Nagyon... Ut�naj�rtunk, mi kell ahhoz, hogy m�sodpercenk�nt 12 lietr benzint pump�ljanak egy versenyaut�ba, �s mi�rt nem cser�ln�nk azzal, aki a biztons�gi foganty�t m�k�dteti.

            Pofonegyszer�nek t�nik, nem? Az aut� meg�ll, belet�ltik az �zemanyagot, azt�n a versenyz� r�l�p a g�zra – ak�r egy vid�ki benzink�tn�l, csak felgyors�tva. De mi van akkor, ha a gy�zelem a t�t? A siker kulcsa a megfelel� ritmus: 15 ember mozdulatait kell t�k�letesen �sszehangolni a rendelkez�sre �ll� h�t m�sodperc alatt. �s senkire nem nehezedik akkora nyom�s, mint az ut�nt�lt� kezel�ire, akiknek egyetlen hib�t sem szabad elk�vetni�k, k�l�nbe a versenyz� l�tfontoss�g� m�sodperceket vesz�t. Ez nem kis teher, ha belegondolunk, hogy a t�lt�cs�, amivel dolgoznak, k�b� annyit nyom, mint Toldi Mikl�s vend�goldala...

            A verseny k�zbeni tankol�st az �vek sor�n hol betiltott�k, hol �jra enged�lyezt�k az F1- ben. Az 1980- as �vek elej�nt v�lt divatt�, amikor a Brabham ist�ll� felismerte, hogy sz�mottev� el�nnyel j�r, ha az aut�k nem telet�lt�tt benzintart�llyal rajtolnak el – ugyanis k�nnyebbek l�v�n sim�n �sszeszednek annyi el�nyt, amibe belef�r a tankol�s is. Egy�bk�nt mi�rt lenne �rdemes bajl�dni vele?

            �m mik�zben az F1- es technol�gia m�s ter�leteken rengeteget fejl�d�tt, a tankol�st t�bbnyire az 50- es �vek st�lus�ban v�gezt�k el: marmonkann�b�l, egy t�lcs�ren kereszt�l. Ez az akkoriban haszn�latos, ultramagas okt�nsz�m� benzinnel p�ros�tva hal�los kombin�ci�nak bizonyult. 1980- ban Nigel Mansell �g�si s�r�l�seket szenvedett h�ts� fel�n, miut�n a Lotus szerel�i v�letlen�l a pil�taf�lk�be is l�ty�gtettek egy kis benzinz, amikor a rajt el�tt feltankolt�k az aut�j�t. Persze ki�llhatott volna a versenyb�l, mivel azonban Mansellr�l volt sz�, fogcsikorgatva folytatta a k�zdelmet. Az 1980- as �vek k�zep�re az F1- es benzinek olyannira tele voltak hiperakt�v sz�nhidrog�nekkel, hogy a szerel�knek v�d�maszkot kellett viselni�k, amikor ezekkel dolgoztak. A tankol�st ism�t betiltitt�k.

            Amikor az FIA 1994- ben �jra enged�lyezte az – a Williams Renault k�t, egym�s ut�ni k�nnyed vil�gbajnoki gy�zelm�t k�vet�en fel akart�k adni a k�zdelmet -, m�r teljesen biztons�gosnak kellett lennie. Megb�zt�k az �rrpe�l�ssel foglalkoz� Intertechnique- et egy szabv�nyos berendez�s k�sz�t�s�vel, amit azt�n a csapatoknak tilos volt m�dos�taniuk. A teljes�tm�ny z�loga, hogy az F1- es felszerel�s 12 liter/m�sodperces sebess�ggel pump�lja a benzint a tankba, m�g a sportkocsiversenyeken haszn�latos t�lt�cs�vek a gravit�ci�ra hagyatkoznak, nagyj�b�l plafonmagass�gban elhelyezett tart�lyokb�l csorgatva a naft�t.

            A t�lt�cs� �s a f�v�ka egy�tt 40 kg- ot nyomnak, ketten kellenek a kezel�s�kh�z. Egy harmadik emberi a „biztons�gi foganty�t“ m�k�dteti: egy rig�s kart, amely azonnal emg�ll�tja az �zemanyag �raml�s�t, ha elengedik – p�ld�ul akkor, amikor az, aki tartja, valami�rt elesik. K�t tov�bbi szerel� v�rakozik a h�tt�rben t�zolt� k�sz�l�kkel a kez�ben �s az elektrosztatikus kis�l�s ellen a berendez�s f�ldelve van egy hevederrel (ak�rcsak az aut�, az aszfaltr�l fel�ll� rug�s szalagaon kereszt�l)-

            Amikor az aut� meg�rkezik, a k�t embernek, akik a t�lt�cs�vet �s a f�v�k�kat cipelik, m�r azel�tt meg kell mozdulniuk, hogy meg�llna. A versenyz�nek pontosan kell lef�keznie, legfeljebb 30 cm- es hibahat�rral. Ha enn�l t�bbet t�ved, a szerel�k id�t vesztenek, mert arr�b kell h�zniuk a neh�z ut�nt�lt� berendez�st.

            A f�v�k�nak k�zzel m�k�dtethet� csatlakoz�- �s kiold�mechanizmusa van, valamint a biztons�g kedv��rt k�tl�pcs�s t�m�r�t�se. A bepump�lt benzin mennyis�g�t szoftveresen szab�lyozz�k, �s a cs� kisz�vja a tart�lyb�l a leveg�t, mik�zben benyomja helyette az �zemanyagot. Amikor az el�re meghat�rozott mennyis�g a tankban van, a f�v�k�n felgyullad� l�mpa jelzi, hogy meg lehet kezdeni a kiold�st. Ez a m�velet legvesz�lyesebb f�zisa.

            A leggyakoribb probl�ma az, hogy a versenyz� elindul, amikor a f�v�k�t m�g nem oldott�k le: ez Rubens Barichelloval id�n is megt�rt�nt Ausztr�li�ban, j�llehet, azt mutat�k neki, hogy mennie kell. A tankol�s visszat�r�se �ta csup�n egyetlen komoly sziv�rg�s (�s t�zeset) t�rt�nt. Az 1994- es N�met Nagyd�jon, Hockenheimben Jos Verstappen Benettonja kigyulladt, mert a benzin azut�n is tov�bb folyt a cs�b�l, hogy leoldott�k a csatlakoz�r�l. Az FIA k�s�bb felfedezte, hogy a Benetton m�dods�totta a berendez�s�t: kivettek a hely�r�l egy sz�r�t, hogy n�velj�k az �tfoly�si sebess�get. Egy „idegeb test“ folyamatosan nyitva tartotta a szelepet.

            Az FIA ma m�r rendszeresen ellen�rzi az ut�nt�lt� berendez�seket �s mag�t az �zemanyagot is, lev�ve a csapatok �ltal haszn�lt benzin k�miai „ujjlenyomat�t“, hogy megbizonyosodjon r�la: egyik�k sem haszn�lt teljes�tm�nyt n�vel� adal�kokat.

            Ezeket a tagbaszakadt b�tor f�rfiak nem v�geznek k�l�n edz�st, teljes eg�sz�ben a teszteken �s a versenyh�tv�g�ken v�grehajtott gyakorl�sokra hagyatkoznak. Egyfajta lezser gyeng�ds�ggel kezelik a t�lt�cs�vet �s a f�v�k�t, s vannak helyetteseik is arra az esetre, ha valami rosszul s�lne el. De nem tekintik h�snek magukat; csup�n a munk�jukat v�gzik.