Egysges finn telkultrrl tulajdonkppen nem beszlhetnk, a klnbz tjegysgeknek sajt hagyomnyaik vannak (keleten npszer pldul a pirog s a gomba, nyugaton pedig a klnfle rakott telek). A finn telkultrra az elmlt vszzadokban nagy hatst gyakorolt a skandinv s az orosz konyha, ma pedig jelents nemzetkzi (olasz, spanyol, grg, trk, knai) hats ri.
A legfontosabb finn telek kz tartoznak a halak, mint pldul a hering (silli, silakka), lazac (lohi), menyhal (made). Nagy szi esemny Helsinkiben a heringpiac (silakkamarkkinat), a szigetvilg hagyomnyos nnepe.
Finnorszgban sokfle bogy terem, ezek a finn telek elengedhetetlen kiegszti. Jniusban rik az eper (mansikka), jliusban a feketfonya (mustikka), a mocsri hamvas szeder (lakka) s a mlna (vadelma). Augusztusban a ribizli (viinimarja), szeptemberben pedig a vrsfonya (puolukka).
A finnek nagyon sok gombt (sieni) esznek, ha tehetik, maguk szedik.
A leveskultra nmikpp eltr a magyartl, a finn leves (keitto) ltalban f fogs, de ritkbban esznek levest, mint mi.
A finn telkultra jellegzetes elemei a rakott telek (pl. perunalaatikko, maksalaatikko, lanttulaatikko, silakkalaatikko).
A krumpli (peruna) a f kret Finnorszgban.
Hsvti tel a mmmi.
Mjus elsejn (vappu) ltalban fnkot (munkki) esznek, s mhsrt (sima) isznak.
A november vgi–december eleji kiskarcsonyi nnepsgek elkpzelhetetlenek forralt bor (glgi) s mzeskalcs (piparkakku) nlkl.
A f karcsonyi telek: hering (silli, silakka), lazac (lohi), rakott telek, sonka (kinkku), heringsalta (rosolli) s rizsksa (riisipuuro).
A legjellegzetesebb finn telek kz tartozik a kalakukko (hallal tlttt barna kenyr), a karjalai pirog (karjalanpiirakka), a hzilag kszlt sajt, a leipjuusto, valamint a mmmi. |
AJÁNLOM AZ OLDALT
