Ha t�rt�netesen Sebastien Bourdais lenn�k, mint ahogy - �szinte sajn�latomra, de t�nyleg - nem vagyok, ezerszer is �tgondoln�m, hogy h�rom �s egyharmad Champ Car-bajnoki c�mmel a zsebemben al��rjak-e �gy�t�ltel�knek a Forma-1-be. N�zz�k csak meg szeg�ny Christijan Albers-t...

N�ha minden elfogults�gom ellen�re is nehezen tudom meg�rteni az aut�versenyz�knek azt a sz�nni nem akar�, �ltal�nosan elterjedt m�ni�j�t, hogy ak�r a csal�d nagy becsben tartott kecsk�j�t is hajland�ak lenn�nek haboz�s n�lk�l �ruba bocs�tani a legk�zelebbi piacon, ha kapn�nak egy sz�k kis helyet valamelyik lepukkant F1-es verda h�ts� �l�s�n. Na j�, �rtem �n, hogy m�g egy Spyker is megr�z�bb vezet�si �lm�nyt ny�jt, mint a legmen�bben feltuningolt aut� a megyei Picanto kup�ban, de h�t az ember �nbecs�l�s�nek m�gsem mindegy, hogy k�thetente � mosolyoghat le g�nyosan a t�bbiekre a dobog� tetej�r�l, vagy �ppens�ggel r� mosolyognak onnan felh�bor�t� �nel�g�lts�ggel, rutinszer�en. Vae victis! Ami engem illet, sz�vesebben lenn�k a falu bik�ja, mint az orsz�g balekje - m�r ha �rtik, mire gondolok.

Itt van p�ld�ul ez a szeg�ny Christijan Albers gyerek, akit valamelyik nap kir�gtak a Spykert�l, mivel az egyik szponzora elfelejtett kit�lteni n�h�ny sz�ml�t. No, h�t istenem, ebben a rohan� vil�gban megesik az ilyesmi, nem? M�g a legt�rv�nytisztel�bb honpolg�rral is el�fordul, hogy k�sve adja post�ra a csekket a g�zm�veknek, mert a v�gs� hat�rid� napj�n �ppen a bots�sk�it kellett �llatorvoshoz fuvaroznia. Amikor Albers �gy k�t �vvel ezel�tt felbukkant a Forma-1-ben, m�g nem sokat hallottam fel�le, viszont ked�lyesen elcsevegtem r�la n�h�ny DTM-es versenyz�vel, �s �k meglep� egy�ntet�s�ggel biztos�tottak arr�l, hogy ez a Christijan egy igavon� pat�s, s�t - m�r eln�z�st a k�pzavar�rt -, egy arrog�ns vaddiszn�, akire r� kellene szabad�tani a vad�r�ket, �s akinek egy (sajnos igen gyakori) genetikai rendelleness�g k�vetkezt�ben egy�bk�nt is valahol a h�ts� fert�ly�b�l tal�lt kin�ni a feje. Igazs�g szerint nem pontosan ezeket a szavakat haszn�lt�k, a j� �zl�s azonban azt dikt�lja, hogy ne eredetiben tolm�csoljam az elhangzottakat. Albers-nek a jelek szerint az F1-ben sem siker�lt sok bar�tra lelnie, m�r ha abb�l indulunk ki, hogy Jacques Villeneuve n�h�ny h�nappal ezel�tt valami�rt �ppen a h�ztart�si hullad�kot emlegette a p�ly�n tan�s�tott magatart�s�val kapcsolatban. �rti ezt valaki?

Na, de az�rt ne d�lj�nk be az irigyeknek! Ha az ember meg akar tudni valamit egy versenyz�r�l, nem felt�tlen�l azoknak a v�lem�ny�re kell t�maszkodnia, akik kitart� rendszeress�ggel l�kd�s�dnek az illet�vel a p�ly�n �s alkalmasint azon k�v�l is. Ez k�b� olyan lenne, mintha T�rpilla vallom�s�b�l akarn�nk kinyerni H�kuszp�k jellemrajz�t. A t�ny az, hogy b�rmennyire is n�pszer�tlen, Albers 1999-ben m�giscsak elh�d�totta a n�met F3 bajnoki c�m�t, majd a DTM-ben is �llovas lett, �s 2003-ban megszerezte a 2. helyet az �sszetettben, miut�n n�gy versenyt megnyert - t�bbet, mint abban az �vben b�rki. Sz�val � sem egy hobbigokartos volt a szomsz�d falu sz�l�r�l.

Egyik versenyz�t�rsa azt mes�lte r�la - a biztons�g kedv��rt fogadjuk ezt egy csipetnyi s�val -, hogy Albers, aki a DTM-ben a Mercedes sz�neiben indult, k�vetel�zni kezdett egy bizonyos Norbert Haugn�l, a kellet�n�l kiss� r�men�sebben arr�l gy�zk�dve a megt�veszt�en jovi�lis k�lsej� urat, hogy azonnali hat�llyal tuszkolja be �t az egyik McLaren pil�taf�lk�j�be. �, csal�ka l�tszat! A f�ma szerint Haug v�lasz�t kiz�r�lag kegyeleti okokb�l nem jegyezt�k fel. Ez 2004 v�g�n t�rt�nt, �s a k�vetkez� �vben, mint tudjuk, Albers m�r a Minardi korm�ny�t r�ngatta.

A k�rd�s, amely akkoriban ejtett gondolkod�ba, ma sem kev�sb� aktu�lis: vajon meg�ri-e egy m�s sz�ri�ban m�r befutott, �lvonalbeli versenyz�nek, hogy �gy�t�ltel�kk�nt a Forma-1-be szerz�dj�n? Nem visszal�p�s ez, Forma M�nusz Egy? �s itt nem az ut�np�tl�ssorozatok felt�rekv� szt�rjair�l besz�lek, hanem azokr�l, akik valamelyik, v�g�llom�snak is tekinthet� kateg�ri�ban jutottak a cs�csra. A probl�ma az, hogy p�lyafut�s�nak kor�bbi szakasz�ban az F1-es pil�t�k d�nt� t�bbs�ge term�szetszer�leg a gy�zelemhez szokott, �s nekik aligha lehet felr�ni, ha id�vel belef�sulnak a k�z�pmez�nyben val�, kil�t�stalan verg�d�sbe. Rendk�v�l neh�z lehet megem�szteni, hogy valaki a falu bik�j�b�l hirtelen visszamin�s�l D-kateg�ri�s v�g�marh�v�. Persze sz�p dolog az F1-ben versenyezni, de ugyan, meddig jelenthet k�rp�tl�st, hogy a csal�dtagok �s a ker�leti HMCS-k helyett az eg�sz vil�g �l�ben r�h�gi v�gig, amint a K. R�ikk�nen �s Tsa. c�g piros teheraut�ja m�sf�l �r�n bel�l m�r harmadszor k�r�zi le az embert?

F�lre�rt�s ne ess�k: nem sajn�ltatni akarom a pil�t�kat, de senki ne j�jj�n nekem azzal, hogy fogj�k be a sz�jukat, mert doll�rmilli�kat keresnek, �s egy�bk�nt is mindenki �ket irigyli! K�v�lr�l k�nny� �gy l�tni a helyzet�ket, csak ez cseppet sem seg�t meg�rteni, hogy mit �lnek �t. Csod�lkozhatunk-e azon, ha Jenson Button, Ralf Schumacher, Mark Webber, vagy ak�rki m�s kezdi elvesz�teni a lelkesed�s�t? A motorsportban - �s ez m�g az egyforma aut�kkal v�vott sorozatokra is �rv�nyes - eg�sz egyszer�en nem egyetlen emberen m�lik a siker. �m akik �gy n�ttek fel, hogy m�r gyerekk�nt gokartvil�gbajnoks�got nyertek, mint Tonio Liuzzi vagy Jarno Trulli, nem arra szocializ�l�dtak, hogy udvariasan hajlongva ugr�ljanak f�lre gyorsabb t�rsaik �tj�b�l. Ez egyfajta 22-es csapd�ja: az F1-ben senki nem ahhoz van szokva, hogy sereghajt� legyen, valakinek m�gis el kell j�tszania azt a szerepet is. S�t, az az elkeser�t� igazs�g, hogy a t�bbs�gre ez a sors v�r. Vajon Albers nem volt boldogabb a DTM �llovasak�nt, mint az F1 p�lyas�pr�get� k�zmunk�sak�nt?

Kimondhatatlanul megal�z� lehet, amikor egy versenyz�t, aki a legjobbnak hiszi mag�t - hiszen szinte mind annak hiszik, annak kell hinni�k magukat -, a mez�ny legcikibb csapata is meneszti egy laza mozdulattal. Ok�, becs�letrendet senki nem v�rhat, ha a legut�bbi tankol�s ut�n fizet�s n�lk�l t�vozott, �s t�ved�sb�l mag�val vitte a f�l benzinkutat is, �m itt most nem err�l van sz�. A fiatal pil�t�k persze ugr�deszk�nak pr�b�lj�k haszn�lni a kis csapatokat, de vajon mennyi az es�ly�k, hogy a nagyok felfigyelnek r�juk? Alig t�bb a null�n�l, hacsak nem �ll m�g�tt�k egy er�s t�mogat�, aki eleve az�rt fizeti be �ket valamelyik B-kateg�ri�s ist�ll�hoz, hogy komoly t�t n�lk�l gyakoroljanak, mint anno a Renault tette azt Fernando Alons�val.

�ppen ez�rt ezerszer is meggondoln�m Sebastien Bourdais hely�ben, hogy leszerz�djek-e a Toro Ross�hoz. F�l�, hogy t�l nagy �rat kell fizetnie, ha val�ra akarja v�ltani az �lm�t, mert a Forma-1 �ldozatainak sz�ma riaszt�an magas: Alex Zanardi, Michael Andretti, Cristiano da Matta, Allan McNish vagy Jan Magnussen mind sikeresek voltak, miel�tt az F1 megr�gta �s kik�pte �ket, hogy csak n�h�ny nevet eml�ts�nk. Ha Bourdais a nagy csapatokat az F3000-ben aratott gy�zelm�vel �s a Champ Car-ban szerzett h�rom bajnoki c�m�vel sem gy�zte meg arr�l, hogy �rdemes �t leigazolniuk, majd pont az STR-n�l fog m�ly benyom�st tenni r�juk? Ezt nagyon k�tlem, mert l�ssuk be: a rajtr�csnak abban a zug�ban m�r az is jelent�s eredm�nynek sz�m�t, ha valaki nem 3, hanem csak 2 m�sodpercre marad le a pole-t�l, �s ezzel bizony neh�z felt�n�st kelteni. Csakis a Forma-1 �nel�g�lten p�ffeszked� arroganci�j�t jelzi, hogy Bourdais-nek ilyen eredm�nyekkel a h�ta m�g�tt teszteken kell bizony�tania a tehets�g�t a mez�ny egyik legkisebb csapat�n�l. A hiba nem benne, hanem a rendszerben van.

Az aut�sport olyan vil�g, amely f�ld�nt�li kincsekkel kecsegtet, s amelyben �ppen ez�rt t�ls�gosan is k�nny� megkeseredni. Bourdais dilemm�ja nem egyszer�: vagy lemond az �lm�r�l, �s meg sem pr�b�lkozik az F1-gyel, vagy belev�g, �s azt kock�ztatja, hogy egy sil�ny aut�val belesz�rk�l a mez�nybe. Na, melyik a vonz�bb lehet�s�g?

* * *

D�jà vu? Senki nem csod�lkozhatna azon, ha Kimi R�ikk�nen �gy �rezn�, �jra�li a 2005-�s id�nyt. M�r megint � �l a gyorsabb, de megb�zhatatlanabb aut�ban, �s m�r megint Fernando Alonso ut�n kell tekernie veszett�l - csakhogy most valaki m�s vezeti a pontversenyt, �s k�zben �sszekeveredtek a sz�nek. R�m�lom... A McLaren ironikus m�don abban a helyzetben tal�lta mag�t, mint k�t �vvel ezel�tt a Renault, az �ld�z� h�l�tlan szerep�t pedig siker�lt �th�r�tania a Ferrarira.

�m ha Magny-Cours-ban �gy t�nt, R�ikk�nen kezd �sszebar�tkozni a Ferrarival, ez az elk�pzel�s Silverstone-ban meger�s�t�st nyert. Kimi szeml�tom�st magabiztosabban �s r�men�sebben vezetett, mint a kor�bbi versenyeken, �s n�vekv� �nbizalm�t jelzi az is, hogy r�videbb els� etapot v�lasztott csapatt�rs�n�l, Felipe Mass�n�l. Amennyire tudjuk, ez id�n most t�rt�nt meg el�sz�r; esetleg m�g Montrealban lehetett �gy, ahol a val�s �zemanyagszintek soha nem der�ltek ki, mert R�ikk�nen �s Massa egyar�nt a Safety Car-f�zis alatt, a 25. k�rben tankolt, de Kimi volt az egyetlen, aki a Q3-ban futotta a leggyorsabb k�r�t, ami alacsonyabb �zemanyagszintet sejtet. (Melbourne-ben �s Monac�ban nem volt �sszehasonl�that� a boxstrat�gi�juk, �s Barcelon�ban R�ikk�nen m�g az els� ker�kcser�j�t megel�z�en kiesett.) A r�vid nyit� etap mindig t�mad� szellem� taktika, mert csak akkor m�k�dik, ha a versenyz� egy-egy k�rben ki tudja hozni a maximumot az aut�j�b�l.

R�ikk�nennek ez Silverstone-ban �ppen a kritikus pillanatban, azaz a Q3 utols� k�r�ben nem siker�lt, a versenyen viszont m�r egyetlen l�that� hib�t sem v�tett, �s t�tov�z�s n�lk�l bedobta a ziccert. �rdekes, hogy b�r a gumih�bor� tavaly befejez�d�tt, a jelek szerint id�n is az abroncsok d�nthetik el a k�zdelmet - pontosabban az, hogy melyik csapat k�pes hat�konyabban b�nni vel�k. A h�tv�g�n ugyanis a Ferrari egy�rtelm�en annak k�sz�nhette a f�l�ny�t, hogy mind a kem�ny, mind a k�zepes kever�kkel el tudta ker�lni a szemcs�sed�st.

Besz�des volt, hogy m�g a McLarennek a kem�ny, addig a Ferrarinak a k�zepes gumi volt az els�dleges v�laszt�sa. "Nek�nk tal�n az id�m�r�n v�lt be jobban a l�gyabbik, de �gy �rezt�k, az a versenyre el�g vacak lenne" - �rulta el Alonso. - "Nagyon agg�dtunk a szemcs�sed�s miatt, ez�rt az volt a terv�nk, hogy csak a legr�videbb etapra haszn�ljuk a l�gyabbat." Mik�zben Hamiltonnak, aki a kem�ny kever�kkel rajtolt, szinte azonnal meggy�lt a baja a gumikkal, �s a 12. k�rt�l elkezdett visszalassulni, R�ikk�nen a k�zepes Bridgestone-okon is v�gan levezette a maga 18 k�r�t, Lewis ki�ll�sa ut�n 1:22-r�l azonnal 1:21-re, s�t, az al� szor�tva a k�rid�t. A grafikonokb�l egy�rtelm� minta rajzol�dott ki: a Ferrarik az etapok k�zben - ahogy koptak a gumik, �s �r�lt a tank - gyorsultak, a McLarenek ezzel szemben lassultak. Az F2007 �s az MP4-22 teljesen m�sk�pp b�nt a Bridgestone-okkal, �s igaz ugyan, hogy ez p�lyaf�gg�, de ha tart�san �gy marad, az a vil�gbajnoki k�zdelemre is r�nyomhatja a b�lyeg�t.

A McLarent�l val�j�ban kifejezetten �gyes h�z�s volt, hogy Alons�t az els� ki�ll�s�n�l a tervezettn�l r�videbb ideig tankolt�k, mert ezzel siker�lt behozniuk �t R�ikk�nen el�, �s megadt�k neki az egyetlen es�lyt, amellyel megnyerhette volna a versenyt. Persze ennek az volt az �ra, hogy m�sodszorra 6 k�rrel kor�bban kellett ki�llnia a boxba, mint ellenfel�nek, de pr�b�lkozni mindenk�ppen meg�rte. Alonso v�g�l 5.5 m�sodpercre n�velte az el�ny�t a 37. k�rig, ami nem bizonyult el�gnek - a gy�zelemhez �gy 3-4 m�sodperccel t�bbre volt sz�ks�g. Ut�lag m�r l�tszik, hogy Alonso aut�j�ba az els� alkalommal kb. egy m�sodperccel tov�bb is t�lthett�k volna a benzint, ez�rt a k�z�ps� etapja 2-3 k�rrel hosszabb is lehetett volna, de a McLarennek biztosnak kellett lennie abban, hogy Fernando akkor megel�zi Kimit, ez�rt nem kock�ztathatott t�l sokat. Megtett�k, amit lehetett.

Ahogy megtette R�ikk�nen is. Hab�r sokan szeretn�k ezt hinni r�la, Kimi nyilv�nval�an nem a versenyz�k "agyatlanul nyomom, ahogy a cs�v�n kif�r, azt�n ut�nam az �z�nv�z" t�pus�hoz tartozik: Silverstone-ban p�ld�ul kiv�l�an l�tszott, hogy gondosan sp�rolt a gumikkal, �s csak akkor hajtotta ki a szuszt az aut�j�b�l, amikor t�nyleg sz�ks�g volt r�. A m�sodik etapban megv�rta, am�g k�zeledni kezd Alonso boxki�ll�sa, �s ut�na - a 33. k�r t�j�n - 1:22.5-r�l hirtelen 1:21.5 k�r�lre szor�totta le, majd ott is tartotta a temp�t. Ezt nem tehette volna meg, ha addig nem k�m�li a gumikat. �s a m�sodik tankol�sa ut�n a boxb�l kihajtva, a kem�ny Bridgestone-okon futotta meg a verseny legjobb r�szidej�t a p�lya utols� szektor�ban, hogy biztosan ler�zza a m�r meleg gumikon k�zeled� Alons�t.

De vajon mi t�rt�nt Lewis Hamiltonnal? Id�n ez volt az els� h�tv�ge, amikor Hamilton jelent�sen lassabb volt Alons�n�l, �s a versenyen felt�n�en k�vetkezetlen k�r�ket futott. Az adrenalin szombaton kihajtotta bel�le a pole-t egy szenz�ci�s k�rrel (�s r�szben az alacsony �zemanyagszintj�nek k�sz�nhet�en), tov�bb azonban nem vitte a lend�let, s a futam k�zben megmagyar�zhatatlanul lelassult. Az els� etapban m�g 1:22.0 k�r�li id�ket aut�zott, de a m�sodikban, amikor szint�n kem�ny kever�k� gumikat haszn�lt, fokozatosan visszaesett 1:23 f�l�. Az utols� szakaszban, a l�gy Bridgestone-okon sz�k egy tizedm�sodperccel m�g enn�l is lassabb volt, noha akkor m�r nyilv�n k�m�lt�k a motorj�t. A 14. k�rt�l kezdve mind�ssze k�t olyan akadt - a 31. �s az 50. -, amelyet Hamilton Alons�n�l gyorsabban teljes�tett.

"A k�z�ps� etapban az aulkorm�nyzotts�g miatt m�r egyetlen k�r ut�n szemcs�sedni kezdtek a gumijaim, �s a helyzet egyre csak romlott, ez�rt mind nehezebb� v�lt tartanom a temp�t" - mondta k�s�bb. Lewis be�ll�t�si probl�m�kkal magyar�zta, hogy nem tudta felvenni a versenyt csapatt�rs�val, de legal�bbis k�l�n�snek t�nt, hogy a futam k�zben saj�t mag�hoz k�pest is jelent�sen visszaesett. Az els� 11 k�rb�l 7-ben � volt a leggyorsabb, a marad�k 48 k�z�l viszont m�r egyikben sem.

Nem v�letlen, hogy Fernando hossz� id� �ta el�sz�r t�nt el�gedettnek a verseny ut�n. R�ikk�nen Ferrarij�t ugyan nem siker�lt legy�znie, ennek a nyughatatlan �s ideges�t�en t�k�letes szuper�joncnak azonban megmutatta, hogy m�g nem � az �r a h�zn�l. Ezen a futamon, amelyen Felipe Massa hib�tlan el�z�sekkel menetelt az 5. helyig, s amelyen a Ferrarik �s a McLarenek f�l�nye annyira egy�rtelm� volt, hogy rajtuk k�v�l csak az ism�t brill�roz� Robert Kubica tudta az egyik k�r�t mindenkin�l gyorsabban teljes�teni, val�ban Hamilton t�nt a leggyeng�bbnek a n�gy �llovas k�z�l.

Na �s, akkor mi van? Kilenc nagyd�j ut�n tov�bbra sem szor�tott�k le a dobog�r�l, ami egy �j fi�t�l aligha megvetend� teljes�tm�ny. Viszont k�v�ncsian v�rom, hogy b�rni fogja-e hasonl� lend�lettel az id�ny m�sodik, gyilkos fel�t, amelyben m�r a legedzettebbeken is hajlamosak mutatkozni a f�radts�g jelei.