres p�rbaj ut�n meg�rkezett a Williams-hez, Jenson tehets�ge hamar nyilv�nval�v� v�lt. A Benettonn�l ugyan csorb�t szenvedett a reput�ci�ja, k�l�nlegesen finom korm�nymozdulataival azonban mindv�gig a vezet�stechnikai guruk egyik kedvence maradt, �s ezt a k�pess�g�t most is kiv�l�an kamatoztatta.

Id�n ennek k�sz�nheti, hogy sp�rolni tud a gumikkal. Nem csak az els� etap m�sodik fel�ben mutatkozott ez meg, amikor l�nyeg�ben eld�nt�tte a Barrichell�val folytatott k�zdelm�t, hanem p�ld�ul a m�sodik etap v�g�n is, amikor Jenson a boxki�ll�sa el�tt a biztons�g kedv��rt r�l�pett a g�zra, �s gyorsan futott n�gy 1:15.3 k�r�li k�rt, 6-7 tizeddel fel�lm�lva az addigi temp�j�t. Barrichello erre nem volt k�pes.

A versenyz�k k�z�tti k�l�nbs�gb�l ad�dik az is, hogy nem tudj�k, vagy legal�bbis eddig nem tudt�k teljesen azonos konfigur�ci�ban haszn�lni az aut�ikat. Rubens az �v eleje �ta k�szk�d�tt a h�ts� f�kek t�lmeleged�s�vel, ez�rt m�g legut�bb, Barcelon�ban is a h�ts� ker�kfed�k n�lk�l volt k�nytelen versenyezni - Jensonnal ellent�tben csak most, Monac�ban vethette be azokat el�sz�r a futamon. A ker�kfed�k persze csek�ly aerodinamikai el�nyt biztos�tanak, �m ilyen ki�lezett k�r�lm�nyek k�z�tt ennek sem elhanyagolhat� a jelent�s�ge.

Ki mondta, hogy a versenyz�k�n semmi sem m�lik?

* * *

Monac�ban a barcelonain�l is egy�rtelm�bb� v�lt, hogy a Ferrari a sz�nalmas �v eleji verg�d�st�l szabadulva v�gre felz�rk�zott az �lcsapatokhoz, de Massa �vatoss�ga a verseny ut�n jogos volt: a l�tszattal ellent�tben m�g nem �k a Brawn GP legvesz�lyesebb kih�v�i.

T�ny, hogy a h�tv�ge abszol�t legjobb id�eredm�ny�t R�ikk�nen �rte el a Q2-ben, a verseny leggyorsabb k�r�t pedig Massa futotta, ami k�ts�gk�v�l biztat� jel a Ferrari sz�m�ra. Ugyanakkor legink�bb csak a forgalmi helyzetnek k�sz�nhett�k, hogy legy�zt�k a Red Bull egyetlen talpon maradt versenyz�j�t, mivel Webber hossz� t�von lend�letesebben aut�zott n�luk. A futam alatt val�j�ban � volt a leggyorsabb a p�ly�n; ezt a 20. k�rig nem tudta kihaszn�lni, mert beragadt Heikki Kovalainen McLarenje m�g�, de ut�na azonnal felvette a ritmust, �s a k�z�ps� szakaszban �tlagosan 1 tizedm�sodpercet vert Buttonra �s Barrichell�ra is, holott vel�k azonos, 34 k�r hossz�s�g� etapot teljes�tett. A Red Bull teh�t, hab�r ez nem l�tszott, nyers temp� ter�n ism�t egy lig�ban volt a Brawn GP-vel.

�rdekes m�don egy�bk�nt a versenyen Massa is gyorsabb volt R�ikk�nenn�l, s�t, a k�z�ps� �s az utols� etapban Buttonn�l is. A 11. k�rt�l kezdve, amikor a lemarad�sa a legnagyobb volt, er�b�l 8 m�sodpercet hozott Jensonon, �gy azt�n nem csoda, hogy az ezt kisz�r� szemf�les �js�g�r�k k�rd�seit�l bomb�zva a csapatf�n�k Stefano Domenicali k�s�bb k�nytelen volt buzg�n mentegetni R�ikk�nent, pedig id�n m�giscsak � rep�tette el�sz�r dobog�ra a Ferrarit.

Massa, R�ikk�nen �s Button k�rid�-grafikonja (nagy�that�). Az id�m�r�n �s a futamon t�bb bakit is v�tett, de azt�n �sszess�g�ben Felipe volt a leggyorsabb a h�rom versenyz� k�z�l. Hab�r a legjobb k�rt is � futotta, a m�sodik legjobb k�re csaknem 4 tizedm�sodperccel lassabb volt az els�n�l.

Felipe t�bb apr� hiba sorozat�nak k�sz�nhette, hogy lecs�szott a 3. helyr�l. A ny�gjei m�g szombaton d�lut�n, a Q3-ban kezd�dtek. A Ferrarin�l tudt�k, hogy a gumik zsin�rban a harmadik m�rt k�rben m�k�dnek optim�lisan az aut�jukon, ez�rt ezzel a taktik�val is mentek ki a p�ly�ra. Kimi �gyesen ki is haszn�lta ezt. Az utols� h�rom k�re �gy festett: 1:16.278, 1:15.422, 1:14.927. A m�sodik k�rben m�g Felipe is tartotta vele a l�p�st (1:15.437-et aut�zott), de azt�n a k�r v�g�n utol�rte Webber Red Bullj�t, ez�rt a harmadikban, amikor elvileg a leggyorsabbnak kellett volna lennie, annyira sok id�t vesztett, hogy ink�bb be sem fejezte. Majd a versenyen elk�vette azt az �ltala is "h�ly�nek" nevezett hib�t, hogy a sik�n lev�g�sa ut�n a k�ls� �vre h�z�dva engedte vissza maga el� Vettelt, �s �gy nem tudta megakad�lyozni, hogy a lesb�l t�mad� Nico Rosberg is elmenjen mellette.

Barrichello, R�ikk�nen, Massa �s Webber k�z�tt val�j�ban teljesen nyitott volt a 2. hely�rt folytatott k�zdelem. Kimi befoghatta volna Rubenst, ha a m�sodik ki�ll�s�n�l nem ad�dik probl�ma a jobb h�ts� kerek�vel (emiatt a tipikus 21-22 m�sodperc helyett 25.6 m�sodpercet t�lt�tt a boxban); Felipe befoghatta volna Kimit, ha Vettelt t�madva �vatlanul nem tess�keli maga el� Rosberget; �s Webber befoghatta volna mindannyiukat, ha nem vesz�t id�t Kovalainen m�g�tt.

A Ferrari teh�t, �gy t�nik, valamelyest felt�madt, �s �ppen ez az, amire a Brawn GP-n�l v�gytak. Pontosan tudj�k, hogy id�n k�n�lkozik a legjobb es�ly�k a vil�gbajnoki gy�zelemre, mert a nagy csapatokkal szembeni k�lts�gvet�si hi�nyuk (persze a vitatott plafont�l f�gg�en) j�v�re m�r meg fog mutatkozni, �s ezt a lehet�s�get nem szalaszthatj�k el. �ppen ez�rt semmi sem j�het annyira j�l nekik, mint hogy a Ferrari meg a t�bbiek elkezdenek pontokat rabolni a Red Bullt�l - �s ahogy most �ll a dolog, ez t�rt�nik. �k vannak nyeregben, nem is k�rd�s.