Amikor valami f�lresiklik, �s megbontja a p�lyaversenyz�s monotonnak t�n� ciklikuss�g�t, a tehets�g v�gre �ts�t a rutinon. Kimi R�ikk�nen szomor� v�get �rt mutatv�nya, a McLaren vill�mgyors v�ls�gkezel�se Monac�ban is �kesen tan�skodtak err�l.

Amikor egy ny�rut�i, b�gyadt vas�rnap d�lut�non j�t�kony tompas�gba szender�l�k a p�ly�n b�dult �szi l�gyk�nt, elviselhetetlen monotonit�ssal k�rbe-k�rbe z�mm�g� aut�k l�tv�ny�t�l, n�ha azt �lmodom, hogy nem is olyan neh�z j�t�k ez. M�rmint a versenyz�s. Na j�, tal�n kellene gy�rnom r� egy keveset vacsora el�tt a szobabiciklimmel, de ha lenyomn�k n�h�ny menetet valamelyik szimul�toron, meg kapn�k egy kis gyakorl�si lehet�s�get �lesben, biztosan meg tudn�m tanulni. Ez is csak olyan, ak�r a zongor�z�s, nem? Nem kell hozz� m�s, mint a megfelel� sorrendben nyomogatni a billenty�ket, oszt k�sz.

H�t persze. Az embernek mindaddig megvan ez a kellemes ill�zi�ja, am�g azt l�tja, hogy a p�ly�n nem t�rt�nik semmi rendk�v�li, �s a versenyz�k rutinszer�en tekergetik a korm�nyt meg nyomkodj�k a ped�lokat, az aut�k engedelmesen tartj�k az �veket. Elemes perpetuum mobile az �r�asztalon; nincs unalmasabb, mint amikor valami t�k�letes egyhang�s�ggal ciklikus mozg�st v�gez. K�rbe-k�rbe, le-f�l, jobbra balra. M�g eln�zni is f�raszt�. Mindenki tudja, hogy val�j�ban ebben van a m�v�szet - az igazi p�lyaversenyz�k att�l igazi p�lyaversenyz�k, hogy minden egyes k�rben k�pesek minden egyes kanyart pontosan reproduk�lni -, m�gis: ami ism�tl�d�, az tanulhat�.

A tehets�g, a felk�sz�lts�g �s a profizmus mindig a v�ratlan helyzetekben mutatkozik meg, amikor az ember �nmag�ra �s az �rz�keire van utalva, mert nincs sablon, amit k�vethetne. Az olyan esetek, mint Felipe Massa kics�sz�sa, Kimi R�ikk�nen l�legzetel�ll�t� egyens�lyoz�sa a sik�n f�kt�vj�n, vagy a McLaren strat�g�inak vill�mgyors reakci�ja Lewis Hamilton defektj�re, pillanatok alatt r��bresztenek, hogy hi�ba is klimp�rozn�k azon a fekete-feh�r klaviat�r�n. Ink�bb hagyom is a fen�be.

De komolyan: �n is borzaszt�an sajn�lom Adrian Sutilt, aki vitathatatlanul szenz�ci�san teljes�tett a Monac�i Nagyd�jon, m�gis azt k�rem, hogy egy pillanatra vonatkoztassunk el az �t �rt szerencs�tlens�gt�l, �s koncentr�ljunk Kimi mozdulataira. Ha siker�l elk�pzeln�nk, mintha Sutil Force Indi�ja ott sem lett volna, az egyik legszebb jelenet bonatkozik ki el�tt�nk, ami a gyorsas�gi aut�sportban elk�pzelhet�: egy formaaut� 250 km/�ra k�r�li temp�ban risz�lja mag�t, s hi�ba hissz�k, hogy a k�vetkez� pillanatban a falnak csap�dik, valahogy m�gis ir�nyban marad.

Civil �sszel felm�rni sem lehet, hogy ez milyen hihetetlen egyens�ly�rz�ket k�vetel a versenyz�t�l. R�hejesnek t�nik, hogy egy hib�t magasztalok? No problem: menj�nk el sz�pen egy vezet�si tr�ningre, mondjuk a Hungaroring tanp�ly�j�n, �s pr�b�ljuk ki a r�nt�padot, amely sz�nd�kosan megdobja az aut�nk far�t, hogy ellenkorm�nyoznunk kelljen. Mindezt persze circa 30 kilom�ter/�r�s temp�n�l. Megvan? Ok�, akkor pr�b�ljuk meg elk�pzelni ugyanezt 250-n�l, �gy, hogy m�sf�l m�terr�l egy v�d�korl�t v�r minket vigyorogva, �s a k�z�ti aut�k�n�l sokkal k�zvetlenebb �tt�telez�s, no meg a temp� a legapr�bb korm�nymozdulatot is brut�lisan feler�s�ti. Elk�peszt�, hogy Kimi k�pes volt korrig�lni, miut�n a Ferrarij�t az alag�t ut�ni f�kt�v elej�n megdobta az a bucka; n�gyszer ellenkorm�nyzott sikeresen, �s ha Sutil nincs el�tte, a sik�n lev�g�s�val b�r, de a meg�szta volna �tk�z�s n�lk�l. David Coulthard egy nappal kor�bban, a Q2 v�g�n ugyanazzal a buck�val k�t�tt kellemetlen�l k�zeli ismerets�get - az eredm�nyre, azt hiszem, mindannyian eml�ksz�nk.

Massa kics�sz�sa a Ste. Devote-ban nem volt ekkora vezet�stechnikai brav�r, ellenben �ri�si l�lekjelenl�tet ig�nyelt. Nem az volt a nagy sz�m, hogy kiengedte az aut�j�t a buk�t�rbe, mert ezt minden versenyz� megtanulja, �s t�bb�-kev�sb� sikerrel alkalmazza is, hanem az, hogy milyen gyorsan visszat�rt onnan: olyan kis helyen, r�ad�sul stresszhelyzetben megford�tani az aut�t, s mindezt egy pillanat alatt, csak hideg fejjel lehet. A vesztes�g minimaliz�l�sa olyasvalami, amire k�vetkezetesen csup�n a legnagyobbak k�pesek. Michael Schumacher p�ld�ul utol�rhetetlen volt abban, hogy ha hib�zott - m�rpedig, mint mindenki, � is hib�zott -, azt t�bbnyire a lehet� legenyh�bben meg�ssza. Olyan hib�kat, amilyet Felipe a Ste. Devote-ban, � is rengeteget elk�vetett (p�ld�ul konkr�tan ugyanabban a kanyarban), �ltal�ban m�gis versenyben maradt, mivel �gyesen reag�lt. A legnagyobb kih�v�s ilyenkor az, hogy egy hiba ut�n az ember ne vesz�tse el az �nbizalm�t, �s ne essen sz�t ment�lisan - Felip�nek ez, legal�bbis most, siker�lt.

�s akkor arr�l m�g nem is besz�lt�nk, amikor valaki kifejezetten el�nyt tud kov�csolni egy hib�b�l, ahogy a McLaren tette, miut�n Hamilton a Monac�i Nagyd�j 6. k�r�ben a korl�tnak koccant, �s jobb h�ts� defektet kapott. Gondoljunk bele: a csapatnak nagyj�b�l f�l perce volt r�, hogy a strat�g�k kital�lj�k, h�ny k�rre el�g benzint tankoljanak Lewis aut�j�ba, az �zemanyag-ut�nt�lt� kezel�i be�ll�ts�k a k�v�nt mennyis�get, �s a szerel�k felk�sz�ljenek a boxki�ll�sra. P�nikszer� kapkod�s n�lk�l. Ez egyszerre k�vetel improviz�ci�t �s a v�gletekig begyakorolt rutint; elk�peszt�, hogy a McLarenn�l pontosan r��reztek arra a strat�gi�ra, amely v�g�l helyesnek bizonyult. Szerencse? Ihlet? Mindkett�, h�t hogyne; de tehets�g n�lk�l, puszt�n tanul�ssal erre a szintre nem lehet eljutni.

Es� ide vagy oda, a Monac�i Nagyd�j sz�vete annyiban k�s�rtetiesen eml�keztetett a k�t h�ttel ezel�tti isztambuli verseny�re, hogy a McLaren az ellenfeleihez k�pest ez�ttal is kibillent a strat�giai szinkronb�l, s �gy az �lcsapatok nyers temp�j�ra ism�t nem der�lt f�ny. Az id�m�r�n a Ferrari volt a gyorsabb, a futamon Lewis Hamilton nyert, ez�rt azt�n ezen a h�tv�g�n sem lett�nk okosabbak azzal kapcsolatban, hogy a k�t vil�gbajnoki riv�lis k�z�tt Barcelona �ta val�ban cs�kkent-e a k�l�nbs�g, amint azt a McLarenn�l �ll�tj�k. A bizonytalans�g persze, ezt val�sz�n�leg mondanom sem kell, j�t tesz a k�zdelemnek.

Ahogy az es�s versenyeket �ltal�ban, a fel�letes szeml�l� sz�m�ra a k�l�nf�le incidensek �s az er�viszonyok dinamikus v�ltoz�sa tett�k az elm�lt h�napok tal�n legizgalmasabb viadal�v� a Monac�i Nagyd�jat, a szak�rt� szem azonban legink�bb �jfent a h�tt�rben zajl�, hihetetlen�l ki�lezett strat�giai j�tszm�t tal�lta gy�ny�rk�dtet�nek. Hab�r ez nem lesz egyszer� kih�v�s, az al�bbiakban megk�s�relj�k kibogozni a els� pillant�sra rem�nytelen�l kusz�nak t�n� sz�lakat, s egyben v�laszt adunk arra a k�rd�sre is, hogy vajon vas�rnap, ha kisz�rj�k a v�letlen t�nyez�ket, ki volt a leggyorsabb val�j�ban. Lewis Hamilton? Felipe Massa? Robert Kubica? Net�n a felvezet� k�r rajtj�n�l egy elektronikai hiba miatt lefullad� Heikki Kovalainen, vagy az �nmag�hoz k�pest m�ltatlanul csetl�-botl� Kimi R�ikk�nen?

Strat�giai szempontb�l a verseny d�nt� mozzanata az volt, amikor Hamilton a 6. k�rben a Tabac fal�nak koccant, s ki kellett mennie a boxba, ahol a McLaren vill�mgyorsan reag�lva alaposan feltankolta az aut�j�t. Lewis ezzel nem csup�n Felip�t�l �s Robertt�l elt�r� ciklusba ker�lt, de meglep� m�don taktikai k�nyszerp�ly�ra �ll�totta a Ferrarit is, ami d�nt�nek bizonyult a v�geredm�ny szempontj�b�l - j�llehet, ehhez a McLaren strat�giav�lt�sa mellett sz�ks�g volt a David Coulthard �s S�bastien Bourdais balesete miatt a 8. k�rben megjelen� Safety Car-ra is.

A Ferrarin�l minden bizonnyal m�r ennyire kor�n, azaz a 8-9. k�r t�j�n tudat�ban voltak, hogy baj van. Hogy mi�rt? Az�rt, mert nyilv�n lem�rt�k, hogy nagyj�b�l mennyi benzint t�lt�ttek Hamilton McLarenj�be, �s ebb�l hozz�vet�leg ki tudt�k sz�molni a m�sodik boxki�ll�s�nak a v�rhat� id�pontj�t. Lewis a vizes aszfalton hamar sz�tszakad� mez�nyben mind�ssze h�rom helyet vesztett a bakij�val, azaz vissza tudott �llni �t�diknek a sorban, miel�tt azonban a Safety Car-t a p�ly�ra k�ldt�k, a 7. k�r v�g�n m�r �gy is 32.596 m�sodpercre r�gott a h�tr�nya Mass�val szemben. A Ferrari sz�m�ra ez a k�l�nbs�g is csak f�lig-meddig t�nhetetett megnyugtat�nak, a fenti okokb�l ugyanis tiszt�ban voltak vele, hogy Lewis m�r csak egyszer fog visszat�rni a szerel�ihez, s mivel egy ki�ll�ssal a tankol�s hossz�t�l f�gg�en 23-29 m�sodpercet lehetett veszteni, ha Mass�t k�tszer h�vj�k be a boxba - ahogy eredetileg tervezt�k -, �pphogy k�pes lesz az �len maradni.

Ezt a k�pletet �rta �t teljesen a Safety Car, amely miatt Felipe elvesz�tette b� f�lperces el�ny�t Lewis-szal szemben. A progn�zis a Ferrari szemsz�g�b�l ett�l a pillanatt�l kezdve riaszt�nak t�nhetett: a k�t versenyz� k�z�tt l�nyeg�ben null�ra cs�kkent a k�l�nbs�g, csakhogy Hamiltonra m�r csak egy, Mass�ra viszont m�g k�t boxki�ll�s v�rt. Vajon ki tudja majd aut�zni ezt, kihaszn�lva az alacsonyabb �zemanyagszintj�t? A Ferrari strat�g�inak egy ideig m�g lehettek ill�zi�i, ezek azonban hamar szertefoszlottak, amikor Hamilton, noha feltankolt McLarenj�vel �rezhet�en lassabb volt n�la, 16 m�sodperc k�r�l tartotta a lemarad�s�t a tankol�sa fel� v�szesen k�zeled� Mass�hoz k�pest.

A Ferrarinak teh�t nem maradt m�s v�laszt�sa, mint �t�llni az egyki�ll�sos taktik�ra; ez volt az egyetlen es�ly�k. Optim�lisnak persze kor�ntsem lehetett nevezni, hiszen azt jelentette, hogy a 33. k�rben legal�bb 45 k�rnyi benzinnel kell leterhelni�k Massa aut�j�t (a versenyt v�g�l ugyan a 2 �r�s id�hat�rn�l intett�k le, �m a csapatok ekkor m�g nem tudhatt�k, hogy addig mennyi k�rt lesz idej�k megtenni, ez�rt k�nytelenek voltak az eredeti, 78 k�r�s t�vval sz�molni) - minden azon m�lt, hogy Felipe a kir�v�an neh�z Ferrarival mennyire fog k�zel maradni Lewis-hoz, akir�l tudt�k, hogy egyszer m�g mindenk�ppen ki kell �llnia benzin�rt.

A k�rd�s k�lt�iv� v�lt, amikor a terv v�g�l eleve megbukott azon, hogy az aszfalt a Ferrari v�rakoz�sain�l gyorsabban felsz�radt, �s Mass�nak a sz�raz p�ly�ra val� gumik�rt m�giscsak vissza kellett t�rnie a boxba. A strat�gia emiatt �gysz�lv�n visszal�tt a ki�tl�ire, Felip�nek ugyanis �rtelmetlen�l kellett 22 k�rnyi extra �zemanyagot cipelnie a 34. �s az 56. k�r k�z�tt; ezt megkaphatta volna a m�sodik ki�ll�sa sor�n is, �s akkor a k�z�ps� etapban durv�n 8 tizedm�sodperccel lend�letesebb iramot tud dikt�lni. Nem elhanyagolhat� k�l�nbs�g.

A Ferrarin�l azt �ll�tott�k, hogy az�rt �ll�tott�k �t egy ki�ll�sra Felip�t, mert a radark�p alapj�n azt hitt�k, k�s�bb �jra el fog eredni az es�. A meteorol�giai jelent�sek nem csup�n �ket t�vesztett�k meg - a Renault �s a Toyota m�r kor�n extr�m es�gumit szerelt mindk�t aut�j�ra -, �s val�j�ban m�g az FIA hivatalos versenyir�ny�t�sa is zuh�t �g�rt a verseny utols� szakasza el�tt. Vajon ha ez el�ri Monac�t, a Ferrari taktik�ja bev�lhatott volna?

Nem val�sz�n�. Amikor ugyanis Hamilton az 54. k�rben m�sodszor is kiment tankolni, m�r 37.678 m�sodperc volt az el�nye, vagyis (mivel, amint eml�tett�k, egy ki�ll�s 23-29 m�sodpercbe telt) ism�t intermediate gumikat v�telezve akkor is vissza tudott volna t�rni az �lre, ha Massa m�r a leint�sig a p�ly�n maradhat. A kettej�k k�z�tti id�k�l�nbs�g v�ltoz�s�t eln�zve Felip�nek az lett volna az egyetlen es�lye, ha az es� �gy a 46. k�rig meg�rkezik, ami persze nem t�rt�nt meg. Lewis pedig t�l gyors volt.

Hogy pontosan mennyire? Ezt nem k�nny� megbecs�lni, mert egyr�szt az aut�k prec�z fogyaszt�si adatai nem nyilv�nosak, m�sr�szt azt sem tudjuk, hogy val�j�ban mekkora id�vesztes�get okoz 10 kg extra benzin cipel�se k�r�nk�nt. R�ad�sul a McLaren F1 vez�rigazgat�ja, Martin Whitmarsh azt �ll�totta, hogy Lewis-t csak az�rt h�vt�k ki a boxba m�r az 54. k�rben, mert sz�raz p�ly�ra val� gumikat akartak szerelni az aut�j�ra, benzinje ugyanis maradt m�g "b�ven" - teh�t rejt�ly, hogy az els� ki�ll�s�n�l h�ny k�rre tankolt�k meg. A j�t�k kedv��rt j�zan k�zel�t�snek t�nik azt felt�telezni, hogy durv�n az 56-57. k�rig tartott volna ki a nafta a McLarenben.

Ha ebb�l indulunk ki, kaphatunk egy k�pet arr�l, hogy az �lh�rmas az �zemanyagszinteket is figyelembe v�ve milyen temp�t dikt�lt egym�shoz k�pest. Mindenekel�tt meg kell jegyezni, hogy a szesz�lyesen v�ltoz�kony p�lyaviszonyok k�z�tt - a boxki�ll�sok id�z�t�s�nek, az intermediate gumik kop�s�nak illetve a tapad�si viszonyok v�ltoz�s�nak k�sz�nhet�en - voltak olyan szakaszai a futamnak, amikor a mez�ny egyik vagy m�sik tagja az �sszes t�rs�t, bele�rtve Hamilton�kat is, lepip�lta. Az 54-59. k�rben p�ld�ul Heikki Kovalainen, a 39-42. k�rben Rubens Barrichello, a 47-50. k�rben Nico Rosberg volt a leggyorsabb. Val�j�ban az �sszes versenyz� t�bb mint fele, sz�m szerint 11 mondhatta el mag�r�l, hogy legal�bb egy k�rben mindenkin�l gyorsabb volt, ami h�ven mutatja a k�rid�k s az egy�b t�nyez�k, �gy az �zemanyagszint �s a gumik �llapota k�z�tti szoros �sszef�gg�st. Hamilton konkr�tan csak 9 k�rben volt a leggyorsabb - ugyanannyiban, mint Rosberg, �s 7-tel kevesebben, mint Massa -, nagy �tlagban m�gis � teljes�tett a legmeggy�z�bben.

A h�rom dobog�s viszonylat�ban a versenyt�v �rdemi r�sz�t logikusan (azaz a pil�t�k teljes�tm�ny�t befoly�sol� param�terek, p�ld�ul a relat�v �zemanyagszintek v�ltoz�s�t figyelembe v�ve) hat k�l�nb�z� szakaszra lehet bontani. M�gpedig: (1) a rajtt�l Hamilton koccan�s�ig �s els� boxki�ll�s�ig; (2) az els� Safety Car-t k�vet� �jraind�t�st�l Kubica els� boxki�ll�s�ig; (3) Kubica els� ki�ll�s�t�l Massa els� ki�ll�s�ig; (4) Massa els� ki�ll�s�t�l addig, am�g elkezdtek �t�llni a sz�raz gumikra; (5) att�l kezdve, hogy mindh�rman sz�raz gumikra v�ltottak, a m�sodik Safety Car-ig; �s (6) a m�sodik Safety Car-t k�vet� �jraind�t�st�l a leint�sig.

Az al�bbi t�bl�zatban kigy�jt�ttem, hogy ezekben a szakaszokban �zemanyag-korrig�ltan ki volt a leggyorsabb a h�rom versenyz� k�z�l, abban a szakaszban (szint�n �zemanyag-korrig�ltan!) milyen k�r�tlagot futott, �s m�sodpercben m�rve mennyivel el�zte meg a vet�lyt�rsait k�r�nk�nt. Mint l�that�, az els� hat k�rben, amikor a p�lya m�g a legvizesebb volt, Massa stabilan h�zott el Hamiltont�l, majd a Safety Car-f�zis ut�n fej-fej mellett haladtak. Innent�l kezdve azonban, a 27. �s az 53. k�r k�z�tt - �ppen akkor, amikor Felip�nek min�l k�zelebb kellett volna maradnia a McLarenhez, ha nem akarta, hogy Lewis a m�sodik boxki�ll�s�t k�vet�en el�je �rkezzen vissza a p�ly�ra - Hamilton az �zemanyagszinteket tekintetbe v�ve is 0.4-0.5 m�sodperccel gyorsabb volt a Ferrarin�l.

			1.	K�l (sec)	2.	K�l (sec)	3.	A szakasz le�r�sa
1	-	6	MAS 1:36.45	< 0.5	HAM	< 1.9	KUB	Az els� SC-ig, HAM koccan�s�ig
11	-	26	MAS 1:35.00	==	HAM	< 0.3	KUB	Az SC ut�ni �jraind�t�st�l KUB els� boxki�ll�s�ig
27	-	33	HAM 1:30.20	< 0.5	KUB	< 0.2	MAS	KUB boxki�ll�s�t�l MAS boxki�ll�s�ig
34	-	53	HAM 1:27.55	< 0.4	MAS	< 1.1	KUB	MAS boxki�ll�s�t�l addig, am�g sz�raz gumikra nem kezdtek v�ltani
57	-	61	MAS 1:21.80	< 0.5	HAM	< 0.2	KUB	Att�l kezdve, hogy mindh�rman sz�raz gumikra v�ltottak, a m�sodik SC-ig
68	-	76	HAM 1:19.00	< 0.4	KUB	< 0.4	MAS	Az �jraind�t�st�l a leint�sig

Lewis azzal nyerte meg a versenyt, hogy ebben a d�nt� f�zisban kegyetlen�l odatette mag�t, s mik�zben a k�r�lm�nyek �sszeesk�dtek a Ferrari taktik�ja ellen, a McLaren� l�nyeg�ben mindenben passzolt hozz�juk. Hozz� kell tenn�nk, hogy ez j�r�szt a v�letlenen m�lt. Amikor Hamilton aut�j�t a 6. k�rben feltankolt�k, m�g nem tudhatt�k, hogy az aszfalt majd �ppen akkor, vagy legal�bbis akkort�jt v�lik alkalmass� a sz�raz gumikhoz, amikor �gyis vissza kell t�rnie a boxba, teh�t a strat�gi�ja t�k�letes szinkronban lesz a k�r�lm�nyekkel. R�ad�sul korai tankol�s�nak k�sz�nhet�en Hamilton intermediate-jei m�r �ppen a felsz�rad� aszfalthoz ill�en v�ltak egyre kopottabb�, mik�zben Kubica �s Massa az eleve nedvesebb p�ly�ra val� �j gumikon szemcs�sed�ssel k�zd�ttek. �s bizonyos �rtelemben vicces, hogy Hamilton falnak koccan�sa norm�lis esetben s�lyosabb hiba lett volna Massa kics�sz�s�n�l a Ste. Devote-ban, hiszen egy extra boxki�ll�s t�bb id�be telik, mintha csak a buk�t�rb�l kellene visszat�rni - Felipe eredetileg 7, Lewis viszont 29 m�sodpercet vesztett az �gy�n -, v�g�l m�gis annak k�sz�nhet�en �llt �t a nyer� taktik�ra.

A McLarenn�l teh�t szemf�lesen �s pimaszul megj�tszottak egy lapot, amely azt�n mindent vitt. Ehhez k�ts�gk�v�l m�zli kellett, de az eg�sz nem m�k�d�tt volna, ha nincs egy Lewis Hamilton, aki a brut�lisan neh�z k�r�lm�nyek k�z�tt k�pes �lni a lehet�s�ggel. Mindenesetre van abban valami menthetetlen�l ironikus, hogy a McLaren Isztambul ut�n zsin�rban m�sodszor arat sikert egy k�nyszerb�l v�lasztott taktik�val, �s mindk�tszer azzal, hogy aszinkronba ker�l a Ferrarihoz k�pest. A tanuls�g ezut�n m�r t�nyleg evidenci�nak t�nik, hacsak a McLarenn�l nincsenek meggy�z�dve r�la, hogy nyers temp�val, er�b�l is le tudj�k gy�zni a Ferrarit. Vajon igazuk van? Ez a k�rd�s egyre �rdekesebb� v�lik.

Ami a Ferrarit illeti, �k felfoghatj�k a t�rt�nteket �gy is, hogy a poh�r nem f�lig �res, hanem f�lig tele van: v�g�l kikaptak ugyan, de gyorsnak bizonyultak a mechanikailag hat�kony aut�t k�vetel� Monac�ban, ami az ebb�l a szempontb�l hasonl� Montreal �s Hungaroring - ahol tavaly h�tr�nyban voltak -, vagy az �j Szingap�r el�tt mindenk�ppen biztat� sz�mukra. Massa �pp�gy 3. lett Monac�ban, ahogy egy �vvel ezel�tt, ez�ttal azonban nem s�p�rt�k le a p�ly�r�l, mint olyasvalakit, aki a futottak m�g kateg�ri�j�ban indult; a tavalyival azonos v�geredm�ny �nmag�ban nem is lehetne megt�veszt�bb. Hogy mi a helyzet R�ikk�nennel? Rossz napot b�rki kifoghat, �s Kiminek igazs�g szerint m�g Felip�n�l is nehezebb dolga volt, mert �t m�r a 27. k�rben feltankolt�k a verseny v�g�ig, azaz akkor 51 k�rnyi �zemanyagot cipelt. A futam k�zep�n, durv�n a 32. k�rt�l a m�sodik boxki�ll�s�ig �zemanyag-korrig�ltan l�nyeg�ben azonos temp�t dikt�lt Mass�val, a hajr�ban, miut�n egy elv�tett f�kt�von ki�t�tte szerencs�tlen Adrian Sutilt, pedig mindenkin�l sim�n gyorsabb volt (noha ez nem sokat jelent, mert Hamilton ekkor m�r egy�rtelm�en takar�kra kapcsolt).

Dr�mai t�lz�s n�lk�l �ll�thatjuk, hogy Monac�ban mindh�rom dobog�s b�szke lehetett mag�ra. Lewis az�rt, mert az es�lyekkel dacolva nyert, Felipe az�rt, mert lehetetlen k�r�lm�nyek k�z�tt �ri�sit aut�zott (�s ne felejts�k el azt az utols� k�r�t sem a Q3-ban...), az egyre magabiztosabban vezet� Robert pedig az�rt, mert az �lh�rmasb�l egyed�l � nem hib�zott, s egyenletes teljes�tm�ny�nek h�la legy�z�tt egy Ferrarit a BMW-vel, amely saj�t bevall�sa szerint gyeng�bb volt a tavalyin�l.