Mik�zben Felipe Massa �s Lewis Hamilton messze-messze, valahol a galaxis egy m�sik spir�lkarj�ban sz�rnyaltak meg�ll�thatatlanul, a k�z�pmez�ny annyira kit�gult, hogy mag�ba olvasztotta az eddigi sereghajt�kat is. A Forma-1-ben m�g sohasem volt ilyen kiegyens�lyozott a mez�ny...

Ha az ember veszi a f�rads�got, �s hajland� kicsit felemelni a fej�t, hogy �tn�zzen a boxutca elej�n sorakoz� Ferrarik, McLarenek, BMW-k �s Renault-k felett, csettintve el kell ismernie, hogy a kis csapatok el�tt itt az ideje tisztelettel sisakot emelni. M�gis, n�h�ny �ve ki hitte volna, hogy Minardik �s Midlandek fognak er�b�l borsot t�rni a Renault-k, Toyot�k vagy Hond�k orrk�pja al�? Mert Valenci�ban, ezen nincs mit sz�p�teni, pontosan ez t�rt�nt.

Az elm�lt j�n�h�ny �vben megszoktuk, hogy a Forma-1 h�rom, viszonylag k�nnyen elk�l�n�thet� kasztb�l �ll: az �lcsapatok exkluz�v klubj�b�l, a sz�les k�z�pmez�nyb�l, valamint a sereghajt�kb�l. A kasztok k�z�tt volt ugyan �tj�r�s, de az id�ny k�zben csak a legritk�bb esetben; aki egy�rtelm�en a s�r�j�ben kezdte az �vet, annak alig volt es�lye feljebb jutni, �s ez nem is meglep�, ha belegondolunk, hogy alapvet�en minden csapatn�l az aktu�lis aut� - viszonylag sz�k keretek k�z�tt behat�rolt - technikai adotts�gai osztott�k le a lapokat. Aki j�rtas a statisztik�ban, �szrevehette, hogy ez a r�tegz�d�s megfelelt az ilyen jelleg� er�viszonyokat �ltal�ban le�r� norm�lis eloszl�s t�rv�nyszer�s�geinek is. Egy id�tlen sz�viccel ak�r azt is mondhatn�m, hogy ez �gy volt norm�lis.

Igen �m, de nagyon �gy t�nik, hogy az ut�bbi id�ben, �gysz�lv�n a t�rp�k �bred�s�vel, kezd megv�ltozni az F-1 hagyom�nyos berendezked�se. A sorb�l az id�eredm�nyeket n�zve id�n m�r egy�bk�nt is sz�ls�s�gesen kil�g� Super Aguri elt�n�se �ta (te j� �g! Mintha ezer �ve t�rt�nt volna...) a Force India �s a Toro Rosso t�lt�tt�k be a sereghajt�k szerep�t, nekik azonban mostanra siker�lt annyira felz�rk�zniuk a k�z�pmez�nyh�z, hogy a legals� kaszt l�nyeg�ben elt�nt.

Hajdan�n, m�g az 1980-as �vek v�g�n is gyakran l�thattunk 6-7 m�sodperces k�l�nbs�geket a tabell�kon, de manaps�g ilyesmir�l sz� sincs. M�r az elh�res�lt 107 sz�zal�kos szab�ly is teljesen �rtelmetlen lenne, mert Valenci�ban p�ld�ul a leglassabb Force India legjobb id�eredm�nye is csup�n 101.5 sz�zal�ka volt az eg�sz h�tv�ge legjobbj�nak - amit egy�bk�nt, ne felejts�k el, egy Toro Rosso �ll�tott be. Ennyi v�lasztja el a leggyorsabb aut�t a leglassabt�l: 1.5 sz�zal�k! Hihetetlen. A k�l�nbs�gek rendszerint a mindenki �ltal unalomig ismert �s begyakorolt p�ly�kon, p�ld�ul Barcelon�ban szoktak a legcsek�lyebbek, �s a Valenci�hoz hasonl� �j helysz�neken a legnagyobbak lenni, ez�ttal azonban ford�tva volt: a Force Indi�n�l a Circuit de Cataluny�n 2.2 sz�zal�kos lemarad�st m�rtek. A valenciai 1.5 sz�zal�k azt bizony�tja, hogy a mez�ny legkisebb �n�ll�an fejleszt� csapata m�r nem csup�n technikailag, hanem a versenyh�tv�g�k lebonyol�t�si rutinj�ban is k�zel ker�lt az �ri�sokhoz.

Bevallom, kellemesen csal�dtam Vijay Mally�ban. A Midlandek �s Spykerek sz�pen hangz�, de bev�ltatlan �g�retei ut�n az ember nem tehetett r�la, ha belef�sult az ex-Jordan k�lv�ri�j�t szeg�lyez� �lland� fogadkoz�sokba, �s Mally�t is csak egy �jabb felel�tlen kalandornak l�tta. Mostanra azonban bebizonyosodott, hogy sokkal komolyabban gondolja az F-1-et, mint az el�dei, mert a Force India az �v eleje �ta l�p�sr�l l�p�sre, k�vetkezetesen fejl�d�tt. A technikai igazgat� Mike Gascoyne a jelek szerint az �g�retek mell� v�gre p�nzt is kapott a fejleszt�sekhez, s �gy a VJM-01 az elm�lt h�napokban fokozatosan egyre gyorsabb� v�lt. A m�r sok csapat �ltal haszn�lt p�rgetty�s leng�scsillap�t� ut�n Valenci�ban v�gre �lesben bevetett�k az ultragyors kapcsol�s� sebess�gv�lt�jukat is, �s ezzel p�toltak egy olyan hi�nyt, amellyel r�g�ta egyed�l �k k�szk�dtek mez�nyben. Ennek a logikus l�peget�snek a jeleit semmik�ppen sem szabad lebecs�lni, mert megfelel� anyagi forr�sok, j� k�pess�g� fejleszt�i g�rda, �s mindenekf�l�tt k�vetkezetes menedzsment sz�ks�gesek hozz� - m�rpedig ez olyasmi, ami a Force Indi�n�l �s jogel�dein�l eddig nem volt meg.

�s akkor arr�l m�g nem is besz�lt�nk, hogy Mallya nem csup�n p�nzt, hanem egyfajta keletiesen sz�nes, de az F-1-ben mindenk�ppen �d�nek sz�m�t� st�lust is hozott a sportba, amely �ppen annyira jellegzetes, mint a Red Bull megt�veszt�en k�nnyed �s sz�rakoztat� lazas�ga. Nem, nem a m�sf�l kil�s aranygy�r�kre gondolok, hanem p�ld�ul arra, hogy Mallya a trendet k�vetve sz�p, grandi�zus motorhome-ot �p�ttetett a Force Indi�nak, s igaz ugyan, hogy n�ha tal�n a szomsz�dait majmolva, de egy meghat�rozott �letst�lussal igyekszik �sszek�tni a csapata arculat�t. K�r, hogy az �lmez�nyre ir�nyul�, megszokott cs�l�t�s miatt ez szinte a kuty�t sem �rdekli, m�gis kifejezetten mulattat� a l�tv�ny, amint Mallya megh�vott bollywoodi szt�rokat �s egy�b indiai celebrityket mutogat mindenkinek a paddockban. Lehet, hogy az eur�pai k�z�ns�g nem ismeri �ket, de nem is ez a l�nyeg: ha ugyanis r�juk, az indiai h�ress�gekre el�g m�ly benyom�st tesz az F-1, ez�rt akarva-akaratlanul n�pszer�s�teni kezdik a F�ld m�sodik legn�pesebb orsz�g�ban, csakis a sport fog j�l j�rni. Bernie Ecclestone m�r r�g�ta tudja, hogy Mally�nak �ri�si szerepe lehet ebben, �s a hars�ny indiai �zletember ilyen szempontb�l val�s�gos f�nyerem�ny az F-1 sz�m�ra.

De hangs�lyozom, hogy nem csak a show-r�l, nem csak a l�tv�nyelemekr�l van sz�. A sz�nes kelm�k m�g�tt val�di teljes�tm�ny rejlik: gondoljunk arra, hogy Giancarlo Fisichella a valenciai versenyen egy Williams, egy Honda �s egy Red Bull el�tt �rt c�lba, a leggyorsabb k�re pedig mindk�t Hond��n�l �s David Coulthard�n�l is jobb volt (r�ad�sul alig 89 ezredm�sodperccel maradt el Webber�t�l). Adrian Sutil pedig sok�ig gyorsabb k�r�ket aut�zott Webbern�l �s Jenson Buttonn�l is, de a Force Indi�n�l, nyilv�n mert valami szokatlannal akartak pr�b�lkozni, elk�vettek egy hib�t: t�l kor�n v�ltottak a szuperl�gy gumikra, amelyeken veszett�l ingadoz�v� v�lt a temp�juk.

A Vettel-Trulli �s a Sutil-Button p�ros k�rid�-grafikonja (klikkelve nagy�that�). J�l l�tszik, hogy Vettel az utols� etapban egy hajsz�llal m�g gyorsabb is volt Trullin�l. ALUL: A n�gy pil�ta k�rid�-eloszl�sa. Vettelnek 4 gyorsabb k�re is volt Trulli leggyorsabb k�r�n�l, m�g Sutil egyenletesebb volt Buttonn�l.

Sajn�ln�m, ha bebizonyosodna, hogy a csapaton bel�l val�ban kezd fesz�ltt� v�lni a helyzet. Igaz, hogy pontokat tov�bbra sem gy�jt�ttek (b�r Sutil Monac�ban nagyon k�zel ker�lt ehhez), de �ppen ez az a pillanat, amikor a sz�mokban is megmutatkoz� fejl�d�st zavartalanul folytatni kellene, mert most m�r sim�n benne van a pakliban, hogy Sutil vagy Fisichella egy k�zepesen kaotikus versenyen beesik a legjobb nyolc k�z�. T�bb� nincs sz�ks�g ehhez olyan vil�grenget� csod�ra, ahogy eddig; a Force India pontszerz�se semmivel sem t�nik lehetetlenebbnek, mint mondjuk a Hond��. K�r lenne egy kis belvisz�ly miatt a visszafordulni a mennyorsz�g kapuj�b�l. Szinte mulats�gos, hogy m�r a mez�ny legpar�nyibb alakulat�nak egyik versenyz�je is az�rt p�r�l d�h�sen a r�di�ban, mert azt akarja, hogy a csapatt�rsa strat�giai okokb�l engedje �t el maga mellett.

Noha az eredm�nyeket eln�zve a k�t t�rpe k�z�l a Toro Rosso t�nik az er�sebbnek, hossz� t�von ford�tott a helyzet. Mik�zben a Force India a mai napig teljesen �n�ll�an �p�ti az aut�it, �gy semmif�le fenyeget�st nem jelent r�, hogy 2010-t�l majd minden csapatnak konstrukt�rr� kell v�lnia, a Red Bull aut�ival versenyz� STR radarj�n tudom�sunk szerint tov�bbra sem t�ntek fel komoly vev�k. Ironikus, hogy mik�zben Sebastian Vettel Valenci�ban megfutja az eg�sz h�tv�ge leggyorsabb k�r�t, �s a versenyen is sok�ig tartja a l�p�st Kimi R�ikk�nen Ferrarij�val (az els� etapban k�r�nk�nt durv�n 0.15 m�sodperccel volt lassabb n�la, a legjobb k�re pedig csup�n 61 ezreddel maradt el Kimi�t�l), a csapata f�l�tt egyre fenyeget�bben lebeg Damokl�sz kardja. Azon persze lehet vitatkozni, hogy mennyire sportszer�, ha egy ist�ll� a b�tyusk�t�l suttyomban kapott m�regdr�ga j�t�kszerrel veri romm� az ellenfeleit, az azonban t�ny, hogy a Toro Rosso t�l�l�se szempontj�b�l soha nem j�hetett volna jobban ez a felt�mad�s.

Vajon �r�lj�nk annak, hogy az F-1-ben szorosabb� v�lt a k�zdelem, mint amilyen valaha volt? Tulajdonk�ppen azt is v�laszolhatn�nk erre, hogy paradox m�don teljesen mindegy: a hagyom�nyos id�m�r�si rendszerben a lassabb aut�k �gyis a gyorsabbak m�g�l rajtolnak, �s ilyen kezdeti felt�telek mellett abszurdum lenne el�z�sek �z�n�t v�rni. Hi�ba v�lasztja el egym�st�l csup�n 9 tizedm�sodperc a 15 leggyorsabb aut�t (ahogy a valenciai Q2-ben), az er�sorrend akkor is r�gz�l m�r a start el�tt. A rajt okozhat n�mi kellemetlen kavarod�st, amint arr�l R�ikk�nen �r�kig reg�lhetne, de ennyi az eg�sz - �s a boxki�ll�sokn�l val�sz�n�leg �gyis helyre�ll az eredeti sorrend. A helyzet azonban szerencs�re nem ilyen elkeser�t�, mivel az aut�k k�z�tti k�l�nbs�gek cs�kken�se n�veli a versenyz�k, azaz az emberi t�nyez� szerep�t: ha egy BMW �s egy Toro Rosso optim�lis k�rideje k�z�tt csak 1-2 tizedm�sodperc a k�l�nbs�g, egy-egy vezet�si hiba m�ris felcser�lheti �ket a rajtr�cson. �gyhogy igen, a k�z�pmez�ny kib�v�l�se eredend�en �r�mteli fejlem�ny. Ez ad lehet�s�get az olyan tehets�geknek, mint amilyen Vettel, hogy egy gyeng�bb aut�val is zavarba hozz�k a nagy csapatok pil�t�it.

M�s k�rd�s, hogy hathat�s �rvet ad azoknak a kez�be is, akik r�g�ta kardoskodnak a k�lts�gek megzabol�z�s�nak fontoss�ga mellett. A McLaren, a Ferrari vagy a Toyota a Force India k�lts�gvet�s�nek sokszoros�b�l gazd�lkodnak, de vajon mi �rtelme 100 sz�zal�kkal t�bb p�nzt �ldozni valamire, ha az ett�l csak 1 sz�zal�kkal lesz gyorsabb? Elv�gre az az 1.4 m�sodperc, ami Valenci�ban elv�lasztotta a Force Indi�t a Ferrarit�l, egy ilyen hossz� k�rben annyira csek�ly sebess�gk�l�nbs�g, hogy szemmel gyakorlatilag �szrevehetetlen; vagyis a n�z�k t�bbs�g�nek, ha nem l�tn� az eredm�nylist�t, egyszer�en fogalma sem lenne, ki volt a leggyorsabb.

De valahol �ppen ez a sz�p, mi t�bb, ez az aut�sport l�nyege, nem? Az, hogy k�t ember, k�l�nb�z� idegrendszerrel, k�t teljesen k�l�nb�z� aut�ban �lve, nem is egyforma �veken haladva alig egy t�sszent�snyi elt�r�ssel tesz meg 5 �s f�l kilom�tert. �s k�l�nben is: j�v�re, ahogy a szab�lyv�ltoztat�sok ut�n mindig, �tmenetileg alighanem ism�t sz�t fog h�z�dni a mez�ny. A mostani �llapotot, amelyre k�s�bb tal�n egy �jabb aranykork�nt eml�ksz�nk majd vissza, �lvezz�k ki, am�g lehet...

Valenci�ban Felipe �s Lewis pontosan ott folytatt�k, ahol h�rom h�ttel kor�bban, a Hungaroringen f�lbehagyt�k: az �len, m�rf�ldekkel a t�bbiek el�tt. Mintha meg�llapodtak volna benne, hogy azt az elmaradt j�tszm�t mindenk�ppen megism�tlik, ism�t a mez�ny f�l� magasodtak, �s ism�t Felipe haladt el�l. Csak ez�ttal c�lba is �rt.

Sokan �gy �rezt�k, hogy az �j valenciai p�lya, hi�ba t�nt izgalmasnak a p�nteki edz�snap ut�n is (a versenyz�k kiv�tel n�lk�l dics�rt�k, amire m�g nem volt p�lda), vas�rnap d�lut�n m�r nem v�ltotta be a hozz� f�z�tt rem�nyeket. T�ny, hogy a k�rnyezet nem vetekszik Monac�val - persze att�l, hogy itt is vannak jachtok, m�g nem is felt�tlen�l kell ahhoz hasonl�tani -, a p�lya sz�l�n elhelyezett, k�ts�gk�v�l sz�ks�ges, vigasztalan betonpanelek azonban nagyban rontott�k az egy�bk�nt nem annyira kedvez�tlen �sszk�pet. A verseny tal�n t�nyleg unalmas volt, �s csod�val hat�ros m�don m�g a Safety Car-f�zisok is kimaradtak bel�le, a csapatok �s az �js�g�r�k z�m�ben m�gis �gy �rezt�k, hogy j�v�re sz�vesen t�rnek majd vissza Valenci�ba.

Felipe �s Lewis p�rharca pedig �ppen az�rt volt �rdekes, ami�rt nem volt l�tv�nyos: tudniilik mindketten t�k�letes teljes�tm�nyt ny�jtottak, �s mint tudjuk, a t�k�letess�gn�l val�j�ban nincs unalmasabb. A k�zdelm�k alighanem annak k�sz�nhet�en v�lhatott ennyire ki�lezett�, hogy a 44 fok k�r�li aszfalth�m�rs�klet �ppen a csapataik sz�m�ra nagyj�b�l egyform�n kedvez� tartom�ny k�zep�re esett - ha kicsit h�v�sebb lett volna, a McLaren, ha viszont kicsit melegebb, a Ferrari haszn�lta volna ki jobban a gumikat, �gy viszont alig volt k�zt�k k�l�nbs�g. Ugyanilyen h�m�rs�kleti viszonyok uralkodtak a Hungaroringen is, ahol hasonl�an k�zel j�rtak egym�shoz. Ez aligha v�letlen, s beleillik a Bridgestone kor�bbi te�ri�j�ba, j�llehet, Valenci�ban m�r a jap�n c�gn�l is �gy v�lt�k, hogy a Ferrari a h�romhetes sz�net alatt megtanult hat�konyabban b�nni a gumikkal az els� m�rt k�rben. Majd Sp�ban, ahol val�sz�n�leg hidegebb lesz, �s kem�nyebb kever�keket fognak haszn�lni, kider�l.

Az id�m�r� d�nt�j�ben ett�l f�ggetlen�l Robert Kubica futotta a legszipork�z�bb k�rt (a BMW-vel is csup�n 3 tizedm�sodperccel maradt el Mass�t�l, �gy, hogy 3 k�rrel t�bbre val� benzin volt az aut�j�ban), a versenyt azonban Felipe magabiztosabban uralta, mint hinn�nk. Noha k�v�lr�l mind�ssze annyi l�tszott, hogy lassan, de biztosan m�terr�l m�terre n�veli az el�ny�t Lewis-szal szemben, azzal a k�vetkezetess�ggel, amivel tette mindezt, a Hungaroring ut�n ism�t meghazudtolta a r�la kor�bban kialakult k�pet: a futam 57 k�re k�z�l 35-�t mindenkin�l gyorsabban teljes�tett, �s a verseny 6 leggyorsabb k�r�b�l 5 szint�n az �v� volt. Es�lyt sem hagyott az ellenfeleinek, s k�l�n�sen R�ikk�nennel �sszehasonl�tva aut�zott fergetegesen, aki m�g a verseny k�zepe t�j�n, szabad p�ly�n is �gy 7 tizedm�sodperccel lassabb volt n�la k�r�nk�nt. Felip�nek 20 darab 1:39.5 alatti k�re volt; Kiminek 2. Ez az�rt egyforma aut�val meglehet�sen durva k�l�nbs�g.

Massa, Hamilton �s R�ikk�nen k�rid�-grafikonja (klikkelve nagy�that�). Kimi lemarad�sa megr�z� - pedig a 19. �s a 36. k�r k�z�tt teljesen szabad volt el�tte a p�lya. ALUL: A h�rom pil�ta, valamint Kubica k�rid�-eloszl�sa. Massa volt a legkiegyens�lyozottabb, de R�ikk�nenn�l Kubica is gyorsabbnak bizonyult.

Felipe �s Lewis k�zdelm�t bel�lr�l n�zve val�j�ban egy olyan mozzanat tette izgalmass�, amir�l a k�z�ns�g nem is tudhatott: a Ferrarin�l �s a McLarenn�l elt�r�en becs�lt�k meg egym�s �zemanyagszintj�t. A Ferrarin�l sejtett�k, s mint ut�bb kider�lt, igazuk lett, hogy Lewis Felip�n�l 1-2 k�rrel t�bb benzinnel rajtolt, ez�rt felk�sz�ltek r�, hogy a versenyz�j�knek az els� boxki�ll�s�ig legal�bb 3 m�sodperces el�nyt kell majd gy�jtenie (ezt meg is tette: a 14. k�r v�g�re m�r 4.836 m�sodperccel vezetett vet�lyt�rsa el�tt. Ja, �s nem mellesleg kiaut�zott egy teljes ki�ll�snyi id�t Kimivel szemben). A McLarenn�l viszont azt hitt�k, Felipe cipel t�bb naft�t, �gy azt�n kellemes meglepet�sk�nt �rte �ket, hogy v�g�l 2 k�rrel Lewis el�tt sort ker�tett a tankol�s�ra. Noha ez a v�geredm�nyt v�g�l nem befoly�solta, kor�ntsem volt elhanyagolhat� k�r�lm�ny, mert azt a megnyugtat� �zenetet k�ldte a McLarennek, hogy Felipe j�r�szt a k�nnyebb aut�j�nak k�sz�nhette a sebess�gf�l�ny�t, a Ferrari teh�t a l�tszat ellen�re m�gsem l�pett meg m�rf�ldekkel a fegyverkez�si versenyben.

Azok ut�n, hogy Lewis indul�sa egy ideig m�g k�ts�ges is volt, mert egy k�nyelmetlen p�rn�n elfek�dte a nyak�t a sz�llod�ban, a 2. hely�vel t�k�letesen el�gedett lehetett a McLaren. Hab�r ezt csak ut�lag �rult�k el (�rthet� m�don nem akart�k, hogy az eg�sz sajt� folyamatosan a motorhome-jukban tolongjon), Lewis injekci�kat �s f�jdalomcsillap�t�kat kapott, s m�r a csapat tesztpil�t�ja, Pedro de la Rosa is felk�sz�lt a beugr�sra. V�g�l a szombat reggeli szabadedz�s kezdete el�tt d�nt�tt�k el, hogy Lewis rajthoz fog �llni, �s a P3-ban �ppen az�rt ment ki szokatlanul k�s�n a p�ly�ra, mert azt szerett�k volna, hogy min�l tov�bb regener�l�dhasson. Lewis, aki r�ad�sul meg is volt f�zva, a versenyen alaposan megizzadt, �s k�s�bb azt mondta, �gy �rezte, mintha egy szaun�ban kellett volna vezetnie. Nem csoda.

Felipe kiegyens�lyozotts�ga azonban tal�n m�g �t is v�ratlanul �rte, mert ak�rcsak a Hungaroringen, ism�t azt kellett l�tnia, hogy hi�ba vezet egyetlen rossz mozdulat n�lk�l, az a Ferrari ott el�l folyamatosan t�volodik t�le. Ez m�r nem az a Felipe volt, akit nyom�s alatt viszonylag k�nnyen hib�ra lehet k�sztetni; csup�n az az abszurd boxutcai mal�r okozott neki n�h�ny ijeszt� pillanatot. (M�gis, ki l�tott m�r olyat, hogy egy ilyen esetet egy�ltal�n jelentsen a versenyigazgat�? Mindennapos jelenet, hogy k�t aut� egym�s mellett halad a boxutc�ban. Gondoljunk csak Montrealra vagy Hockenheimre!) A Ferrarin�l azonban annyira biztosak voltak a vizsg�lat sz�mukra kedvez� kimenetel�ben, hogy m�g csak nem is sz�ltak r�la Felip�nek.

Aki a futam ut�ni sajt�t�j�koztat�n, miut�n arr�l k�rdezt�k, hogy kezdi-e els�sz�m� versenyz�k�nt �rezni mag�t a Ferrarin�l, azt felelte: "I always wanted to do my best." Mindig a t�lem telhet� legt�bbet akartam ny�jtani. Ez sokat el�rul err�l a k�rosan alul�rt�kelt, szemt�l szemben v�gtelen�l korrekt �s szer�ny kis brazilr�l, mert m�sok a hely�ben tal�n azt mondt�k volna: "I always wanted to be the best." Mindig �n akartam lenni a legjobb. H�nyszor hallottuk m�r ezt... A k�l�nbs�g csak n�h�ny bet�, m�gis teljesen m�s szellemis�get t�kr�z. Felip�nek sohasem volt szok�sa a nagyzol�s.

B�rmilyen gyorsak is, a Ferrarin�l van mi�rt agg�dniuk: ha a hib�s hajt�kart�l tartva kicser�lik Felipe motorj�t, amit egyszer m�g szabadon megtehetnek, ugyanazzal a V8-assal kell majd teljes�tenie a versenynapt�r legkem�nyebb ciklus�t, Sp�t �s Monz�t. Ez kor�ntsem lenne optim�lis. A helyzet, noha m�g egy csap�sra megv�ltozhat, k�rvonalaiban kezd 2005-re eml�keztetni: a vb-t egy hajsz�llal lassabb, de megb�zhat�bb aut�ban �l� versenyz� vezeti, az �ld�z�je pedig hi�ba gyorsabb, mert m�szaki hib�k �s egyebek akad�lyozz�k. A Ferrarinak, ha j�t akar, mihamarabb ki kell m�sznia ebb�l a g�d�rb�l.

Ann�l is ink�bb, hogy Valenci�ban a gy�zelem ellen�re megint egy eg�sz id�nyre el�g probl�m�juk akadt. R�ikk�nen boxutcai mal�rje mellett nem lehet sz� n�lk�l elmenni, mert igaz ugyan, hogy az � hib�ja volt, �m maga a szitu�ci� �ltal�noss�gban arra utal, hogy n�ha az egyszer�bb megold�s a jobb, �s az elektronika alkalmasint t�bbet �rt, mint haszn�l.

A Ferrari egyedi ind�t�rendszere �gy m�k�dik, hogy a tankol�s k�zben egy piros l�mpa �g rajta; amikor k�zeleg az �zemanyagt�lt�s v�ge, villogni kezd mellette egy m�sik f�ny, figyelmeztetve a versenyz�t, hogy k�sz�lj�n az indul�sra; azt�n amikor a t�lt�cs�vet leoldott�k az aut�r�l, a l�mpa automatikusan azonnal z�ldre v�lt, kiv�ve, ha �ppen vesz�lyes lenne kihajtani, akkor ugyanis manu�lisan k�sleltetik. Minden bizonnyal az�rt t�rtek �t erre a megold�sra, mert egyr�szt gyorsabb ann�l, mint ha a hagyom�nyos nyal�k�s embernek kellene hadon�sznia a t�bl�val, azt�n elbotork�lnia az aut� �tj�b�l, m�sr�szt �gy pap�ron kisebb a g�zol�s es�lye.

Az elk�pzel�s azonban a jelek szerint csak elm�letben m�k�dik. Lehet, hogy a versenyek t�bbs�g�ben nyernek vele 1-2 tizedm�sodpercet, s ezzel nagyn�ha egy-egy poz�ci�t is, most m�gis bebizonyosodott, hogy t�l sok benne a hibalehet�s�g. Vajon R�ikk�nen ugyanebben a helyzetben akkor is g�zt adott volna, ha ott �ll az orra el�tt egy h�s-v�r ember a t�bl�val? Nem tartom val�sz�n�nek. Persze id�nk�nt a nyal�ka kezel�je is hib�zhat, �s egy�b t�ved�sek is el�fordulhatnak (eml�kezetes p�ld�ul, hogy Jacques Villeneuve a 2005-�s Brit Nagyd�jon az�rt hajtott �t a Sauber egyik szerel�je, Silvan Ruegg l�b�n, mert a szeme sark�b�l a Red Bull nyal�k�j�t figyelte, �s annak a megmozd�t�s�ra reag�lt), de az ilyesmi rendk�v�l ritka volt. T�nyleg eredend�en m�s a helyzet, ha egy �l� ember van az aut� �tj�ban.

De a Ferrari bakija felfedte a rendszer egy m�sik gyenge pontj�t is: a hib�kat sokkal lassabban lehet kijav�tani vele. Miut�n R�ikk�nen felismerte a t�ved�s�t, �s meg�llt, m�r t�lment a l�mpa vonal�n, �gy t�bb� nem l�thatta a jelz�st. Egy ideig tan�cstalanul forgatta a fej�t, mert nem volt ott senki, aki mutathatta volna, hogy mikor indulhat tov�bb. A hagyom�nyos sziszt�m�val, ha valaki elr�ntja a tankol�berendez�st, �s hirtelen meg�ll (nem egyszer akadt ilyenre p�lda), a nyal�k�s ember gyorsan visszaugorhat az aut� el�, �s azonnal �jra jelt adhat, ha megold�dik a probl�ma. Arr�l pedig m�g nem is besz�lt�nk, hogy � eleve a boxutca ir�ny�ba n�z, teh�t j�l l�tja, ha j�n egy m�sik aut�. Nem v�letlen, hogy ezt a szerepet a McLarenn�l hossz� �vekig maga Ron Dennis t�lt�tte be.

Egy sz�, mint sz�z: �gy t�nik, az agyonelektroniz�l�ssal a Ferrari elvesztette a r�ven mindazt, amit megnyert a v�mon. Nem lenne sz�gyen visszat�rni�k a bev�lt m�dszerhez.